VoIP 2

TARTALOM

1.     A VoIP technológia áttekintése__________________________________________ 4

1.1.  A beszéd-csomagkommunikáció alapelvei_______________________________ 4

1.2.  Kódolási eljárások és tulajdonságaik___________________________________ 8

1.3.  Az IP protokoll feletti beszédátvitel sajátosságai_________________________ 10

1.4.  IP hálózatok a beszéd-faxátvitel számára_______________________________ 15

1.4.1.      LAN/Intranet___________________________________________________________ 16

1.4.2.      Az Internet_____________________________________________________________ 17

1.4.3.      VPN-ek/Extranetek_______________________________________________________ 18

1.5.  Fax-átvitel az Interneten____________________________________________ 20

1.5.1.      QoS, minőség-értékelési és méretezési kérdések__________________________________ 23

1.6.  A szabványosítás helyzete és várható fejlődése___________________________ 24

1.6.1.      A szabványosítás fő fórumai_______________________________________________ 24

1.6.2.      A H.323 architektúra és elemei______________________________________________ 26

1.6.3.      További fejlesztések (RSVP, IPv6)___________________________________________ 29

2.     VoIP rendszertechnikák_______________________________________________ 31

2.1.  VoIP gateway architektúrák_________________________________________ 31

2.1.1.      Önálló gateway megoldások________________________________________________ 31

2.1.2.      Router/access server alapú megoldások_______________________________________ 32

2.2.  VoIP LAN-on, IP-telefon____________________________________________ 34

2.3.  PC kliensek_______________________________________________________ 35

2.4.  Web-telefon, Call Center integráció____________________________________ 37

2.5.  Menedzsment-rendszerek____________________________________________ 38

2.6.  Számlázó rendszerek_______________________________________________ 40

2.7.  Együttműködések__________________________________________________ 42

2.7.1.      Gateway-ek közötti együttműködés__________________________________________ 42

2.7.2.      Gateway és gatekeeper, illetve gatekeeper-ek közötti együttműködés_________________ 43

2.7.3.      Gateway és alközpont együttműködése_______________________________________ 44

3.     VoIP-megoldások alkalmazásai_________________________________________ 45

3.1.  Világpiaci trendek áttekintése________________________________________ 45

3.1.1.      Az IP platform előretörése a vállalati hálózatokban______________________________ 46

3.1.2.      Az Internet telefónia és a vállalati VoIP-megoldások elterjedése_____________________ 48

3.1.3.      A hazai helyzet, VoIP szolgáltatók megjelenése_________________________________ 50

3.2.  A voice/fax over IP előnyei___________________________________________ 52

3.2.1.      Költségcsökkentés_______________________________________________________ 53

3.2.2.      Indirekt megtakarítások az új alkalmazások által_______________________________ 62

3.2.3.      Beszéd-adat-video integráció_______________________________________________ 64

3.3.  IP-telefonszolgáltatások_____________________________________________ 66

3.3.1.      Nyilvános szolgáltatás: Internet-telefónia______________________________________ 66

3.3.2.      Virtuális magánhálózati szolgáltatások________________________________________ 72

3.4.  A VoIP technikára épülő vállalati alkalmazások_________________________ 74

3.4.1.      Alközponti hálózatok kialakítása IP alapon____________________________________ 74

3.4.2.      Alközponti funkciók megvalósítása LAN-on___________________________________ 75

3.4.3.      Web-telefónia___________________________________________________________ 77

3.5.  Üzemeltetés_______________________________________________________ 78

3.6.  Esettanulmány____________________________________________________ 80

4.     A legfontosabb szállítók és termékeik áttekintése____________________________ 82

4.1.  Gateway-ek_______________________________________________________ 82

4.1.1.      Önálló gateway-ek_______________________________________________________ 86

4.1.2.      Router alapú megoldások__________________________________________________ 90

4.2.  Gatekeeper és menedzsment megoldások_______________________________ 95

4.3.  Számlázó rendszerek_______________________________________________ 96

4.4.  IP alapú alközpontok_______________________________________________ 98

4.4.1.      Áttekintés______________________________________________________________ 98

4.4.2.      A Cisco Selsius rendszere_________________________________________________ 100

4.5.  PC-kliensek______________________________________________________ 101

4.6.  Web-telefonmegoldások____________________________________________ 103

5.     Mintakonfiguráció__________________________________________________ 106

 

1.              A VoIP technológia áttekintése

1.1.       A beszéd-csomagkommunikáció alapelvei

A vonalkapcsolt hálózatok azon az elven működnek, hogy a két kommunikáló fél között átmeneti­leg felépül egy kapcsolat, legyen szó beszédátvitelről vagy egyéb adatforgalom továbbításáról. A hálózat egyik végberendezése megcímzi a hálózat egy másik végberendezését és ennek hatására a két végberende­zés, illetve a hozzájuk tartozó vonal folyamatosan összekapcsolódik, míg valamelyik fél nem kezdeményezi a kapcsolat felbontását. Erre az egyik legismertebb példa a telefonkapcsolat felépülése.

A vonalkapcsolt távbeszélő hálózatok hátránya az, hogy a két fél a kapcsolás időtartama alatt folyamatosan, statikusan össze van kapcsolva, az összekötte­tés mindkét irányban, általában duplex módon adott sávszélességgel kizá­rólag az ő rendelkezésükre áll. Ez a rendelkezésre állás teljesen független attól, hogy egyszerre mindkét fél vagy csak az egyik beszél, esetleg mindketten hallgatnak. A vonalkapcsolás költsége csakis a kapcsolat időtartamától és a két pont közti szolgáltatói díjkörzetektől függ. Ez azt jelenti, hogy a kapcsolatot teljes értékűen akkor is lefoglalja a két fél, ha egyik sem szól egy szót se, de még az esetek legnagyobb részében is csak félig vannak kihasználva a vonalak, hisz egyszerre csak az egyik fél szokott beszélni. Ez a telefont a központtal összekötő szakaszon - az előfizetői érpáron - nem jelent hátrányt, hiszen azt más úgy sem tudja használni, azonban a központo­kat összekötő gerinchálózat kapacitását jelentősen befolyásolja, ugyanis a kapcsolat átvitelére lefoglalt áramkörön kihasználatlanul maradt sávszélesség veszendőbe megy.

A csomagkap­csolt (pl.: IP) hálózatokban az adatátvitel sokkal hatékonyabb lehet, mert a végberendezések közötti kapcsolat már nem folyamatos felépítésű, a küldőnek nem kell a hívást külön kezdeményeznie, a kapcsolat bármikor a rendelkezésére áll. Az információt – legyen az adat, beszéd vagy bármi más - a küldő végberendezés az adott protokoll előírásai szerint csomagokra darabolja, majd azokat fejléccel látja el, melyben szerepel a forrás és a célállomás címe, és egyéb más szükséges információ a csomag címzettjéhez való sikeres eljuttatá­shoz.

Az egyes csomagok egymás után halad­nak át a hálózaton, és más-más útvonalakat bejárva jutnak el a fogadó végberendezéshez.  A csomagok különböző sorrendben érkeznek meg, ezért a berendezésnek a fejlécben tárolt információ alapján újra sorba kell rendezni azokat, majd ebből a csomagsorozatból visszaállítja az eredeti jelfolyamot.

A csomagkapcsolás egyik nagy előnye ép­pen ebből következik: ha a végberende­zés "csendben van", akkor nem keletkez­nek csomagok, tehát nincs átviendő infor­máció. A csomagkapcsolás jellege miatt a gerinchálózati kapacitás csak akkor és olyan mértékben foglalt, amilyen mértékben információt cserél a két végberendezés, ellentétben a vonalkapcsolás statikus jellegével. Ezáltal a kapacitás megsokszorozódik, ami megfelel annak a jelenlegi elvárásnak, hogy egyre nagyobb mennyiségű adatot a lehető legkisebb költséggel a leghatékonyabb és legrövidebb úton kell megmozgatni, és célba juttatni. Az IP protokoll szerinti csomagformátumot az 1. ábra mutatja.

1. ábra.                     Az IP csomag felépítése

A hatékony tömörítési algoritmusok és a szünetdetektálás segítségével további jelentős előnyök érhetők el a vonalkapcsolt beszédátvitelhez viszonyítva, mert a vonalkapcsolás 64 kbit/s-os átviteli sebesség helyett egy csatorna átvitele akár 6-7 kbit/s szélességre is redukálódhat.

Összességében elmondható, hogy a csomagkapcsolt beszédátvitel lényegesen olcsóbb, mint a vonalkapcsolt, hiszen szinte minden jelentősebb ártényező lényegesen kisebb csomagkapcsolás esetén. Mindemellett a csomagkapcsolásnak létezik gyenge pontja is. Az egyik a minőség. A hagyományos távbeszélő hálózatban alapvető követelmény a beszédminőség megfelelő szinten tartása, ez a klasszikus csomagkapcsolt hangátvitelnél nem biztosított.

