FŐOLDAL FÓRUM INFÓ EGYÉB  
 
 
             
 

vissza

Khuzdûl

A khuzdul (vagy khuzdûl ) J. R. R. Tolkien muveiben szereplo, törpök által beszélt mesterséges nyelv .

A khuzdul az alaptörténet szerint is mesterséges nyelv, mivel a vala Aulë alkotta kifejezetten a törpöknek, a teremtményeinek, és o is tanította meg nekik a nyelvet, mielott Ilúvatar parancsára álomba nem helyezte oket az Elsoszülöttek eljöveteléig.

A törpök nyelvét más népbe való nemigen tanulta meg. Tolkien említi, hogy a legendák szerint Valinorban Aulë talán megtanította Fëanornak . A tündék egyáltalán nem érdeklodtek utána, még a nyelvészeik sem, mivel rosszhangzásúnak és csúfnak tartották. Maguk a törpök is titkolták a nyelvüket, és csak kevés esetet ismerünk, amikor hajlandóak voltak másokat khuzdul ra tanítani. Ezek az alábbiak:

  • Az Elso Korban Beleriandban a Hador Házába való emberekkel az ott lakó törpök szoros kapcsolatot alakítottak ki. A feljegyzések szerint azonban az embereknek azonban nehéz volt a khuzdul elsajátítása, inkább csak egyes szavakat vettek át, és építettek be a nyelvükbe. Ennek ellenére az adûninak , a númenoriak Hador-háztól származó nyelvének számos strukturális jellegzetessége a khuzdul hatását mutatja, ami mélyebb nyelvismeret mellett bizonyít.
  • Az Elso Korban csak a tünde Curufin került olyan szívélyes kapcsolatba a törpökkel, hogy elsajátíthassa a nyelvüket. Így Curufinon keresztül legalább egy törp jövevényszó bekerült a sindarinba : a törp kheled ‘üveg' szó a szürketündében, mint heledh jelenik meg (vö. khelek- to a Szilmarilok angol kiadásának függelékében). A törpök khuzdul nyelvu önelnevezése, a khazâd ‘törpök' a quenyába Casar ‘törp' alakban került át, a sindarinba pedig mint Hadhod. Úgy tunik, a törpök is kölcsönöztek a sindarinból: a kibil ‘ezüst' szónak a szürketünde celeb szóra kell visszamennie.
  • A Másodkorban a gondolini Pengolodh ról mondták, hogy egy ideig a cassorondói ( khazad-dûmi ) törpök között élt, és tudományos (nyelvészeti) céllal megtanult egy keveset a törpök aglâb jából (beszélt nyelvébol) és iglishmêk jébol (gesztusnyelvébol).

Amit viszont törpök valóban titkoltak, az a nevük volt. A külvilággal való kommunikációra külso nevek et használtak, melyek nagy része más népek, így az emberek nyelvébol származott. Ezeket a külso neveket még khuzdul szövegben is használták, ha az a veszély fenyegetett, hogy azt a törpökön kívül mások is elvolvassák. Ilyen például Balin sírjának felirata Móriában , ahol az o és apja, Fundin emberek által adott neve szerepel. Az alábbi esetekrol tudunk, amikor törpök khuzdul nyelvu neve nyilvános lett:

  • A Szilmarillok 20. fejezete említi Belegost törp urának, Azaghâl nak a nevét. Bizonyos megfontolások arra indítanak, hogy ez sem lehetett valódi belso név, hanem inkább titulus vagy „becenév” volt. A név feltételezett jelentése ugyanis ‘harcos', így összefüggene a númenori azgarâ- ‘hadba száll, hadat visel' igével.
  • A Befejezetlen Mesékbol ismert a nogrodi Telchar mesterének, a Gamil Zirak nak, a törp-kovácsnak a neve is. Meglehet ez is „becenév”.
  • A pici-törpök viszont egyaltalán nem titkolák a neveiket. A Szilmarillok 21. fejezete szerint Mîm , a pici-törp nemcsak a saját nevét árulja el készségesen Túrin nak, hanem a fiaiét, Khîm ét és Ibun ét is. Talán ez a tulajdonság is hozzájárult ahhoz, amiért a rendes törpök ki nem állhatták a pici-törpöket.

A személyneveikkel ellentétben a törpök viszont nem titkolták a helyneveiket. A Gyuruk Ura II. könyvének 5. fejezetében Gimli önként megemlíti Mória törp elnevezését: Khazad-dûm ‘Mória, Törptárna; tkp. törpök csanokai', valamint felsorolja a Mória feletti hegyek nevét is: Barazinbar ‘Vörös-fok; tkp. vörös szarv', Zirakzigil ‘Ezüstfok', Bundushathûr ‘Felhosfo; tkp. felhok feje v. felhokben [lévo] fo'. Sot, Gimli engesztelo baráti megnyilvánulásnak vette, amikor Galadriel Lothlórienbe való megérkezésekor khuzdul nyelven említette a Kheled-zâram ‘Tükör-tó; tkp. üvegtó', Kibil-nâla ‘Ezüst-ér' és Khazad-dûm ‘Mória' helyneveket. Ugyanígy az Elso Korban Mîm , a pici-törp úgy beszél lakóhelyének, Amon Rûdh nak a tünde nevérol, mint aki bosszankodik azon, hogy „a tündék minden nevet átneveztek”. Úgy tunik tehát, hogy a törpök igényelték, hogy más népek a lakóhelyeiket törp nevükön említsék.

NB. Egyes magyar források néhány törp nevet az angol kiadásokhoz képest eltéro alakban említenek, így Khaled-Zâram Kheled-Zâram helyett, Tharkun Tharkûn helyett. Ilyenkor minden esetben az angol forrásokban található változatot vettük figyelembe.

 

A khuzdul átírására az alábbi latin betuk használatosak, amelyek egyben megfelelnek az egyes hangoknak [ fonémáknak ] (a nyelv eredeti lejegyzésére használatos móriai és erebori certheket ‘rúnákat' itt nem ismertetjük):

A, Â, B, D, E, Ê, F, G, Gh, H, I, Î, K, Kh, L, M, N, O, (Ô), R, S, Sh, T, Th, U, Û, Y, Z.

A fenti betuknek megfelelo hangértékek az alábbiak, amennyiben jelentosen eltérnek a magyartól ([]-k között az IPA/APhI , //-k között pedig az a X-SAMPA szerinti fonetikai átírás található):

  • a [a] /a/: rövid magyar á ( elöl képzett , alsó nyelvállású , ajakréses magánhangzó )
  • â [a:] /a:/: hosszú magyar á
  • ê [e:] /e:/: hosszú magyar é
  • gh [?] /G/: holland g , a német ch zöngés változata (zöngés veláris réshang ). Figyelem! Nem a kh zöngés párját jelöli!
  • i : alapesetben nem térhet el jelentosen a magyar i -tol; azonban nem tudható, hogy az aya ‘-(o/e/ö)n' elöljárószó ai- rövidülésében is teljes szótagértéku [i] /i/-ként kell-e ejteni, vagy egy kettoshangzó félhangzós [i?] /i_^/ elemérol van-e szó (ez utóbbi esetben magyaros megfeleloje a j lehet)
  • î [i:] /i:/: hosszú magyar í
  • kh [k h ] /k_h/: hehezett k , kb. mint a kh a magyar rakható szóban ( hehezett zöngétlen veláris zárhang ). Figyelem! Nem a gh zöngétlen párját jelöli!
  • s [s] /s/: magyar sz
  • sh [?] /S/: magyar s
  • th [t h ] /t_h/: hehezett t , kb. mint a th a magyar látható szóban (hehezett zöngétlen alveoláris zárhang). Figyelem! A th digráf a khuzdul ban másként olvasandó, mint a tünde- és embernyelvekben: ez utóbbiakban értéke [?] /T/, mint a angol thin szóban (zöngétlen dentális réshang)
  • û [u:] /u:/: hosszú magyar ú
  • y [j] /j/: magyar j
  • A magánhangzórendszer szimmetriája igényelné, hogy a rövid o hangnak is legyen hosszú ô [o:] /o/ (hosszú magyar ó ) párja. Azonban ez a korpuszban csak Tolkiennek egy, a Lhûn helynévhez tett etimológiai megjegyzésében fordul elo a sulûn mellékalakjaként megadott salôn formában. Így nem döntheto el egyértelmuen, hogy az ô része-e a khuzdul hangrendszerének, mint kis gyakoriságú fonéma , vagy Tolkien adata csak azt jelzi, hogy a khuzdul ban – az arabhoz hasonlóan – az û fonémának bizonyos helyzetekben ô ejtése lehetett, esetleg nyelvjárási különbségek állnak a háttérben.
  • A Gyuruk Ura E. függeléke II. Írás fejezetének A certhek c. pontja szerint van a khuzdul ban egy „»tiszta« vagy glottális hang a magánhangzóval kezdodo szavak elején”. Ennek rúnája különbözik a h -étól, így nagy valószínuséggel a gégezárhangról (hamzáról) [?] /?/ van szó, amely a sémi nyelvekben általános. Mivel a latin írásmódban ennek a hangnak nincs külön jele, és a magánhangzóval kezdodo szavak elott sem jelenik meg semmilyen jel (vö. Azanulbizar ), így valószínu, hogy a magánhangzóval kezdodo szavak elején automatikusan ejtodik, a szó belsejében pedig nem fordul elo (vagy esetleg csak magánhangzók között, például az ai-mênu kifejezés ai elotagjában, ha az két szótagos [?a?i] /?a?i/ ejtésu). Amennyiben szükséges, ezt a feltételezett hangot a szemitológiában szokásos jelölés fogja jelölni: kisbetuként ' , nagybetuként 3 .
  • Szintén a fenti forrás állítja, hogy a khuzdul ban gyakori az angol above szóban lévokhöz hasonló magánhangzó, azaz a svá [?] /@/. E hangnak a latin betus adatokban nincs nyoma, így meglehet, hogy a héber ún. mozgó svá jához hasonlóan mássalhangzó-torlódásokban jelenik meg automatikusan. Ilyen lehet például a Rukhs ‘ork' szó [ruk h ?s] /ruk_h@s/ ejtéssel.
  • Úgy tunik, hogy a khuzdul nem ismeri a geminátákat (hosszú mássalhangzókat), ez magyarázhatja, hogy miért van rövid n az Azanulbizar helynévben a hosszú mássalhangzót feltételezo Azan.nûl.bizar etimológia mellett. A korpuszban egyetlen kettozött mássalhangzós adat fordul elo: Khazad-dûm , azonban ennek szokatlan, kötojeles írásmódját magyarázhatja az, hogy ez egy, a kiejtette alakkal szembenálló etimologikus írásmód.

