ALKALMAZÁSI RÉTEG

Az alkalmazási réteg alatt található egyéb rétegek a megbízható szállítási szolgálatot biztosítják, de a felhasználó számára nem végeznek tényleges munkát, ellentétben az alkalmazás réteggel: levelezés, multimédia, letöltések stb.

 

Feladata: interfészt biztosít a többi réteg felé, valamint felhasználói felületet.

 

A programok elvileg a hálózati (pl. IP) címük segítségével is hivatkozhatnának a hosztokra, levelesládákra és más erőforrásokra, de ezeket a címeket az emberek nem­igen tudják megjegyezni. Ezért ASCI-neveket vezettek be, hogy különválasszák a gépek neveit a gépek címeitől. A hálózat persze továbbra is csak a numerikus címeket érti meg, tehát valamilyen mechanizmusra van szükség, ami átalakítja az ASCI-karakterláncokat hálózati címekké, ezt a DNS protokoll végzi el.

Név: www.cicamica.futrinkautca.hu

 


Gépnév. Alhálózat neve. Másodlagos körzet. Országkód

(host neve.) (tartomány.) ( al domain.) (elsődleges domain)

 

Az ország körzeteket az ISO 3166 szabvány tartalmazza.

Elsődleges körzetek:

-Általános (com, edu, org)

-Ország körzetek (hu, nl)

 

DNS (Domain Name System vagy Server):

 

1- egy gépnév megfeleltetése (erőforrás-bejegyzés (resource record)) IP címnek (címkersési-zóna), általában ezt használják 53 -as UDP porton

2- egy IP cím megfeleltetése névnek (névkeresési zóna)

3- körzetalapú (domain = körzet) hierarchikus névkiosztáson alapuló osztott adatbázis

A névkomponensek maximum 63 karakter hosszúak lehetnek, és az egész útvonalnév nem haladhatja meg a 255 karaktert.

- Működése:

1. a felhasználói program a keresett névvel (ez a paraméter) lehívja a címfeloldási eljárást,

2. a címfeloldó elküld egy UDP csomagot a helyi DNS szervernek,

3. a szerver megkeresi a névhez tartozó IP címet,

4. és visszaküldi azt a címfeloldónak, amely továbbítja a felhasználónak

5. az IP cím birtokában a felhasználói gép kiépítheti a TCP kapcsolatot

- ha a helyi DNS szerveren nincs meg a keresett IP cím, akkor a DNS szerver a ".hu" domainhoz küldi a kérést.

-Elsődleges DNS szerver: primery

-Másodlagos DNS szerver: secondary

-Zónát nem tartalmazó szerver (átjátszó): cacheonly

A címkeresési zóna csak a primery szerveren állítható be, a másik lemásolja.

 

 

Az erőforrás-bejegyzés (resource record) egy adatötösből áll. Annak ellenére, hogy az erőforrás-bejegyzéseket a hatékonyság miatt binárisan tárolják, a legtöbb ismertetőben az erőforrás-bejegyzések ASCI-formában szerepelnek, bejegyzésenként egy sorban. Az általunk használt formátum a következő:

Körzetnév Élettartam Osztály Típus Érték

 

TÍPUS

JELENTÉS

ÉRTÉK

SOA

Lista kezdete

Ehhez a zónához tartozó paraméterek

A

Egy hoszt IP-címe

32 bites egész (címkeresés)

MX

Levél csere

Prioritás, a levelező szerver neve

NS

Névszerverek

Egy ehhez a körzethez tartozó szerver neve

CNAME

Kanonikus név

Körzetnév

PTR

Egy hoszt neve

Tartománynév egy IP-címhez (névkeresés)

HINFO

Hoszt leírás

Hoszt információk ASCI-formában

TXT

Szöveg

Tetszőleges ASCII-szöveg

 

A Körzetnév jelenti azt a körzetet, amelyhez a rekord tartozik. Normális esetben minden körzethez sok bejegyzés tartozik, és az adatbázis minden másolata több, körzettel kapcsolatos információt hordoz. Ez a mező az elsődleges kulcs a kereséshez. A bejegyzések sorrendje nem érdekes az adatbázisban.

Az Élettartam mezőjelzést ad arról, hogy a bejegyzés mennyire stabil. A nagyon stabil információkhoz magas értékek tartoznak, mint a 86 400 (1 nap másodpercekben). Azokhoz az információkhoz, amelyek erősen ingatagok, kis értékek tartoznak, mint a 60 (1 perc

Az Osztály. Az Internethez tartozó információknál ez mindig IN. A nem internetes információkhoz más kódokat lehet rendelni, de a gyakorlatban ilyet ritkán lehet látni.

A Típus mező a bejegyzés értékének típusára vonatkozik.

Az Érték mező: ez a mező tartalmazhat egy számot, egy körzetnevet vagy egy ASCII-karakterláncot. A szemantika a bejegyzés típusától függ.

A Típus mező bejegyzései:

Az SOA bejegyzés megadja az elsődleges információforrás nevét a zónához tartozó névszerverről, az adminisztrátor e-levél címét, egy egyedi sorozatszámot, valamint különböző jelzőket és időzítőket.