A csomagok különböző hálózati utakon történő elküldéséből következik, hogy nincs garancia arra, hogy a csomagok azonnal, jelentősebb késlelte­tés nélkül mennek át a hálózaton, mert a csatorna terhelése változó, az összeköttetésnek pedig alapesetben nincs előre meghatározott sávszélessége. Adatátvitel esetén ez nem okoz gondot, azonban beszédátvitelnél már érzékelhetően más a helyzet. A beszéd minősége ugyan nem romlik néhány csomag elvesztése esetén, azonban a fül a késleltetésre eléggé érzékeny, már a néhány tíz milliszekundumos késleltetést is érzé­keli, 300 milliszekundum felett már zavaró lehet. Még rosszabb a hely­zet, ha a késleltetés mértéke is csomagon­ként ingadozik, mert ekkor a beszédérthe­tőség is jelentősen leromolhat. Ennek kiküszöbölésére különböző „best effort” jellegű megoldásokat fejlesztettek ki. A „best effort”-nak (~ legjobb szándék) azokat a különböző módszereket hívjuk, amelyek alkalmazásával a lehetőségekhez mérten a legjobb minőségi paramétereket próbálják meg elérni, de nem garantálva azokat. Ilyen módszerek a priorizálás (bizonyos típusú csomagok fontossági sorrendnek megfelelő elküldése, RSVP protokoll), a statikusan nagyobb erőforrások használata, és az erőforrások lefoglaltságának jobb menedzselése. 

Fontos szempont a beszédátvitelnél az, hogy mekkora csomagokat képezünk. A be­széd minőségének az a jó, ha egészen rö­vid csomagokat küldünk igen gyakran, hi­szen ez közelíti meg legjobban a vonal­kapcsolt csatorna minőségét. A csomagkapcsolás alapvető tulajdonságából következően minden csomaghoz kell fejléc, tehát kis csomagok esetében jelentősen megnö­vekszik a fejlécben tárolt adminisztratív információ relatív mennyisége. Ha nagy csomagot küldünk kisebb gyakorisággal, akkor a hatásfok jó lesz, viszont nőni fog a késleltetés, mert az egész beszédminta feldolgozását csak akkor lehet megkezdeni, ha a csomag megérkezett. Az optimális hangcsomag méret a tapasztalatok szerint valahol 40 byte és 128 byte között helyezkedik el (pl.: ATM esetében a hasonló megfontolásokból a cellaméretet 53 byte-nak állapították meg, amelyből a fejléc 5 byte).

Csomagkapcsolt beszédkommunikációnál másképp kell kezelni a torlódásokat szűk erőforrások esetén. Adatkommunikációnál torlódások bekövetkeztekor a csomagok újból elküldésre kerülnek, és megérkezéskor a vevő fél nyugtát küld (pl.: forgó ablakos nyugtázás). A valós idejű illetve a multimédia kommunikáció esetében ez a módszer nem használható, mert tovább nőne a késleltetési idő, ehelyett torlódáskor a csomagokat a kapcsolóeszközök inkább eldobják. Így csak kisebb mértékű minőségromlással kell számolni, mintsem ami egy-két „eltévedt” csomag bevárásával keletkezne. Az audio és video jellegű adatok több százalékos csomagvesztés mellett is kielégítő mértékben rekonstruálhatóak.

A szükséges minőségi paraméterek (QoS – Quality of Service) feltételek csomagkapcsolt beszédátvitel esetében:

-       sávszélesség (bandwidth) csatornánként 7-8 kbit/s minimum, ajánlott a 15 kbit/s,

-       késleltetés (delay) kevesebb legyen, mint 250-500 ms,

-       késleltetés-ingadozás (jitter) 30 ms körül maradjon,

-       csomagvesztés (packet loss) 10 % alatt maradjon.

Az átvitelért felelős eszközök újabb generációjával egyre nagyobb hatásfok érhető el e paraméterek javításával. Az új, intelligens eszközök révén biztosítani lehet a homogén erőforrás készleteket, valamint ezek a kapcsolók már nagyobb processzálási képességgel rendelkeznek, ezért már a csomag elejének megérkezésekor (de még a teljes csomag megérkezés előtt) elkezdődhet a jel feldolgozása (cut-through eljárás).

1.2.       Kódolási eljárások és tulajdonságaik

A hagyományos távközlő hálózat minden elemét a 64 kbit/s-os PCM beszédcsatornák kezelésére optimalizálták (G.711-es szabvány, 8000 minta/sec, 8 bit mintánként). Lehetőség van azonban ennél lényegesen hatékonyabban is kihasználni a rendelkezésre álló sávszélességet, amely az Internet esetén különösen szűkös. Az IP-n átvitt beszéd érthetősége ezért nagymértékben a használt kódolótól függ. Általában a vonali interfész kártyán található kódoló végzi az A/D átalakítást (mintavételezést, kvantálást) és a forráskódolást (tömörítést) végzi a DSP (Digital Signal Processing) kártyán futó algoritmus. A tömörítés számításigényes algoritmus, az ITU szabványos tömörítőit minden fontos DSP platformon implementálták. A tömörítést végezheti a host CPU is, de még a Pentium II-es processzorok sem tesznek lehetővé olyan port-sűrűséget, mint a DSP-t használó gateway-ek. Nagyteljesítményű rendszerekben több bővítőkártyára is szükség van (főleg beszédfelismerő és text-to-speech rendszerekben), ekkor közöttük a kommunikáció a rendszerbusz (ISA vagy PCI) kikerülésével, az MVIP interfészen (Multi-Vendor Integration Protocol) vagy SCbus-on (Signal Computing Bus) zajlik. Ezek kétirányú, nagysebességű, időosztásos (TDM) buszok és 24/30 csatornát továbbítanak párhuzamosan.

Az ITU G.723.1-es kódoló a legkisebb bitsebességű, közel PCM minőségű kódoló, hátránya a magas késleltetés és teljesítmény igény. Lineáris predikción alapszik (egy nem túl gyorsan változó jel megbecsülésén az előző „n” db. minta lineáris kombinációjával), "szótárakat" (előre definiált jelformákat) is használ a jel tömörebb leírására. Az algoritmus nagyon számításigényes, 30 MIPS egy Pentium processzorral. A szünetdetektálás mellett a telefonhálózatra jellemző "zajmintákat" is generál a beszédszünetekben, így még valósághűbbé teszi a kimenetet. Az IMTC (International Multimedia Telecommunication Union) a Voice over IP default kódolójának választotta a G.723.1-et, a G.729 mellett.

A G.729-es és a G.729A tömörítők algoritmus 8 kbit/s-os, nagyon kis, 35 ms-os késleltetésű kódolók. A G.729A kevesebb processzor kapacitást igényel, de mindkét kódolónak kisebb a késleltetése mint a G.723.1-nek. Eredetileg a Voice Over Frame Relay technológiához fejlesztették ki.

A teljesség kedvéért felsoroljuk a beszédkódolás és tömörítés további fontos ajánlásait.

-          G.711 (64 kbit/s), ez a  hagyományos PCM kódolás, minősége a legjobb, elhanyagolható késleltetés

-          G.722 (7 kbit/s)

-          G.726 (40/32/24 kbit/s), jó minőség, kis késleltetés

-          G.728 (16 kbit/s) jó minőség

-          GSM (13 kbit/s) közepes minőség, közepes késleltetés

1.3.       Az IP protokoll feletti beszédátvitel sajátosságai

Ebben a fejezetben először a mai IP protokollokkal működő hálózatoknak azon tulajdonságait tekintjük át, amelyek real-time alkalmazásoknál különösen fontosak. Ezek a hálózatok csak "best-effort" szolgáltatásokat nyújtanak, amely működés megfelel az adatátviteli alkalmazásoknak. A TCP szállítási réteg megbízható, összeköttetés alapú kommunikációt biztosít szinte bármilyen minőségű hálózat felett, a TCP forgalomszabályozás lehetővé teszi, hogy a két fél egy 10 kbit/s-os telefonvonalon, vagy akár egy 100 Mbit/s-os FDDI gyűrűn is kommunikáljon. Az IP telefon eszközök általában UDP csomagokat használnak a hang továbbítására - az UDP protokoll mentes a kapcsolat-felépítési, - lebontási késleltetéstől, kisebb a fejrésze és az UDP csomagokat a TCP csomagok előtt továbbítják a router-ek. Ha azonban a sok UDP csomag elárasztja a hálózatot, ugyanúgy sorba kell állniuk (jelentős és ingadozó lehet a késleltetés), és a torlódások megelőzésére sincs ma még megoldás (gyakori a magas csomagvesztési arány). A beszéd és fax összeköttetések által igényelt QoS paraméterek betartására nincs ma garancia, a forgalom burst-össége miatt csak a többlet-sávszélesség és router-kapacitás növelése lehet megoldás.