 

A sémi nyelvek többségének szótagszerkezete kötött. A khuzdul korpuszt ilyen szempontból megvizsgálva az alábbi szótagképletek fordulnak elo (C = egy mássalhangzó, V = egy rövid magánhangzó, VV = egy hosszú magánhangzó):

  • CV, például ba-ruk
  • CVV, például mê-nu
  • CVC, például Nar-gûn
  • CVVC, például dûm
  • CVCC, például Rukhs

ill. ezek kezdo mássalhangzó nélküli változatai, ha nem véljük kötelezonek a magánhangzós szókezdet elotti gégezárhangot:

  • V, például A-za-ghâl
  • [VV], nem fordul elo (lehet, hogy csak a korpusz kis mérete miatt)
  • VC, például uz-bad
  • VVC, például ûl (ha nem nûl -ként vagy toldalékként rekonstruáljuk)
  • [VCC], nem fordul elo (lehet, hogy csak a korpusz kis mérete miatt)

A fentiekkel kapcsolatban az alábbiak vehetok észre.

Nincs (C)VVCC képletu szótag, így vélhetoen a mássalhangzó-torlódásra végzodo szótagokban nem állhat hosszú magánhangzó. Egyesek felvetik, hogy a hosszú magánhangzók mássalhangzó-torlódás elotti tilalma akkor is fennáll, ha a torlódás hangzói külön szótagokba esnek. Ez okozná például a Khazâd szó magánhangzójának megrövidülését a Khazad-dûm összetételben. Ilyen jellegzetesség megfigyelheto az arabban, de a khuzdul beli elofordulását gyöngíti, hogy az arabban ilyen megszorítás több szótagtípust érint, így például CVCC szótag sem állhat C-vel kezdodo szótag elott. Ez utóbbi viszont a khuzdul ban a Sharb-hund szóban elofordul, bár a Bund.u.shatûr szó második u-jának megjelenését magyarázhatja az ilyen pozíció elkerülésének igénye. Ha a Sharbhund szót jólformálnak tartjuk, és a Bundushatûr második u -ját másképp magyarázzuk, akkor a CVVC+C szótagkapcsolat tilalmát sem tarthatjuk fent, tehát a magánhangzó-rövidülést másképp kell magyaráznunk: a birtokos esetben álló alakkal, vagy a szóhangsúly elvesztésével (errol l. késobb).

Nincs CC kezdetu, azaz mássalhangzó-torlódással induló szótag. Egyesek a Sharbhund nevet Shar.bhund -ként próbálják analizálni, azonban a rúnaírásban nincs a bh -nak megfelelo hehezetes hang, így ez mássalhangzó-kapcsolat lehet csak. Ezzel ez a * bhund tag egyedül állna, miközben a modellnyelvek egyértelmuen kerülik a szótagkezdo mássalhangzó-torlódást. A fenti tagolást ugyanakkor az is gyengíti, hogy így két ritka képletu tag találkozna: egy két (* ShR ) és egy négy (* BHND ) mássalhangzós; míg az alternatív Sharb.hund tagolás két gyakori három mássalhangzós ( ShRB , ill. HND ) gyököt feltételez, így valószínubb. Nincs alap tehát arra, hogy a khuzdul ban ilyen szótagot feltételezzünk.

A magánhangzóval kezdodo szótagok mássalhangzóval kezdodoeknél korlátozottabb elofordulása arra látszik mutatni, hogy a magánhangzós kezdet elott mássalhangzó-értéku gégezárhang léte feltételezheto. Ez a gégezárhang azonban, úgy tunik, a sémi nyelvektol eltéroen csak prosztetikus, azaz nem számít bele a gyökstruktúrába, vélhetoen emiatt is nem jelöli a latin betus átírás.

A khuzdul nyelvu adatok nem jelzik a hangsúlyt , de néhány sajátosságból arra lehet következtetni, hogy a szefárdi héberhez hasonlóan a hangsúly erosségi , és az utolsó szótagra esik. Úgy tunik az -u birtokosrag mindig hangsúlytalan, és a szótag helyének megállapítása szempontjából nem számít. Ez utóbbi esetén analógia a klasszikus arab, ahol a névszók eset morfémája így viselkedik.

A fenti feltételezésre az erosségi hangsúly és a magánhangzók hossza közti univerzálészeru összefüggések indítanak. Megfigyelheto, hogy:

  • A hosszú magánhangzót tartalmazó névszók túlnyomó többsége esetén a hosszú magánhangzó az utolsó szótagba esik. Kivételek: nâla , zâram ; a mênu esetén a szóvégi -u feltételezhetoen esetrag.
  • Összetett szó elso tagjaként az eredetileg hosszú magánhangzók megrövidülnek, amely az erosségi hangsúly elvesztésére utalhat. Példák: Khazâd ‘törpök', de Khazad-dûm ‘törpök csanokai (Törptárna, Mória)', (n)ûl ‘patakok', de Azanulbizar ‘Sötét patakok völgye (Fekete-patak völgye)'.
  • A fenti rövidülés nem következik be a birtokeset -u ragja elott uzbad Khazad-dûmu ‘Mória ura', ill. talán mênu ‘? benneteket'.

A nâla ‘folyás, pálya, folyóágy' hosszú magánhangzója is a hangsúlyhoz kötheto, ha feltételezzük, hogy az arabhoz hasonlóan a hangsúly helye a szótag szerkezetétol függ. Így a hangsúly talán az utolsóról az utolsó elotti szótagra tolódhat, ha az utolsó szótag nyílt (és rövid magánhangzót tartalmaz). Ezzel az -u birtokos rag is a normál hangsúlyozási szabályok hatása alá eshetne.

A khuzdul alapszerkezete a sémi nyelvekére emlékeztet, vagyis hasonlít az arabra és a héberre . A tövek , amelyekbol a szavak származnak, nem önmagukban kiejtheto hangsorok, hanem csupa mássalhangzóból állnak. A fonevek , igék , melléknevek stb. nemcsak toldalékok segítségével képzodnek (ha egyáltalán van ilyen az adott nyelvben), hanem úgy, hogy meghatározott magánhangzókat illesztünk a mássalhangzók közé, ill. egyes mássalhangzókat megkettozünk. A ragozás során is inkább a szóbelseji magánhangzók változnak, semmint ragok , ill. jelek adódnak a szóhoz: az egyes számú khuzdul Rukhs ‘ork' szó többese Rakhâs ‘orkok'. A szó mássalhangzók alkotta „csontváza”, amit gyök nek nevezünk, változatlan maradt: RKhS . A ragozáskor (és a szabályos szóképzéskor ) „gyökképletet” adunk meg, ahol a gyökmássalhangzókat számok jelölik, így a Rukhs egyes szám struktúráját 1u23 , a Rakhâs többes számét pedig 1a2â3 szimbolizálja. Az ilyen meghatározott nyelvtani funkcióval bíró struktúrákat törzs nek nevezzük.

A khuzdul ban a sémi nyelvekhez hasonlóan a gyökök rendszerint három mássalhangzóból állnak, ilyenek például BRZ ‘vörös', BND ‘fej', KBL ‘ezüst', NRG ‘fekete'. Két mássalhangzós gyökre példa a ZN ‘sötét, homályos' (de ha a gégezárhang fonologikus létét feltesszük, akkor ez is leírható három mássalhangzós gyökként: 3ZN ). Ezekhez adódnak az adott törzsnek megfelelo magánhangzók (esetleg elo- vagy utóképzokkel párosulva) a megadott jelentésekhez tartozó tényleges szavak képzésére: baraz ‘vörös', bund ‘fej', kibil ‘ezüst', narag ‘fekete', azan ‘sötét, homályos'. A KhZD gyök a törpökkel kapcsolatos, amint az az olyan szavakban megfigyelheto, mint a Khazâd ‘törpök' (amelynek egyes száma a Rukhs sugallta 1u23 törzsnek megfeleloen *Khuzd lehet), ill. Khuzdul ‘törp nyelv[en], törpül' (amelynek analógiájára az ‘ork nyelv[en], orkul' jelentéshez *Rukhsul szóalak tartozhat). Ugyanez a KhZD gyök található meg Nargothrond osi khuzdul nevében, a Nulukkhizdîn ben, de ennek a helynévnek a pontos jelentése ismeretlen. (NB. A Szilmarillok 2. fejezetében található hehezetlen Nulukkizdîn elírás, amint az a Középfölde Története sorozat 11. kötetébol – The War of the Jewels – kiderül). Úgy tunik, a KhZD gyök alapjelentése a ‘hét (7)' számnévhez kapcsolódik, vö. adûni hazid ‘hét (7)'. Ennek alapja Törpök Hét Atyjára és a törpök hét nemzetségére való utalás lehet.

Nyelvtaniértelmezés: A korpusz , a rendelkezésre álló törp nyelvi anyag, nagyon kicsiny: zömmel néhány tulajdonévbol áll, mint a Khazad-dûm , Zirak-zigil , továbbá Balin sírfeliratából ( Balin Fundinul uzbad Khazad-dûmu ‘Fundin [fia] Balin, Mória ura'), és a Baruk Khazâd! Khazâd ai-mênu! ‘A törpök fejszéi! Rajtatok a törpök!' csatakiáltásból.

A fonevek (névszók) a khuzdul ban két számot különböztetnek meg: az egyes és a többes számot . Egyetlen fonévnek ismerjük mind az egyes, mind a többes számát: e.sz. Rukhs ‘ork', tb.sz. Rakhâs ‘ork'. A többi fonév vagy csak egyes vagy csak többes számú alakban ismert. (A többes számról l. a Többes szám részt.) A sémiben gyakori kettes számnak nincs jele.

