 |
FŐOLDAL | FÓRUM | INFÓ | EGYÉB | |||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
|
Quenya A quenya egy, J. R. R. Tolkien muveiben szereplo mesterséges nyelv , mely egyike a könyvbéli tündék által beszélt nyelveknek. A regényfolyam által elmesélt magyarázat szerint a quenya nyelvet a Valinort elért nemestündék beszélték. A Noldák és Vanyák közös eldarin nevu nyelvébol alakult ki. A közös Eldarin pedig az ún. primitív quendi nyelvbol fejlodött ki. A tündék három házából kettoben, a nolda és vanya házakban kissé eltéro, de alapjaiban megegyezo quenya tájszólásokat beszéltek (a két dialektus neve: quenya [más néven noldorin quenya majd késobb, amikor követték Fëanort Ardára, számuzöttek quenyája ], illetve vanyarin quenya [vagy quendya ]). A nyelvet késobb a valák is használták és részben egyesítették saját nyelvükkel . A valák sok elemet beemeltek saját nyelvükbol a quenyába, ezekbol sokat azonban inkább a vanyarin dialektusban, s nem a noldorinban találunk, valószínuleg azért, mert a valák sokkal szorosabb kapcsolatban voltak a vanyákkal, mint a noldákkal. A tündék harmadik házában, a telereknél, akik elérték Amant és megalapították ott Alqualondë-t, egy eltéro nyelvet – a(z) (Amanya) telerint – beszélték, mely azonban igen erosen hasonlít a quenyára. Eredetileg a vanyák, a noldák és a telerek is a közös eldarint beszélték. A quenya Tirionban, a telerin pedig Tol Eresseán alakult ki, még mielott Alqualondéba és Valinor partjaira költöztek volna. A telerin nyelvet néhányan a quenya dialektusának tartották. Ez az állítás nem helytálló, azonban megjegyzendo, hogy amikor a telerek végül eljutottak Valinorba, a telerin és a quenya valóban jelentosen keveredett egymással. Emellett az eredetük is közös. A két nyelv ezért nagyjából olyan közel áll egymáshoz, mint a spanyol és a portugál. A Harmadkorra a quenya nyelv kihalt Középföldén: a legtöbb tünde sindarint beszélt, az emberek pedig legtöbben a nyugorit használták. A quenyát legfeljebb névadásnál és hivatalos írásokban használták, szertartásos nyelvvé vált, mint a latin a középkori Európában. Ezért Tolkien alkalmanként "tünde-latinnak" nevezte ezt a nyelvet. Tolkien elképzelt világában a quenyát általában Tengwákkal írták, bár korábban a Saratit használták erre a célra. Más írásrendszert is használtak a nyelv rögzítésére: Cirth rendszert is készítettek a quenyához. A valóságban sem ritka a Tengwar, de a latin ábécé használata itt sokkal gyakoribb. Nyelvtanát és hangtanát tekintve a quenya foleg finnugor és latin behatásokat mutat. Hangzókészlete eléggé kötött, hangzása kemény, de dallamos. Nyelvtanában érdekesen keverednek az indoeurópai és a finnugor nyelvekre jellemzo jegyek (fonévi esetek, elöljárószavak, igei személy- és tárgyragok, birtokos jelek stb). Szókincse mintegy háromezer szót ölel fel, azonban mind nyelvtanában, mind az alapveto szókészletben vannak hiányosságok. Kreativitással azonban szép szövegek alkothatók a segítségével. A Szilmarilok harmadik fejezete szerint a tündék Cuiviénen-ben fejlesztették ki nyelvüket, mielott találkoztak volna Oromë-val: A quenya nyelv a noldák közvetítésével került Beleriandba, ( Középföldére ), amikor a noldák saját akaratukból elhagyták Amant és királyságokat alapítottak Beleriandban. Birodalmaikban eleinte a quenya volt a beszélt nyelv, de mivel a noldáknak jobb volt a nyelvérzéke, és mivel a sinda kevésbé volt kifinomult, inkább a noldák tanultak meg a sindát a kommunikációhoz. A Középfölde Harmadkorában használt quenya nyelv többnyire