A fejezet további részében a ma leginkább ígéretes megoldásnak tűnő protokollokat ismertetjük. A mai Interneten és vállalati intraneteken az Internet Protocol Version 4-et (iPv4) használják. Az IP új verziója, az iPv6 a rá építhető RSVP protokollal lehetőséget biztosít garantált minőségű átvitel biztosítására. Az IPv6 fejrész hosszabb, de moduláris felépítésű, és könnyebben feldolgozható az IPv4-esnél. Lehetőséget nyújt folyamok azonosítására, és bevezeti a prioritást az lP hálózatokban. Az RSVP erőforrások lefoglalását teszi lehetővé a hálózatban és az admission control algoritmus csak a teljesíthető kéréseket teljesíti.

QOS PARAMÉTEREK

Ha beszéd illetve fax átviteléről van szó IP alapú hálózatokban, három olyan fontos tényezőt kell figyelembe vennünk, amelyek alapvetően befolyásolják a kommunikáció minőségét: a késleltetést, a csomagvesztési arányt (valószínűséget) és a késleltetés ingadozást, az ún. jitter-t. Ezek a tényezők a hálózat aktuális állapotától függnek, a forgalom nagyságától, a torlódásoktól és route-olási rendellenességektől.

Késleltetés (packet delay)

A csomagkésleltetés definíció szerint az IP csomag első bitjének elküldése és a célállomáshoz való megérkezése között eltelt időt jelenti. Csomagkapcsolt hálózatokban nem biztosított, hogy a késleltetés belül marad a telefonáláshoz szükséges határokon, mivel a csomagok (amelyek 10-50 ms hosszúságú beszédrészletek) osztottan használják a linkek átviteli és a hostok kapcsolási kapacitását. Egy csomag akár 30 router-en is keresztül mehet, és minden esetben sorba kell állnia, amíg a processzor a fejrész beolvasása után a megfelelő irányba továbbíthatná. A hálózatmenedzsment feladata a késleltetés mérése és a szükséges többletkapacitások biztosítása.

A beszédcsomagok késleltetése két részből áll: egy fix és egy változó késleltetési időből. A fix késleltetés a jelnek az átviteli linkeken történő terjedéséből és a csomópontok fix feldolgozási idejéből áll, a minimális késleltetést a technológia jelenlegi fejlettsége határolja be. Internetes telefon esetén a beszéd kódolás-dekódolás ideje is része a fix késleltetésnek. A változó késleltetés a továbbítási útvonal csomópontjainak számától, a csomópontok várakozási sorainak hosszától, az egyes linkek sávszélességétől és - osztott közegű linkek esetén - azok forgalmától függ.

Késleltetés-ingadozás (jitter)

A jó beszédminőség érdekében a fogadó gateway-nek a csomagokat sorba rendezve, folyamatos beszéd-folyammá kell alakítania, a digitális-analóg átalakítónak meghatározott időközönként mintákra van szüksége, függetlenül a csomagok érkezési gyakoriságától. A késleltetés nagy ingadozása miatt ez lehetetlenné válhat, ezért fontos probléma a jitter kezelése. A jitter definíció szerint a késleltetési idők szórása, nagysága a tapasztalatok szerint arányos a késleltetés nagyságával. A jitter szokásos kezelése a pufferolás: változó sebességgel érkező csomagokat egy pufferből állandó sebességgel olvasunk ki, ehhez azonban be kell vezetni egy fix késleltetést, amely arányos a maximálisan várható késleltetés ingadozással. Lokális hálózatokban és intranetekben ez megtehető, de az Internet késleltetése olyan nagy, hogy legtöbbször nem adható hozzá az átvitelhez még egy „simító" késleltetés.

Csomagvesztés (packet loss)

A csomagvesztés azt az arányt jelenti, ahány százaléka az elküldött csomagoknak nem éri el a cél csomópontot. A csomagvesztés leggyakoribb okai a következők:

-          Átviteli berendezés meghibásodása (linkszakadás, csomóponthiba).

-        Az útvonal csomópontjainak száma nagyobb, mint a csomag TTL (Time-To-Llive) értéke, ilyenkor ugyanis az ezt érzékelő csomópont eldobja a csomagot.

-       Torlódás (congestion): az adatkommunikáció burst-ös jellege miatt gyakran előfordulnak esetek, amikor a router-ek pufferei megtelnek a kimenő linkek kis sávszélessége vagy a CPU túlterhelése miatt. Ilyenkor eldobják az összes várakozó csomagot, a szállítási protokollnak megfelelően vagy elveszik a csomag (UDP) vagy a forrás újraküldi (TCP). Érdekes, hogy a torlódás nem növeli meg tartósan a késleltetést a hálózatban, mert a TCP forgalomszabályozás rögtön lecsökkenti az adás sebességét, ezért csak néhány csomagnak lesz nagy késleltetése, összességében az átbocsátóképesség csökken (ritkábban küldik a csomagokat).

A mai kódolók 3-5%-kos csomagvesztést is elviselnek a beszédminőség jelentős degradációja nélkül, különböző interpolációs technikákat használva a hiányzó minták közelítésére. Még 5-8%-os csomagvesztés mellett is kielégítő minőségű lehet a beszélgetés, de ilyenkor a beszédátvitel már nem alkalmas üzleti kommunikációra, inkább csak magánbeszélgetések lebonyolítására (2. ábra).  

2. ábra.                     A beszédátvitel QoS követelményei

Routolási rendellenességek

Ha egy IP csomag bekerül az Internetbe, a hálózat komplexitása miatt nem mondható meg előre, hogy milyen útvonalon jut el a céljához. Az útvonalválasztás szabályait (vagyis hogy adott hálózat felé melyik interfészén küldje tovább a csomagot a router) a routing protokollok határozzák meg. Előfordulnak olyan esetek (igaz csak ritkán) amikor a csomag nem az optimális (leggyorsabb, legrövidebb) úton jut el a célhoz, a helyi vagy nemzetközi hálózat hibás konfigurálása miatt. Ez hatással lehet az Internetes telefonálás minőségére is.

Az IP csomagok útvonala meghatározható, a router-ek "viselkedése" könnyen tanulmányozható a traceroute nevű programmal (Unix alatt traceroute, Windows NT-ben tracert). A program egyszerűen növekvő TTL (Time-To-Live) mezőjű IP csomagokat küld a cél felé. Az első csomagot TTL=1 értékkel küldi el, az útvonal első router-e dekrementálja a mezőt, és mivel az 0 lesz, eldobja a csomagot és „TTL expired" ICMP üzenetet küld vissza. Az ICMP csomag forrás címe lesz az útvonal első csomópontjának IP címe. A következő csomag TTL értéke 2 és ez addig folytatódik, amíg a célig az összes csomópontot meghatározza a program, vagy megadja azt a csomópontot, ahol a kapcsolat megszakadt. A traceroute óránkénti futtatásával akár egy teljes héten át, megbecsülhető a route-olási rendellenességek gyakorisága az Internet két végpontja között.

Az egyik route-olási rendellenesség a hurok létrejötte az útvonalban, amikor a csomagok véletlenszerűen visszakerülnek a küldő router-hez. A routing protokollok kiküszöbölik ezt a jelenséget azzal, hogy minden csomópontnak konzisztens képe van a hálózat pillanatnyi kapcsolatairól. Amikor azonban változás áll be a hálózat topológiájában, ez nem jut el azonnal minden router-hez, ezért rövid időre néhány eszköznek hibás információ lehet a birtokában. Egy 1995-ös vizsgálat kimutatta, hogy az ilyen hibák nem tartottak tovább átlagosan 3 óránál, de volt néhány eset, amikor fél napba is beletelt, amíg megszűnt a helytelen működés. Ilyen hurkok legnagyobb valószínűséggel Washington környékén alakultak ki, ahol nagyon nagy sűrűségben fordulnak elő router-ek, és sok Internet szolgáltató hálózata itt kapcsolódik egymáshoz.

A másik jelenség, amely problémát okozhat az IP hálózatban, a "fluttering", amikor egy A router a csomagok egyik felét a B, másik felét C irányába továbbítja, ugyanazon cél felé, így egy oszcilláló útvonal-választás alakul ki. Ez a módszer előnyös lehet a terhelés egyenletes elosztása szempontjából, de real-time kommunikáció esetén a tapasztalatok szerint megnöveli a késleltetés ingadozást (egy pont-pont kapcsolat két "ágon" valósul meg, és két különböző várható értékű késleltetés váltakozik). Véleményünk szerint egy olyan hálózatban, ahol következetesen minden csomópont a terhelés megosztásra törekszik, összességében egyenletesebb késleltetési idők alakulnának ki, de az Internet esetében, amely nagyon inhomogén szerkezetű, különböző sebességű hálózatokból áll és nincs az egész hálózatot átfogó menedzsment, az oszcilláló útvonat-választás nagyon különböző terheltségű linkekkel találkozhat, rontva ezzel a pont-pont kapcsolat minőségét.

