4. tétel
Életmód a középkorban
rétegek: papság, nemesség, jobbágyság, polgárság
Kialakul a városokban a polgárság – az érett középkorban a 11-13. században
gazdasági, jogi, településszerkezeti, társadalmi szempontok
Gazdasági:
kibontakozott az árutermelés, a városok lettek az ipar, a kereskedelem, a pénzgazdálkodás központjai
vásárokat, helyi piacokat tartottak
a kézművesek a városokba költöztek, céheket alkottak
- céh: azonos foglalkozású kézművesek érdekvédelmi és szakmai szervezete
bankok, bankházak alakultak
kialakul a forgalom és a védelem, ami a városok szempontjából nagyon fontos – folyóknál, tájegységek találkozásánál, bányák, kereskedelmi utak mentén - találkozásánál, váraknál
kiváltságokkal rendelkeztek, amiket megvásárolhattak, vagy adományba kaphatták. A városkiváltságok megszerzésére, megőrzésére alakult a komma.
Önkormányzattal rendelkeztek – ők választották a fő tisztségviselőket, maguk alkothatták jogszabályaikat – vámmentesség, árumegállító jog, vásártartás. A leg magasabb szintű városok csak a királynak adóztak.
városkép: fallal vették körül – tornyok, bástyák – a városkapukat éjjel, veszélyben bezárták, szűk területre szorult a település, nem volt úthálózat, infrastruktúra. Középen a városháza, főtemplom, piac. A lakónegyedek foglalkozás szerint elkülönültek…
Társadalom:
Kialakult a polgárság – nem függ a földesúrtól, személyével és tulajdonával szabadon rendelkezik. A város egyik fele rendelkezik polgárjoggal:
- vezetők = patríciusok
- iparosok, akik választójoggal rendelkeztek és bekerülhettek a városi tanácsba is
plepsz: városi szegények, szökött jobbágyok, napszámosok
városi élet: napjaik munkával teltek, ünnepnapokon közösségi élet, veszély esetén védték a várost – ami kulturális központ is volt: iskola, egyetem működhetett
kolduló rendek: domonkos, ferences – adományokból éltek…
Jelentősen különböztek a modern városoktól, de ezek alkották a fejlődés motorjait, ezek voltak a civilizáció központjai.