Vissza

         

9. tétel

Az államalapítás

Szent István államalapító tevékenysége

 

Az államalapítás menete

1.     Törzsek egyesítése (az emiatt törvényszerűen kialakuló polgárháborúk lecsillapítása)

2.     A kereszténység felvétele

3.     Államszervezet kiépítése

4.     Külkapcsolatok kiépítése

Történelem

·        A magyar nép európai letelepedett néppé és állammá vált.

·        Úgy kerül be, mint sztyeppei lovas nomád nép.

o   Eleinte nem államalapítás célból, hanem a folyamatos népvándorlás miatt (kínaiak > kunok > és a többi).

·        A nomád népek felveszik a kereszténységet és államot alapítanak.

·        Előtörténet: Etelközben nomadizált a magyar nép. Besenyő támadás hatására kellett kivonulniuk erről a területről.

·        A Kárpát-medence az eurázsiai sztyeppe legnyugatibb kiszögellése.

·        Ez a hely alkalmas volt arra, hogy továbbfolytassák a nomád életmódot. Itt nem volt erős, gátló birodalom. 3 birodalom végvidéke volt.

·        A honfoglalás szó a reformkorból ered. Ez valójában hódító hadjárat volt, csak nem volt különösebb, nagyobb ellenállás.

·        Kalandozó hadjáratok (zsákmányszerző)

o   A magyar hadjáratok eleinte sikeresek voltak.

§  cselvetés, villámgyors támadás

o   I. (nagy) Ottó döntő csapást mért ránk Augsburgnál (955). Ezzel le is zárultak a nyugati kalandozások.

·        Idővel világossá vált, hogy ezek nem tarthatók fent sokáig.

·        Létrehozták a Német-Római Császárságot.

o   A nomád életmód nem volt tovább fenntartható. Ezt Géza nagyfejedelem ismeri fel.

·        Az állam teljes elfogadásához két fontos dologra volt szükség:

o   Letelepedett életmód folytatása

o   Kereszténység felvétele

·        Felvette a kapcsolatot a pápával és térítő papokat kért tőle.

o   Ennek érdekében harcot is kellett folytatni.

·        Géza halálakor már az Árpádok kezében volt az ország nagy része. Szent István úgy lett uralkodó, hogy az nem volt elfogadható. Eredetileg Koppány örökölt volna.

·        II. Szilveszter pápa Istvánt apostoli jogkörrel is felruházta. A tőle kapott koronával koronázták meg.

·        1001: A magyar királyság létrejötte. Istvánt Esztergomban megkoronázzák.

o   A pontos időpontot nem tudjuk

§  vagy: 1000. december 25.

§  vagy: 1001. január 1.

o   Ez nem ugyanaz a korona, ami ma a parlamentben van.

·        István az egész Kárpát-medence egyedüli urává vált.


 

Társadalomalapítás

·        A Karoling (frank) államszervezetet veszi alapul. Az országot megyékre osztja.

·        A megyék élére a királyi megbízottjait ülteti.

o   a zsuban szóból ered a magyar ’ispán’ szó.

§  az ő feladatuk az adók beszedése

§  bíráskodtak, katonai vezetők voltak

§  részt vettek a királyi tanácsban

·        A katonákat ekkor várjobbágyoknak nevezik

·        A királyi hadsereg alapját a királyi várak fegyveresei jelentették.

o   eltartottak – várnépek

o   alárendelt szolgák

·        A fontosabb királyi várak lettek a vármegyék.

·        István egy minden szempontból európai államot hozott létre.

·        A bajor Gizellát vette feleségül.

o   Sok bajor értelmiség és katona kerül ekkor a királyságba.

·        István kezdte kiépíteni a magyar katolikus egyházat. Ezt tűzzel-vassal tette.

·        Az egyházat hatalmas földadományokkal erősítette meg.

·        Sok pogányfelkelésről van információnk abból a korból.

·        A törvényalkotásokkal is véghezvitték ezt a feladatot.

Intézkedések:

·        Előírta a tized fizetését, valamint hogy minden 10 falu építsen templomot.