Gyakran előforduló jelenség az Interneten az aszimmetrikus routolás, amikor A pontból B-be nem ugyanazon az útvonalon jut el a csomag, mint B-ből A-ba. Kimutatták, hogy az Internetes kapcsolatok 50%-ában asszimetria lép fel a két irány között (különböző városokon keresztül mennek a csomagok), de 30% az olyan esetek száma is, amikor a csomagok különböző Autonóm Rendszereken (az Internet nagy, önállóan menedzselt egységein) kerültek továbbításra a két irányban. Ez a jelenség szintén a hálózat inhomogenitása miatt okoz problémát a real-time kapcsolatokban. Előfordulhat, hogy az A végpontban lévő fél jól hallja a B beszédét, de a másik irányban nagyobb terheléssel (esetleg torlódással) találkoznak a csomagok, ezért B rosszul értheti csak meg A-t.

Real-time kapcsolatok esetén fontos az is, hogy egy adott útvonal A és B között ne változzon túl gyakran, vagyis stabil legyen az útvonal-választás, ellenkező esetben ugyancsak megnőhet a késleltetés ingadozás. A vizsgálatok szerint az útvonal állandósága néhány másodperctől több napig terjedhet, de a kapcsolatok többségénél egy útvonal dominál a teljes időtartam alatt.

1.4.       IP hálózatok a beszéd-faxátvitel számára

A Voice over IP alkalmazások használhatósága és minősége nagymértékben függ attól a hálózattól, amely a hangcsomagokat továbbítja. A következőkben röviden felsorolásra kerülnek az egyes hálózatok hangátvitel szempontjából fontos tulajdonságaik, jelenlegi helyzetük, és befolyásoló tényezőik és jövőbeli alkalmazási lehetőségeik.

1.4.1.         LAN/Intranet

LAN-nak egy intézmény belső lokális hálózatát nevezzük. Jelenleg a legtöbb vállalatnak van kiépített belső adathálózata. Jellemzői a nagy adatsebesség (10-100 Mbit/s, de ma már 1000 Mbit/s is), és a nagyarányú menedzselhetősége. Ezért a LAN ideális környezetet nyújt a hangátvitelre, hisz a nagy sávszélesség révén a minőségi paraméterek (csomagvesztés, késleltetés, jitter) a kívánt sávban tarthatóak. 

Hasonló a helyzet az Intranetekkel is. Intranetnek azokat a TCP/IP protokollokat használó intézményi hálózatokat nevezzük, amelyekben az Internethez hasonló szolgáltatásokat valósítanak meg, az ott megszokott szerver és kliens programokkal, mind például a file transfer (ftp), terminál szerver (telnet), SMTP alapú elektronikus levelezés vagy, ami a talán a legfontosabb, a grafikus felületű vállalati web lapok, http szerverek. Az intranet lehet egyetlen LAN, de lehet nagy kiterjedésű, sok gépet tartalmazó hálózat, LAN-ok összekapcsolásával valamilyen gerinchálózat segítségével (FDDI, ATM) vagy bérelt vonalakon, ISDN-en, esetleg műholdas kapcsolattal. A nagy intranetek akár százezer számítógépet is tartalmazhatnak, tehát nem elsősorban a kicsinységük különbözteti meg őket az Internettől. A telephelyek között már nem áll olyan nagy sávszélesség rendelkezésre, mint a LAN esetében.

Az IP hálózaton történő hang- és faxátvitel szerepe rendkívül fontos, hisz általában az Intraneteket alkotó gépeket fizikailag nagy távolságok választják el egymástól, ezért a hagyományos hang- és faxátvitel igen jelentős költségeket okoz a cégeknek. A csomagkapcsolt átvitel révén a telefonköltségek oly mértékben csökkenthetőek, hogy akár fél éven belül is megtérülhetnek a VoIP rendszerekbe fektetett beruházások.

1.4.2.         Az Internet

Az Internet a legnagyobb nyilvános hálózat, több tízmillió felhasználóval. Ilyen mértékű felhasználótábor mellett nem lehet megoldani, hogy a minőségi jellemzőket a megfelelő mértékben garantálják az egyes szolgáltatók.

Az Internet számos jellemzője ellentétes az Intranetével. Az Intranet ismert szerkezetű, megtervezett, szabályozott, menedzselt környezet, míg az Internet egy kaotikus halmaz, amelyben a hálózat teljesítőképességének alakulása csak becsléssel lehetséges. Az intranetek központilag menedzselt, korlátozott hozzáférésű (vagyis ismert felhasználói igényű) hálózatok, ahol az egyes linkek terheltségét, sávszélesség-kihasználását, a router-ek CPU és memória kihasználtságát, a hálózat késleltetését és csomagvesztését folyamatosan figyelik, statisztikáit elemzik. Az Internet ezzel szemben szeparáltan menedzselt regionális gerinchálózatok összekötéséből áll, több millió számítógéppel, ahol az erőforrások legtöbbször nagymértékben leterheltek.

Olyan pont-pont kapcsolatokban, ahol a sávszélesség és késleltetés megfelelő határok között marad, a mai tömörítési módszerekkel lehetséges jó minőségű telefonálás az Interneten, de mivel a hálózat minősége, a QoS paraméterek nehezebben tarthatók kézben, a nagyvállalati kommunikációs rendszerek tervezői ha tehetik, nem a nyilvános Interneten keresztül bonyolítják le a beszédátvitelt. Másik lényeges szempont a biztonság. Az Internetet mindenki használhatja, így az ott lévő információkhoz bárki hozzáférhet. Az adatok illetéktelen kezekbe való jutása ellen nagy hangsúlyt kell helyezni a feltörhetetlen titkosító rendszerek alkalmazására. 100 %-os biztonság nem létezik, bár már több olyan ún. valós időben nem megoldható algoritmust kidolgoztak, amiknek a feltörésük a mai számítógépek kapacitása mellett is évezredekbe telhet (ilyenek például az RSA vagy egyes DES algoritmusok).

Minden kedvezőtlen vonása ellenére is a jövőben nagy lehetőségek nyílnak a VoIP rendszerek előtt, hisz már most számos olyan ígéretes technológia áll tesztelés alatt, amelyek nagyságrendekkel sokszorozzák meg a jelenlegi átlagos sávszélesség nagyságát.

A telefax-átvitel ma is igen fontos vállalati kommunikációs mód. Mivel a fax nem más, mint digitális fénykép és az Internet alapvetően digitális adatok átvitelére alkalmas. A faxnál nem jelent különösebb gondot, ha az egyes csomagok viszonylag nagyobb késleltetéssel érkeznek meg, ettől még az üzenet semmit se veszít el az érthetőségéből. Az 1.5. fejezet részletesebben foglalkozik az IP-n keresztüli faxolás kérdéseivel. 

1.4.3.         VPN-ek/Extranetek

Napjainkban mind több vállalat alakít ki VPN illetve Extranet jellegű hálózatot. Sikerüknek egyik oka az adattovábbítási költségek drasztikus csökkenése, ezért az IP-n keresztüli hangátvitel is fontos szerepet fog játszani ezeknél a vállalatoknál. 

A VPN-ek (Virtual Private Network – virtuális magánhálózatok) szerepe igen jelentős. VPN-eket használnak ott, ahol egy vállalat egyes telephelyei között igen nagy távolságok vannak, és a cég számára nem éri meg kiépíteni a kapcsolatot az egyes helyszínek között. 

A VPN egy pont-pont kapcsolatot kiépítő, hozzáférés menedzselt és titkosított hálózat, amely megosztja erőforrásait más hálózatokkal, de tökéletesen elkülönül azoktól.

Ez a meglévő hálózat lehet az Internet, egy menedzselt IP hálózat, vagy egy szolgáltató gerinchálózatán keresztül is kialakítható VPN.

A VPN kapcsolat lényege tehát hogy a cégek nem közvetlenül vannak egymással összeköttetve, hanem egy szolgáltató által üzemeltetett hálózaton keresztül. A VPN gyors ütemű elterjedésének oka a kommunikációs költségek csökkenése, de használatát a gazdaságosság mellett a mobilitás is vonzóvá teszi. A megfelelő jogosultságú személy egy notebook-kal akár utazás közben is be tud lépni a vállalat belső hálózatába, például hogy letölthesse aznapi e-mailjeit.

Az Internet alapú VPN-ek alapvetően nem garantálják a QoS-t, ezek a paraméterek a VPN szolgáltatóval kötött szerződésben megállapodottak szerint szabályozhatóak, természetesen csak az adott lehetőségekhez mérten.

Az Extranet felépítésében hasonlít az Intranetre, de lényeges különbség, hogy az Extranet esetében külső személyek is –mint például vevők, szállítók és üzleti partnerek- jelentkezhetnek be a vállalat hálózatába. Az Extranetek sok esetben VPN alapúak (3. ábra), mert így szabályozhatóak a minőségi paraméterek, valamint a behívó felek a vállalati belső hálózathoz való hozzáférés jogosultsága.