A nyelvtani esetek közül csak a birtkos esetnek van nyoma (errol l. a Birtokos szerkezet részt), a többi esetnek nem. Nem tudni, hogy ez azt jelenti, hogy nincs más fonévi eset, vagy csak a kis korpusz és mondatok hiánya okozza. A birtokos eset léte és a tárgyesetinek mondott mênu ‘? benneteket' személyes névmás arra utal, hogy lehetnek esetek a khuzdul ban. Analógia lehet a klasszikus arab, ahol három eset (alany-, tárgy- és birtokos) létezik, a többi viszonyt pedig elöljárószavakkal fejezi ki a nyelv. Az esetek léte ellen szól ugyanakkor, hogy elképzelheto, hogy a birtokos eset feltételezése csak a csekély nyelvi anyagból adódó félreértés, mivel vannak jelöletlen, vagy éppen elöljárószóval kifejezett birtokosok is. (Abból pedig, hogy a személyes névmásoknak van tárgyeseti alakjuk, nem feltétlenül következik az, hogy a fonévi paradigmában is léteznie kell ilyennek. Az sem biztos, hogy tárgyeset, vagy csak elöljárószó után álló kötött forma: az arabban az elöljárószavak birtokos esetet vonzanak, és ennek a kritériumnak éppen megfelel a mênu -u birtokosraggal megegyezo végzodése.)

A sémi nyelvekre jellemzo a határozott névelo léte, ennek ellenére a khuzdul ban ennek nincs jele. Nem mutatható ki a sémi nyelvekben egyébként is ismeretlen határozatlan névelo sem. A nyelvtani nemek létezésére nem utal adat annak ellenére, hogy a sémi nyelvek megkülönböztetik a hím- és a nonemet.

A sémi nyelvekben a fonevek lehetnek primitívek (azaz képzetlenek), vagy (többnyire) igékbol képzettek. Ez utóbbiak meghatározott, a jelentésüknek megfelelo (például cselekvonév, eszköznév) törzs szerint képzodnek az igegyökökbol. A korpuszban a fonevek többféle kontextusban állhatnak:

  • önállóan,
  • birtokos szerkezet tagjaként, ezen belül:
    • birtokként mint önálló szó,
    • birtokosként mint önálló szó,
    • birtokosként szóösszetételben ,
    • birtokként szóösszetételben.

A birtokként álló elofordulásokkal a Birtokos szerkezet részben foglalkozunk, mert a sémi analógiák okán elofordulhat, hogy ilyen pozícióban más, az alapalakhoz képest megváltozott törzsben állnak a szavak. Azonban a szóösszetételben lévo birtokokat itt is figyelembe vesszük, mivel lehet, hogy a szóösszetételben a birtokos szerkezet jelöletlen.

Önálló fonevek törzsei:

  • 1u23 : Példák: bund ‘fej', Rukhs ‘ork', *hund (< ? Sharb.hund ); ez lehet a legáltalánosabb, legnépesebb törzs, ha ide tudjuk csatolni a birtokos raggal ellátottnak sejtett gundu szót, a Khuzdul képzett melléknév alapját, ill. a Khazâd , baruk , tarâg többes számú alakok feltételezett egyes számát
  • 1i2a3 : Példák: zirak 2 ‘(tu)fok, szeg' (vö. összetételben bizar )
  • 1a2ol : Példák: gathol ‘erod'
  • 1e2e3 : Példák: kheled ‘üveg' (de melléknévként is felfogható)
  • 1a2a3 : Példák: Mahal ‘Aulë' személynév (talán ‘teremto' jelentésu cselekvo igenév?)
  • 1i2i3 : Példák: [zigil 1 ] ‘(tu)fok, szeg' valószínuleg téves adat, Tolkien utóbb zigil 2 ‘ezüst'-re javította, így ez a törzs melléknévi lehet
  • 1â2a3 : Példák: zâram ‘tó, medence'
  • i12a3 : Példák: inbar (< *imbar ) ‘szarv'
  • a12â3 : Példák: aglâb ‘(beszélt) nyelv'
  • a1a2â3 : Példák: Azaghâl személynév (valószínuleg ZGhL igei gyökbol képezve)
  • 1a23ûn : Példák: Nargûn ‘Mordor, tkp. fekete [föld]' (a NRG ‘fekete' gyökbol képzett helynév), Tharkûn ‘Gandalf, tkp. botos [ember]' személynév; tulajdonságra, ellátottságra utaló képzonek tunik
  • 1â2a : Példák: nâla ‘folyás, pálya, folyóágy'
  • 1î2 : Példák: Mîm , Khîm személynevek
  • i1u2 : Példák: Ibun személynév
  • 1â2 : Példák: nâd ‘ér, folyás, pálya, folyóágy' (le lett cserélve a nâla szóalakkal)

Szóösszetételben birtokosként szereplo törzsek:

  • 1u23u : Példa: gundu ‘barlang, üreg' a Felakgundu névben; a szóvégi -u valószínuleg birtokos rag, így a törzs csak 1u23 (vö. Rukhs ). Ezt támogatja a név véghangzó nélküli Felagund formája, valamint az a lehetoség, hogy ez a szó rejtezik az ismeretlen jelentésu Gundabad helynévben (a gund(u) a gunud ‘ás (üreget)' igébol képzett eredménynévnek vagy befejezett igenévnek tunik, de lehet a származás iránya fordított is)

Szóösszetételben birtokként szereplo törzsek:

  • 1i2a3 : Példák: bizar ‘völgy' (vö. önálló zirak 2 )
  • 1e2ak : Példák: felak 2 ‘széles feju kofejto véso, „csákány”; véso (személy), vájár, vájó' (a felek igébol képzett eszköznév, ill. foglalkozásnév)

Önálló birtokosként szereplo törzsek:

  • u12a3 : Példák: uzbad ‘úr'

Egyéb egyes számú fonévi törzsek is lehetnek az alábbi (részben) etimologizálhatatlan összetett, képzett szavakban (a . jel a lehetséges összetételi, ill. morfematikus határt jelöli):

  • Buzun.dush (ill. kevésbé valószínuen Buz.undush ) ‘Morthond, Feketegyökér': nem a NRG ‘fekete' gyököt tartalmazza
  • iglish.mêk ‘gesztusnyelv': a GL gyökkezdet megegyezhet az aglâb ‘(beszélt) nyelv' szó gyökkezdetével; amennyiben az *iglish tag melléknévi jellegu struktúrájából indulunk ki ( 1i2i3 törzs, vö. kibil , sigin , zigil 2 ), úgy talán ‘beszélo, beszédre való; jelzo, jelzésre való' jelentést tulajdoníthatunk neki, a *mêk tag értelme pedig ‘kéz, kezek; gesztus, gesztusok; test' lehetne
  • Gabil.ân ‘Sirion': a gabil elotag ‘nagy' jelentésu melléknév , a(z) *(l)ân talán ‘folyó', ‘víz, vizek' stb. értelmu lehet (minthogy a Sirion tündéül ‘folyó' jelentésu)
  • Gund.abad hegynév: a *gund elotag lehet, hogy megegyezik a gund(u) ‘barlang, üreg' szóval, az *abad tag melléknévi törzshöz tartozónak tunik ( a1a2 törzs, vö. azan ‘sötét, homályos')
  • Nuluk.khizdîn ‘Nargothrond', a *Khizdîn tag összefügghet a törpök önelnevezését rejto KhZD gyökkel: az 1i23în törzs struktúrája hasonlít a tulajdonságra, ellátottságra utalni látszó 1a23ûn gyökre; így lehet, hogy a pici-törpök elnevezését takarja, vagy ‘törpök által (lakott, épített) [hely]' jelentésu, esetleg a Narog folyó helyi törp nevét rejti. Egyes források a *nuluk szót ‘folyó menti lakhely' jelentésben a feltételezett *nûl ‘patakok' szóban (< < Azan.nul.bizar ), ill. a nâla ‘folyás stb.' szóban lévo NL gyökhöz kötik
  • Sharb.hund ‘Amon Rûdh', ha elfogadjuk az azonos ‘kopasz hegy/domb' jelentést, akkor valószínuleg *sharb ‘? kopasz; ? tar fej', *hund ‘hegy, domb', (azért így és nem fordítva, mivel az utóbbi 1u23 törzse fonévre utal)

A khuzdul szerkezeti mintájául szolgáló nyelvek kétféle többes számot ismernek, az ún. tört (avagy belso) többes számot és a rendes (avagy külso) többes számot.

  • A tört többes szám szóbelseji magánhangzók, azaz a törzs megváltozásával képzodik. Erre a sémi nyelvekénél ismertebb analógiát ad az angol a foot ‘láb' > feet ‘lábak', mouse ‘egér' > mice ‘egerek' típusú többes számokkal.
  • A rendes többes szám külso, az egyes számú alakhoz járuló toldalékkal (többesszám-jellel) áll elo, hasonlóan a magyar nyelvhez.

A fordításkor többes számú jelentéssel visszaadott khuzdul fonevek vizsgálatakor nem hagyhatók figyelmen kívül az arab nyelvben létezo ún. kollektívumok . Ezek olyan alakilag egyes számú fonevek, amelyek azonban gyujto értelmuek. Ezekbol a gyujtonevekbol egyedíto képzéssel állíthatók elo egyedet jelzo fonevek, vö. arab sadzsar[un] ‘fa (általában), fák' kollektívum > sadzsarat[un] ‘egy fa'. Nem kizárt, hogy néhány esetben, amikor látszólag többes számú a jelentés, a khuzdul ban is ilyen kollektívummal és nem többes számmal kell számolnunk. Ilyen szempontból különösen az alábbi alakok jöhetnek szóba: dûm ‘csarnok(ok), lakhely(ek)', *(n)ûl ‘patak(ok)', *(l)ân ‘víz(ek)', *mêk ‘? kéz(ek), gesztus(ok)'.

A korpuszban csak tört többes számú fordulnak elo, külso többesszám-jel nem azonosítható. A többes számú jelentést hordozó törzsek az alábbiak (az Egyes szám részben alkalmazott kontextuális csoportosításban):

Önálló fonevek törzsei:

  • 1a2â3 : Példák: Rakhâs ‘orkok', Khazâd ‘törpök', tarâg ‘szakállak'. Ide tartozik az egyetlen szó, amelynek az egyes számát és a többes számát ismerjük: e.sz. Rukhs ‘ork', t.sz. Rakhâs . Mivel a törp nyelv neve Khuzdul , amely képzett melléknévnek tunik, az egyes számú ‘törp' jelentésu szót *Khuzd alakban rekonstruálhatjuk, amelynek törzse megegyezik a Rukhs ‘ork' szó törzsével. Így az feltételezheto, hogy az egyes számú 1u23 törzsbe tartozó fonevek a többes számú alakjaikat a 1a2â3 törzzsel képezik, tehát a bund ‘fej' szó többes számára *banâd ‘fejek' alak teheto fel. Amennyiben a fordított irányú feltételezést is megengedjük, a tarâg ‘szakállak' szó egyes számára *turg ‘szakáll' adódik.

