Vissza

                                                                                        9.tétel
                     A tömegkommunikáció leggyakoribb műfajai,hatáskeltő eszközei

A kommunikáció tájékoztatás,információk cseréje,közlés valamilyen erre szolgáló eszköz, nyelvi és nem nyelvi  jelrendszer segítségével.
Kommunikációs  folyamat  tényezői  :

·        feladó,                         csatorna,                      kapcsolat,

·        címzett ,                       közös valóság,              zaj

·        üzenet,                        közös előismeret,

·        kód,                             közös előzmények,

·        közös nyelv,                 beszédhelyzet,

Kommunikáció célja:

·        tájékoztatás,                            esztétikai hatás

·        érzelemkifejezés,                      értelmező szerep

·        felhívás

·        kapcsolatteremtés

·        kapcsolattartás-zárás

Kommunikáció lehet egyirányú és kétirányú, illetve közvetett és közvetlen.
A tömegkommunikáció a kommunikációnak az a fajtája,amely széles befogadó rétegnek közvetett és egyirányú módon információkat közvetít nyelvi és nem nyelvi eszközök segítségével (sajtó,újság,Tv,net).
Tömegkommunikációs eszközöknek  számos  funkciójuk  van:             -elsősorban tájékoztatás,de fontos a felhívó szerepük is  , ennek érdekében nem mentesek az érzelemkifejező elemektől sem.
-látható,hallható műsorokban meghatározó a kommunikáció kapcsolatteremtő,tartó, és –záró szerepe.
-írásbeli sajtóműfajokban,hangos műsorokban fontos az esztétikai szerepnek való megfelelés.
Jellemző rájuk, hogy kb. egy időben jutattják el az információt a címzetthez. –üzenet rendkívűl sokféle lehet (hír,zene,riport).
A tömegkommunikációs  műfajnak 2 nagy csoportját különböztetjük meg.

1.      tájékoztató

2.      véleményközlő                műfajok
Mindkettő műfaj jelen van a nyomtatott és az elektronikus médiában.

Tájékoztató sajtóműfajok

·        hír: újságírás egyik alapműfaja.
-akkor jó ,ha friss,közérdekű,fontos,és válaszol a kivel  vagy mivel ;hol;mikor ; mi történt,  vagy mi fog történni kérdésekre. Ezekre a kishír ad választ.
 5. kérdés,-miért?,ill. egy 6.-hogyan , erre a kifejtett hír  ad  választ.
-Hírindítás szerint : kartácshír=dölgok közepébe vágó „in medias res”
                             paródiahír=távolról,részlet felől közelítő hír
Mindkettő megjelenhet címmel (címes hír) vagy cím nélkül.
Az információ a hír alapja. Az információ hírláncok összessége.

·        közlemény: vállalat ,szervezet, magánszemély fontos,közérdekű információját tartalmazó üzenete.

·        tudósítás: a hír rokona. –felelnie kell a hír kérdéseire ,pontosnak,tárgyilagosnak,tényszerűnek kell lennie.
Alapvető különbség a hírrel szemben,, hogy a készítő minden esetben a saját maga által látott,hallott , tapasztalt , átélt eseményről ad tájékoztatást
-fontos a személyes jelenlét            –szemlélő, leíró az újságíró

·        riport: rokon a tudósítással , fontos az újságíró személyes jelenléte.
-elbeszélő, cselekvő az újságíró
-megtörtént eseményről, cselekményről tudósít ,résztvevőket is megszólaltatja
-cselekménye van               -cselekményes
-hitelességet  párbeszédek,képszerű kifejezések,irodalmi fogások is biztosítják
-jó riportból nem hiányozhat helyzetrajz,jellemfesté,képzelőerő,személyes hang
-témák: esemény, táj, ember, embercsoport, szakma bemutatása, ok kiderítése

1.      érdeklődést felkeltő bevezetés

2.      közvetítést ,oknyomozást,párbeszédes részt tart.-ó leírás

3.      befejezés

·        interjú: újságíró kérdései segítségével ,párbeszédes formában,érdekes információk hangzanak el közérdekű dologgal kapcsolatban.
-gyakran összekeverik a riporttal a párbeszédes szerkezet miatt ,DE lényeges különbség: interjúban az újságíró inkább közvetítő szerepű., kérdez,tehát faggató szerepe van.