Az A bejegyzés, a legfontosabb bejegyzés (cím) típus. Egy 32 bites IP-címet tartalmaz valamely hoszthoz. Minden internethosztnak legalább egy IP-címmel kell rendelkeznie, hogy más gépek kommunikálhassanak vele. Egyes hosztok kettő vagy több hálózati csatlakozással is rendelkeznek, ebben az esetben minden hálózati csatlakozáshoz pontosan egy „ típusú rekord” tartozik (és ily módon minden IP-címhez is).

A DNS-t úgy is be lehet állítani, hogy körben menjen végig ezeken a rekordokon, és az elsőt adja vissza az első kérésre, a másodikat a második kérésre és így tovább.

Az MX bejegyzés, a második legfontosabb bejegyzéstípus. Ez tartalmazza annak a hosztnak a nevét, amely kész a körzethez tartozó levelek fogadására. Azért használják, mert nincs minden gép felkészülve e-levél fogadására. Ha valaki e-levelet szeretne küldeni, például a bill@microsoft.com címre, akkor a küldő hosztnak találnia kell egy levelezőszervert a microsoft.com körzetben, amelyik hajlandó fogadni az e-levelet. Az MX bejegyzés erről tud információt adni.

Az NS bejegyzések névszervereket adnak meg. Például rendszerint minden DNS-adatbázis tartalmaz egy bejegyzést minden elsődleges körzethez. Többek között ez teszi lehetővé, hogy a névfa távoli részeibe is lehessen e-levelet küldeni

A CNAME bejegyzések segítségével álneveket lehet létrehozni. Például, ha valaki, aki ismeri az internetes névkonvenciókat, egy levelet szeretne küldeni valakinek, akinek a login neve paul az M.I.T. Informatika tanszékén, akkor úgy gondolhatja, hogy a paul@cs.mit.edu cím valószínűleg megfelelő. Valójában azonban ez a cím nem jó, mert az M.I.T. Informatika tanszékének körzete lcs.mit.edu. Az M.I.T. azonban, azok részére, akik ezt nem tudják, segítségképpen létrehozhat egy CNAME bejegyzést, ami átirányítja az embereket és programokat a helyes útra. Ezt megteszi, pl. a következő bejegyzés: cs.mit.edu 86400 IN CNAME  lcs.mit.edu

A CNAME-hez hasonlóan a PTR (pointer record) is egy másik névre mutat. A CNAME-e\ ellentétben azonban, ami tulajdonképpen csak egy makró, a PTR egy valódi DNS-adattípus. A gyakorlatban majdnem mindig arra használják, hogy egy nevet megfeleltessenek egy IP-címnek, hogy lehetővé váljon az IP-címek szerinti keresés, ahol a keresett gép neve az eredmény. Ezt hívják fordított keresésnek (reverse lookup). Az álnév létrehozása lehetővé teszi, hogy anélkül cseréljük le Világháló (World Wide Web) szerverét, hogy érvénytelenné válna a cím, amit az emberek az eléréshez használnak.

 

A HINFO bejegyzések lehetővé teszik bárki számára annak megállapítását, hogy a kérdéses körzet milyen gépet és operációs rendszert használ.

Végül a TXT bejegyzések arra szolgálnak, hogy a körzetek tetszés szerinti módon is azonosíthassák magukat. Ez utóbbi két bejegyzés a felhasználók kényelmét szolgálja. Nem is kötelező jellegűek, azaz a programok nem számíthatnak rá, hogy megkapják őket (és ha mégis megkapják, valószínűleg nem tudnak mit kezdeni velük).

 

Az egyetlen szerver miatt adódó problémák elkerülése végett a DNS-névtér egymást nem fedő zónákra (zones) van osztva.

(TLD) A legutolsó (legnagyobb) tartomány: legfelső szintű tartománynév – Top Level Domain

 

Gyakori TLD-k:

országnevek (ccTLD – Country Cod Top Level Domain): hu , de , en , it , at , ru stb.

 nemzetközi (gTLD – Generic Top Level Domain):

 com : kereskedelemi (commercial)

 edu : oktatási intézmények

 gov : kormány (USA)

 org : szervezetek

 net : infrastrukturális (hálózat –network)

 gTLD, mint második szintű domén: pl. google.co.hu

 gazdagépnév + összes tartománynév: teljes minősített tartománynév – FQDN (Fully Qualified Domain Name)

 

 

 

- Névszerver:

- 13 db gyökér DNS szerver van a világon + az ország szerverek, kb. 200 db.

- minden internet szolgáltatónak van 2 db (primary és secondary) DNS szervere, a két DNS szerver között átvitel (transfer) van, ezek a névfeloldásban segítenek

- vannak legfelső szintű domain -ek, ezeknek vannak tetszőleges számú aldomain -jaik, és ezeknek is vannak további aldomain -jaik, és így tovább, ez egy fastruktúra.

Statikus DNS szerver: kézi beállítású

Dinamikus DNS szerver: szoftveres beállítású

Ha a keresett körzet a névszerver hatáskörébe tartozik, akkor az visszaküldi a hiteles erőforrás-bejegyzéseket. A hiteles bejegyzés (authoritative record) azt jelenti, hogy a bejegyzés attól a szervtől származik, amelyik azt a bejegyzést kezeli, tehát mindig helyes.