Önálló birtokosként szereplo törzsek:

  • 1a2â3 : Példák: Khazâd ‘törpök', vö. baruk Khazâd ‘törpök fejszéi'. Ennek az alaknak ismert az izolált elofordulása, amely nem tér el.

Önálló birtokként szereplo törzsek: '* 1a2u3' : Példák: baruk ‘fejszéi', vö. baruk Khazâd ‘törpök fejszéi'. A baruk szó struktúrája összevetheto a shathûr ‘felhok' szóéval, így talán az 1a2u3 törzs az 1a2û3 törzs változata. A rövidülés lehetséges okaihoz vö. a Hangsúly , ill. a Birtokos szerkezet részben leírtakat.

Szóösszetételben birtokosként szereplo törzsek:

  • 1a2a3 : Példák: Khazad ‘törpök', vö. Khazad-dûm ‘törpök csarnokai'. Ennek az alaknak ismert az izolált elofordulása: Khazâd ‘törpök'.
  • 1a2û3 : Példák: shathûr ‘felhok', vö. Bund.u.shatûr ‘felhok feje'. Az összetétel értelmezheto azonban elöljárós szerkezetként is ‘fej a felhokben' jelentéssel. Ez azonban vélhetoen a kontextuális csoportosítást nem befolyásolja, mivel feltételezheto, hogy az elöljáróval kapcsolódó fonevek a khuzdul ban ugyanúgy viselkednek, mint a birtokos szerkezetben birtokosként szereplok. Erre a feltételezésre az ad lehetoséget, hogy egyrészt az ai-mênu ‘rajtatok' kifejezésben az ai- összevont elöljáró utáni névmási alak a birtokos esethez hasonlóan -u végzodésu, másrészt ahogy az arab nyelvben is birtokos esetben áll mind a birtokos, mind az elöljáróval kapcsolódó fonév.
  • 1u2 : Példák: *(n)ul ‘patakok' (< Azan.[n]ul.bizar ‘sötét patakok völgye'). A törzs izolált formájához talán adalék az Azanulbuzar helynév rövidebb, Tolkien által korábban használt [ Azanûl ] formája. Ez esetben az 1û2 törzsképlet megegyezne a dûm ‘csarnokok, lakhelyek' szó struktúrájával (a rövidüléshez vö. a Hangsúly , ill. a Birtokos szerkezet részben leírtakat). Amennyiben a mássalhangzós kezdetu forma a helytálló, úgy nem kizárt, hogy a *nûl esetén a nâla ‘folyás stb.' szó többes számú alakjával van dolgunk. De az is lehet, hogy a *(n)ûl a *dûm -hoz hasonlóan formailag egyes számú kollektívumként értelmezheto, és ebben az esetben a nâla nem függ össze vele, vagy éppen a nâla származik a nûl -ból egyedíto képzéssel. További eshetoség az az analízis, mely szerint az nem is szóról, hanem az -ul melléknévképzorol lenne szó.

Szóösszetételben birtokként szereplo törzsek:

  • 1û2 : Példák: dûm ‘csarnokok', vö. Khazad-dûm ‘törpök csarnokai, lakhelyei'. A dûm szó talán kollektívum és nem többes számú, így lehet, hogy nem ide tartozik.

A sémi nyelvek birtokos szerkezete a magyarhoz képest fordított: birtok – birtokos sorrendu. A birtokos szerkezet mindkét tagja jelzett: a birtokos tag birtokos esetben áll, a birtok pedig egy speciális alakban, az. ún. status constructus ban. Ezen kívül mind a klasszikus arabban, mind a bibliai héberben a birtoklás – eredetileg részeshatározót kifejezo – elöljárós szerkezettel is kifejezheto. A sémi nyelvek a szóalkotás során kevéssé használták a szóösszetételt, a két fonévbol álló összetételnek tuno szavak tulajdonképpen összeforrott birtokos szerkezetek, így a khuzdul ban gyakorinak tuno összetett tulajdonnevek esetén is ezzel a vélelmezéssel élhetünk. A sémi nyelvekben ismert, a magyar -i képzohöz hasonlóan vonatkozást, származást kifejezo melléknévképzos kifejezéseket más nyelvekben gyakran birtokos szerkezettel adják vissza. Ilyen konstrukciónak tunnek a khuzdul ban az -ul toldalékos kifejezések (például Balin Fundinul ‘Fundin [fia] Balin'), ezért ezeket nem itt, hanem a mellékneveknél tárgyaljuk.

Az alábbi szabad (azaz nem összetett szót alkotó) birtokos szerkezetek fordulnak elo a korpuszban:

  • baruk Khazâd ‘törpök fejszéi'
  • uzbad Khazad-dûmu ‘Mória ura'

Összetett szóvá forrott birtokos–birtok szórendu szerkezetek az alábbiak:

  • [ Azan.(n)ûl *] ‘sötét patakok' v. ‘sötétség[ek] patakjai' v. ‘sötétség[ek]é'
  • Azan.(n)ul.bizar * ‘sötét patakok völgye'
  • Khazad-dûm ‘törpök csarnokai/lakhelyei'
  • Kheled-zâram * ‘üvegtó'
  • Kibil-nâla * ‘ezüstfolyás'; ez esetben valószínubb a melléknévi jelzoi szerkezet
  • Narag-zâram * ‘? fekete medence'; ez esetben valószínubb a melléknévi jelzoi szerkezet
  • [Uruk.tharbûn]
  • [Zirak.zigil 1 * ] ‘ezüstfok' (Tolkien régebbi értelmezése szerint)

Összetett szóvá forrott birtok – birtokos szórendu szerkezetek az alábbiak:

  • Felak.gundu ‘barlangvájó'
  • Nuluk.khizdîn * (< [Nuluk-khizidûn] ) ‘? törpök által épített folyó menti lakhely; ? Narog folyó menti lakhely'
  • [Udush.inbar] * ‘felho[k] feje, felhos fo', a Bundushatûr régebbi, Tolkien által lecserélt elnevezése
  • Zirak.zigil 2 * ‘ezüstfok' (Tolkien újabb értelmezése szerint)

Összetett szóvá forrott egyéb szerkezetek:

  • Bund.u.shatûr ‘felhok feje' v. ‘fej a felhokben'

A *-gal megjelölt kifejezések nemcsak birtokos, hanem melléknévi jelzos szerkezetként is értelmezhetok, valamint az [Azanûl] , ill az Azanul.bizar elotagja esetén képzett is lehet a szó.

 

A szabad birtokos szerkezet szórendje birtok – birtokos sorrendunek tunik, amit a korpusz mindkét példája igazol, valamint a sémi nyelvi analógia is támogat.

Az összetett szavakban a helyzet nem egyértelmu, mindkét sorrend adatolható, de a szabadhoz képesti fordított birtokos – birtok sorrend gyakoribbnak tunik.

 

Mint fentebb megállapítottuk, a birtokost a sémi nyelvekben is a birtokos eset jelezheti. Ennek van is jele, mivel a Khazad-dûm ‘Mória' helynév -u toldalékkal szerepel az uzbad Khazad-dûmu ‘Mória ura' kifejezésben. Az -u végzodés hasonló szerepét feltételezhetjük a Felak.gundu szókapcsolatban, mert így a végzodés nélküli *gund tag illeszkedni fog a legproduktívabbnak tetszo 1u23 fonévi törzsre.

A többi esetben azonban ilyen birtokos ragot nem találunk. Ennek magyarázata lehet az, hogy a birtokos csak a fenti két esetben egyes számú egyedi fonév, a többi esetben a birtokos vagy többes számú, vagy megszámlálhatatlan fonév (például anyagnév, színnév), ill. melléknévnek is tekintheto.

A khuzdul tehát vélhetoen rendelkezik birtokos esettel, melynek ragja egyes számú egyedi fonevek esetén -u , egyébként az alanyesettel (szótári alakkal) egyezik meg.

 

A sémi analógia okán azt feltételezhetjük, hogy a birtok speciális alakban, status constructus ban áll, amely vélhetoen a törzsében különbözne a nem birtokként álló alaktól. Egyes szerzok ilyennek értékelik például a többes számú baruk ‘fejszéi' szót a baruk Khazâd ‘törpök fejszéi' kifejezésben, és a legszámosabb fonévi osztályba sorolva * burk egyes számot és * barûk többes számot rekonstruálnak hozzá. A status constructus így azonosítani vélt többes számú 1a2u3 törzse egye számú formáját a Bundushatûr földrajzi név * bundu ‘feje' tagjában vélik megtalálni, a megfelelo törzs tehát 1u23u lenne.

Ez ellen az analízis ellen azonban jelentos megfontolások vethetok szembe.

  • Az önálló fonevek esetén igen sok törzs azonosítható, az e.sz. 1u23 ~ t.sz. 1a2û3 paradigma csak ezek egyike. Nincs igazán alap arra, hogy a baruk alakot ide vonjuk, és ne máshova.
  • Az uzbad ‘ura', felak ‘vájója, vájára' stb. szavaknak is status constructus ban kellene állnia, de törzsük különbözik a baruk -étól, sot egymásétól is. Egyrészt tehát nincs alap a baruk -ot inkább a az e.sz. 1u23 ~ t.sz. 1a2û3 paradigma status constructus i tagjának tartani, mint például az uzbad -ot. Másrészt a sok tagot felmutató az e.sz. 1u23 ~ t.sz. 1a2û3 paradigma mellett ilyen homogenitás a birtokként szereplo szavak közt nem igazolható, így kérdéses hogy e paradigma mellé meghatározott törzs rendelheto lenne status constructus ként.
  • Ha a bundu ‘feje' alak 1u23u törzse status contructus t jelezne, akkor azzal a problémával szembesülünk, hogy így azonos alakú lesz az 1u23 törzs birtokos esetével, így éppen a bundu egyaránt lehetne egyes számú birtok és birtokos kifejezoje. További probléma, hogy azon sémi nyelvek esetén, amelyek megorizték az esetragozást (mint például a klasszikus arab), a status contructus nak is van birtokos esete, így fonotaktikailag problematikus a birtokos rag -u végzodését egy -u végu alak esetén alkalmazni.