Véleményközlő sajtóműfajok: azok a műfajok,amelyek a szerkesztők,újságírók,néha olvasók gondolatait ,véleményét közlik egy-egy eseményről,jelenségről.
-műfajok kiindulópontja közvéleményt foglalkoztató információ. – ehhez  a szerző hozzáfűzi véleményét,szubjektív gondoltait,elemzi,kiegészíti azt,háttér-információval látja el.

·        cikk: minden olyan írás ,mely az újságokban megjelenik.
-kevert műfajt képvisel = összefonódik korrekt,tényszerű közlés + cikkíró elemzése,véleménye
-jó cikk = tény-és véleményközlő  részek  egymásra épülnek, kiegészítik egymást.
-különféle illusztrációk színesíthetik

·        kommentár(hírmagyarázat): hírek,információk megértését segítik háttérmagyarázatokkal.
-kevésbé ismert,vagy feledésbe merült eseményt,fogalmat magyaráz
-hírbe foglalva, vagy külön kis hírmagyarázatként

·        glossza: rövid,tömör,szókimondó,ironikus,csattanóval záruló írás.
-kigúnyolható,pellengérre állítható valós jelenségből indul ki,azt bírálja
-személyes hangvétel,stíluseszközök alkalmazása olvasó humorérzékére ,érzelmeire kíván hatni

·        jegyzet: rendszerint hétköznapi esemény egy-egy szálát ragadja meg,rövid ,stíluseszközökben gazdag írás.
-hangvétele humoros és komoly,lírai,drámai vagy ironikus
-író célja, hogy hasson az olvasó érzelmeire,gondolkodásra késztesse

·        nyílt levél: kedvelt publicisztikai műfaj,közérdekű ,nyilvánosságra tartozó témáról levélformában ismert vagy fiktív személynek szól.

·        olvasói levél: olvasók véleményét,hozzászólásait,tanácskérő sorait tart.-ó írások.
-lappal olvasottakkal kapcs.-ban közöl véleményt
-közérdekű dologról szól

·        kritika: műalkotásról készült bemutató, értékelő írás.
-tárgya: irodalmi, színházi, képzőművészeti, zenei alkotás , tv-rádióműsor vagy film
-egyszerű bemutatástól a tudományosan alátámasztott részletes bírálatig terjed
Eszerint: ismertetés , recenzió, bírálat , tanulmány, esszé ,kis-és nagymonográfia

o  
-ismertetés=ajánló módon mutat be egy művet,szerzőt pl:könyvajánlás
-recenzió = értékeli,értelmezi a bemutatott művet ,tudományos eszközökkel igazol
-bírálat= részletes recenzió,+-ba elhelyezi a művet az alkotó munkásságában, kifejti a mű üzenetét
-tudomány és monográfia= tudományos szaksajtó műfaja
-esszé= elmélkedő,elmélyült ,irodalmi és tudományos jellegű,személyes hangvételű írás.

Elektronikus médiumok:
Rádió,Televízió : legszélesebb befogadó réteghez jut el.
Rádiós műfajok :         -írott anyagot előadó műfajok (hír,jegyzet,glossza..)
                                   -hangos anyagok = közvetlenül a rádió számára készülnek (interjú,tudósítás,riport..)
Televízió műsorai:       -élőadások  (sportközv.,híradó..)
                                   -előre rögzített,konzervműsorok (dokumentumműsor,teleregény..)
Hatáskeltő eszközök:
Sajtószövegek stílusa függ a szövegműfajtól.
Megfigyelhető a különböző stílusrétegek keveredése. –társalgási , hivatalos, tudományos, szépirodalmi
-állandósult szókapcsolatok , neologizmusok
-társalgási nyelv divatszói,közhelyszerű fordulatai
Ahol az érzelemkifejező,felhívó mozzanatok (jegyzet,glossza) vannak túlsúlyban, ott a szerzők kedvelik a szóképek(metaforák) és alakzatok (felsorolás,halmozás, fokozás, túlzás) használatát.
Általában világos,áttekinthető mondatformálásra ,változatos modalitású mondatok használatára törekszenek.
Műfajtól  függően:       -lineáris            -párhuzamos    -ellentétes        felépítésűek
-szoros kohéziójú , jól tagolt szövegek
-Kiemelt szerepe van a címnek.                        -szövegműfajtól  függően  témajelölő vagy figyelemfelhívó cím.