Az Extranetek felhasználására tipikus alkalmazási lehetőség nyílik a távoktatás, a távmunka és különböző üzleti együttműködések kialakítása terén. 

3. ábra.                     VPN alapú Extranet

Mind a VPN-ek, mind az Extranetek esetében a csomagkapcsolt beszédátvitel a közös hálózattól szeparáltan, de azok erőforrásait felhasználva valósul meg. Ezért még vannak megoldásra váró problémák, de a közeljövőben el fog hárulni ez az akadály is a VoIP alkalmazások elterjedése elől.

1.5.       Fax-átvitel az Interneten

Átfogó felmérések szerint a telefax napjaink legkedveltebb üzleti kommunikációs eszköze. Könnyen használható, azonnali üzenettovábbítást tesz lehetővé, az egész világon elérhető szolgáltatás, és minden régióban ugyanaz a szabvány terjedt el, ami nem mondható el sok más telekommunikációs megoldásról (többek között a mobil telefónia, a műsorszórás, ISDN szabványai nem egységesek). Hozzávetőlegesen 70 millió fax készülék van ma használatban és a piac tovább bővül.

A faxtovábbítás ma túlnyomó többségben a távközlő hálózaton zajlik, a költségek a továbbítás időtartamától függnek, különösen a távolsági és nemzetközi hívások magas percdíjai miatt jelentős tételt jelentenek a vállalatok kiadásaiban. (Felmérések szerint 83 milliárd $-t költöttek összesen faxok küldésére 1998-ban, és egy átlagos Fortune 500-as nagyvállalatnál a faxköltség 15 millió $, ami a telefonszámla 37%-kát teszi ki.) Az IP hálózatokon történő fax-továbbítás tehát a távolsági hívások elkerülésével nagy költségmegtakarítást tesz lehetővé.

A fax digitális fényképnek minősül, ezért ideális átviteli közegnek minősül az Internet. A csomagkapcsolt hálózatokban két különböző eljárást különböztethető meg, az üzenettovábbításon alapuló (store&forward) és a valós idejű (real-time) faxszolgáltatást. Mindkét esetben használhatók a hagyományos (Group 3 szabványú) faxkészülékek és a számítógépes fax­modemek is.

A legtöbb IP alapú fax az üzenettovábbítás (store-and-forward) elvén működik. A fax készülék PSTN-en vagy a lokális hálózaton keresztül kapcsolatot teremt a gateway-jel, majd a faxot eltárolja, és az csomópontról-csomópontra küldve érkezik meg a cél gateway-hez, majd onnan a megfelelő fax berendezéshez. A megszokott időzítési feltételek csak a gateway-t és fax készüléket összekötő csatornán adottak, az IP hálózaton viszonylag nagyobb késleltetést is szenvedhetnek a csomagok. Ez az eljárás a késleltetés mellett abban is különbözik a megszokott hagyományos módszertől, hogy itt két T.30 (fax küldését leíró ajánlás, a nyilvános telefonhálózaton keresztül) alapú kapcsolat is létesül, így a visszaigazolás bonyolultabb folyamatot jelent.

Real-time fax esetén egy virtuális áramkör épül fel a két végpont között, az útvonal szigorú időzítési feltételeknek felel meg. A létrejövő kapcsolat hasonló a hagyományos fax kapcsolathoz, így a felhasználók szinte semmit sem vesznek észre abból, hogy a fax az IP hálózaton keresztül ment át.

Kezdetben nem volt egységes IP alapú fax átvitel, ezért gyakran a fax készülékek nem voltak képesek egy másik gyártótól származó berendezéssel kommunikálni. 1998-ban dolgozta ki az ITU a T.37-es és a T.38-as Internet-fax ajánlásokat. A T.37 által lehetővé válik az e-mail és a fax közötti szabad átjárás (faxot lehet küldeni e-mail postafiókra, és fordítva), és az üzenet priorizálását is lehetővé teszi. A T.38 a real-time faxküldés protokollja.

Normál esetben, egy modern irodában az elküldendő dokumentumot a LAN-on lévő fax szerverhez küldik a felhasználók, amely az alközponton keresztül felhívja a címzett készüléket (ez gyakran távolsági hívást jelent), és továbbítja a dokumentumot. Ha az Internetet használja a szerver a PSTN helyett, az Internet fax gateway-en (vagy szerveren futó fax kliens programon) keresztül a dokumentum IP csomagokban jut el a célhoz legközelebbi gateway-hez, amely helyi hívást kezdeményez a címzett fax készülék felé, és csak a helyi hívás percdíjait kell fizetni a továbbításért, ha saját gateway-ekkel rendelkezik a vállalat, akkor maga az átvitel díjtalan, csak az Internet kapcsolatot kell biztosítani.

Az Internet fax gateway-ek analóg interfészeihez csatlakoztathatók a hagyományos telefax készülékek és az analóg interfészű hagyományos fax modemek is, ISDN BRI interfészen terminál adapterek vagy ISDN faxok, digitális E1/T1/PRI interfészén alközpontok kapcsolhatók hozzá. A LAN interfész általában 10/100BaseT Ethernet, amelyen az Internet elérést lehetővé tevő router-hez csatlakozik az eszköz. A gateway PC-s kliens programok által küldött faxokat is továbbítani tud.

A nem real-time fax átvitel történhet fax messaging gateway-jel vagy e-mail to fax gateway-jel. Az előbbi csak abban különbözik az Internet fax gateway-től, hogy a teljes dokumentumot először tárolja, aztán küldi tovább, míg az e-mail gateway a faxot, mint digitális fényképet e-mail-ben, MIME kompatibilis attachment-ként továbbítja (pl.: TIFF formátumban). Az üzenettovábbító gateway-ek gyakran nem csak faxokat, hanem voice-mail-eket is továbbítanak, hiszen a digitalizáltan rögzített hang-file kezelése semmiben nem különbözik a fényképétől, így akár másik gateway-nek (amely felhívja a címzettet és lejátssza neki az üzenetet), akár e-mail-ben könnyen továbbítható. Egy mobil felhasználó, legyen a világ bármely pontján, egyszerű Internet csatlakozással letöltheti a neki címzett faxokat, elektronikus leveleket és hang üzeneteket, multimédiás hordozható gépével megválaszolhatja őket, és ezért csak Internet hozzáférést, azaz helyi hívás díját kell fizetnie. Nem csak a mobilitás az előnye ennek a megoldásnak, hanem a biztonság is: a személyes faxokat és üzeneteket csak jelszó megadásával töltheti le a címzett, míg hagyományos készülékek esetén bárki elolvashatja őket. Az Internetes átvitelt pedig tömörített és titkosított továbbítással teszik biztonságossá a gateway-ek.

További, intelligens funkciókkal is gazdagítható a hagyományos fax: továbbítás adott felhasználói csoportnak (a címlista állhat telefonszámokból és e­mail címekből vegyesen), foglalt vonal esetén tárolás és újratárcsázás, a fax használat összesített figyelése, költségek nyomon követése (hagyományosan nehéz a fax költségek elkülönítése a telefon számla alapján). Új lehetőség lehet a HTTP szerverek és fax bankok integrálása, a wwwlfax-on-demand server. Ha a vállalat ilyen szerveren helyezi el dokumentumait, akkor azok hagyományos fax készülékkel is elérhetők, számbillentyűs vezérléssel a hívó kiválasztja a kívánt dokumentumot, és kinyomtatva megkapja a HTML oldalt, tehát az Internet eléréssel nem rendelkező cégek is használhatják a web-et.

1.6.       QoS, minőség-értékelési és méretezési kérdések

Az 1.3. fejezetben bemutattuk a QoS (Quality of Service) paramétereit, ezek javításának módját IP hálózatokon. Most azt vizsgáljuk, miként lehet azt mérni, értékelni.

Természetesen az egyes hálózati paraméterek egzaktul mérhetők, számokkal kimutathatók. Léteznek, és ismertettük is az ember által elfogadott műszaki értékhatárokat. Mégis, az egyes eszközök, kapcsolatok vizsgálatánál elterjedtek a szubjektív vizsgálatok. Tipikus mérés a száj-fül késleltetés, amelynek pontos értékét mérni nem lehetséges. Az egyes műszeres mérések ugyanakkor nem tudják figyelembe venni az emberek hallásainak különbségét, szórását, a különböző beszédhangok iránti érzékenységet stb. Ezért ITU szabvány is vonatkozik a szubjektív minőségmérésre.

A mérés több irányú vizsgálat is lehet. Az egyik elterjedt minősítési módszer a MOS (Mean Opinion Score), amelynek lényege beszédminták meghallgatása és összehasonlítása a PSTN/ISDN/GSM minőségekkel. Az összehasonlítás ötfokozatú skálán történik.