Ha azonban egy távoli körzetről van szó, amelyről nincsen információ a helyi adatok közt, akkor a névszerver elküld egy lekérdező üzenetet a szóban forgó körzetet tartalmazó elsődleges körzetnek. Az eljárást rekurzív lekérdezésnek

(recursive query) nevezik, mert minden szerver, amely nem rendelkezik a keresett információval, tovább keresi azt máshol, majd beszámol az eredményről.

A DNS ugyan elengedhetetlenül fontos az Internet helyes működéséhez, de valójában nem tesz mást, mint hogy leképezi a gépek szimbolikus neveit IP-címekre. Nem segít megtalálni embereket, erőforrásokat, szolgáltatásokat, sem általában vett objektumokat. Ezek felkutatására egy másik könyvtárszolgáltatást vezettek be, melyet LDAP-nak (Lightweight Directory Access Protocol - könnyű könyvtárelérési protokoll) neveznek.

A protokoll az információkat egy fába rendezi, és lehetővé teszi a különböző komponensek szerinti kereséseket. Tekinthetjük úgy is, mint egy „arany oldalak" telefonkönyvet.

 

DHCP (Dynamic Host Configuration Protocol – Dinamikus Hoszt-konfigurációs Protokoll):

Ideiglenes IP címkérés (0.0.0.0-val)

- DHCP szerver meghatározott IP tartományból IP címeket, és egyéb adatokat szolgáltat a DHCP kliensnek (egyéb adat: pl.: átjáró cím)

- a DHCP szerver szórt üzenetekkel érhető el, a gateway nem engedi át a szórt üzenetet.

-DISCOVER: kérés

-OFFER: ajánlat

-REQEST: elfogadás (kérés)

                         -ACK: nyugtázás

- Működés:

- Discover (kérelem): a DHCP kliens szórt üzenetként IP címet kér a DHCP szerverektől

- Offer (ajánlat): a DHCP szerver ajánlatként küld egy IP címet és egyéb járulékos adatokat a kliensnek

- Request (kérés): a kliens a legelső Offer -re küld egy kérést, bérlési igényt, egy adatszórással szétküldött Request üzenetben

- ACK (nyugta): az érintett DHCP szerver az adott IP címet hozzárendeli a klienshez, és erről nyugtát küld

 

- Bérleti jog:

- a DHCP kliens a bérleti idő alatt mindig ugyanazt az IP címet kapja

- az IP címet a MAC cím alapján kapja a kliens

- a bérleti jog megszakítását a kliens kérheti a szervertől (ip config/ release)

- új IP cím kérése (ip config/ renew)

A kliens a legelső ajánlatot fogadja el, ez főleg vezeték-nélküli hálózatoknál problémát okozhat, mert nem biztos, hogy a mi routerünk küldte.

TCP/IP segédprogramok:

-IPCONFIG: Megmutatja az állomás összes TCP/IP beállítását, és kapcsolatba léphetünk a DHCP kiszolgálóval, hogy megújítsuk IP cím bérlését.

Parancssori elérése: C:\WINDOWS.000>ipconfig

A válaszok pl. a következők lehetnek: - alapértelmezett átjáró

                                                          - DNS cím

                                                          - DNS tartomány név

 

-PING (visszhangkérés)

Pingelés (visszhangkérés): protokollja az ICMP

Saját IP címmel a hálókártyáig, pingelhető a vezeték, driverek, az átjáró külső és belső lába. Pingelhető: IP-vel, a hoszt nevével, vagy az elérési címével.

Parancssori elérése: C:\WINDOWS.000>ping

Echo Reply = hívás

Echo Request = válasz

A hálózatiproblémák feltárásához nyújt segítséget az echo request és echo reply üzenet. Minden gép, amely kap egy echo request üzenetet, egy echo reply üzenetben megválaszolja. Ezzel tesztelhető a hálózati alrendszer.

A legtöbb operációs rendszer a ping programmal teszi ezt a mechanizmust közvetlenül elérhetővé a felhasználók számára.

 

 

NetBIOS: az RPC megvalósítása

A szükséges információt a hívótól a hívott felé a paraméterekben, visszafelé pedig az eljárás eredményében lehet átvinni, a programozó elől azonban minden üzenetváltás rejtve marad. Ezt a módszert RPC-nek (Remote Procedure Call - távoli eljáráshívás) nevezték el és sok hálózati alkalmazás alapjául szolgált már.

 

A NetBIOS a Network Basic Input/Output System kifejezésből készült betűszó. A NetBIOS API lehetővé teszi az egyes számítógépek számára a helyi hálózaton keresztül történő kommunikációt. Általában TCP/IP protokollra épülve működik (NetBIOS TCP/IP fölött), és a hálózat minden számítógépének kioszt egy NetBIOS nevet és egy IP címet is. Régebbi operációs rendszerek a NetBIOS-t a NetBEUI fölött alkalmazzák. A NetBIOS az OSI modell-beli viszony (session) réteggel kapcsolatos szolgáltatásokat nyújt.

- IBM fejlesztés, csak a Microsoft használja

- Microsoft -os hosztok között ez biztosítja a névfeloldást

- maximum 16 karakter lehet a név, de ebből 1 foglalt, így 15 karakter használható, a névben szóköz nem lehet.

- szórt üzenettel kommunikál

- NetBIOS által használt portok: 135, 137, 139

 

A NETBIOS neveket a WINS felelteti meg TCP/IP címeknek.