már csak tudományos vagy ünnepi célt szolgált, mint a mi latin nyelvünk. A quenyát ünnepi nyelvnek használták, és gyakran ezen a nyelven is írtak; a Sinda az összes tünde anyanyelve volt. Ennek ellenéra a Noldák még mindig emlékeztek a quenyára és nagyra tartották, ami abból is látszik, ahogy reagáltak Frodó köszöntésére: elen síla lúmenn' omentielvo ("Csillag ragyogja be találkozásunk óráját"). Galadriel talán az egyetlen olyan jelentos tünde Középföldén A Gyuruk Ura eseményei alatt, aki már a bölcsojében is hallhatta a quenyát: mivel Valinorban született a Két Fa korában, és o volt valószínuleg a leghatalmasabb tünde, és Círdan-t leszámítva a legidosebb is akkoriban Középföldén. A Noldák (Számuzöttek) quenyája némileg eltért a Valinorban beszélt quenyától, mert a nyelv folytatta fejlodését a számuzetés után is és szabályosabb is lett, mert tudományos nyelvvé vált. A kiejtés is módosult kisebb mértékben. Tolkien a leheto legszebb nyelv létrehozásával kísérletezett. Ez a késztetés motiválta ot Középfölde megalkotásában. Ahogy a nyelv fejlodött, beszélokre lett szükség, a nyelv beszéloinek történelmet kellett kitalálni és háborúkhoz és migrációhoz hasonló eseményeknek kellett történnie, hogy teljes legyen a mesterséges nyelv, és ezekbol a gondolatokból született meg Középfölde. Tolkien 1915 körül kezdte megalkotni a quenya nyelvet, (a nyelv nevének helyesírása ekkor még "qenya" volt, a "quenya" szóalak az 1940-es években jelent meg eloször) amikor az exeteri egyetemen tanult. Ekkor már több, osi germán nyelvet ismert, többek között a gót nyelvet , az óészaki nyelvet és az óangol nyelvet , és hozzákezdett a finn nyelv elsajátításához a Kalevala olvasásának hatására. Ez utóbbi felfedezése, saját szavaival élve, "teljes mértékben elbódította". Tolkien-t nagyon érdekelték a lengendák és a mondák, ezért külföldi nyelveket tanulmányozott a mondák eredeti nyelven való elolvasásához. Többek között finnül tanult, hogy el tudja olvasni a Kalevalát , a finn nemzeti eposzt. A tolkieni történeteken kívül a quenya nyelvtanra hatással volt a finn , ami agglutináló nyelv , akárcsak a magyar; nyelvtanára hatott a latin és a görög . A fonológiája a finn nyelven alapul, és kisebb mértékben hatott rá a latin , olasz és a spanyol . A finnugor nyelveket nem ismerok számára furcsa lehet, hogy a szótagok nem kezdodhetnek, de nem is végzodhetnek mássalhangzó-torlódással (kivéve a duális datívusz vegzodést, az "-nt"-t); A finn hatás a szókincsre is kiterjed: néhány szó, mint például a tule "jön" és az anna "ad", finn eredetu. Egyes szavakban latin (e.g. aure , "hajnal"), és germán hatás érvényesül (például Arda , a világ quenya neve). Egyes külföldi nyelvet beszélok között a legfurcsábbnak talált jellemzoje a quenyának, hogy rendkívül agglutináló, ami azt jelenti, hogy a mondatokban a grammatikai viszonyokat toldalékok ragasztásával fejezik ki. Tolkien sosem fejezte be a kisérletezgetést kitalált nyelveivel, és jelentos változtatásokat hajtott végre a quenya nyelvtanán és szókincsén, így a nyelvbol több, nagy eltéréseket mutató változat jött létre fejlodése során: az 1930-as évek qenya nyelve, amelyik változatban az "A Secret Vice" (Titkos bun) címu esszé versei íródtak, nagy mértékben különböznek az A Gyuruk Urá ból és a A szilmarilok ból ismert változattól. A quenya nyelv mindig Tolkien érdeklodédének középpontjában állt, és a nyelv fejlodése egészen alkotójának 1973-ban bekövetkezett haláláig folytatódott, szemben a sindarin nyelvével, ami csak néhány