A Rákóczi szabadságharc
/1703 – 1711/
Előzmény: a törököket Habsburg vezetéssel űzték ki az országból, a Habsb. birodalom pedig abszolutizmust vezetett be, ez a magyar társadalmat sértette
A szabadságharc az elnyomással szemben tört ki
céljai:
- a rendi alkotmányosság visszaállítása (szabad királyválasztás, vallásgyakorlás)
- a függetlenség helyreállítása
erőviszonyok: egyenlőtlenek -> Habsburg birodalom vs. a kivérzett Magyarország
a magyarok helyzete függött a nemzetközi helyzettől és, hogy sikerül-e ütőképes hadsereget szervezni
Kitört a Spanyol örökösödési háború, amely elvonta a Habsburgok fő erőit, Rákóczi XIV. Lajossal akart szövetkezni
1704-ben a Franciák vereséget szenvedtek, a nemzetközi helyzet kedvezőtlen lett, elhúzódó háború…
Hadsereg: a fegyvert fogó jobbágyokat Rákóczi felszabadította a terhek alól, a tiszti kar a nemesség
Nagy létszámú, de gyenge kuruc haderő jött létre. Rosszul képzett, gyengén felfegyverzett, fegyelmezetlen.
A könnyűlovasság alkalmas volt a portyázásokra, rajtaütésekre, de a nagy csatákat rendre elveszítették.
1705: a Széchenyi országgyűlés – Rákóczit fejedelemmé választották és rendi konföderációt szerveztek.
Az ország anyagi helyzete rossz volt – rézpénzt verettek, ami hamar elértéktelenedett
1707: tetőpont – az ónodi országgyűlésen kimondták a Habsburg ház trónfosztását a nemzetközi támogatás reményében.
Hanyatlásnak indult a szabadságharc – tencséni vereség -> felbomlott a hadsereg, nincsen nemzetközi támogatás, gazdasági kimerültség, belső ellentétek
1711: szatmári béke – a katonai vereség árnyékában sikerült kompromisszumos békét kötni
- a magyarok lemondtak a függetlenségről
- az udvar lemondott az abszolutizmusról
Ez meghatározta Mo. helyzetét a birodalomban, véget vetett a 2 évszázados háborúknak, lehetővé tette az ország újjáépítését.