- WINS: segédprogram

- NetBIOS név és IP cím egyeztetése

- ez egy adatbázis a WINS kiszolgálón, mely tartalmazza a gép- és az IP címeket

 

- WINS szolgáltatásai:

- NetBIOS címek feloldása IP címekké

- azonos gépnév adásának megakadályozása

- nem csak szórt üzenettel kommunikál, így IP útválasztón keresztül is tud működni

- az üzenetszórás csökkenése miatt javul a hálózat teljesítménye

- a WINS egy kliens - szerver alapú alkalmazás, a WINS kiszolgálónak statikus IP címmel kell rendelkeznie, melyet minden kliensnek rögzítenie kell a TCP/IP beállításai között.

- WINS névbejegyzés:

- a WINS ügyfél első bekapcsoláskor megkísérli a névbejegyzést a WINS szerveren

- az ügyfél küld egy névbejegyzési kérelmet UDP csomag formájában a szervernek

- a szerver ellenőrzi, hogy az adott NetBIOS név valóban a hálózaton van

- ha a bejegyzés sikeres volt, akkor a szerver küld egy nyugtázó üzenetet

- sikertelen névbejegyzés esetén a WINS szerver elutasító üzenetet küld az ügyfélnek

- ha a WINS ügyfél befejezi a működését, akkor elengedési üzenetet küld a szervernek

 

- WINS névfeloldás:

- a WINS ügyfél a NetBIOS név alapján jut hozzá az IP címhez

- hibrid csomóponti névfeloldási módszer:

- ellenőrzi, hogy a névkérelem nem saját magára mutat -e

- egyezést keres saját névfeloldási gyorstárában

- közvetlen névkérelmet küld a WINS szervernek, ha az megtalálta a megfelelő IP címet, akkor visszaküldi az eredményt

- ha a WINS szerver nem találja a keresett nevet, akkor a kérelmet szétküldi a hálózaton

- ha továbbra sincs eredmény, akkor az ügyfél utánanéz az IP címnek a saját IMHOSTS állományában

- végül, ha még mindig nincs eredmény, akkor megnézi a helyi HOSTS fájlt, illetve megkérdezi a gépnevet a DNS szervertől, ha ez be van állítva.

 

SNMP (Simple Network Management Protocol) Egyszerű Hálózat-felügyeleti Protokoll:

 

Feladata:

- hálózati felügyelet, illetve felügyeleti adatok cseréje hálózati eszközök között

- a rendszerfelügyelők számára lehetőséget biztosít a hálózat teljesítményének a szabályozására, hibák felderítésére, javítására.

Az SNMP, szerver - kliens alapú: szerveren fut maga a program, a hosztokon pedig az ügyfélprogram.

Verziói: SNMPv1, SNMPv2, SNMPv3

Működése: ha a hálózaton bármilyen esemény következik be, akkor a kliens szoftverjelentést küld a felügyelő szoftvernek az eseményről.

- menedzselhető = konfigurálható, beállítható

- az SNMP eszközök nagyon drágák

 

- SNMP részei:

- Felügyelt eszközök:

- olyan hálózati csomópontok, melyek SNMP ügynököt futtatnak, és a felügyelt hálózatban vannak,

- ezek gyűjtik a felügyeleti adatokat, és küldik a felügyeleti SNMP rendszernek

- ilyen eszközök lehetnek: routerek, nyomtatók, elosztók, hosztok, útválasztók, hidak, kapcsolók.

 

- Ügynökök:

- a felügyelt eszközökön működő hálózatfelügyeleti programok

 

- Hálózat-felügyeleti rendszerek: futtatják az alkalmazásokat, melyek az eszközöket figyelik. Ilyen, pl. a NMS (Network Management System).

 

NMS (Network Management System - Hálózat Felügyeleti Rendszer)

Kétnyelvű protokoll (SNMPv1; SNMPv2)

- ez futtatja azokat az alkalmazásokat, mely a felügyelt eszközöket figyelik

- felügyelt hálózatokban legalább 1 NMS -re szükség van.

 

- Felügyeleti adatbázisok (MIB):

- minden ügynökhöz tartoznak tulajdonságok, melyek egy adatbázisban (MIB) tárolódnak.

- a felügyeleti adatbázisok hierarchikusan elrendezett adatgyűjtemények.

- adatbázis összetevői: felügyelt objektumok, objektumazonosítók.

 

 

- SNMP biztonsága:

- az SNMP nem rendelkezik hitelesítési lehetőségekkel, így elég sebezhető, emiatt kizárólag LAN -okon használják.

 

A Levelezés protokolljai:

A modern e-levél rendszerekben a boríték (envelope) és a tartalom külön van választva. A boríték magába foglalja az üzenetet. Tartalmazza az üzenet továbbításához szükséges információkat, mint a címet, a prioritást és biztonsági szintet, amelyek mindegyike az üzenettől teljesen elkülönül. Az üzenettovábbító ügynökök, a postához hasonlóan, a borítékot használják az útvonal meghatározására.

A borítékon belüli üzenet két részből áll: a fejrészből (Header) és a szövegrészből vagy törzsből (body). A fejrész, vezérlési információkat tartalmaz a felhasználói ügynökök részére. A szövegrész teljesen az emberi címzettnek szól.