alapveto változáson ment keresztül. A Vinyar Tengwar és a Parma Eldalamberon címu kiadványok azért jöttek létre, hogy szerkesszék és kiadják Tolkien nyelvészeti munkáit. Tolkien korai írásaiban (ld.: Középfölde történelme ), a nyelvet qenya nyelvnek nevezi, habár a kiejtés ugyanúgy kvenya . Számtalan nyelvtani és szókincsbeli átnézésen ment keresztül, mielott elnyerte volna azt a formát, amit A gyuruk urában láthatunk, és sokat vátozott A szilmarilok befejezéséig. A qenya kifejezést a régi qenya és az új quenya közötti különbség kifejezésére használjuk. Azonban a quenya változékony természete miatt az efféle megkülönböztetés nagyon vitatott. A quenya nyelvet arra használják a rajongók, hogy Tolkien nyomán tünde nyelvu verseket, szövegeket, kifejezéseket és neveket találjanak ki, és gyakran neo-quenyának csúfolják, a nyelvészek pedig Quenya Vinyakarmë-nak nevezik (vö. " neologizmus "). Mivel Tolkien ötletei gyakran változtak, minden kísérlet a nyelv tényleges használatára rengeteg kérdést vet fel. 2001-ben jelent meg a mozikban A Gyuruk Ura filmtrilógia elso része. A quenya ebbol eredo megnövekedett népszerusége egy Onion cikkhez vezetett, a "Don't Come Crying to Me when You Need Someone who Speaks Elvish"-hez.(Ne nekem sírj, ha valakivel tünde nyelven akarsz beszélni) A quenya nyelv írásrendszere a Tengwar. Fëanor fejlesztette ki még Valinorban, azonban olyan népszeru lett, hogy szinte minden nyelv Tengwar-t használt (szürketündék, emberek, még Szauron is a Gyurun), gyakorlatilag csak a törpök használtak rúnákat helyette. A quenya nyelvu szövegeket latin betukkel írta Tolkien A gyuruk urában, hiszen az olvasók nem ismerik a Tengwar-t (csak az "E" függelék tartalmazza a tündeírást), viszont sok esetben nehéz az átírás alapján eldönteni, hogy melyik hangot hogyan kell ejteni. Ezért Tolkien a már említett "E" függelékben elmagyarázta, hogyan olvassuk a latinbetus quenyát. A következo lista a latin betukkel írt quenya hangokat ismerteti a teljesség igényével. Mássalhangzók:
Más, csak a sindarin nyelv átírásában használt digráfok :
Magánhangzók:
A hangsúlyt a quenya nem jelöli, mert az a szó formájától függ.
Névelők: A határozott névelo minden esetben i . Pl.: i alda , a fa; i eleni , a csillagok. Határozott névelot használunk alanyi utalószó és egyes névmások esetében is.. Ex.: i quena , az, aki beszél; i quenar , azok, akik beszélnek; antan i quena , egy férfi, aki beszél. A quenyának nincs határozatlan néveloje. Névelo nélkül a fonév határozatlannak tekintheto. Ex.: alda , egy fa; eleni , csillagok. Főnevek: A többes szám jele -i vagy -r. -i mássalhangzóra végzodo szó többes száma, illetve a szóvégi -e helyén jelzi a többes számot. Pl.: alda (fa), aldar ; elen (csillag), eleni . A kettes számot -t-vel, vagy "d" és "t" esetén -u-val jelöljük. Pl.: aldu , két fa; ciryat , két hajó. A kettes szám megszunt a Harmadkorra és már csak olyan foneveknél maradt nyoma, amelyeket mindig kettes számban használunk. Pl.: hendu , (két) szem; rancot , (két) kar. A quenyában nincsenek nyelvtani nemek. A fonévragozásnak tíz esete van (néhány bizonytalan jelentoségu rövid változat). Négy alapeset van: Alanyeset , Tárgyeset , Birtokos eset , és eszközeset; a három határozói eset: allatívusz (amelynek a Részes eset a rövid alakja), Locativus (szintén rendelkezik rövid alakkal, de szerepe tisztázatlan), és határozóeset ; és egy melléknévi eset. Alapesetek:
Határozói esetek:
Melléknévi eset:
