vissza

Hobbitok

Szerény, de nagyon régi eredetu, apró termetu nép. A törpöknél magasságban alig kisebbek, noha nem olyan vaskosak, zömökek, és szakállat sem hordanak. Ritkán nonek 120 cm-nél magasabbra. Fülük hegyesebb, mint az átlagemberé, lábfejük pedig az emberénél hosszabb és dús szorzet borítja, talpukat vastag megkeményedett bor fedi, ezért soha nem viselnek cipot. Az emberek félszerzetnek, a tündék periannath -nak hívták oket. Alighanem az emberi fajból ágaztak el (legalábbis A Gyuruk Ura A Hobbitokról c. eloszava ezt sejteti, de biztosat nem mond). Ahogy Tolkien írja: „Arcuk a legtöbbször inkább jóindulatú volt, mint szép: széles, pirospozsgás, szemük csilllogó, szájuk mindig nevetésre állt”. Három fajtájuk a sztúrok, a gyaplábúak és az irhafakók. Hazájuk a Megye , egy otthonos vidék, amely Középfölde közepén, az egykori Arnori királyság területén fekszik. Legnagyobb részük földmuvelo életmódot folytat, általában békés természetu népek. Nem nagyon kevelik a modern gépeket, szeretnek enni, naponta akár hatszor is asztalhoz ülnek. Szeretik az élénk színu ruhákat, különösen a sárgát és a zöldet. Halandó lények. Tolkien – elmondása szerint – elsosorban az angol kispolgár figuráját rajzolta meg bennük, rokonszenvet keltoen. A hobbit szó valószínuleg a rohani „holbylta” szóból ered, amelynek jelentése „gödörépíto” volt. A hobbitok ugyanis sokágú földalatti lyukat építettek lakás céljára. Ezek az odúk meglepoen kényelmesek, otthonosak és tiszták voltak. A hobbitok nem szívesen keltek útra, ezért szinte nincs is köztük kalandor utazó.

Három fo alfajra, rasszra oszlanak: a sztúrokra, a gyaplábúakra ás az irhafakókra.

A hobbitokat kis méretük miatt félszerzeteknek is hívják ( sindarin nyelven : perian, gyujtonéven: periannath , angol fordításban: halfling (s)). Ezt az elnevezést azonban ok sértonek (mai szóval, politikailag inkorrektnek ) tartják, mivel ok nem csak valaminek a fele. A hobbit népnek van egy alfaja is, a sztúr. A sztúrok valamivel nagyobban a hobbitoknál, de mezítláb járnak. A legtöbb sztúr Nosziromföldén él.

Tolkiennek a névhez alkotott etimológiája szintén érdekes. Visszaemlékezése szerint, maga a szó elsosorban csak úgy az eszébe jutott 1930 körül, nem tudatosan gondolta ki.

Bár emellett azt is lehetségesnek tartotta, hogy a szót tudat alatt Sinclair Lewis Babbit c., egy reménytelenül középosztálybeli úriemberrol szóló szatirikus regényének címe ihlette.

Tolkien megtehette volna, hogy a német eredetu hob elotaggal kapcsolja össze, ami kicsit jelent – de angol tájnyelven "falusiast" is, ami szintén illik a falusias, földmuvelo hobbitokra – ez azonban csak a 13. században jelent meg, ami az o mércéjével mérve túl késoi, ezért az óangol hol-bytla , azaz „üreglakó” szóból származtatta. Késobb, mikor Tolkien jobban nekiállt kidolgozni a nyelvek kapcsolatait, a hobbit szót az angolszász Holbytlan, „üregépíto” szóból eredeztette.

Mások feltételezték, hogy a szó nem Tolkien alkotása, vagy nem teljes egészében az. Volt rá példa, hogy – A hobbit c. regény megjelenése után – összefüggésbe hozták a közismerten üreglakó állatot, a nyul at jelento angol rabbit szóval, ezt az összehasonlítást Tolkien tagadta. Az egyik legmegdöbbentobb felfedezés Tolkien halála után látott napvilágot: kiderült, hogy a hobbit szó szerepel egy 1895 -ben kiadott listán, amely kb. 200 fantázialény angol megnevezését és rövid leírását tartalmazza. E lista egy The Denham Tracts c. kötetben szerepel, melyet Michael Aislabie Denham folklorista gyujtéseibol állított össze és adott ki dr. James Hardy Londonban. A lista és azon a "hobbit" szó nemcsak a mu II. kötetében, a 79. oldalon szerepel, hanem a névmutatóban is, ahol jelentését "a szellemek egy csoportja"-ként határozzzák meg. Arra azonban egyelore nincs bizonyíték, hogy Tolkien ismerte volna ezt a listát. Más folklorisztikai elemekkel is összefüggésbe hozták a "hobbit" szót (néhol a vidéki tündéreket és koboldokat Hobnak vagy Hobthrustnak hívják, egy tündérmese-gyujteményben szerepel a hobyah nevu kitalát nép stb.).

A hobbit szó regény szerint a rohani nyelvbol ered (amely valójában az angolszász megfeleloje Tolkien világában); "eredetileg", nyugori nyelven kuduk -nak hívták oket, amely a rohani kûd-dûkan -ból (üreglakó) ered.

A hobbit szó volt az elso, amit Tolkien kitalált a regénybol.