E-levél küldése

Egy e-levél elküldéséhez a felhasználónak meg kell adnia magát az üzenetet, a címzettet, és esetleg még egyéb paramétereket. Az üzenet elkészíthető egy külön kis szerkesztővel vagy szövegszerkesztő alkalmazással, esetleg egy erre kialakított, a felhasználói ügynökkel egybeépített szerkesztővel. A címzett címének olyan alakúnak kell lennie, hogy azt a felhasználói ügynök kezelni tudja. Sok felhasználói ügynök a felhasználó® dns-cím formában várja a címeket, azonban más címzési formák is léteznek

Minden sorban több mező van, amelyek a megfelelő levél borítékjából vagy a fejrészéből származnak. Az egyszerűbb e-levél rendszerekben a programba beépített mezők jelennek meg. A kifinomultabb rendszerekben a felhasználó beállíthatja, hogy mely mezők jelenjenek meg, egy felhasználói profil (user profilé) megadásával, ami egy, a megjelenítési formát tartalmazó fájl

 

SMTP (Simple Mail Transfer Protocol):

- TCP/IP üzenetátvitelét kiszolgáló protokoll (levél küldése)

- szerver - kliens alapon működik: SMTP ügyfél a levelet küldi, míg az SMTP kiszolgáló a levelet fogadja

 

- Működés:

- a forrásgép TCP kapcsolatot teremt a célgép 25 -ös portjával.

- ezt a portot egy démon figyeli, mely ismeri az SMTP nyelvét.

- a küldő kliens vár, míg a szerver vissza nem jelez

- a szerver küld egy sornyi szöveget, melyben azonosítja magát, és megadja az engedélyt a levél küldésének, vagy elutasítja

- ha a levél küldhető, akkor a kliens megadja, hogy kitől és kinek megy a levél

- ha a címzett létezik, akkor, a szerver nyugtáz és fogadja a kapcsolatokat, és kimásolja a megfelelő postafiókokba az üzeneteket

- verziói: v1, v2

Az SMTP szervert úgy kell beállítani, hogy csak hitelesített leveleket fogadjon.

Az SMTP parancssori elérése 1-es verzió: HELO, 2-es verzió: EHLO.

 

 

POP3 (Post Office Protocol v3, postahivatal protokoll):

- ez a protokoll lehetővé teszi, hogy a felhasználó ügyfél kapcsolatba lépjen a szerver ügynökével, és átmásolhassa a leveleket a szolgáltató szerveréről a saját gépére

TCP-t használ a 110-es porton.

- Működése:

- a felhasználó elindítja a levelező programot

- a levelező létrehoz egy TCP kapcsolatot a kiszolgáló ügynökkel a 110 -es porton

- összeköttetés felépülése után:

- engedélyezés: felhasználó beléptetése

- tranzakció: levelek letöltése, törlése

- frissítés: a levelek ténylegesen törlődnek

MTA mail transfer agent (levélküldő program)

Rövidítve MTA. Az a program, amely az e-mailek továbbításáért felelős. Amint üzenetet kap egy felhasználói levelezőprogramtól vagy egy másik MTA-tól, átmenetileg helyben tárolja azt, megvizsgálja a címzettet és vagy kézbesíti a levelet (helyi címzett esetén), vagy továbbadja egy másik MTA-nak. Mindkét esetben szerkesztheti és/vagy kiegészítheti a levél fejlécét. Az egyik legszélesebb körben használt MTA Unix környezetben a sendmail.

 

MUA mail user agent (felhasználói levelezőprogram)

Rövidítve MUA. Az a program, amely lehetővé teszi a felhasználó számára, hogy elektronikus leveleket szerkesszen és olvasson. A MUA közvetít a felhasználó és a levélküldő program (Mail Transfer Agent, MTA) között. A kimenő levelek átadódnak egy MTA-nak kézbesítésre, míg a bejövő leveleket onnan veszi fel a program, ahol az MTA hagyta őket (noha az egyfelhasználós gépeken futó felhasználói levelezőprogramok - MUA - POP segítségével is begyűjthetik a leveleket). Ismert programok: pine, elm, mutt.

 

IMAP (Internet Message Access Protocol):

- POP3 és SMTP szerver egyben (143-as TCP port)

- a felhasználónak nem kell a saját gépére letölteni a leveleit, hanem azok a szerveren tárolódnak, ott lehet rajtuk műveleteket végezni, így a felhasználó levelei egy helyen vannak, és bármilyen gépről elérhetővé vállnak

 

MIME (Multipurpose Internet Mail Extensions - többcélú hálózati levelezés-kiterjesztés):

- ékezetes betűkre, fájlok csatolására, fejrészmező tartalmának bővítésére nyújt megoldást.

A MIME kódolása:

ASCII-alapkódolás,

          Base 64-bővített kódolás (ékezetes betűkhöz)

QPE idézett nyomtatható karakteres kódolás (quoted-printable encoding) több mint az ASCII, de kevesebb, mint a Base64.

 

Szerver oldali scriptek

 

HTTP (Hyper Text Trasport Protocol): szerveroldali scriptje a CGI valósítja meg.

- hiperszöveg átviteli protokoll

- ez teszi lehetővé a kapcsolatot a webszerver és az ügyfél között

- a HTTP protokollal, HTML (Hyper Text Marcup Language; felhasználóbarát nyelvű lapleíró nyelv, jelölő-, megjelenítő nyelv) dokumentumok használhatóak.