A fonévnek négyféle száma van: az egyes szám, az általános többes szám, és a "partitív többes", ami azt fejezi ki, hogy a fonév egy nagy mennyiség része. Ezenkívül a kettes szám is létezik a quenyában. Toldalékkal is fejezhetünk ki mennyiséget (-li). Ez a toldalék az eset vége elé kerül, aminek így többes számban kell lennie. Ha az eset i-vel végzodik, a toldalék megnyúlik. Pl.: aldalisse , sok fában; antallion , sok embernek (a vmije); lasselínen , sok levéllel. Főnevek deklinációja: A késo quenya fonév deklináció az ún. "Plotz Deklináció"-ban található. Ezt a deklinációt Tolkien küldte levélben Dick Plotz-nak 1967-ben. Ketto "klasszikus" quenya, magánhangzóra végzodo tövu fonév deklinációját mutatja meg a levél: cirya "hajó" és lassë "levél", négy számban: egyes szám, tsz. 1, tsz. 2, és kettes. A tsz. 2 alakjai az általános többesnek felelnek meg, a tsz. 2 a késo quenya partitív többes számnak felelnek meg. A deklinációnak öt fo esete van, amelyek három csoportot alkotnak. Tolkien a-val, b-vel, és c-vel jelölte ezeket. Ezekbol Tolkien csak az a)-t nevezte el: alapesetek: alapeset, tárgyeset, birtokos eset, és eszközeset; és a b)-t, a határozói eseteket: allativus, locativus, és határozóeset. Az allativusnak és a locativusnak rövid formája is van (kivéve a kettes locativust), ebbol a rövid allativus forma a késo quenya részes esetnek feleltetheto meg. A harmadik csoport, c, csak egy tagot számlál (az is csak egyes számban és tsz. 2-ben létezik), amelyik az 1960-as "Quendi and Eldar" esszében leírt melléknévi esetnek feleltetheto meg. A lenti fonévi deklinációk a Plotz Deklináció alakjainak módosított változata, így a beszélt quenya alakjait tükrözik (Tolkien, a "klasszikus" és a beszélt quenya közti különbségrol készített saját leírásának megfeleloen; a leírás a Plotz Deklinációval együtt járt). A megadott meldo "barát", elen "csillag", és nat "dolog" deklinációi a többi tovégzodési típus feltételezett formái. Melléknevek: A melléknév a jelzett fonév elott álkl és számban egyeztetni kell. Ugyanúgy tesszük többes számba, mint a fonevet, de az -a vég -e-re, az -ea vég -ie-re változik.Pl.: mílie antani , néhány mohó ember; orne cánot , két sietos parancsnok. A középfokot a la (több) szóval fejezzük ki. Pl.: Nante melce la ni . Erosebbek nálam. A felsofokot a an(a)- (leg-) prefixummal képezzük. Pl.: Nalme anorne , Mi vagyunk a legsietosebbek. Számnevek: A toszámok a míne , atta , nelde , canta , lempe , enque , otso , tolto , nerte , cainen , minque , rasto …. tucsa , "száz"(144)… menca , "ezer"(1728). A quenya számrendszere a tizenkettes számrendszer. A tündék a kisebb helyiértéku számokat írták elore (pont fordítva, mint mi).Pl.: míne rasto (13)… attarasto (24), míne attarasto (25).. .míne attarasto otsotucsa (1+2*12+7*144=1033) A sorszámneveket -ea-val képezzük (az utolsó hang kiesik, vagy a cainen esetében az -en). Pl.: lempea , ötödik; cainea , tizedik. Az ötnél kisebb számoknál a -ya gyakrabban fordul elo. Pl.: minya , elso; tatya , második; nelya , harmadik. Néhány törtszámnév: pére , fél; ilúve , egész (de az összes is - ld. Ilúvatar). Igék: Két fo típusa van az igéknek a quenyában: alap (vagy elsodleges) igék, ezek az alapigei tobol származnak, mint a tirë ( tiri -) "néz" a tir- tobol, és származék (vagy A-tövu) igék, amelyek szótöve -a -ra végzodnek, és úgy alakulnak ki, hogy igeképzot teszünk egy olyan alaphoz, mint a tulta - "megidéz" esetében, a *TUL "jön" tobol, vagy nem igei tobol származik, mint kúna - "hajlít", ami eredetileg melléknév volt: "hajlott". Ezeket a ragozásokat nem Tolkien írta, de egy lehetséges ragozást mutat számos forrásból kikövetkeztetett információk alapján. Ezek az alakok viszonylag egységesek a kutatók körében. A quenyában a határozószóknak kétféle típusa van:
