7. tétel
A római köztársaság válsága
válság okai, előzményei, fő tendencái
A kre 2. században Róma a Földközi-tg medencéjének urává vált – változások következtek be: politikai, társadalmi, stb, amik válságba sodorták a rendszert
Társadalom:
A társadalmi különbségek nőttek, az ellentétek kiéleződtek, meggazdagodott az arisztokrácia, elszegényedett a parasztság, ugrásszerűen megnőtt a rabszolgák száma…
szenátori arisztokrácia: politikai hatalom, fő tisztviselők, gazdasági hatalom, ők voltak a rendszer haszonélvezői, ők lesznek a rend őrei
pénz arisztokrácia: lovagrend – nem katonák, hanem vállalkozók, kereskedők, gazdagok. Azonban állami tisztségekkel nem rendelkeztek
parasztság: a társadalom gerincét ők alkották, azonban
elszegényedtek, a katonáskodás távoltartotta őket a földjüktől, a hódítások
hasznából nem részesülhettek. Nem bírták a versenyt a rabszolgatartókkal
Bérlőkké, napszámosokká váltak, Rómába költöztek – belőlük lettek a proletárok
(kenyeret és cirkuszt)
rabszolgák: számuk ugrásszerűen megnőtt, elterjedt a klasszikus rabszolgaság, vagyis termelőmunkát végeztek nagybirtokokon, gályákon, bányákban
sok, olcsó rabszolga - Spartacus rabszolgafelkelés
A köztársasági államszervezet válságba került, Róma városállamból világbirodalommá vált, a városszervezet nem fejlődött tovább, azonban a hatalom központosítására és szakképzett hivatalnokokra lett volna szükség…
Hadsereg – katonai válság:
A paraszthadsereg válsága, elszegényedésükkel akadozott az utánpótlás, nem volt állandó, nem voltak érdekeltek. Nem hivatásos katonákból állt a sereg, nem tudták fékentartani a népet, a felkelőket
Súlyos kudarcok, Marius katonai reformot hozott, zsoldos hadsereget szervezett, akik érdekeltek voltak, zsoldot, zsákmányt, végkielégítést kaptak
Ezt fel lehetett használni a politikai konfliktusokban is, a hadsereg lett a politikai élet fontos tényezője.
Politikai válság:
133-ban tört felszínre
Tiberius Gracchus földreformot kísérelt meg a parasztság gondjainak megoldására – a nagybirtokosok ellenállása ezt megakadályozza – meggyilkolják
Marus: okolva ebből, a földreform mellett egy széles társadalmi összefogást akart kialakítani a szenátorokkal szemben – őt öngyilkosságba taszítják, híveit lemészárolják
A szenátori renddel szemben kialakult a néppárt, amelynek a vezetője a lovagrend lett
A két párt határozta meg a nép életét – optimata(szenátor) vs néppárt
háborúk – egyeduralom, a köztársaság bukása