- a HTML dokumentum fordítását, értelmezését az ügyfél gépén lévő böngészőprogram végzi

- a böngésző TCP összeköttetést épít ki a webszerver 80 -as portjával

Az űrlapok és más interaktív weboldalak kezelését hagyományosan a CGI (Common Gateway Interface - általános átjáró interfész) nevű rendszer végzi. Ez egy szabványos interfész, mely lehetővé teszi, hogy a webszerverek olyan kiszolgáló oldali programokkal és szkriptekkel beszéljenek, melyek valamilyen bemenetet fogadnak el (pl. űrlapokból), és válaszul HTML-oldalakat állítanak elő. Ezeket a kiszolgáló oldali szkripteket általában Perl nyelven írják, mert Perl szkripteket könnyebben és gyorsabban lehet írni, mint programokat (főleg, ha valaki tud Periben programozni). Ezek a szkriptek szokás szerint egy cgi-bin nevű könyvtárban helyezkednek el; ez az URL-ben is látszik. Néha a Perl helyett egy másik szkriptnyelvet, a Pythont használják.

A HTTP és a HTML együtt URL.

Ahhoz, hogy meg tudja jeleníteni az új oldalt (vagy bármelyik oldalt), a böngészőnek értenie kell az oldal formátumát. Az oldalakat egy HTML nevű, weboldalakat leíró, szabványosított nyelven írják, hogy minden böngésző megértsen minden weboldalt. HTML nyelven írják le a képeket, szöveget stb.

Nem minden oldal tartalmaz HTML-t. Egy oldal lehet PDF formátumú formázott dokumentum, GIF formátumú ábra, JPEG formátumú fénykép, MP3 formátumú zene, MPEG formátumú film, vagy bármi a további több száz állománytípus közül. Mivel a szabványos HTML ezek közül bármelyikre hivatkozhat, a böngészőnek gondjai lesznek, amikor olyan oldallal találkozik, amit nem tud értelmezni.

A különböző állománytípusok száma rohamosan nő. A legtöbb esetben ezért, ahelyett hogy újabb és újabb értelmezők beépítésével egyre nagyobbá tették volna a böngészőket, egy sokkal általánosabb megoldást választottak. Amikor a kiszolgáló elküld egy oldalt, egyúttal elküld némi járulékos információt is az oldalra vonatkozóan. Ez az információ tartalmazza az oldal MIME-típusát. A HTML utódja az XML eXtensible Marcup Language –adatrendező, jelölőnyelv.

Az oldalakat egy böngészőnek (browser) nevezett programmal tekinthetjük meg, mint amilyen például a népszerű Internet Explorer vagy a Firefox.

URL: (Uniform Resource Locator - egységes erőforrás-meghatározó) valójában egy mutató mely megkeresi az oldalon található hivatkozásokat.

Az URL-nek három része van: a protokoll neve (http), annak a gépnek a DNS-neve, ahol az oldal megtalálható (www.abcd.com), és (általában) az oldalt tartalmazó állomány neve  (products.html). http://www.abcd.com/products.html = URL

Amikor a felhasználó rákattint egy hiperhivatkozásra, a böngésző lépéseket tesz annak érdekében, hogy előhozza a hiperhivatkozás által mutatott oldalt.

A böngésző lényegében egy olyan program, mely képes megjeleníteni egy weboldalt és kezelni a megjelenített oldalon lévő elemekre történt kattintásokat. Amikor egy elemet kiválasztanak, a böngésző követi a hiperhivatkozást és letölti a kiválasztott oldalt. Az oldalakat URL-ek segítségével nevezik meg

 

Kliens oldali scriptek

Programozó nyelvek

 

A Java-kisalkalmazások apró Java-programok, melyeket egy veremorientált, JVM

(Java Virtual Machine - Java virtuális gép) nevű gépi nyelvre fordítottak le. Ezeket egy weboldalon is el lehet helyezni, ekkor az oldallal együtt ezek is letöltődnek. A letöltés után a kisalkalmazások (animációk, hangok) egy böngészőn belüli JVM-értelmezőbe kerülnek

 

Java:

A Java egy objektumorientált programozási nyelv, amelyet a Sun Microsystems fejleszt a 90-es évek elejétől kezdve napjainkig. A Java alkalmazásokat jellemzően bytecode formátumra alakítják, de közvetlenül natív (gépi) kód is készíthető Java forráskódból. A bytecode futtatása a Java virtuális géppel történik, ami vagy interpretálja a bytecode-ot vagy natív gépikódot készít belőle, és azt futtatja az adott operációs rendszeren. Létezik közvetlenül Java bytecode-ot futtató hardver is, az úgynevezett Java processor.

A Java nyelv szintaxisát főleg a C és a C++ nyelvektől örökölte, viszont a Java sokkal, egyszerűbb objektummodellel rendelkezik, mint a C++.

-Programozónyelv

-Kisalkalmazások animációkhoz, hangokhoz

-Zárt forráskódú

 

JavaScript parancsnyelv:

A Javascript szintaxisa és neve hasonló ugyan a Javahoz, de nincs közvetlen köze egymáshoz a két nyelvnek.

A JavaScript programozási nyelv egy objektumalapú szkript nyelv, amelyet weblapokon elterjedten használnak.

