1

Vissza

4. tétel

Életmód a középkorban

A nyugat-Európai városok kialakulásának, szerkezetének és azok fejlődésének bemutatása

Forrás: a társadalmi csoportokra vonatkozik

· Korai és virágzó középkor >> városok létrejötte, alakulása

· 1. típus: Teljesen új városok létrejötte.

· 2. típus: kontinuitás: Az ókorban már létezett városok. Pl.: Itália és Dél-Franciaország városai (NEM Párizs)

· Az új városok létrejötte összekapcsolható a gazdasággal

· A jobbágy többet termelt >> felesleg >> cserekereskedelem >> ehhez kell egy helyszín: piac, vásárhely. Ilyen helyek utak kereszteződésénél, folyók (hidak, gázlók) és várak (védelem) környékén jöttek létre.

· (Érdekesség: A piac szóból ered a pláza szó, ami ’teret’ jelent.)

o Ny-Európai tipikus városkép: folyó, templomok, főtér és vár

o Ilyenekre utalnak a még ma is megmaradt városnevek

§ - ford, - fort >> folyó

§ - burg >> vár

§ - bricke, - bridge, - mont >> híd/gázló

· Kialakul egy olyan paraszti réteg, mely már csak a cseréből él.

· A mezőt, ahol a cserekereskedelem folyt, elkezdték körbeépíteni házakkal, épületekkel. A városok nagy része meg tud gazdagodni.

Életmód:

· Iprai termelés – A városi iparosok állítják elő

· „A városi levegő szabaddá tesz.”

® Aki 1 év, 1 napot ott tölt, az felszabadul. Az adót egy összegben fizethették ki. A városban élő parasztra a földesúrnak nem volt akkora rálátása. Neki csak a város elöljáróival kellett találkoznia.

· polgár = városlakó

® plebejus, patrícius

o Elsősorban vagyoni és társadalmi különbségek vannak.

· oligarchia: Néhány gazdag család forgatja a jogokat, és azokat adogatják egymásnak. Meg van határozva, hogy kik közül lehet választani.

· A városlakók a királyt támogatták, szövetséget kötnek vele.

· privilégium: előjog, kiváltság >> A város csak a királyhoz tartozik

® communa = közösség (A városok önmagukat irányítják)

· Minden város saját szabályalkotói, rendeletalkotói jogot kapott.

o szabad bíróválasztás

o szabad plébános választás

· Statutum: városi jogszabály

· Lehetőség saját fegyveres erő felállítására.

· A király érdeke volt a nemesek gyengítése.

® A polgárok segítették a királyt. Pl.:

o 1176: Legnano-i csata

o 1312: Rozgonyi csata

Ipar:

· Céhek: munkaszervezetek (kézműves ipari tevékenység)

· Céh: Azonos ipari tevékenységet folytató csoport, melynek erős érdekvédelmi szerepe van.

· Mindent szabályoznak

® anyag, amiből készül, minkaidő, fizetés, munkaeszközök száma és fajtája, minőség, megfelelő anyagi és tudás háttérrel kell rendelkezni.

· kontár: Azon személy, aki nem tagja egy céhnek sem, és így akar eladni.

o Egyre kezdték a városba jutás feltételeit/lehetőségét szigorítani.

o cél: verseny kirekesztése, a dolgozók elegendő munkához jussanak.

o kiszűrni a céhen kívüli mestereket

o Elsősorban a minőségre mentek

o A ’legény’-nek fontos célja volt a „remek” letétele, mellyel ő maga is mesterré vált. Ezután jött a „lakoma”, mikor is megvendégelte a céhmestert és családját, valamint barátait.