Sajnos, a korpuszban nem szerepel olyan szó, amely önállóan és birtokként is elofordulna, így biztos fogódzó nincs. Mindenesetre, az látható, hogy birtokként csak a dûm szóban van hosszú magánhangzó, míg önálló helyzetben ez gyakoribb. Különösen feltuno ez többes szám esetén, így ha van status constructus i alak, akkor az inkább a magánhangzó rövidülésében jelentkezhet, semmit szisztematikus törzsek formájában.

Azonban valószínubb, hogy a khuzdul ban nincs status constructus , mivel a rövidülést máshogy is meg lehet magyarázni. A sémi nyelvekben a status constructus os birtokos szerkezet tagjai nem választhatók el egymástól, nem ékelodhet be közéjük más szó (csak a határozott névelo, de az a khuzdul ban nincs). A status constructus os szerkezet tehát egy összetett szóként értelmezheto, aminek az is a következménye lehet, hogy az elso tag szóhangsúlya elvész. A hangsúlyvesztés pedig a Hangsúly részben megemlítetteknek megfeleloen a magánhangzó megrövidülésével járhat. Erre utalhat, hogy a tapasztalható rövidülés nem annyira attól függ, hogy a tag birtok-e, avagy sem, hanem attól, hogy elol szerepel-e egy birtokos szókapcsolatban. Így a Khazad-dûm -ban is megrövidül a Khazâd magánhangzója annak ellenére, hogy birtokos.

 

Speciális eset a Bundushatûr ‘Felhosfo' földrajzi név: a bund ‘fo' és a shathûr ‘felhok' tag közti u elemre több magyarázat is adható:

  • Az u lehet birtokviszonyt (eredetileg feltételezhetoleg részeshatározót) jelzo elöljárószó. Az arabban a li- ‘-nak/nek, számára, részére' is jelezhet birtokviszonyt, ill. a min ‘-ból/bol, -tól/tol' részelo, ill. anyagnévi határozót. Ez esetben talán azért van elöljárós szerkesztés, mert a többes számú birtokos nem vehet fel birtokosragot, így az összetett szavakban kevésbé szokásos birtok – birtokos szórendu birtokviszony jelzetlen lenne.
  • Az u lehet ‘-ban/ben' jelentésu helyviszonyt jelzo elöljárószó. Ez ellen az szól, hogy ilyen szókapcsolatok a sémi nyelvekben nemigen alkotnak összetett szavakat (bár Tolkien angol anyanyelvi szokásai itt felülírhatták a sémi jellegzetességeket).
  • Az u lehet agrammatikus elem, a hármas mássalhangzó-torlódás feloldására. Ez ellen az amúgy kézenfekvo magyarázat ellen az szól, hogy a torlódások feloldására inkább A hangok részben említett, latin betus átírásban jelzetlen svá szolgálhat. Lehet azonban, hogy a svá az egy gyökön belül fellépo torlódások esetén lép fel, szavak (ill. összetételi tagok) közt teljes hangzó, így például u , jelenik meg. Az sem zárható ki teljesen, hogy ez az latin betus u éppen a svá hangot adja vissza.

A sémi nyelvekben a melléknevek lehetnek

  • elsodlegesek, ekkor maga a gyöknek van elsodlegesen melléknévi jelentése,
  • igébol meghatározott törzsekkel képzettek,
  • fonévbol képzokkel képzettek.

Az elso két csoportot a kis korpusz, és az azonos gyökre visszameno melléknevek és igék hiánya miatt nem tudjuk szétválasztani. Az azonosítható elsodleges, ill. igékbol képzett törzsek az alábbiak:

  • 1a2a3 : Példák: baraz ‘vörös', narag ‘fekete', * zahar ‘? meredek' (<: Tumun.zahar )
  • 1a2i3 : Példák: gabil ‘nagy(szeru)', gamil ‘öreg'
  • 1e2e3 : Példák: kheled ‘üveg'
  • 1i2a3 : Példák: [ zirak1 ] ‘ezüst'
  • 1i2i3 : Példák: * iglish ‘? beszélo, beszédre való; jelzo, jelzésre való', kibil ‘ezüst', sigin ‘hosszú', zigil2 ‘ezüst'
  • 1u2u3 : Példák: * buzun ‘? fekete' (<: Buzun.dush )
  • 1a23 : Példák: * sharb ‘? kopasz, tar'
  • a1a2 : Példák: * azan ‘sötét, homályos'

Feltuno, hogy az 1a2i3 törzs kivételével a melléknevek magánhangzói azonosak, míg a fonévi tövek közt ez ritkaság. A listán egyedül a Sharb.hund földrajzi névbol kikövetkeztetheto * sharb egy szótagos, ezért lehet, hogy nem is melléknévrol, hanem fonévrol van szó.

Egyes nézetek szerint az Azanulbizar névben található * azan sem melléknév, hanem az uzn ‘homály, árnyék' fonév feltételezett azân többes számának alakváltozata lenne. Ez ellen azonban szólnak érvek. Egyrészt ha ez igaz lenne, akkor ez lenne az egyetlen többszörös birtokos szerkezet ‘árnyékok patakjainak völgye' jelentéssel. Ennél egyszerubb szerkezetu, tehát nagyobb valószínuségu is egy jelzos birtokos és egy birtok kapcsolata. Másrészt, ha az azan (azân) többes számú, akkor nem értelmezheto az a teória, hogy az -ul ebben melléknévképzo lenne, mivel a többes számú alakokból való képzés meroben szokatlan lenne. Ezért az a legvalószínubb, hogy az azan eredetileg is rövid magánhangzós, és az a1a2 melléknévi törzzsel (amelyik valószínuleg az 1a2a3 törzs két mássalhangzós gyökökhöz tartozó változata) állt elo a ZN gyökbol. Ebbol következne, hogy a 1a2â3 törzzsel alkotott többes számú fonevekhez tartozhat 1a2a3 alakú melléknévi forma. Ebben az esetben a Khazad-dûm összetétel nemcsak olyan birtokos szerkezetként értelmezheto, amelynek elotagja a Khazâd ‘törpök' többes számú fonév alakváltozata, hanem a Khazad önálló melléknévként is felfogható ‘törp-, törpökhöz tartozó' jelentéssel.

A kheled ‘üveg' szót mind a fonevek, mind a melléknevek közt szerepeltettük. Az anyagnevekrol sok nyelvben nehéz eldönteni, hogy a fonevekhez vagy a melléknevekhez tartoznak-e. Ennek tesztje az lenne, ha abban tudnánk dönteni, hogy birtokos szerkezetben vagy jelzoként kapcsolódnak-e a jelzett szóhoz, de erre a korpusz semmi támpontot nem ad. Hasonló megfontolások vethetok fel az ‘ezüst' jelentésu szinonimák esetén: egyes források a kibil esetén anyagnévi (tehát inkább fonévi), míg a zigil2 esetén színnévi (tehát inkább melléknévi) jelentést feltételeznek, de erre a megkülönböztetésre nincs sok támpont (hacsak nem az eltéro szórend). Az arabban nemcsak az anyagnevek lehetnek fonévi jelleguek, hanem például a rossz ember , vad szamár kifejezések is két fonév birtokos kapcsolatával, kb. mint ‘rosszaság embere', ‘vadság szamara' adhatók vissza, így ilyesmi a khuzdul esetén sem zárható ki. Azonban ennek eldöntésére támpontunk nincs, így talán arra a gyakorisági elemzésbol levonható következtetésre hagyatkozhatunk, hogy kétes esetekben az azonos magánhangzókat tartalmazó szavak elsosorban melléknéviek, az – akárcsak a hosszukban – különbözo magánhangzókat tartalmazók pedig elsosorban (absztrakt) fonevek lehetnek.

tt elsosorban az olyan -ul végu szavakat kell számba vennünk, mint a Fundinul ‘Fundin [fia]', Mazarbul ‘feljegyzések [terme]', Khuzdul ‘törp nyelv', ill. esetleg Azanul(bizar) ‘homály (patakjai)'. Itt a Fundin és a * Khuzd (< Khazâd ) világosnak látszik a fonévi alap. Ennek alapján az -ul végzodést olyan, névszókból vonatkozó melléknevet alkotó képzonek tekinthetjük, mint a magyar -i képzot is. Az ilyen melléknév ismert a sémi nyelvekben is. Így az arabban ilyen képzovel képzik a népnevekbol a népre utaló melléknevet. Ennek megfeleloen a feltételezheto eredeti aglâb Khuzdul ‘törp nyelv' kifejezésbol elmaradhatott az aglâb ‘(beszélt) nyelv' fonév, és a Khuzdul melléknév fonevesülve jelentéstapadással felvehette az egész ‘törp nyelv' értelmet. Ugyanígy alakulhatott ki a ‘fia' szó elmaradásával az apanévi értelem a Fundinul -típus esetén s í. t. (NB. Néhány kései forrásban Tolkien a törp nyelv nevét hosszú magánhangzóval Khuzdûl -nak írta. Lehet, hogy jelentéshasadással akarta volna az -ul képzo többféle jelentését szétválasztani.)

Hasonlóan fonevesedett melléknévi jelentést fedezhetünk fel az olyan -ûn végu (feltételezhetoen 1a23ûn törzsbe tartozó) szavak esetén, mint a Nargûn ‘fekete [föld]', Tharkûn ‘botos [ember], ill. az elavult [ Uruk.tharbûn ] összetett szó utótagja. Vélhetoen ide tartozik a Nuluk.khizdîn összetett név 1i23în utótagja is, annál is inkább, mivel ennek korábbi alakja -ûn végzodésu volt: [ Nuluk.khizidûn ].

Az igékbol képzett melléknevek az Igék részben kerülnek ismertetésre.

