Vissza
1. tétel
Nagy földrajzi felfedezések és hatásai
a XV-XVII. században
Kiváltó okok:
-
Nagymértékű kapitalizálódás
-
Erősödő tőkés vállalkozói réteg> Kezdtek meggazdagodni
-
Levante-i kereskedelem a 15. sz.-ban lelassul, egyrészt a törökök
előrenyomulása, másrészt az ottani átmenő forgalom magas megadóztatása
-
Nagy az áruk iránti igény, a tudomány fejlődik, az emberekben egyre nagyobb
lesz a kíváncsiság> nem elég az embereknek a megmagyarázhatatlan dolgokra a
teológiai válasz (Isten így teremtette).
-
Aranyéhség: Kimerülnek a bányák, az aranyat pótolni kell.
-
Új területek felfedezése iránti igény, új útvonalak keresése
-
Vetületi térképek megjelenése
-
Tengerész Henrik> hajósiskola
-
Hajózás nagy mértékű fejlesztése (Karavella típusú hajó)
o
korszerű, modern, jobban kormányozhatók, kormánykerék, iránytű, szextáns, jól
tűri a hullámokat
§
Forrás: Két hajós kép összehasonlítása
Folyamat:
-
Menet:
-
1471 – az Egyenlítőn való áthaladás
-
1487 – Afrika déli csúcsa – Bartolomeo diaz
-
1498 – Afrika körülhajózása – Vasco de Gama
-
Először a portugálok kezdtek el kutatni, (Kanári-szgk, Madeira, Afrika)
aztán a spanyolok> Ők jutnak el először Amerikába.
-
Kolumbusz a portugáloktól kért segítséget, de a spanyolok pénzelték végül.
-
Érdekességek:
-
a Föld gömbölyű
-
Amerika név – Americo Vespucci (kedvelt magyar név volt)
-
indián elnevezés – India felfedezése
-
Bőven áldoznak a felfedezésekre, mert attól gazdasági hasznot várnak
-
a felfedezések hullámai>> ATLASZ!
-
Viták alakulnak ki a Tordesillasi-szerződés megkötésénél, ahol is kijelölik,
hogy ki merre indíthat felfedezéseket a Földgolyón.
-
A 16.sz. második felében Anglia belép a felfedezésekbe, majd Németalföld
(Hollandia) is.
-
A 18.sz-ban pedig a franciák
-
A 19.sz-ra Anglia marad a vezető hatalom a gyarmatok meghódítása
szempontjából. Az európai anyaállamok területe megnő. Szabadon
kizsákmányolják az elfoglalt területeket (ékszer, arany).
-
Spanyolország elherdálta, felélte a befolyó pénzt. Elsősorban fényűzésre,
építkezésekre használja fel a nemesfémeket. Az ország gazdaságát ezzel nem
növelte. Megmaradnak a feudális szervezetek.
-
Anglia gazdaságilag kiaknázta a lehetőségeket
-
Új kultúrák, növények megismerése
-
kukorica, paprika, kávé, kakaó, burgonya, vanília
-
ültetvények: gyapot, cukornád, dohány
o
Civilizációk, kultúrák pusztulnak el az európaiak hatására
-
Keveredés a bevándorlók és az őslakosok között
-
Rabszolga kereskedelem kialakulása, és nagy mértékű burjánzása.
-
Cortez és Pizarro leigázza az indián őslakosokat, aztékokat, inkákat.
-
Az európaiak éreztetni akarták fölényüket és hatalmukat a lakosokkal.
-
A bennszülöttek eleinte azt hitték, hogy a fehér szakállas isteneik
jöttek meg.
-
Az európai betegségek kipusztítják az indián őslakosokat. Az aztékoknál
létrejön a despotikus államforma.
Gazdasági hatások:
-
Ny-Európa: centrális helyzetbe kerül: csökken a gabonatermelés, a
juhtenyésztés, az ipar kerül az előtérbe, mert eladható aranyért. Ipari
fejlődés ott jön létre, ahol sok a nyersanyag és a késztermékre van kereslet
(textilipar).
-
K-Európa: A nyugati élelmiszerhiány miatt önként a mezőgazdaásra helyezi a
hangsúlyt, kialakul a második jobbágyság: Nyugat a centrum, Kelet a
periféria. A földesurak több robotot követelnek meg.
-
Létrejönnek a manufaktúrák, hitelszervezetek és a bankok.
-
olyan méretű nyersanyag érkezett, hogy azt a céhes ipar már nem volt képes
feldolgozni. A manufaktúrákban, mindenki csak a gyártás egy részében,
mozzanatában vesz részt> robotmunka.
-
Kialakul a világpiac, létrejön a vetésforgó és az istállózó állattartás.
Tőkés termelés kialakulása:
-
Nemesfém beáramlás> élelmiszer árrobbanás
-
AGRÁRKONJUKTÚRA> Lakosságnövekedés
-
Nő az iparcikkek iránti kereslet
-
Változik e hatására a társadalom is. A polgárság jelentősége és súlya megnő.
A nemesség szerepe csökken. Egy részük polgári, társadalmi munkát fog
végezni.
-
Elbától keletre eső területeken a földesúr a telkéből él. Sok áru halad át,
a jobbágyok is leadhatják és így magasabb életszínvonalat érnek el.
-
A földesúrtól való függés csökken.
-
Kettéválik Európa gazdasága.