5. Minőségromlás alig hallható.

4. Minőségromlás hallható, de nem zavaró.

3. Minőségromlás kissé zavaró.

2. Minőségromlás nagyon zavaró.

1. A beszéd nehezen érthető.

A beszédminták felváltva férfi és női hangok, rövid 4-5 másodperces mondatok, a fonémák jellemzők az adott nyelvre.

A minőségi méréseket társítani lehet az IP hálózat adott leterhelésével, ennek függvényében a minőséggel. Tipikusan több – ugyanahhoz a gateway-hez tartozó – egyidejű felépített hívás hatása érdekes, hiszen ekkor a szünetdetektálások és egyéb erőforrás-megtakarítások kumulálódnak. Ezért a hálózati erőforrások leterhelésével a minőség nemlineáris függvénye tapasztalható, illetve fordítva: adott minőség erőforrásigénye az egyidejű hívásszámmal nemlineáris kapcsolatban van.

A minőség hálózati erőforrás-igényének (a sávszélességet ideértve) megismerése után történhet a tervezés. Figyelni kell arra, hogy a mért erőforrás-szükséglet maximumára kell tervezni a hálózatot. A sávszélesség példáján bemutatva ez azt jelenti, hogy egy 8 csatornás, 30 másodperc időátlagában mért 7 kbit/s hangcsatornánkénti sávszélesség igény esetén is kb. 15 kbit/s-mal kell sávszélességet méretezni egy hangcsatornára, különben megengedjük a hálózatnak azt, hogy ha mindkét fél egyszerre beszél, akkor nem adatforgalom esetén még a priorizálás ellenére is romoljon a beszédminőség a PSTN-hez képest. Célunk pedig pont az, hogy üzleti célú IP telefonhasználat váljon lehetővé, tehát a PSTN-től nem különbözhet észrevehetően a hangminőség.

1.7.       A szabványosítás helyzete és várható fejlődése

1.7.1.         A szabványosítás fő fórumai

Az IP-telefónia alapját is az ITU szabványai alkotják, amelyek specifikálják a távközlési eszközök lehetséges interfészeit, a használható jelzésrendszert, a szabványos hang- és képkódoló eljárásokat.

Az IMTC (International Multimedia Teleconferencing Consortium) olyan szervezeteket, cégeket tömörít, amelyek a telefonhálózaton vagy csomagkapcsolt hálózatokon működő multimédiás konferenciákhoz gyártanak eszközöket (Dialogic, Natural Microsystems, IBM, Lucent Technologies). Fő célja a szervezetnek az eszközök kompatibilitásának, együttműködésének biztosítása, főleg a H.323-as szabványra alapozva. Külön szekció foglalkozik a Voice over IP technológiával.

Kifejezetten a CT rendszerekkel foglalkozik az Enterprise Computer Telephony Forum (ECTF). Fő feladata CT eszközök együttműködését biztosító javaslatok, szabványok kidolgozása és tesztelése.

Az Internet Telephony Consortium (ITC) a távközlés és az Internet összekapcsolódásával, jövőjével kapcsolatos technikai és gazdasági vizsgálatokat, tanulmányokat készít. Javaslatokat tesz az Internet telefónia majdani szabványainak kidolgozásához, költségmodelleket készít az Internet szolgáltatók és Internet telefon szolgáltatók rendszereire.

A hardver eszközök, interfészek szabványain túl fontos a programozói felületek (Application Programming Interface) szabványosítása is, amelyek az alkalmazás- fejlesztők számára teszik lehetővé, hogy a konkrét kártyáktól függetlenül, egységes eljárás-hívási felülettel írják meg a CT alkalmazásaikat. Az első ilyennek tekinthető de facto szabvány a Hayes modem parancskészlet volt, amely a faxmodemek call control-ját egységesítette. A 80-as évek gyártó-specifikus API-jai (IBM CaliPath API, Digital Equipment Computer-Integrated Telephony API) után a 90-es években két új szabvány született, amely minden számítógép architektúrán biztosítja az egységes call control-t. Ezek a Telephony Services API (TSAPI) az AT&T és a Novell fejlesztésében, és a Telephony API-t (TAPI), amelyet a Microsoft terjesztett el, ez a call control-t valósítja meg, a media processing-ért az MS-Windows API felelős (pl. : a hang rögzítése, lejátszása).

Az IP-telefónia és az Internet kapcsolata egyre erősebb, a jövő legfontosabb kérdése ezzel kapcsolatban az, hogy a hálózat képes-e média folyamok jó minőségű átvitelére. Az Internet Engineering Task Force (IETF) RFC-jei specifikálják a protokollokat, amik az Internet alapját alkotják, az RSVP és IPv6 protokollokkal több RFC is foglalkozik (RFC 1883-87, 1825-29).

Nagy gateway hálózatok és sok felhasználó esetén természetesen felmerül a különböző gyártók rendszereinek, gateway-eknek és kliens programoknak az együttműködése, kompatibilitása. Az ITU-T H.323-as, csomagkapcsolt hálózatok audio- és videokonferencia-szabványa biztosíthatja ezt. Pont-pont és pont-­multipont kommunikációt tesz lehetővé, specifikálja a használható kép- és hangtömörítő algoritmusokat. Tartalmazza a szabvány a G.711, 722, 723 és 728 ajánlások szerinti kódolókat, a sávszélesség-igény 64-től 5,6 kbit/s-ig terjed. Bár sok más kódoló eljárás is használt az IP telefóniában (pl. GSM, Lucent Elemedia, G.729, Voxware Metavoice), minden gyártó törekszik a H.323 kompatibilitásra.

Az Internet gateway szerverek hálózata a nyilvános kapcsolt telefonhálózat kiegészítőjeként működhet, a szabványosítás biztosíthatja a különböző hálózatok közötti átjárhatóságot. Új szolgáltatások bevezetését is lehetővé teszi, mint például a voice mail és a faxok e-mail-ben történő továbbítása vagy a felhasználói igény szerinti beszédminőség választás. Szabványos gateway-ek és kliens programok esetén szinte bármilyen konfigurációban kezdeményezhetők hívások. Ahhoz, hogy telefonhívást lehessen lebonyolítani egy PC és egy távoli telefon­készülék között, a gateway hálózaton keresztül, a felhasználó csak megadja a távoli gateway IP címét, a hívás az Interneten keresztül a gateway-hez kerül, majd a megadott telefonszám alapján a PBX felhívja a hozzá kapcsolt telefont, vagy a kimenő trönkvonalakon helyi hívást kezdeményez. A desktop alkalmazásokból is elérhetők a PBX szolgáltatásai, úgymint a hívásátirányítás, konferenciahívás, voice mail vagy IVR rendszer.

1.7.2.         A H.323 architektúra és elemei

A H.323-as szabvány az ITU Multimedia Teleconferencing Standards szabvány­családjának a tagja. A H.323-at ún. esernyőszabványnak nevezik, mivel több számítástechnikai, telefon és hálózati szabvány gyűjteményét is tartalmazza. A szabvány legfontosabb részeit a 4. ábrán illusztráltuk.

4. ábra.                     A H.323 protokoll architektúrája

A H.225-ös szabvány a call control üzeneteit, a regisztrációt és a média folyamok szinkronizációját, a H.245 a média folyamok megnyitását és bezárását specifikálja. A H.261 egy video codec szabvány az nx64 kbit/s-os csatornák számára, a H.263 pedig nagyon keskeny sávú képkódolás analóg telefonvonalhoz (56 kbit/s). A beszédkódolók a legfontosabbak az IP telefónia szempontjából:

-          G.711: a normál, 3.1 kHz-es telefon kódolója, 48, 56 és 64 kbit/s-on

-          G.722: 7 kHz sávszélességű hang 48, 56, 64 kbit/s sebességű kódolása

-          3.1 kHz-es, 16 kbit/s-os kódoló

-          3.1 kHz-es, 8 kbit/s-os kódoló

-          3.1 kHz-es, 5.3 és 6.3 kbit/s sebességű kódoló

Az utóbbi kettő, a G.729 és 723 a legelterjedtebb beszédtömörítési algoritmus az Internetes telefon gateway-ekben. A kódolásokról részletesebb leírás található az 1.2. fejezetben.

A H.323 rétegszerkezete az 5. ábrán látható.

5. ábra.                    
Szövegdoboz:

A H.323 rétegszerkezete

A szabvány négy architektúrális elemet definiál: a gateway-t, a teminált, a gatekeeper-t és az MCU-t.

A H.323 gateway-ek olyan hálózati elemek, amelyek a beszéd-, adat- és videokommunikációs rendszerek közti IP hálózaton történő adatcseréjéért, konvertálásáért és útvonal-irányításáért felelősek. A gateway a H.323 konferenciának csupán opcionális eleme.

A gatekeeper feladata a vezérlés, adminisztráció, menedzsment funkciók megvalósítása és a lokális és nagy területű hálózatok integritásáért is felel. A gatekeper feladatai:

-          hívás-kezelés és irányítás,

-          hagyományos alap-telefonközponti funkciók (hívás-átirányítás stb.),

-          a rendelkezésre álló sávszélesség optimális menedzselése a megfelelő minőség biztosításának céljával,

-          a hálózati erőforrás-használat vezérlése,

-          a teljes rendszer felügyelete, monitorozása, diagnosztikája,

-          címfordítások.