Az egyszeru határozószók semmilyen más szóból nem eredeztetheto, különálló szavak például: sí "most" aqua "teljesen"Ezeknek a szavaknak a képzésére nincs szabály. A következo szabályok felhasználásával képezünk határozót melléknevekbol:
Az alábbi határozószó képzése rendhagyó: mára "jó" ? vandë "jól" A quenyában, mint az angolban is, valamilyen szinten keveredik a melléknévi, illetve a határozói igenév. A mondat szórendjétol függhet, hogy melyik igenévrol van szó (sitting people - ülo emberek [melléknévi igenév]; the people are sitting - Az emberek "ülve vannak" [határozói igenév]). Ezért ezt a két igenevet a szócikk együtt tárgyalja. A határozói/melléknévi igenév toldaléka a quenya nyelvben a -la . Pl.: falastala ("tajtékozva") / falasta- ("tajtékzik")/ Azok a magánhangzók, amelyeknek van hosszú idotartamú párjuk, megnyúlnak a szóto végén: például: hlapúla (szállva) / hlapu ("száll")/. Alap igék esetén nemcsak a magánhangzó nyúlik meg, hanem egy '-a' kötohang is megjelenik: sil- ? sílala ("ragyogva"). A magyarból kikopott régmúlt alak (például "kikopott vala") is jelen van a quenyában. A határozói igenév ezen alakját a -na , -ina képzokkel képezzük. Pl.: car- ? carna (csinált vala); rac- ? rácina (törött vala). A szóto magánhangzója itt is megnyúlhat. Ha a szóto "l"-re végzodik, a toldalék -na toldalékból -da -vá módosul. mel- ? melda ("szeretve vala"). A régmúlt alakot számban egyeztetjük a fonévvel (tehát az -a vég -e-re vátozik), viszont a jelen ideju határozói igenevet nem egyeztetjük (tehát a -la képzo nem lesz -le). A passzív melléknévi igenév jelzo is lehet a mondatban, és a szenvedo szerkezetet is ezzel fejezzük ki. A quenya nyelvben nincs igazi szenvedo szerkezet, hanem a ná igéhez teszünk hozzá egy ún. passzív melléknévi igenevet: i coa ná carna "A ház megépült."Többes számban: i coar nar carnë "A házak megépültek"A ná ige idejét megváltoztatva képezzük a múlt és a jövo ideju szenvedo szerkezetet: i coa né carna "A ház felépült" i coa nauva carna "A ház fel fog épülni"Néha jobb a szenvedo szerkezet helyett a quen általános névmást használni: quen cára coa"Valaki éppen építi a házat". A szenvedo szerkezet az alábbi módon kapcsolódik az aktív mondatszerkezethez: i elda tencë i parma "A tünde írta a könyvet"A tárgy (i parma) lesz az alany és az eredeti alany (i elda) határozó lesz: i parma né técina i eldanen "A könyv a tünde által íródott."Mint látható, a határozót eszközhatározói esettel fejezzük ki. Tehát a szenvedo szerkezetben két eszközhatározó is megjelenhet: Az eredeti mondat alanya és egy normális eszközhatározó: i parma né técina i eldanen i quessenen "A könyv egy tünde által, tollal íródott"Ha a passzív melléknévi igenevet jelzoként használjuk, akkor is lehet cselekvo a mondatban: i parma técina i eldanen né carnë "A tünde által írt könyv piros volt." i nerinen carnë coar ataltier "Az emberek által épített házak összedoltek"A quenya nyelvben a kívánságot kifejezo mondatok a nai szóval kezdodnek. A magyar nyelvben is kifejezhetjük kívánságainkat hasonlóképp például a "bárcsak" szó használatával: nai hiruvalyes "bárcsak megtalálnád"Viszont a magyar nyelvben alárendelo mondatra is fordíthatjuk a quenya nyelvu kívánságot: nai tiruvantes "Remélem, meglátják/Azt kívánom, hogy meglássák"Megjegyzés: a nai szót követo ige mindig jövo ideju. A