Vissza

8. tétel

A bolsevik diktatúra

A bolsevik hatalomátvétel előzményei, menete, és a rendszer

Előzmény:

·       Az orosz cári rendszer elnyomó volt. Nem alakulhattak demokratikus intézmények. Nem volt polgári fejlődés. Az ipari munkásság csak a társadalom töredéke volt.

·       A szociáldemokrácia ugyan megjelenik, de Oroszországban ezt is tiltották, ezért csak illegalitásban működött.

·       A szociáldemokrata párt két részre szakad.

o   mensevik (kisebbség): A szociáldemokraták hívei

o   bolsevik (többség): A Marx-i irányelvek a kommunizmushoz vezető út. Átmeneti állapot: proletárdiktatúra. Cél: Az osztályok nélküli társadalom (kommunista).

·       Cél: a forradalmi út elérése.

·        Az ország nem volt felkészülve ipar és infrastruktúra szempontjából sem a háborúra. A fejlődés nem volt elegendő. Egy nagy ereje volt: a tömeg. Csak eleinte ért el sikereket. A kiábrándultság hamar jelentkezett a lakosságnál.

Történések:

·        1917, februári forradalom – A cárizmus kétlépcsős megdöntése.

o   A cár Mihály javára mondott le, majd Mihály maga is lemondott.

·        Kettős hatalom alakul ki ezáltal.

·        Létrehozzák az ideiglenes kormányt, legalábbis csak a választásokig szánnak neki szerepet.

·        A forradalom napjaiban vannak önszerveződések: szovjetek. Ezek ekkor kezdődnek meg: febr. 22. (EU.); márc. 8. (Oroszo.)

o   szovjet: Önigazgatási szervezet (önkormányzat szerű)

1.     Üzemi szinten

2.     Hadsereg szintjén

3.     Kerületek, falvak szintjén

·        Szovjetkongresszusokat szerveznek. Ezek eleinte nem politikai célúak, csak az emberek hozzák magukkal a nézeteiket. A pártok felismerik, hogy ezt a helyzetet ki lehet használni azzal, ha delegálnak saját párttagokat (eszerek, mensevikek, bolsevikok, stb.).

·        Lenin ezt felismeri. A németek segítségével haza is jut.

·        Kiadja április téziseit, melynek lényege: Minden hatalmat a szovjeteknek.

·        A bolsevikok nem jelentettek nagymértékű többséget. Az ideiglenes kormány nem akarta azonnal befejezni a háborút. Ezzel csalódást okozott az embereknek.

·        Kerenszkij ötlete: A tömegnek igaza van. Szerezzenek némi területet, hogy javítsák a körülményeket és utána abbahagyják a háborút.

·        Ezt offenzívákkal kívánta elérni, melyek eleinte gyorsan haladtak előre ám végül mind kifulladtak. Ez még rosszabb hangulatot eredményezett, és ezáltal a bolsevikok malmára hajtották a vizet.

·        Kornyilov-puccs. Ezt az alkalmat kihasználták a bolsevikok, hogy úgy tüntessék fel Kornyilovot, mint aki együttműködik a kormánnyal.

·        ’17 őszére többségbe kerültek a bolsevikok a szovjetekben.

o   Itt volt az idő a hatalomátvételhez.

·        1917. október 25: A kormány meghátrál és átadja a hatalmat.

·        1918. január: Szovjet kongresszus összehívása. A kongresszust kizárólagosan bolsevikká teszik azáltal, hogy kitessékelik az ettől eltérőket.

o   3 dekrétum:

1.     Minden hatalom a szovjeteknek

2.     Azonnali földosztás

3.     Háború befejezése, békekötés

ATLASZ: Területek átengedése a németeknek.

·        Proletár-internacionalizmus alakul ki.

·        A helyzetet a Breszt-litovszki béke rendezi.

o   Mivel a társadalom többségét a jobbágyság alkotta, így hát őket kellett megnyerni: földosztás.

·        A rendszer ezután szépen kiteljesedett és elterjedt, nagymértékben fejlődött.

Ezek után:

·        Oroszország kiválását rossz szemmel nézik a szövetségesek, mert: a bolsevikoktól való félelem, + elmarad a pénz, amit beléjük fektettek.

o   intervenció: Partra szállnak a Fekete-tenger felől (kívülről). Végül már visszavonják a csapatokat, mert nincs kedvük harcolni.

o   A cár hívei ellenmozgalmakat indítanak (polgárháború belülről)

·        1922: Szovjetunió megalakulása.

·        Még Lenin a vezető, majd pedig Sztálin

·        Sztálin pártot szervez: SzMP

·        1928-29: Leszámolnak a kapitalistákkal

·        Lényeg: Az ipar nagymértékű fejlesztése

o   földmagántulajdonok megszüntetése (kolhozok, szovhozok)

o   kényszermunka

·        Terror kiépítése