5. tétel
Ipari forradalom, társadalmi élet
Az ipari forradalom
·       
Az egyik legnagyobb végbement változás a történelemben
·       
Lényeg: Az emberi munkaerőt megsokszorozza a gépek által
·       
A demográfiai növekedéssel szoros kapcsolatban áll.
o  
Megteremtette az igényt/keresletet
o  
Sokkal több terméket kell előállítani gyorsan
o  
Feltételeket teremtett, mely a népességszám növekedését okozta.
·       
Angliában indul el a 18.sz. első harmadában/közepén.
o  
Ekkor már gyarmatosít Anglia >> Felhasználja a beáramló értékeket.
§ 
hajózás fejlődése
§ 
mezőgazdaság szerkezete változik >> vetésforgó, vagyis a földrész egészét 
bevetik
·       
Egyre több anyagot kell az angol iparnak feldolgoznia.
·       
Nagy az igény a késztermékekre.
o  
Nagy mennyiségű terméket, gyorsan kell feldolgozni.
o  
Ezáltal egyre nagyobb szerepet játszanak a gépek
§ 
Ekkor kezdték el használni a gőzt, mint energiát.
§ 
(Sem a gőz, sem a gép nem volt már akkor új dolog, ellenben a kettőt addig még 
senki sem egyesítette.
§ 
James Watt – gőzgép
§ 
Fulton – gőzhajó 
§ 
Stephenson – vasút
·       
Ez az első alkalom, hogy az ember közvetlenül nem avatkozik bele a 
munkafolyamatba.
·       
Új üzemforma jön létre, a gyár, mely felváltja a manufaktúrákat.
·       
Első nagy változás a textiliparban megy végbe.
o  
Németalföldön növekszik meg a textil iránti igény. Ezt Anglia elégíti ki, mert 
ott sok a juh.
o  
Közlekedési fejlődés: Megjelenik a vasút és a gőzhajó
o  
makadámút: Mac Adam által tervezett kövezett út.
o  
A vasútépítés húzóágazat lett, mert gerjesztette a vasérc, szénbányászatot, 
kohászatot, gépgyártást.
Társadalmi következmények
·       
Demográfiai növekedés, míg a halálozások aránya csökken.
·       
Kitolódik az átlagéletkor – megszűnik az éhínség – általános jólét lesz 
jellemző.
·       
Szempont volt a sok gyermek születése >> munka. Ezt később betiltották.
·       
A gyáripar a városokra koncentrálódik >> urbanizáció
·       
Új negyedek jönnek létre: banki, munkás, lakótelepi
·       
A városok mérete a többszörösükre nő.
o  
látványossá válnak a társadalmi különbségek. Nagy társadalmi és vagyoni 
szakadék.
o  
A földjüket vesztett parasztok a városba mennek és ott dolgoznak.
o  
Munkásság kiszolgáltatottsága
§ 
Munkásosztály kialakulása >> mozgalmak
§ 
luddizmus: gépromboló mozgalom
§ 
sztrájkok, munkabeszüntetések szervezése
·       
Politikai érdekérvényesítés/petíció: chartizmus
o  
Munkások munkavédelmét rögzítik
·       
1819-47 – gyári törvények
·       
Utópista szocialisták
o  
Ideális társadalom felvázolása (Owen, Fourier)
o  
Owen teljes ellátású gyárakat építtetett, melyek végül csődbe mentek.
·       
A kispolgári szocialisták szerint a munkásokat is tulajdonossá kellene tenni. 
Ipari termelőszövetkezetben gondolkodtak.
Marxizmus
·       
A tőkés és munkás között antagonisztikus ellentét van, mely kibékíthetetlen.
®   
lényeges a munkáshatalom érvényre jutása
®   
proletárdiktatúra
®   
kommunizmus
·       
Azokon a területeken, ahol a munkásság száma nő, ott a mozgalom sikereket ér el. 
Kialakul egy elismert réteg. (középosztályi réteg)
·       
Ahol később kezdődik a forradalom, ott a feudális eredetű problémákra rakódik rá 
a munkásmozgalmak problémái >> torlódott társadalom.
Természeti következmények
·       
Az iprai forradalom az oka, hogy sebet ejtettünk a Földön, ami egyesek szerint 
már visszafordíthatatlan.
·       
Megkezdődik a környezet nagymértékű szennyezése.