A sémi szórend a magyarhoz képest fordított, a birtokos szerkezettel azonos: minosített – minosíto, azaz jelzett szó (fonév) – jelzo (melléknév) sorrendu. A korpuszból nem tisztázható egyértelmuen, hogy a khuzdul ban hogyan alakul a szórend. Azonban nyelvtipológiai megfontolások miatt a birtokos szerkezettel azonos sorrend feltételezheto (vö. A birtokos szerkezet szórendje rész), tehát szabad jelzoi kapcsolatoknál fonév – melléknév sorrend, összetett szavaknál (elsosorban) ehhez képest fordított. Az alábbi szabad (azaz nem összetett szót alkotó) jelzos szerkezetek fordulnak elo a korpuszban:

  • Balin Fundinul ‘Fundin [fia] Balin'
  • Gamil Zirak * ‘öreg szeg' v. ‘öreg ezüst' (a régebbi jelentés szerint); személynév

Összetett szóvá forrott jelzo – jelzett szó sorrendu szerkezetek az alábbiak:

  • [Azan.(n)ûl * ] ‘sötét patakok'
  • Azan.(n)ul.bizar * ‘sötét patakok völgye'
  • Baraz.inbar ‘vörös szarv'
  • Gabil.(l)ân ‘? nagy folyó'
  • Gabil.gathol ‘nagy ero'
  • Iglish.mêk * ‘gesztusnyelv'
  • Kheled-zâram * ‘üvegtó'
  • Kibil-nâla * ‘ezüstfolyás'
  • Narag-zâram ‘fekete medence'
  • Sigin-tarâg ‘hosszú szakáll[ú]ak'
  • [Udush.inbar * ] ‘? felhos szarv', a Bundushathûr régebbi neve
  • [Zirak.inbar * ] ‘ezüstszarv', a Zirak-zigil régebbi neve
  • [Zirak-zigil 1 ] * ‘ezüstfok' (régebbi értelmezés)

Összetett szóvá forrott jelzett szó – jelzo sorrendu szerkezetek az alábbiak:

  • Nuluk.khizdîn * ? (< [Nuluk-khizidûn] ) ‘? törpök által épített folyó menti lakhely; ? Narog folyó menti lakhely'
  • [Zigil.nâd * ] ‘ezüstfolyás', a Kibil-nâla régebbi neve
  • Zirak-zigil 2 * ‘ezüstfok' (újabb értelmezés)

Ismeretlen strukturájú, esetleg jelzos kapcsolatot tartalmazó kifejezések az alábbiak:

  • Buzun.dush ‘? fekete gyökér'
  • Sharb.hund * ‘? kopasz domb'
  • Tumun.zahar ‘? meredek üreg'

A *-gal megjelölt kifejezések nemcsak melléknévi, hanem birtokos jelzos szerkezetként is értelmezhetok, valamint az [Azanûl] , ill az Azanul.bizar elotagja esetén képzett is lehet a szó.

Az összetett szavak esetén az elofeltételezésnek megfelelo adatokat találunk: ugyanúgy, ahogy a birtokos szerkezet esetén, mindkét szórend elofordul, de dominánsabb a minosíto – minosített sorrend.

A korpusz két szabad jelzos kapcsolata viszont egymásnak ellentmond: a Balin Fundinul az elofeltételezésnek megfelelo, minosített – minosíto sorrendet mutat, de a Gamil Zirak ehhez képest fordított. A jelenséget esetleg megmagyarázhatjuk azzal, hogy egyedül a Gamil Zirak lenne az egyetlen szavas személynév; így feltételezheto, hogy ez esetben is összetett szóról van szó, amelyet viszont – talán nyomdahibából – az íráskép nem tükröz. Ugyanakkor az is elképzelheto, hogy a Gamil itt fonevesedett, és ‘öregember' jelentésu; ekkor a kapcsolatot minosített – minosíto sorrendu birtokos szerkezetként analizálhatjuk: ‘a szeg öregje', ill. ‘az ezüst öregje'.

Így nincs ok arra, hogy ne fogadjuk el valószínunek, a tipológiai elvekbol következo jelzett szó (fonév) – jelzo (melléknév) szórendet.

A sémi nyelvekben a melléknevek állapotban (határozott v. határozatlan), nyelvtani nemben, számban és esetben általában egyeznek a jelzett fonévvel, bár a nem és a szám szerinti egyezés bizonyos helyzetekben el is maradhat (például az arabban a tárgyak és nem értelmes lények tört többese egyes szám nonemu melléknevet vonz). A melléknevek jelzoként is a fonevek módjára ragozódnak. A khuzdul ban nincs kimutatható határozott névelo és nyelvtani nem, így a melléknév csak számban és esetben egyezhet a jelzett szóval.

Az esetbeli egyezésrol nem állítható semmi, hiszen az egyetlen talán ide vonható példa, az Azan.(n)ul.bizar ‘sötét patakok völgye' esetén a jelzett (n)ûl ‘patakok' szó sem visel birtokos ragot, így ez az azan ‘sötét, homályos' jelzo esetén sem várható még akkor sem, ha van esetbeli egyezés a khuzdul ban.

A korpuszban a biztos többes számú jelzoi szerkezet a Sigin-tarâg ‘hosszú szakáll[ú]ak', és kissé bizonytalanabb az Azan.(n)ul.bizar ‘sötét patakok völgye', mivel ebben a (n)ûl ‘patakok' egyes számot vonzó gyujtonév is lehet. Mivel a sigin ‘hosszú' 1i2i3 törzse más, egyes számú melléknevekben is elofordul (vö. kibil ‘ezüst', * iglish ‘? beszélo, beszédre való; jelzo, jelzésre való'), valamint az azan ‘sötét, homályos' is a legszámosabb 1s2a3 törzs két mássalhangzós változatába tartozónak tunik, így nincs alap annak feltételezésére, hogy a khuzdul ban a melléknévi jelzo számban egyezne.

A korpuszban négy ige található, ezek:

  • felak 1 ‘vésovel követ fejt, csákányol'
  • felek ‘követ vág, vés'
  • gunud ‘ás (üreget)'
  • SLN ‘esik; sebesen ereszkedik'

Mivel ezek az etimológiai részben találhatók – a SLN -nek még a vokalizmusa sem ismert – nem ágyazódnak szövegkörnyezetbe, így az igei paradigma nem vizsgálható. Ugyanakkor a sémi analógiákra támaszkodva néhány állítás talán megfogalmazható a khuzdul igerendszerérol is.

A sémi gyökök jelentos része elsodlegesen igei természetu. Az igék szótári alakjaként a legegyszerubb igealakot szokták megadni, ez általában a befejezett szemlélet egyes szám 3. személyu alakja. A számot és a személyt az alapalakhoz járuló elo-, utó- és öleloragok fejezik ki, a többi igei jellemzot (mód, szemlélet, muveltetés, visszahatás stb.) a törzs cseréjével képzik. Ugyanígy a törzs váltásával állnak az igei alapú, a cselekvés, történés helyét, idejét alanyát, eszközét stb. kifejezo származékfonevek. Az elsodlegesnek tuno melléknevek igen nagy része is tulajdonképpen a melléknévvel kifejezett állapotot leíró ige névszói származéka. Ugyanakkor a sémi nyelvek is ismerik az igeneveket, melyek bizonyos nyelvekben (mint például az újhéber) ragozott igealakokká lehettek, hasonlóan, ahogy a magyar -t/tt múlt ido is eredetileg befejezett melléknévi igenév volt.

A fentiek fényében a két elsodleges, vokalizmussal ismert ige – felek ‘követ vág, vés', gunud ‘ás (üreget)' – esetén feltuno, hogy a struktúrájuk nagyon hasonlít az elsodleges melléknevekére, vö. kheled ‘üveg', * buzun ‘? fekete'. Ez megengedi azt, hogy a sémi analógiájára feltételezzünk, hogy a khuzdul melléknevek, ill. azok jelentos része jelzoként használt ige (ill. igealak), így a kheled szó (ill. gyökének) elsodleges jelentése ‘üvegbol van' s í. t.

Az arabban az ige alaptörzsének második mássalhangzója határozza meg az ige paradigmáját. Amennyiben feltételezhetjük, hogy a khuzdul ban az ige alapalakja azonos magánhangzókat tartalmaz, úgy az sem zárható ki, hogy e magánhangzó hangszíne paradigmatikus, azaz lehetnek e- , u- stb. osztályú igék, amelyek szisztematikusan, de egymástól eltéro törzsekkel képezhetik származtatott igei, névszói alakjaikat. Így például a gunud ige ismert * gund(u) fonévi alakjából kiindulva vélelmezheto, hogy az egyes számban 1u23 törzsu fonevek összeköttetésben lehetne a feltételezheto u -osztályú igékkel.

A felak 1 ‘vésovel követ fejt, csákányol' ige a felek ‘követ vág, vés' igébol származtatott forma. Általában úgy vélik, hogy ez a származtatás nem közvetlen, hanem a felak 2 ‘széles feju kofejto véso, „csákány”; véso (személy), vájár' fonév igei használatáról van szó. Ezt a valószínunek tuno magyarázatot támogatja az, hogy ez megfelel Tolkien angol anyanyelvének szókásaival, például angol pickax(e) ‘csákány' > to pickax(e) ‘csákányol'.

Azonban másfajta magyarázat is lehetséges. A felak 2 fonév felfogható mint a felek ige cselekvo melléknévi igeneve fonevesedése, vö. ugyanígy magyar vés ige > véso melléknévi igenév > véso ‘vésésre általában használatos eszköz'.

A melléknév igenév pedig a sémi analógia szerint igésedhet is, így például az újhéberben a – nem személyragozható – folyamatos melléknévi igenév szolgál a sémi alapból eredetileg hiányzó jelen ido kifejezésére. Ennek nyomán az is elképzelheto, hogy a felak 1 ige voltaképpen a felek igei alapforma [? jelen] idot, [? folyamatos] aspektust vagy más jelentéstani mozzanatot kifejezo paradigmatikus formája.

Kitágítva az igenév terminus bevett értelmét, itt igenév alatt az igékbol ragszeruen produktív képzési eszközökkel alkotott névszót fogunk érteni. Az alábbi ide tartozó esetek szerepelnek a korpuszban:

A gunud ‘ás (üreget)' ige névszói alakja áll a Felak.gundu személynévben, amelyet általában * gundu alakban, ‘barlang, üreg' jelentésben rekonstruálnak. Ennek megfeleloen feltételezheto, hogy (az u -osztályú) igék az 1u23u törzzsel képezhetnek eredményfonevet. Amennyiben helytálló az az analízis, hogy a * gundu alak végén az -u birtokos rag, és a szó alapalakja * gund , akkor az sem kizárt, hogy a leggyakoribb 1u23 fonévi törzs egy része is ilyen igébol származtatott fonév.