A gatekeeper-ek jellemző információi a gatekeeper-be való beregisztrálások száma, a másodpercenkénti kapcsolásszám és a menedzselt másodpercenkénti hívásszám.

Az MCU (Multipoint Control Unit) három vagy több helyszín konferencia-beszélgetéseinek lebonyolításáért felelős. Ennek részletesebb vizsgálata a jelen tanulmánynak nem célja.

A terminálok a kliens oldali végpontokat jelentik az IP hálózaton, amelyek valós idejű, kétirányú forgalmat generálnak. A H.323 definiálja a működési módot különböző beszéd, adat és video terminálok együttműködéséhez. Ezt a fontos témát részletesebben ismertetjük a 2.7. fejezetben.

1.7.3.         További fejlesztések (RSVP, IPv6)

A garantált szolgáltatási minőségek (QoS) „best-effort” környezetben való biztosítására több erőforrás-foglalási protokoll közül az RSVP (resource ReSerVation Protocol) használatos.

Az RSVP egy jelzésprotokoll, mellyel QoS paramétereket biztosíthatunk kapcsolatok részére. RSVP-vel vagy egy végponttól végpontig terjedő sávszélesség és puffer foglalás valósul meg vagy a foglalás sikertelenségéről kapunk jelzést. Az RSVP IPv4 vagy IPv6 fölött működik a transzport protokoll szerepét betöltve. Ezek ellenére az RSVP nem szállít alkalmazási adatokat, hanem működését tekintve inkább egy Internetes vezérlő protokoll. Továbbá az RSVP nem útvonalválasztó protokoll, aminek sokszor tévesen tekintik, hanem csak egy jól meghatározott interfészen keresztül együttműködik mind a mai, mind pedig a jövőbeli pont-pont (unicast) ill. pont-többpont (multicast) útvonalválasztó protokollokkal. Az RSVP erőforrás-foglalások kizárólag a fogadótól indulhatnak ki. Ezen megkötéssel a heterogén, dinamikusan változó pont-többpont kapcsolatok erőforrás-foglalását optimalizálták.

Valahányszor egy vevő erőforrás-lefoglalást kezdeményez, a QoS paraméterek és a felhasználó jogosultsága ellenőrzésre kerül. Ily módon valósul meg a hívásengedélyezési funkció valamint a forgalomszabályozás. Ha mindkét ellenőrzésen túljutott az igény, akkor a megfelelő paraméterek beállításra kerülnek mind a csomagütemezőre, mind pedig az osztályozóra vonatkozólag. Bármely hiba esetén a hiba jelzése történik a felhasználó felé.

Az RSVP az erőforrás-foglalásokat ún. „soft” állapotokként kezeli, mely szerint az RSVP protokollnak periodikusan frissíteni (megerősíteni) kell az állapot információkat, különben azok lebontódnak.

Jelenleg az IP 4-es verzióját használják az Internet csomópontjai. A kifejlesztése óta elterjedt új alkalmazások és a hálózat globálissá válása új problémákat vet fel. A mai valós idejű audio és video alkalmazások, a VoIP-t is ideértve UDP datagrammokat használnak az adattovábbításra, de az UDP csomagok elszaporodásával a kiinduló problémára jutunk vissza: az IP hálózatok csak „best-effort” szolgáltatást nyújtanak. 1995-ben született meg a végső javaslat az „Internet Protocol Version 6 Specification” címmel.

Az új protokoll kiküszöböli az IPv4 tipikus hibáit, a kétszintű, statikus címzést, a korlátozott címtartományt, a multimédia forgalom támogatottságának hiányát, a változó hosszúságú fejrészt, a gyakori fregmentációt és az adatbiztonság és azonosítás hálózati szintű hiányát.

A fix fejrészű, prioritás mezővel rendelkező új protokollnál minden interfésznek több IP címe lehet, így a 128 bites címek használatakor hierarchikus forgalomirányítás vezethető be.

2.              VoIP rendszertechnikák

2.1.       VoIP gateway architektúrák

A gateway áll a vállalati PBX és a LAN között, tömöríti a hívásokat, IP csomagokra darabolja azokat, majd elküldve a hálózaton keresztül a másik gateway-hez, az visszaalakítja a jelfolyamot beszéddé és továbbítja a hívott telefonkészüléknek.

Látható, hogy a VoIP lelke a gateway. A gateway tulajdonságai és kialakításának jellemzői szabják meg az alkalmazások körét. Amikor egy vállalat a VoIP rendszer kialakítása mellett dönt, fel kell mérnie, hogy a gateway PC, router, RAS (Remote Access Server) vagy PBX alapú legyen, vagyis hogy egy már meglévő platformot bővítsen fel, vagy önálló eszközökkel kívánja megvalósítani a hangátvitelt. A kérdés az, hogy melyik megoldás a legjobb? Ezt mindig az adott körülmények döntik el.

2.1.1.         Önálló gateway megoldások

Az önálló (standalone) gateway-ek alapvetően méretezhetőbbek és rugalmasabbak, mint a többi megoldás. Szolgáltatói környezetben az önálló megoldások kívánatosak, mert ezeknél a vállalatoknál (pl.: Internet-telefonszolgáltató társaságok), a bővíthetőség a legmagasabb prioritású szempontok közé tartozik.

A ma használatos önálló gateway-ek legtöbbje PC architektúrájú (6. ábra). Sokan úgy tartják, a PC-k nem megbízhatóak, ezért inkább más kiépítést választanak, vagy a zavartalan működést szem előtt tartva minden egyes csomópontban backup gateway-eket használnak. A bizalmatlanság ellenére ezeknek a rendszereknek a népszerűsége növekszik.

A bizalmatlanságnak a legtöbbször nincs meg a műszaki alapja. Sok esetben ugyanis a hordozó számítógép nagy megbízhatóságú, ipari PC formájában kerül megvalósításra a szükséges redundáns egységekkel, hot-swap disk vezérléssel stb. Tipikusan ez az eset állhat fenn szolgáltatói rendszereknél is, ahol a megbízhatóság az első szempontok közé tartozik.

SOHO területen használatuk előnyös olyan vállalatoknál, ahol már egy kiépült kommunikációs hálózat található, mert egyszerű a rendszerbe integrálni, és számos konfigurációs lehetőséget támogatnak. A folyamatos szoftverfejlesztések hatására az alkalmazási lehetőségek is gazdagabb tárházat nyújtanak a felhasználóknak.

6. ábra.                     PC architektúrájú gateway

A VoIP piac legtöbb szereplője önálló gateway-eket gyárt, például az úttörőnek minősülő VocalTec, Ericsson, Lucent, Nokia és Netspeak, valamint számos kisebb gyártó is.

2.1.2.         Router/access server alapú megoldások

A router vagy access server alapú megoldások közkedveltek kisebb és közepes vállalati IP beszédátvitel terén, ugyanakkor találkozhatunk ritkán nagyvállalati megoldásként is. A megoldást a 7. ábra mutatja be.

7. ábra.                     Router/access server alapú VoIP megoldás

Az IP és a „telefonos világ” összekötése itt a router feladata, pontosabban a routerbe helyezett (vagy beépített) hangmodulé. Ennek több formája is lehet, a modulba helyezett interfész kártyáktól kezdve a fix kiépítésű router alapú gateway-ekig.

A megoldás megbízhatósága az ipari PC-s megoldásoknál – a közszemlélettel ellentétben – alacsonyabb, ugyanakkor általában költséghatékonyabb.

A főbb alkalmazási területeket a legtöbb esetben két esetre lehet redukálni. Olyan vállalatoknál, ahol az adatkapcsolat még nem létezik, és zöldmezős beruházásként a routerekkel együtt a VoIP megoldást is szállítani kell, illetve ott, ahol a meglévő adatkapcsolatot megvalósító router-hálózat képes lehet bővítésekkel és cserékkel IP alapú beszédszolgáltatást nyújtani.

A router alapú valós idejű szolgáltatások támogatása nagy kihívást jelent az eszköz-gyártóknak, hiszen sokszor a korábbi műveleteknél jelentősen kifinomultabb és gyorsabb processzálási igényről van szó a router hardverével és szoftverével szemben. A technológia „beérése” tehát nem csupán a szabványok megjelenését jelentik, hanem a megfelelő teljesítőképességek olcsó elérhetőségét is.

2.2.       VoIP LAN-on, IP-telefon

Ebben a fejezetben az IP alapú telefonálás LAN környezetben való megvalósításával foglalkozunk.

