Vissza

10. tétel

A reformkor

Kossuth Lajos tevékenysége

1.     1825-1848-ig (a pozsonyi országgyűléstől a forradalomig)

2.     1832- 1848-ig (a 32-es országgyűléstől a forradalomig)

Széchenyi István (1791-1860):

·        a reformkor (1825-1849) kiemelkedő alakja

·        két fő kérdés:

o   polgári átalakulás

o   nemzeti függetlenség

·        az 1825-ös országgyűlésen felajánlotta összes birtokainak egyévi jövedelmét az Magyar Tudományos Akadémia megalapítására

·        1830-ban az Akadémia megkezdte működését, elnöke Széchenyi lett

·        a ’30-as évek elején leírta a legsürgősebb tennivalókat egy korszerű, új Magyarország megteremtéséért

művei:

·        Hitel -1830. (Széchenyi programjának megfogalmazása)

o   a Hitel (1830) című könyvében egy merész reformprogramot vázolt fel. Ez a következőket tartalmazta:

§  a robotrendszer megszűntetését a mezőgazdaság fejlődéséért

§  a földforgalmat gátló ősiség eltörlését

§  a feudális társadalmi berendezkedés lassú, fokozatos, reformokkal történő megváltoztatását

·        Világ -1831

·        Stádium -1833 (12 pont)

·        Széchenyi szerint a programot az arisztokrácia vezetésével, békés eszközökkel kell megvalósítani a birodalom keretein belül, az előnyök kihasználásával

·        a program elleni támadásokat a Világban (1831) utasította vissza

·        következő művében, a Stádiumban (1833) sűrítve, összefoglalva tárta elképzeléseit a közvélemény elé

·        arisztokrata társai továbbra sem lelkesedtek elképzeléseiért, de egyre több középbirtokos vált hívévé

·        Széchenyi gyakorlati lépéseket is tett programjáért

·        irányításával hajózhatóvá tették a Vaskaput

·        szabályozták a Tiszát

·        hajógyárat alapított

·        szorgalmazta az állandó dunai átkelést biztosító Lánchíd építését

·        casino

·        selyemhernyó tenyésztés, stb.

·        tevékenysége jelentős mértékben hozzájárult a magyar gazdaság fejlődésének megélénküléséhez az 1830-as években

Széchenyi programja:

·        cél a mezőgazdaság kapitalizálása – ehhez hitelre van szükség

·        a hitel három akadálya:

1.     ősiség törvénye

2.     kincstár joga a birtokra

3.     csak a nemeseknek lehet birtoka

·        ezeket az akadályokat el kell törölni. Ebből következik:

o   törvény előtti egyenlőség

o   közteherviselés

o   nem nemeseknek is lehet birtoka

egyéb javaslatai:

·        önkéntes örökváltság (1848)

·        robot megszűntetése

·        utak, vizek karbantartása

·        céhek, monopóliumok eltörlése

·        magyar legyen az államnyelv

·        országgyűlés ülései legyenek nyilvánosak

·        Az átalakulás módja lassú, fokozatos, felülről kezdeményezett reformok útján: ” én egy szelíd convulsió nélküli reformációt akarok ”

·        arisztokrácia vezetésével

·        a Habsburgoktól nem elszakadva

Kossuth Lajos (1802-1894)

·        a magyar nemzeti függetlenségért, a feudális kiváltságok felszámolásáért és a polgári szabadságjogok biztosításáért vívott küzdelem legnagyobb alakja

·        1832-ben felkerül a pozsonyi országgyűlésre

·        itt szerkesztette az Országgyűlési Tudósításokat  (1832-1836), melyben a reformellenességnek a társadalmi haladásért és a nemzeti érdekek védelmében vívott harcát népszerűsítette

·        az országgyűlés berekesztése után hasonló stílusban szerkesztette a Törvényhatósági Tudósításokat  (1836-1837)

·        lapját betiltották, őt börtönbe zárták  – itt megtanult angolul

·        a börtönéből szabadult Kossuth újult erővel látott hozzá politikai programjának elfogadtatásához

·        az ehhez szükséges fegyver számára a Pesti Hírlap lett, melynek 1841-tõl szerkesztője – lázít a Habsburgok ellen

·        programjában jóval túllépett Széchenyi korábbi elképzelésein

·        a birodalmon belüli gazdasági és politikai különállást, szabad, korlátozás nélküli földtulajdont, kötelező örökváltságot, közteherviselést, népképviseletet követelt.

·        az általa felvázolt program végrehajtása a magyar polgárság fejletlensége miatt a középbirtokos nemességre várt

programja: érdekegyesítés

1. földesúr, jobbágy is érdekelt a polgári átalakulásban és a nemzeti függetlenségben

2. kötelezõ örökváltság:

-  a jobbágy fölszabadítása földdel együtt

-  állami kárpótlás a földesúrnak

- ipar fejlesztése: “Ipar nélkül a nemzet félkarú óriás”

-  1841 -  Védegylet megalapítása   ®   felismerte, hogy a magyar ipar fejlesztését csak önálló magyar vámterületen lehet megvalósítani

- az 1843-44-es  országgyűlésen az alsótábla megszavazta a magyar védővámrendszer kialakítására benyújtott javaslatot, az uralkodóház azonban érdemben nem foglalkozott a javaslattal

- így jött létre a “Védegylet”, melynek tagjai vállalták, hogy nem vásárolnak olyan külföldi árut, amelyet itthon is előállítanak, ezzel is támogatva az ipar fejlődését

- Kossuth lett a védegylet igazgatója

-  1842 -  Iparműkiállítás

- megszervezte a Gyáralapító Társaságot, és Vasútépítő Társaságot alapított

- Kossuth programja:

-  gyors, alulról jövõ (tömegnyomás) függetleníteni

-  köznemesség vezetésével

- a végcél a politikai mozgalom, amely Magyarország polgári alkotmányos átalakulásához vezet

- 1847-ben sikerült elérnie, hogy a reformerek párttá rendeződjenek ® Ellenzéki Párt

- programja az Ellenzéki Nyilatkozat

- a nehéz politikai küzdelmek, 1848-as forradalmak a magyar polgári átalakulás ügyén óriásit lendítettek előre

- kimondták a jobbágyfelszabadítást, megvalósították a népképviseleti rendszert, bevezették a közadózást, az ország irányítását független, felelős, magyar minisztérium vette a kezébe

- Kossuth a megalakuló új kormány pénzügyminisztere lett

- 1848 szeptemberében az ellenforradalom fegyverrel támadt Magyarországra

- a kormány lemondott, Kossuth az Országos Honvédelmi Bizottmány elnökeként irányította a honvédelmet

- 1849-ben kiverték az ellenséget az országból

- Magyarország kinyilvánította függetlenségét és a Habsburg-ház trónfosztását

- az ország élére Kossuth Lajost választották, ő nevezte ki a második felelős magyar minisztériumot  ® a cári intervenció azonban eldöntötte a szabadságharc sorsát

- Kossuth a menekülést választotta

- kétéves törökországi tartózkodás után Londonban telepedett le, majd 1861-ben átköltözött Olaszországba

- az itthon maradottak a kiegyezést választották, melyet Deákhoz küldött nyílt levelében élesen bírált