A felak 2 ‘széles feju kofejto véso, „csákány”; véso (személy), vájár' fonév szintén igébol, a felek ‘követ vág, vés' szóból, ered. A Származtatott igék részben leírtak alapján ez lehet fonevesedett cselekvo-folyamatos melléknévi igenév. Alternatív magyarázat az, hogy eszköznévi értelmu képzésrol van szó. Amennyiben az 1e2a3 törzset ilyen értelemben hozzárendelhetjük, az e -osztályú igékhez, akkor az sem kizárt, hogy az 1i2a3 törzshöz tartozó zirak2 ‘(tu)fok, szeg' fonév az i -osztályú igék hasonló alakja lehet (<: ? * zirik ‘? öszekapcsol, rögzít'). Aulë törpök által használt Mahal nevérol felteszik a ‘teremto' jelentést, ami alapján talán ennek 1a2a3 törzse is egy igeosztály cselekvo-folyamatos melléknévi igeneve lehet.

A Mazarbul ‘feljegyzések [terme]' tulajdonnevet a ZRB igegyökbol származtatják. Amennyiben az -ul végzodés valóban melléknévképzo (vö. Képzokkel alkotott melléknevek rész), akkor e szó képzotörzsét ma1a23 alakban rekonstruálhatjuk. Az arabban m -prefixes törzs képzi mind a szenvedo igenevet (például maktub[un] ‘írt, írva lévo' <: kataba ‘ír'), mind a cselekvés helyét, ill. idejét kifejezo fonévi származékot (például maktab[un] ‘iroda' <: kataba ‘ír'). A Mazarbul esetén mindkét jelentés megfelelo lehet. NB. A Mazarbul esetén többes számú jelentésbol indulnak ki, azonban ez nem valószínu, hiszem többes számú alak nem vehetne fel képzot. Az ellentmondás feloldásául feltételezheto, hogy a * mazarb ‘feljegyzések' alapszó kollektív, így alakilag egyes számban áll. Ugyanakkor az sem zárható, hogy a * mazarb egyszeruen ‘az írás helye' jelentésu egyes számú fonév, és csak az angol fordításban adták vissza többes számmal.

Tolkien a sinda Lhûn víznév kapcsán kifejti, hogy ennek * Slôn vagy * Slûn elozménye a khuzdul SLN ‘esik; sebesen ereszkedik' igegyök salôn vagy sulûn származékának átvétele.

A ‘harcos' jelentésunek vélt Azaghâl személynevet a númenori azgarâ- ‘hadba száll, hadat visel' igével kapcsolják össze. Lehet azonban, hogy itt nem egy númenori képzés átvételéro van szó, hanem az illeto númenori igével rokon * ZGhL khuzdul gyök származékáról.

A melléknevek egy része tulajdonképpen „jelzoi melléknévi igenév” lehet (részletesen lásd az Elsodleges igék részben).

A korpuszban csak egyetlen, a többes szám elso személyre utaló névmási alak fordul elo az ai-mênu ‘rajtatok' elöljárószavas kapcsolatban.

Az elöljárószó nélküli mênu formához általában tárgyeseti ‘benneteket, titeket' jelentést adnak meg. Tekintve azonban, hogy az -u végzodés egybeesik a birtokos eset ragjával, és az arabban az elöljárószavak birtokos esetet vonzanak, így valószínubb az, hogy ez birtokos eseti alak. Minthogy azonban sok – foként nyugati – nyelvben a személyes névmás tárgyas és birtokos alakja azonos, így talán a khuzdul ban is így van. Annál is inkább, mivel az esetrendszert még megorzo klasszikus arabban a többes számban a névszók esetén is egybeesik a tárgy- és birtokos eset.

NB. A sémi nyelvekben nem az elöljárószavak kapcsolódnak a személyes névmáshoz, hanem az elöljárószavak vesznek fel birtokos személyragokat. Vagyis a helyzet ugyanolyan, mint a magyar esetén (azzal a különbséggel persze, hogy a magyarban nem az elöljárószavak, hanem a névutók viselkednek így). Ha a fenti analízis helytálló, akkor a khuzdul itt nem követi a sémi nyelvek mintáit. Ugyanakkor az is felvetheto lenne, hogy a -mênu nem egy ragozott személyes névmás, hanem többes szám elso személyu birtokos személyrag, vö. a némileg hasonló újhéber -ejnu többes szám elso személyu birtokosrag.

A névmások a sémi nyelvekben, így vélhetoen a khuzdul ban is, kívül állnak a gyökrendszeren, tehát nem egy mássalhangzós gyökbol képzodnek magánhangzós törzs(ek)kel.

A korpuszban csak egyetlen, a többes szám elso személyre utaló névmási alak fordul elo az ai-mênu ‘rajtatok' elöljárószavas kapcsolatban.

Az elöljárószó nélküli mênu formához általában tárgyeseti ‘benneteket, titeket' jelentést adnak meg. Tekintve azonban, hogy az -u végzodés egybeesik a birtokos eset ragjával, és az arabban az elöljárószavak birtokos esetet vonzanak, így valószínubb az, hogy ez birtokos eseti alak. Minthogy azonban sok – foként nyugati – nyelvben a személyes névmás tárgyas és birtokos alakja azonos, így talán a khuzdul ban is így van. Annál is inkább, mivel az esetrendszert még megorzo klasszikus arabban a többes számban a névszók esetén is egybeesik a tárgy- és birtokos eset.

NB. A sémi nyelvekben nem az elöljárószavak kapcsolódnak a személyes névmáshoz, hanem az elöljárószavak vesznek fel birtokos személyragokat. Vagyis a helyzet ugyanolyan, mint a magyar esetén (azzal a különbséggel persze, hogy a magyarban nem az elöljárószavak, hanem a névutók viselkednek így). Ha a fenti analízis helytálló, akkor a khuzdul itt nem követi a sémi nyelvek mintáit. Ugyanakkor az is felvetheto lenne, hogy a -mênu nem egy ragozott személyes névmás, hanem többes szám elso személyu birtokos személyrag, vö. a némileg hasonló újhéber -ejnu többes szám elso személyu birtokosrag.

A névmások a sémi nyelvekben, így vélhetoen a khuzdul ban is, kívül állnak a gyökrendszeren, tehát nem egy mássalhangzós gyökbol képzodnek magánhangzós törzs(ek)kel.

A khuzdul ban a korpusz tanúsága szerint a szóalkotás kétféle formája ismert: összetétel és képzés.

A sémi nyelvektol eltéroen a khuzdul ban gyakorinak tunik az összetétellel történo szóalkotás. A korpuszban az idetartozó esetek kivétel nélkül tulajdonnéviek, így valószínu, hogy ez a fajta szóalkotás elsosorban a tulajdonnevek képzésére használatos. Azonban lehet, hogy ez csak azért tunik így, mert a korpuszban felülreprezentáltak a tulajdonnevek a köznevekhez képest.

A korpuszban található összetett szavak megmerevedett, összeforrott névszói kifejezések az alábbi forrásokból:

  • birtokos szerkezet,
  • melléknévi jelzos szerkezet,
  • elöljárószavas szerkezet.

Úgy tunik, az – egymástól nem mindig megkülönböztetheto – birtokos és a melléknévi jelzos szerkezetek az önálló eloforduláshoz képest fordított szórendben alkotnak összetett szavakat, míg az egyetlen elöljárószavasnak értelmezheto szerkezet (Bund.u.shathûr) analízise kérdéses.

A szóösszetételekkel részletesen a Fonevek és Melléknevek részek megfelelo pontjai foglalkoznak.

A szóképzés a khuzdul ban kétféleképpen történhet: egyrészt a szó mássalhangzós gyökét kitölto magánhangzós törzs megváltoztatásával, másrészt a képzokkel. Az átmeneti jelenségeket, azaz, amikor a képzo meghatározott törzs felvételét követeli meg, a képzokkel történo szóképzésben tárgyaljuk. A fentieken kívül megemlítjük még a nyelvtörténeti relevanciájú gyökképzést.

A sémi szavak gyökeinek túlnyomó többsége három mássalhangzóból áll. Azonban néha megfigyelheto, hogy egy nyelven belül jelentésüket tekintve összetartozónak tunnek az elso két gyökmássalhangzójukban azonos, és csak a harmadik mássalhangzóban eltéro szavak. Ugyanez a jelenség megfigyelheto a rokon nyelvek között is. Ennek magyarázata az, hogy a sémi gyökök legosibb rétege két mássalhangzós lehetett, amely egy harmadik, gyökképzo mássalhangzóval bovülhetett ki.

Hasonló jelenségre utalhat a khuzdul ban az, hogy egyrészt itt is vannak (maradtak) két mássalhangzós gyökök (például ZN ‘sötét, homályos'), másrészt az aglâb ‘beszélt nyelv' és az iglishmék ‘gesztusnyelv' szóból kikövetkeztetheto * iglish ‘? beszélo, beszédre való; jelzo, jelzésre való' szavak jelentése összefüggni látszik és gyökeik elso két mássalhangzója megegyezik. Így lehet, hogy ebben az esetben is egy korábbi, nyelvtörténeti GL gyökkel számolhatunk, amely egy harmadik magánhangzó felvételével GLB , ill. GLSh gyökre hasadt.

A nyelvtani segédszavakat, mint például elöljárószavak, névmások, a sémi szavaknak alapalakja is képzett, egy három (de néha ketto vagy négy) szótagos mássalhangzós gyökbol. Ezeknek a gyököknek az elsodleges jelentése lehet igei vagy fonévi, esetleg melléknévi, így alapalakjuknak (szótári alakjuknak) az elsodleges jelentéshez tartozó legegyszerubb formát (ige esetén a befejezett szemlélet kijelento módjának egyes szám harmadik személyét, fonév esetén a status absolutus az egyes szám alanyesetét), tekintjük és ehhez képest határozzuk meg a többi törzset, amely az alapalak törzse helyébe lépve új szavakat képezhet. De ez csak konvenció, egy másik forma is kijelölheto lenne alapalaknak, és akkor a korábban elsodlegesnek tekintett forma is képzettnek számíthatna.

Hasonló a helyzet a khuzdul ban is. A törzsek és a képzés összefüggései megtalálhatóak a megfelelo szófajoknál, elsosorban az Elsodleges és belso képzésu melléknevek és a Származtatott igék, ill. Igenevek részekben.

