Vissza

         

11. tétel

Az USA kialakulása (1775-1783)

Kiindulópont

·        A világ nagy része a XVIII. században Európa gyarmata lett

·        Közép- és Dél-Amerikában változatlanul a spanyolok, portugálok voltak az urak.

·        A hollandok gyarmatbirodalma pedig az Indonéz-szigetvilág lett.

·        A franciákkal vívott hétéves gyarmati háborúból (1756-1763) Anglia került ki győztesen, övé lett India és az észak-amerikai kontinens.

 

Az észak-amerikai gyarmatok

·        A XVIII. Századra Észak-Amerikában 13 angol gyarmat jött létre.

·        A déli gyarmatok

·        királyi vagy magántulajdonban voltak

·        néger rabszolgákkal dolgoztató ültetvényes rendszer terjedt el.

·        A föld birtoklásáért földbért kellett fizetni.

Az északiak

·        önkormányzattal rendelkező kolóniák.

·        Ide az Angliában üldözött puritánok költöztek, akik magukkal hozták az önigazgatás és a szabad véleménynyilvánítás igényét.

·        farmergazdaságok voltak: A farmer tulajdonával szabadon rendelkezett.

·        A XVIII. században a gyarmatoknak külön-külön szorosabb volt a kapcsolatuk az anyaországgal, mint egymással.

·        Megkezdődött azonban az amerikai belső piac kialakulása.

·        Mindez, és az északról, Kanadából fenyegető francia veszély szükségessé tette a gyarmatok szövetkezését. Első kezdeményezője Benjamin Franklin volt.

 

Anglia és a gyarmatok viszonya

·        Amerika a XVIII. század vége felé még mezőgazdasági jellegű, de északon ígéretes ipar is kibontakozott.

·        Anglia észak-amerikai kolóniáit nyersanyagtermelő és árufelvevő piacoknak tekintette.

·        A 7 éves háború költségeinek finanszírozására használta fel a gyarmatokat

·        Meg akarta akadályozni, hogy az amerikai gazdaság saját lábra álljon.

·        Megtiltották, hogy az amerikaiak az Allegheny (eligeni)-hegységtől nyugatra fekvő vidékre települjenek

·        Vámokkal sújtották a nyugat-indiai területekre irányuló kereskedelmet

·        Törvénytelennek nyilvánították a papírpénz kibocsátást

·        Bélyegtörvény: minden okmányra, hirdetésre, újságra illetéket vetett ki

o   Az angol parlament által megszavazott adókat és vámokat az amerikaiak törvénytelennek tekintették.

·        bojkottálták az angol árukat

·        az adók illetékek fizetését pedig megtagadták.

o   A kormány meghátrált, és visszavonta a sérelmezett vámokat

o   de fönntartotta az angol parlament adókivetési jogát→teavám

o   Az amerikaiak válaszul a tengerbe szórták három hajó rakományát. („Bostoni teadélután” 1773.)

o   A fegyveres összecsapások állandósultak.

o   1774 szeptemberében Philadelphiában összeült az amerikai gyarmatok első kongresszusa.

·        1775. április 19-én Lexingtonnál eldördült az első sortűz, még ezen a napon Concordnál a fegyveres farmerek megfutamították az angol katonaságot. Kitört a függetlenségi háború.

·        1776. július 4-én a kongresszus elfogadta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Megszületett az új, független állam, az Amerikai Egyesült Államok.

·        A Függetlenségi Nyilatkozat fogalmazványát Thomas Jefferson készítette

·        Elvetette a rabszolgaságot, és ezt is az angolok bűnei közé sorolta

·        Megszületett az új, független állam

·        Demokrácia, fő hatalom: nép

·        Nép joga a rendszer megválasztása

·        13 tartomány egyesülése

Függetlenségi háború győzelme (erőviszonyok)

Angolok

·        Az erőviszonyok az angoloknak kedveztek

·        Jól felszerelt hadseregük, hadiflotta

·        korlátlan pénzügyi hitel

Amerikaiak

·        az angolokat támogató ún. loyalistákkal is meg kellett küzdeniük

·        nagy erkölcsi fölény

·        Ügyesen alkalmazták az indiánoktól eltanult szétszórt alakzat taktikáját.

·        A lakosságra mindenütt számíthattak.

·        Jó helyismeret

·        Önkéntes hadsereg + német zsoldosok >> Vezető: George Washington

·        Az amerikai csapatokat azonban kezdetben kudarcok érték: az angolok bevették New Yorkot.

·        Az első jelentős győzelem 1777-ben volt, Saratogánál fegyverletételre kényszerítették a Kanadából előrenyomuló Burgoyne(bögöjn) csapatait.

·        A saratogai győzelem után Franciaország szövetséget kötött az Amerikai Egyesült Állomokkal. A szövetséghez később csatlakozott Spanyolország, majd Hollandia is.

·        Az amerikai hadsereg diadalmasan nyomult előre.

·        1781-ben Yorktown mellett francia segítséggel Washington bekerítette, és felszámolta az utolsó harcképes angol hadsereget.

·        1783-ban a Versailles-ban megkötött békében Anglia kénytelen volt elismerni az Egyesült Államok függetlenségét, Kanadát azonban megtarthatta Anglia

 

Összegzés

·        Az amerikai gyarmatok sikeres harca egyszerre volt polgári forradalom és függetlenségi háború

·        A függetlenség elnyerése után nyitva maradt a kérdés: kialakul-e az egységes amerikai nemzet?

·        1787-ben összeült a szövetségi (alkotmányozó) gyűlés, és megalkotta az Egyesült Államok alkotmányát.

·        A világ első és legrégebbi alkotmánya, mely a hatalom megosztás elvére épül és egyben modern köztársasági alkotmány.

 

Az unió felel:

·        Honvédelemért

·        Külpolitikáért

·        Pénzügyekért

·        Külkereskedelemért

·        (többi az államok hatásköre)

 

 

unió élén az elnök áll

·        prezidentális rendszer

·        az elnök a külpolitika irányítója

·        minisztereket, bírákat, nagyköveteket nevezhet ki, válthat le

·        4 évre választják az elektorok

·        végrehajtó hatalom a kezében összpontosul

A törvényhozó hatalom

·        a képviselőházat és a szenátust(együttesen: kongresszus) illette.

·        Törvény csak elnöki jóváhagyással!

Bírói hatalom

·        Élén: legfelső bíróság, vezetőjét az elnök nevezi ki

·        Tagállamok: saját törvényhozás, kormányzat a nem központi súlyú kérdések kivételével

·        Számos biztosíték gondoskodott a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom elválasztásáról.

·        A kiegészítések 1791 megteremtették a gyülekezés-, a szólás-, a sajtó szabadságát és az egyháznak az államtól való elválasztását.