 

Az interpreter (értelmező) viszont nem állít elő gépi kódot, a beírt kód végrehajtása lényegében a kód utasításonkénti értelmezésével történik. Ebben az esetben a kód futtatásához tehát egy külön futtató környezet szükséges, ami gyakran azonos a fejlesztői környezettel.

          -  Könnyebben kezelhető programozó nyelv

-A világháló Parancsnyelve

-Nyílt forráskódú

Valójában a programok vezérlését teszi lehetővé.

Megfelelnek az ECMA szabványnak, de attól eltérő eljárásokat is támogatnak.

Ecma International (Európai informatikai és kommunikációs rendszerek szabványosítási szövetsége, European association for standardising information and communication systems)

 

Multimédia

1. hangátvitel (VoIP): (telefonálás)

    a. H323

                                         b. SIP

2. video: a. Stream PUSH

-Realvideo (RA (realaudio), RM (realmedia)

-Windows ASF

-Flash FLV

3. multimédiás tömörítések: -MPEG

a. SH video

 b. DVD                                     

 c. MP3 csak audio

 d. film, MP4                              kódolások

 -xVID                                               

 -DIVIX

1. a. A H323 az ITU-T által kidolgozott szabványcsoport, amely audio és vizuális kommunikációt tesz lehetővé egy számítógépes hálózatban. A H323 egy viszonylag régi protokoll és jelenleg a SIP helyettesíti. A SIP egyik előnye, hogy sokkal kevésbé bonyolult és hasonlít a HTTP / SMTP protokollokra. Ezért a jelen pillanatban elérhető legtöbb VOIP berendezés a SIP szabványt követi. A régebbi VOIP berendezések azonban a H 323 szabványt követik.

1.b. A SIP (Session Initiation Protocol - Híváskezdeményező protokoll) rövidítése és egy IP telefonjel-átviteli protokoll, amelyet VOIP telefonhívások létrehozására, módosítására és bontására használnak. A SIP protokollt az IETF fejlesztette ki és RFC 3261 név alatt tette közzé.

A SIP a telefonhívás létrehozásához szükséges kommunikációt írja le. A további részleteket az SDP protokoll írja le.

A SIP szélviharként hatott a VOIP világra. A protokoll hasonlít a HTTP protokollhoz, szövegalapú és rendkívül nyitott és rugalmas. Ezért majdnem teljesen helyettesítette a H323 szabványt.

(Az SDP a Session Description Protocol rövidítése, és az internetes közvetítés inicializálási paramétereit leíró formátum. Az IETF tette közzé az RFC 4566 szabványnév alatt. Az internetes közvetítés olyan tartalom, amely szállítás közben látható, illetve hallható.)

 

2. Stream PUSH az Interneten használatos, valós idejű és hívásra érkező hang- és mozgóképátvitelt szolgáló médiumok; az internet hálózaton csomagokban érkező adatokat folyamatos felépítésűre, azonnal követhetőre változtatják, megelőző teljes letöltést nem igényelnek; az így érkező a hang- és videofolyamok már az átvitel alatt hallgathatók ill. nézhetők, ellentétben, pl. az AU és WAV hang-, valamint a MOV és AVI, stb. video állományokkal, melyeket lejátszásuk előtt teljes tárolást igényelnek.

Realvideo egy egyszerű modemes telefon-összeköttetésnél (pl. 28,8 kbps), névjegy nagyságú képeknél elfogadható képminőséget eredményező, valós idejű, digitális video-átvitel; ellentétben, pl. MPEG és más video-kódolással, a RealVideo-nál nem kell megtekintés előtt az egész anyagot letölteni (de lehet).

Windows ASF: (Advanced Systems Format – fejlett rendszerformátum) a Windows Media által használt fájlformátum. Az ASF-fájlokban különféle kodekek használatával tömörített hang- és/vagy videotartalmakat lehet tárolni, és a Windows Media Player használatával lejátszani (ha a megfelelő kodekek telepítve vannak), a Windows Media Services használatával adatfolyamként továbbítani, vagy szükség szerint a Windows Media jogkezelővel csomagolni.

 

Adobe Flash egy szoftver, amely az Adobe Systems termékcsaládba tartozik. Adobe Flash Player szükséges a videóinak lejátszásához. A program profi szinten való alkalmazása az ActionScript teljes ismeretét követeli meg. Sokan azt hiszik, hogy a Flash csak egy banner- és animáció készítő program, pedig ennél sokkal többre képes. A Flash technológiák a weboldalaktól kezdve, az online alkalmazásokon át, a mobil eszközökig, segítik az online tartalom fejlesztését. A Flashnek köszönhetően látványosabb, interaktívabb és elérhetőbb weboldalakat lehet tervezni bármely ágazat számára, legyen az a szórakoztatóipar, fogyasztási cikkek, közigazgatás vagy oktatás. A Flash révén olyan vektor-animációs eszköz került a fejlesztőkhöz, felhasználókhoz, amely először tette lehetővé az akkor még statikus weben a mozgó grafika egyszerű bevezetését. 2006-ra a Flash átfogó fejlesztési környezetté nőtte ki magát, amelynek segítségével bármilyen tartalmat létre lehet hozni, legyen szó internetes alkalmazásokról vagy mobil tartalomról.

A Flash-sel komplett weboldal készíthető, animációkkal együtt, eredetileg képi elemek készítésére fejlesztették ki.