quenya nyelvben a jövo ideju mondatokat könnyedén kívánsággá alakíthatjuk: hiruvan i malta "Megtalálom az aranyat" ? nai hiruvan i malta "Remélem, megtalálom az aranyat" caruvantes "meg fogják tenni" ? nai caruvantes "Remélem, megteszik" elda tuluva "egy tünde fog jönni" ? nai elda tuluva "Remélem, egy tünde fog jönni"A nai szó azt is jelenti, hogy "valószínuleg", tehát akkor használjuk, ha úgy gondoljuk, hogy valószínuleg megtörténik valami. Létezik egy cé szó, ami nagyon hasonlít a nai szóhoz, de azt jelenti, "talán". Ezt s szót is használjuk jövo idovel: cé caruvantes "talán megteszik"Tehát a cé szóval azt fejezzük ki, hogy erosen kételkedünk valaminek a bekövetkeztében. A feltételes mondatok alatt a "ha…akkor" és az "amikor…akkor" szerkezetu mondatok értendok. A quenya nyelvben az írë azt jelenti, "amikor", tehát ezzel a szóval fejezzük ki azt a feltételes mondatot, amikor valami biztosan bekövetkezik : írë ceninyel, nan alassë "Amikor látlak, boldog vagyok"Amikor az esemény nem biztosan következik be, a mai (vagy ai ) szót használjuk a feltétel kifejezésére: mai ceninyel, nán alassë "Ha látlak, boldog vagyok"Vagyis nem biztos, hogy látni foglak. Más mondatrészekkel kapcsolatos bizonytalanságot is kifejezhetünk, ebben az esetben nai -t vagy cé -t használunk a mondatrész végén: írë ëar lumbor, liptuva nai "amikor felhos az ég, valószínuleg esni fog" tuluvan cé, mai ëal coassë "Talán eljövök, ha otthon leszel" A quenya nyelvben legalább ketto névutó van. Az egyik ilyen a yá , ami azt jelenti, "valamennyi évvel ezelott": neldë loar yá "három évvel ezelott"A másik a pella "túl": Númen pella "nyugaton túl"A fonevet ragozhatjuk is: elenillor pella "a csillagokon túlról"Az Ó-Quenya nyelvben több névutó létezett, de ezek beagglutinálódtak a fonévbe, és toldalékká váltak (úgy, mint a magyar benne ? -ban, -ben) például: ana ? nna . A függo beszédet valaki mondanivalójának a továbbítására használjuk. A magyar nyelvben tárgyas összetett mondatokkal fejezzük ki (azt mondta, hogy…) Mint a magyar nyelvben, a quenya nyelvben sem hagyhatjuk el a kötoszót, viszont a quenya függo beszédben utalószó sincs (az utalószót a magyar nyelvben se jelöljük mindig). A "hogy" kötoszónak a quenya sa felel meg: merin sa haryalyë alassë "Azt szeretném, hogy boldog légy I wish/want (that) you are happy" istan sa ëalyë sinomë "Tudom, hogy itt vagy"A quenya függo beszédet másmilyen összetett mondatra is fordíthatjuk. A következo példában a sa ëalyë sinomë a mondat tárgya: ná manë sa ëalyë sinomë "Jó, hogy itt vagy"A függo beszédben az equë szó is megjelenhet: equë Elendil sa tulles "Elendil azt mondta, eljön Szövegemlékek: Namárië a leghosszabb (80 szavas) quenya nyelvu vers A gyuruk urá -ban, de a regényben számos más quenya szórványok is fellelhetoek. Ilyenek Elendil Középföldére érkezésekor kimondott szavai (Et Eärello Endorenna utúlien. Sinome maruvan ar Hildinyar tenn' Ambar-metta!), vagy azok a szavak, amelyekkel Szilszakáll Celeborn-t és Galadriel-t köszöntötte (A vanimar, vanimálion nostari). Tolkien életében kiadott quenya szövegek az Oilima Markirya ("Az utolsó bárka"), a Nieninque , és az Earendel címu szöveg, amiket az "A Secret Vice" (1982-ben újra kiadták a "The Monsters and the Critics"-ben) címu tanulmány tartalmaz. A Narqelion címu vers egy részlete Humphrey Carpenter Életrajzában jelent meg. Az Oilima Markirya 90 szavas terjedelmével a leghosszabb ismert quenya nyelvu szöveg. A többi quenya nyelvu szöveg Tolkien halála után jelent meg:
|
|||||||||
