Történet
Trackmania Nations Forever
A Nadeo csapata a Virtual Skipper vitorlás játékkal, illetve a 2004-ben elkészült játékukkal, a Trackmaniával és annak folytatásaival - Sunrise és Original - dicsekedhet.
A Trackmania sorozat - kis túlzással - az autós Serious Sam címet is megérdemli, hiszen míg a Croteam FPS-ének az ész nélküli lövöldözés a legfőbb tulajdonsága - a többi elhanyagolt -, a Nadeo alkotása - a címéből adódóan - a pálya imádatában, illetve az őrült száguldásban alkot kiemelkedőt. A játékot eredetileg az Electronic Sports World Cup-ra (röviden ESWC-re) készítették, de a nagyközönség számára is elérhetővé tették - ráadásul ingyenesen.
Sunrise a stadionban
Igen, az alcím jogos: a játék a Sunrise kiegészítő alapjain nyugszik leginkább, mind grafika mind a játékmenet terén. A játéktér egy stadion, nyilván ezzel is utaltak rá, hogy a szoftver elsősorban az első hivatalos Trackmania-világkupára készült. A kameraállások jól el lettek találva, ráadásul váltakoznak is pályarésztől függően, tehát ha függőlegesen (!) teszünk meg egy kis pályarészt, akkor csak az utat látjuk, illetve látnánk, ha mindig átváltana ebbe a pozícióba. Ha átcseréli mégis az elülső nézetre, akkor a mutatvány után néha egyszerűen nem kapcsol vissza, ami nagyon zavaró. Itt szeretném megjegyezni, hogy a játékban 3 kameraállás található: az első egy külső nézet, ugyanúgy mint a második, bár az utóbbi közelebbről mutatja autónkat. A harmadik kamerapozíció pedig a hagyományos "utat mutató" állás.A Forma-1 vadhajtása?
A járgányok kinézetre is megváltoztak: a sportkocsikat felváltották a Forma-1 típusú járművek. Az autómodellek sem tökéletesek, hiszen a szárnyak ebben a száguldó cirkuszban pont az autó tapadását biztosítják, míg a Nations-ben a legkisebb bukkanó után is repülünk... De ez nem baj, hiszen ezek az ugratások adják meg a játék sava-borsát! Gondolom, hogy már mindenki rájött ezek alapján, hogy a játék arcade stílusú. Az autók egyáltalán nem sérülnek, tehát repülés közben sem kell tartanunk a versenykocsink állapotától földet érés után, maximum egy direkt kihelyezett oszlop vagy lyuk fogja megszakítani jókedvünket. Mikor telepítés után először lépünk be a játékba, a játék elkéri nemzetiségünket, hogy országunk zászlaja díszeleghessen autónkon. Akinek így nem tetszik a kocsija, az se bánkódjon, mert a Sunrise kiegészítőből egy az egyben kiemelték a karosszéria-festő helyiséget (olyannyira kiollózták az előző részből, hogy elfelejtették átírni a Trackmania Sunrise feliratot Nations-re), ahol kedvünkre csinosítgathatjuk járgányunkat.Pályaőrület
A pályákról még nem beszéltem, pedig ez a legfontosabb a játékban: a Solo játékmódban összesen 90 pályát találunk 3 nehézségi szintre osztva: kezdő, haladó, extrém. Ezeken belül is különböző nehézségű pályákra bukkanhatunk, a fejlesztők ezt betűzéssel oldották meg. A kezdőben A, B, C; a haladóban D, E, F és az extrémben G, H, I betűs pályák közül választhatunk. Betűnként 10-10 útvonal vár ránk, bár az A jelűeket nem is nevezhetjük igazi pályáknak, hiszen itt vagy egy kanyar található, vagy egy 10 másodperc alatt befejezhető kombináció vár ránk, ezekkel maximum saját taktikánk javítását, finomhangolását érhetjük el, a nagyobb gyakorlást a későbbi pályákra inkább a C-vel jelzett útvonalak nyújtják, hiszen itt már extrémebb kombinációkkal találkozhatunk. A fejlesztők 10 Professional pályát még belecsempésztek a játékba, ezeket érdemes a végére hagyni, mert ők a legösszetettebbek, és itt a megszerzett tudásunk az alapja a sikeres köröknek. A pályákért gyorsaságunk szerint kapunk medálokat: arany, ezüst és bronz fokozat létezik. Míg a Sunrise-ban ezért pénzt kaptunk, hogy aztán elemeket vehessünk saját pályáinkhoz, itt nincs ilyen - érthető kompromisszum az ESWC-n indulók miatt. Ez a pályaszerkesztői elemek szabad használata miatt jó, bár nem ösztönöz minket arra, hogy minden pályát elvigyünk az aranymedálig. Ha az aranyig eljutottunk, akkor már csak a "készítői Best Time"-ot kell felülmúlni, amiért az aranyéremre egy zöld karikát kapunk, ezzel is elismerve képességeinket. A legjobb időnket a TM-szokáshoz hűen egy szellemautó mutatja verseny közben. A csodálatos pályaszerkesztő nem sokat változott a korábbi részekhez képest, és ez így jó, viszont az elemeket a pálya külsejéhez - a stadionhoz - igazították, fokozva a hangulatot, és néhány új elem is bekerült a listába, bár a készítők kiaknázták a lehetőségeket, és roppant kreatív pályákat hoztak össze! Elsősorban a terepek kialakításában látszódik meg ez a fajta kreativitás. Például az egyik pályán egy hatalmas ugratás közben háromfelé repülhettem. Az egyik úton csak egy kanyar található a célig, bár nehéz pontosan ráugratni; a másik választható pályarész közepes szintű, amire szállva az ezüsthöz elegendő időeredményt futhatunk; és a harmadik útvonal a legkönnyebben elérhető helyről folytatódott ugratás után, de ha arra mentünk, később mehettünk át a célvonalon. Sorolhatnám még ezeket a kreatív ötleteket, de azt mondom, hogy inkább tapasztaljátok Ti ki, úgy élvezetesebb.