Az igei alapú képzok a korpuszban nem találhatók, az ilyen szóalkotás mindegyike törzsváltással történo képzésnek tekintheto. Névszói alapú képzo azonban több is feltételezheto:

Az -ul toldalék fonévhez, esetleg (fonevesedett ?) melléknévhez járulva valószínuleg ‘-val kapcsolatos' jelentésu, vonatkozást, származást kifejezo melléknevet képez. Az ilyen melléknév gyakran birtokos határozói jelentést hordoz, így – a szláv terminológiával – akár birtokos melléknévképzonek is nevezhetnénk. Fonevesedve további jelentésárnyalatokat is kifejezhet: apanév, ill. nyelvek nevének képzésére szolgálhat. A példákat illetoen l. a Képzokkel alkotott melléknevek részt.

Az -ûn képzo, esetleg az 1a23ûn törzs részeként, a fonévi vagy melléknévi alapszóval való ellátottságra utaló személy-, ill. helynévképzonek azonosítható. Esetleg felvetheto, hogy elsodlegesen mellékneveket képez, amely önálló használatban fonevesedhet, ill. tulajdonévvé lehet. Ide tartozhat az -în (1i23în) képzo, különösen, ha egy korábbi * 1i2i3ûn forma változatának tartjuk. Errol részletesebben l. a Képzokkel alkotott melléknevek részt.

Az -ân elem a Gabilân ‘Sirion, tkp . nagy folyó' földrajzi névben nemcsak összetételi tagként, hanem képzoként is felfogható. Mivel helynévrol van szó, felvetheto, hogy az elobb említett -ûn és -în képzok alakváltozatáról van szó: az -n elotti magánhangzó hangszínét esetleg az alapszó törzse határozza meg.

Egy -uk (1u2uk) elem tunik fel a Nuluk.khizdîn ‘Nargothrond' összetett tulajdonnév * nuluk elotagjában, ha azt a ‘folyó menti lakhely' értelemben a nâla ‘folyás, folyóágy, pálya' szóhoz kapcsoljuk.

A korpusz egy csatakiáltás két mondatát tartalmazza: Baruk Khazâd! Khazâd ai-mênu! ‘A törpök fejszéi! Rajtatok a törpök!'

Ezek közül az elso mondat hiányos, a teljes alakja kb. ‘Itt vannak a törpök fejszéi!' lehetne. Ezzel a gyakorlatban demonstrálható, hogy a khuzdul ban léteznek hiányos mondatok, azon túl, hogy korpuszbeli példa hiányában is belátható lenne, hogy a hiányos mondatok léte mondattani univerzálé.

A második mondatot sokan a sémi nyelvekben ismert ún. nominális mondat nak értékelik. A nominális mondatokban nincs ige, hanem az állítmányt valamilyen más szófajú szó vagy szókapcsolat (például névszó, névmás, számnév, határozószó, elöljárós kifejezés) fejezi ki. Más szóval a nominális mondatokból elmarad a létige. Harmadik személy jelen ido kijelento mód esetén a magyarban is ismert ez a mondattípus.

A nominális mondatok léte a khuzdul ban is könnyen lehetséges, azonban ez a példából nem következik, minthogy a kijelentés hiányos mondatként is felfogható. Ez utóbbi értelmezést látszik támogatni az, hogy a egyrészt megelozo mondat is hiányos, másrészt a szövegkörnyezet, vagyis a csatakiáltás, önmagában implikálja a tömör, és ebbol kivetkezoen hiányosan szerkesztett megfogalmazást.

 

  • *abad jelentés nélkül < Gundabad ; alakilag mellélnévnek tunik ( a1a2 törzs, vö. azan )
  • aglâb ‘(beszélt) nyelv'
  • Azaghâl személynév (valószínuleg ZGhL igei gyökbol képezve)
  • *ân v. *lân jelentés nélkül, talán ‘? folyó', ‘? víz, vizek' stb. < Gabilân (< ? * Gabil.lân ) ‘Sirion'
  • bizar ‘völgy' < Azanulbizar ‘Fekete-patak völgye, tkp. sötét patakok völgye'
  • bund ‘fej' < Bund.u.shathûr ‘Felhosfo; tkp. felhok feje v. felhokben [lévo] fo'
  • Buzundush ‘Morthond, Feketegyökér'; nem a NRG ‘fekete' gyököt tartalmazza
  • felak 2 ‘széles feju kofejto véso, „csákány”; véso, vájó (személy), vájár'; a felek ige származéka (eszköznév, ill. foglalkozásnév?)
  • Gabilân ‘Sirion': összetételnek tunik, (< ? * Gabil.lân <) gabil ‘nagy', a(z) *(l)ân talán ‘folyó', ‘víz, vizek' stb. értelmu lehet (minthogy a Sirion tündéül ‘folyó' jelentésu)
  • gathol ‘erod' < Gabilgathol ‘Belegost, tkp. nagy erod'
  • gund ‘barlang, üreg'; feltételezette a gundu alanyeseti alakja, továbbá talán < Gundabad helynév
  • Gundabad hegynév, összetételnek tunik: gund ‘barlang, üreg' + *abad ismeretlen jelentésu szó, talán melléknév ( a1a2 törzs, vö. azan )
  • gundu ‘barlang, üreg'; feltételezetten a gund birtokragos alakja < Felakgundu ‘barlangvájó': Finrod mellékneve ( Felaggundu , és Felagund alakban is); vagy a gunud ige származéka (eredménynév, befejezett igenév?), vagy annak az alapja
  • gunud ‘ás (üreget)'
  • *hund ‘? hegy, domb' < Sharbhund ‘Amon Rûdh' hegynév
  • Ibun személynév
  • *iglish jelentés nélkül < iglishmêk ‘gesztusnyelv'; talán ‘beszélo, beszédre való; jelzo, jelzésre való' jelentés tarsítható hozzá (vö. iglishmêk címszó)
  • iglishmêk ‘gesztusnyelv'; a GL gyökkezdet megegyezhet az aglâb ‘(beszélt) nyelv' szó gyökkezdetével; amennyiben az *iglish tag melléknévi jellegu struktúrájából indulunk ki ( 1i2i3 törzs, vö. kibil , sigin , zigil 2 ), úgy talán ‘beszélo, beszédre való; ; jelzo, jelzésre való' jelentést tulajdoníthatunk neki, a *mêk tag értelme pedig ‘kéz, kezek; gesztus(ok); test' lehetne
  • inbar (< *imbar ) ‘szarv' < Barazinbar ‘Vörös-fok; tkp. vörös szarv'
  • kheled ‘üveg' < Kheled-zâram ‘Tükör-tó; tkp. üvegtó'
  • *Khizdîn < Nulukkhizdîn ‘Nargothrond', korábbi alak: [ Khizidûn ]; összefügghet a törpök önelnevezését rejto KhZD gyökkel: az 1i23în [ 1i2i3ûn ] törzs struktúrája hasonlít a tulajdonságra, ellátottságra utalni látszó 1a23ûn gyökre (vö. Nargûn , Tharûn ); így lehet, hogy a pici-törpök elnevezését takarja, vagy ‘törpök által (lakott, épített) [hely]' jelentésu, esetleg a Narog folyó helyi törp nevét rejti
  • Khîm személynév
  • *lân , l. *ân
  • Mahal ‘Aulë'
  • *mêk jelentés nélkül < iglishmêk ‘gesztusnyelv'; talán ‘kéz, kezek; gesztus(ok); test' jelentés tarsítható hozzá (vö. iglishmêk címszó)
  • Mîm személynév
  • Nargûn ‘Mordor, tkp. fekete [föld]' (a NRG ‘fekete' gyökbol képzett helynév)
  • [nâd] ‘ér, folyás, pálya, folyóágy' < [Zigilnâd] , a Kibil-nâla ‘Ezüst-ér' korai neve, Tolkien késobb nem használta
  • nâla ‘folyás, pálya, folyóágy' < Kibil-nâla ‘Ezüst-ér'
  • *nûl v. *ûl ‘? patak(ok), folyó(k)' ? < az Azanulbizar helynév egyesek által feltételezett Azan.[n]ul.bizar tagolásából. A NL gyökre utal az nâla ‘folyás, pálya, folyóágy' szó is (ill. a továbbképzett *nuluk )
  • *nuluk < Nulukkhizdîn ‘Nargothrond'; Egyes források a *nuluk szót ‘folyó menti lakhely' jelentésben a feltételezett *nul ‘? patak, folyó' szóban (< ? Azan.nul.bizar ), ill. a nâla ‘folyás stb.' szóban lévo NL gyökhöz kötik
  • Nulukkhizdîn ‘Nargothrond', összetételnek tunik: *nuluk + *Khizdîn (utóbbiak feltételezett jelentését l. a megfelelo címszónál)
  • Rukhs ‘ork'
  • *sharb ‘? kopasz; ? tar fej' < Sharbhund ‘Amon Rûdh' hegynév
  • Sharbhund ‘Amon Rûdh' hegynév; összetételnek tunik, ha a törp név jelentése ugyanúgy ‘kopasz hegy/domb', mint a tündéé, akkor valószínuleg *sharb ‘? kopasz; ? tar, fej', *hund ‘hegy, domb', (azért így és nem fordítva, mivel az utóbbi 1u23 törzse fonévre utal, vö. Rukhs , bund )
  • Tharkûn ‘Gandalf, tkp. botos [ember]' személynév
  • Tumunzahar ‘Nogrod (< Novrod)' helynév; összetételnek tunik, ha a törp név jelentése ugyanúgy ‘üreges lakhely', mint a tündéé, akkor valószínuleg *tumun és *zahar tagokból álló összetétel, ahol az elemek jelentése ‘üreg(es)', ill. ‘lakhely'
  • *ûl , l. *nûl
  • uzbad ‘úr'
  • zâram ‘tó, medence' < Kheled-zâram ‘Tükör-tó; tkp. üvegtó'
  • [zigil 1 ] ‘(tu)fok, szeg' < Zirakzigil ‘Ezüstfok'; Tolkien késobb megfordította a helynév tagjainak értelmét, így zigil 2 használandó helyette
  • zirak 2 ‘(tu)fok, szeg' < Zirakzigil ‘Ezüstfok', Gamil Zirak személyné