 

3. MPEG: hatékony hang/zenetömörítő eljárás; az MP3 állományt *.mp3 kiterjesztéssel jelölik; az MPEG munkacsoport által kidolgozott MP3 kódolás közel CD hangminőség mellett a hagyományos CD-felvétel tárterületének csak 1/10-ét igényli, egy MP3-CD tehát 10 hagyományos CD zeneanyagát képes tárolni;

 

-xVID: Az XviD egy GPL nyílt forráskódú MPEG-4 képtömörítési algoritmus, amely eredetileg az OpenDivX-en alapul. Az XviD-et egy önkéntes programozókból álló csapat készítette, miután az OpenDivX-et lezárták.

 

-DIVIX: a DivXNetworks cég MPEG-4 kódolású videokhoz fejlesztett 'kodek' programja. A DivX videó kodek (mozgókép-tömörítési eljárás), amely főleg arról ismert, hogy képes jelentősen összetömöríteni terjedelmes videókat, és így az írásvédett DVD-k sokszorosításával és kereskedelmével, kapcsolatos botrányokkal került az érdeklődés középpontjába. Az újabb DVD-lejátszók már képesek lejátszani a DivX-es filmeket is.

 

Az AVI egy keretezési eljárás, melynek fejléce hordozza a kódolás típusát.

Keretez az MPEG, MKV. Kiterjesztéseik: avi, mpeg, mkv.

Mindegyik aszimmetrikus: a becsomagoláshoz és a kicsomagoláshoz más-más kódoló kell. A codekpack csak kitömörít.

Digitális jelfeldolgozásnak (angolul Digital Signal Processing, DSP) vagy digitalizálásnak nevezzük azt a folyamatot, amikor egy fizikai tárgyat valamilyen módon számítógéppel feldolgozhatóvá teszünk. A digitalizálás szó a digitális szóból ered, „átalakítás digitális formátumúra” jelentéssel. A fizikai dolgokat (melyek „analóg”, számítógépek által közvetlenül nem kezelhető formában léteznek) valamilyen módon jellemezni kell digitális formában ahhoz, hogy azokkal a számítógépek dolgozni tudjanak. A digitalizálás nagyon tág fogalom: a digitalizálás pontos módja nem csak a fizikai dologtól függ, hanem attól is, hogy azt milyen célból vagy módon akarjuk számítógéppel felhasználni. A digitális jelfeldolgozás három fő témaköre a digitális hangfeldolgozás, digitális képfeldolgozás és a digitális beszédfeldolgozás. Meghatározott időközönként jelet vesznek az analóg jelekből 44KHz tartományban, ez adja a digitális jelet.

-mono 1 hangcsatorna

-sztereo 2 hangcsatorna

-kvadro 4 hangcsatorna

 

Torrent protokoll: egy olyan peer to peer fájltovábbítási módszer, aminek segítségével csökkenthető a szerverek terhelése, ezáltal a költség csökkentése úgy, hogy nemcsak a szerver, hanem a kliensek között is folyik adattovábbítás. Az első klienst, a BitTorrentet, Python nyelven írták. Később a protokoll nyílt forráskódja miatt rengeteg egyéb kliensprogram jelent meg különböző platformokra, különböző programozási nyelvekre.

Letöltő protokoll: LEECH

Feltöltő protokoll: SEED

Kliens programok:

·  Azureus, JAVA nyelv, multiplatform.

·  BitTorrent, multiplatform.

·  BitComet, C++, Windows.

·  BitLord, Windows.

·  KTorrent, Linux

·  µTorrent, (magyar oldal), Windows. (ejtése helyesen: mikro-torrent)

 

CGI programok:  PHP

Nyelvezete:              PERL

                             PYTON

                             REXX

                             TCL/TK

 

Az intranet az Internet mellett, időben utána megjelent fogalom. Az intranet elnevezés a hálózaton belüli hálózat megjelölésére szolgál (intra: valamin belüli). Tipikus intranet egy vállalat belső hálózata, amely általában az internet részeként működik, de attól tűzfal választja el. Az internet felől közvetlenül az intranet berendezéseit nem lehet elérni, csak a tűzfalon keresztül, aminek feladata, hogy védelmet nyújt a belső gépek és az adatforgalom számára. Belső internet egy cég vagy szervezet saját belső hálózata, ahol a különböző internet alapú szolgáltatásokat csak a belső számítógépekről lehet igénybe venni.

Az extranet - Internet protokollokkal működő, biztonságos, privát, intranet hálózat. a legtöbb esetben egy vállalat belső intranet hálózata, kibővítve a legfontosabb üzleti partnereik kapcsolatával. Olyan hálózat, amely internetprotokollok segítségével teszi lehetővé a különböző helyszínek közötti adatmegosztást. A hozzá kapcsolódó egy vagy több honlaphoz csak az extranet használói férnek hozzá.

 

 

FQDN:Full domain név

Cookie: txt állományok melyek, a weben a szolgáltató által az ügyfélről tárol információt.

NEWS: NNTP protokoll hírolvasásra.

CGI: egy szabvány mely az eredményként létre jövő HTML-t tölti le.

LEASE IP: meghatározott idejű IP címek.

IP szerkesztés: parancssorban: ipconfig

Open Relay: nyitott SMTP szerver (feketelista)