5. tétel
Ipari forradalom, társadalmi élet
Az ipari forradalom
·
Az egyik legnagyobb végbement változás a történelemben
·
Lényeg: Az emberi munkaerőt megsokszorozza a gépek által
·
A demográfiai növekedéssel szoros kapcsolatban áll.
o
Megteremtette az igényt/keresletet
o
Sokkal több terméket kell előállítani gyorsan
o
Feltételeket teremtett, mely a népességszám növekedését okozta.
·
Angliában indul el a 18.sz. első harmadában/közepén.
o
Ekkor már gyarmatosít Anglia >> Felhasználja a beáramló értékeket.
§
hajózás fejlődése
§
mezőgazdaság szerkezete változik >> vetésforgó, vagyis a földrész egészét
bevetik
·
Egyre több anyagot kell az angol iparnak feldolgoznia.
·
Nagy az igény a késztermékekre.
o
Nagy mennyiségű terméket, gyorsan kell feldolgozni.
o
Ezáltal egyre nagyobb szerepet játszanak a gépek
§
Ekkor kezdték el használni a gőzt, mint energiát.
§
(Sem a gőz, sem a gép nem volt már akkor új dolog, ellenben a kettőt addig még
senki sem egyesítette.
§
James Watt – gőzgép
§
Fulton – gőzhajó
§
Stephenson – vasút
·
Ez az első alkalom, hogy az ember közvetlenül nem avatkozik bele a
munkafolyamatba.
·
Új üzemforma jön létre, a gyár, mely felváltja a manufaktúrákat.
·
Első nagy változás a textiliparban megy végbe.
o
Németalföldön növekszik meg a textil iránti igény. Ezt Anglia elégíti ki, mert
ott sok a juh.
o
Közlekedési fejlődés: Megjelenik a vasút és a gőzhajó
o
makadámút: Mac Adam által tervezett kövezett út.
o
A vasútépítés húzóágazat lett, mert gerjesztette a vasérc, szénbányászatot,
kohászatot, gépgyártást.
Társadalmi következmények
·
Demográfiai növekedés, míg a halálozások aránya csökken.
·
Kitolódik az átlagéletkor – megszűnik az éhínség – általános jólét lesz
jellemző.
·
Szempont volt a sok gyermek születése >> munka. Ezt később betiltották.
·
A gyáripar a városokra koncentrálódik >> urbanizáció
·
Új negyedek jönnek létre: banki, munkás, lakótelepi
·
A városok mérete a többszörösükre nő.
o
látványossá válnak a társadalmi különbségek. Nagy társadalmi és vagyoni
szakadék.
o
A földjüket vesztett parasztok a városba mennek és ott dolgoznak.
o
Munkásság kiszolgáltatottsága
§
Munkásosztály kialakulása >> mozgalmak
§
luddizmus: gépromboló mozgalom
§
sztrájkok, munkabeszüntetések szervezése
·
Politikai érdekérvényesítés/petíció: chartizmus
o
Munkások munkavédelmét rögzítik
·
1819-47 – gyári törvények
·
Utópista szocialisták
o
Ideális társadalom felvázolása (Owen, Fourier)
o
Owen teljes ellátású gyárakat építtetett, melyek végül csődbe mentek.
·
A kispolgári szocialisták szerint a munkásokat is tulajdonossá kellene tenni.
Ipari termelőszövetkezetben gondolkodtak.
Marxizmus
·
A tőkés és munkás között antagonisztikus ellentét van, mely kibékíthetetlen.
®
lényeges a munkáshatalom érvényre jutása
®
proletárdiktatúra
®
kommunizmus
·
Azokon a területeken, ahol a munkásság száma nő, ott a mozgalom sikereket ér el.
Kialakul egy elismert réteg. (középosztályi réteg)
·
Ahol később kezdődik a forradalom, ott a feudális eredetű problémákra rakódik rá
a munkásmozgalmak problémái >> torlódott társadalom.
Természeti következmények
·
Az iprai forradalom az oka, hogy sebet ejtettünk a Földön, ami egyesek szerint
már visszafordíthatatlan.
·
Megkezdődik a környezet nagymértékű szennyezése.