Esett már szó arról, hogy lokális hálózaton a beszédátvitelnek – elsősorban a rendelkezésre álló erőforrások miatt (10-100-1000 Mbit/s) – nincsenek olyan korlátai, mint a kis sávszélességű Intranet vagy Internet megoldásoknál – még a „best effort” jellegű működés ellenére sem. Költségmegtakarítás itt viszont nem mutatható ki olyan közvetlen módon, mint telephelyek közötti kommunikáció esetében.

Az IP alközpont és az IP telefon összetartozó fogalmak. Gyakorlatilag itt teljes alközponti intelligenciát képzelhetünk el, azonban a lokális oldalon nincsenek telefonmellékek. Az IP alközpont egy interfésszel csatlakozik a lokális hálózathoz (pl. az Ethernet vagy Fast Ethernet hub-ra vagy switch-re), és a telefonkészülékek is ugyanígy csatlakoznak a LAN-ra (8. ábra). Minden készüléknek van egy IP címe és egy telefonszáma (melléke) is. Ilyen összeállítás esetén számtalan szolgáltatás létezik, nemcsak lefedve a modern alközponti szolgáltatásokat, hanem jelentős többletszolgáltatásokat is elérhetők.

8. ábra.                     IP alközponti megoldás felépítése

Az IP alközpontok alkalmazásaival részletesebben foglalkozunk a 3.4.2. szakaszban.

2.3.       PC kliensek

A PC kliensek a legújabb és legfejlettebb beszélgető eszközök. Megjelenésükkel és működésükkel a normál telefont emulálják, lehetővé téve távolsági hívások lebonyolítását az Interneten keresztül.

Az eredeti PC kliens, melyet a VocalTec készített el 1994-ben, a kommunikációs eszközök forradalmához vezetett, azóta rengeteg vetélytársa született. Annak, aki olcsó megoldást keres más városba vagy országba történő beszélgetéshez, jelenleg a PC kliensek nyújtják a legjobb megoldást.

A PC kliensek minimális hardverkövetelményekkel valósítanak meg valós idejű kapcsolatot. Egy Pentium alapú számítógép full-duplex hangkártyával, mikrofonnal és hangszórókkal alkalmas az Interneten vagy az intraneten keresztül folytatott beszélgetésekre. Az Internethez való csatlakozás történhet analóg modemen, ISDN-en, vagy lokális hálózaton keresztül. Analóg modem esetében már egy 28800 bit/s sebességűvel folytathatunk távolsági beszélgetéseket a világ bármelyik tájára, miközben csak a helyi hívás árát fizetjük.

A hagyományos telefonnal szemben a PC kliensek további funkciókkal is rendelkeznek. A full-duplex, valós idejű beszélgetésen túl a legtöbb PC kliens képátvitelre is képes. Ezen kívül rendelkeznek audio-, illetve video üzenetküldő képességekkel is. További funkció a text chat, valamint a fájlok küldése és fogadása. A közös munkát elősegíti az úgynevezett faliújság, melyre a társalgó felek rajzolhatnak, illetve írhatnak. További képessége néhány PC kliensnek az alkalmazások megosztása.

A PC kliensek által kezdeményezett hívások között megkülönböztethetünk PC–PC és PC–telefon kapcsolatokat. A PC–PC kapcsolat teljes egészében az Interneten vagy az intraneten zajlik. A hívás nem telefonszám tárcsázásával jön létre, a hívónak ismernie kell a hívott gép IP címét, vagy a hívott fél e-mail címét. Ha a felhasználók csatlakoznak egy konferencia szerverhez, elég ismerni egymás bejelentkezési nevét, és a csatlakozás a konferencia szerver által egyeztetett adatok alapján épül fel. PC kliensünkön be lehet állítani, melyik konferencia szerverre jelentkezzen be, és fogadjon-e, illetve kitől fogadjon el hívásokat.

A PC–telefon hívások részben az Interneten, részben pedig a hagyományos telefonhálózaton zajlanak. A kettő közötti kapcsolatot a gateway teremti meg. A gateway végzi el a PC klienstől érkező adatok alapján a hívás felépítését, és a beszélgetés során az IP csomagok hanggá alakítását és fordítva. Lehetséges telefonról is hívni PC klienst, de ebben az esetben a gateway-nek megfelelő információkkal kell rendelkeznie a PC klienst illetően.

A PC kliensek működését leginkább befolyásoló tényező a sávszélesség. Megfelelő Internet kapcsolattal és kódolással már egy 28800 bit/s-os modemmel is lehet hívásokat lebonyolítani. A sávszélességgel szorosan összefüggő tényező a használt kódolás. A legtöbb PC kliens többféle kódolást is támogat, ezekkel 4,8 kbit/s-tól 8 kbit/s-ig beállítható a bitsebesség. A kódolás megválasztása jelentősen hozzájárul a beszéd minőségéhez. Az új kódolások alkalmazkodnak az emberi hang karakterisztikájához, képesek szünetdetektálására, zajgenerálásra, valamint visszhangtörlésre.

Napjainkban a PC kliensekre jellemző a szabványosodás. A vezető alkalmazások már részlegesen vagy egészében támogatják a H.323-as szabványt. Szabványosításukkal elérhető a különböző eszközök egy rendszerben történő integrációja, mely további funkciókkal bővíthetné az általuk kínált szolgáltatásokat

2.4.       Web-telefon, Call Center integráció

A web alapú telefonálás és call center integráció napjaink és sokak szerint a közeli jövő egyik legnagyobb reményű IP alapú alkalmazását jelentik. Az alkalmazásokról részletesen olvashatunk a 3.4.3. fejezetben, most azonban tekintsük át a rendszer felépítését a 9. ábra segítségével.

9. ábra.                     Web alapú Call Center megoldás

A szolgáltatást egy jellegzetes vállalati alkalmazás példáján célszerű végiggondolni. A kereskedő vállalat a többi Intranetes szervere mellett egy Call Center szervert is üzemeltet. A vállalati központi telephelyen operátorok egy csoportja dolgozik, mindenkinél egy multimédiás PC-vel, esetleg mellé telefonnal (utóbbi nem feltétlenül szükséges). Az Intranet IP alapú beszédszolgáltatásának megvalósításáért felelős gateway-ek, a gatekeeper és a hálózati menedzser szoftverek mind részei a rendszernek.

A vállalati felhasználó akár telefonnal, akár az Intraneten böngészve bejelentkezik a szolgáltatási oldalon elhelyezkedő call centerbe ill. gateway-be. Innen a rendszer elvégzi a különböző szoftver funkciókat, szükség esetén (akár egy web alapú linkre klikkeléssel) kapcsol az operátorokhoz, akik a PC-jüket és azok hangkártyáját használva on-line kapcsolatban vannak az ügyféllel. Nemcsak az Intranetes tájékozódást segítik, hanem PC-telefonkapcsolatban is vannak a klienssel.

Természetesen egyéni felhasználók is éppúgy élvezhetik a rendszer szolgáltatásait.

Az IP alapú Call centerek csatlakozniuk kell tudni a hagyományos call centerekhez, külső IVR-hez is. A szabványos adatbázisok alkalmazása lehetővé teszik az egyedi vállalati megoldások rendszer integrálását (pl. ügyféladatbázis, SAP stb.)

2.5.       Menedzsment-rendszerek

A különböző hálózati rendszereknél a hálózat felügyelet és karbantartás szempontjából rendkívül fontos a menedzsment. A VoIP rendszerek a hagyományos telefonhálózaton megvalósuló hívásokat „best-effort” IP hálózaton valósítják meg nagy komplexitású eszközökkel, ezért a menedzsment, mint a hálózat OAM&P (Operations, Administration, Management and  Provisioning) része különösen fontos feladatkörrel rendelkezik.

A mindennapi üzemeltetéstől a rendszer fejlesztéséig a menedzsment biztosítja a hozzáférést a rendszerhez.

Egyes gyártók (Cisco, 3Com) termékei nem rendelkeznek önálló menedzsment rendszerrel. Az eszközöket terminálról lehet konfigurálni, az eszközök maguk gyűjtenek statisztikákat a rendszer működésével kapcsolatban. Természetesen, mint a hagyományos IP hálózatoknál, a VoIP rendszereknél is menedzselhetők SNMP-n keresztül.

Más gyártók (VocalTec, Ascend) konfigurálást már a menedzsment rendszeren keresztül lehet elvégezni. A menedzsment szerves része a rendszer intelligenciáját biztosító gatekeeper-nek. A gatekeeper konfigurálása történhet parancssorban (VocalTec DBAdmin), webes interfészen (Ascend MultiVoice Access Manager), vagy speciális menedzsment rendszeren keresztül (VocalTec Network Manager).

Ezen kívül a menedzsment rendszer alkalmas az eszközök státuszának távoli monitorozására illetve változtatására. Ide futnak be az eszközök riasztásai, így azonnal be lehet avatkozni a biztonságos működés érdekében. Lehetőség nyílik az egyes elemek szükség szerinti be-, ill. kikapcsolására, újraindítására.

A rendszer valamennyi paraméterét lehet változtatni a menedzsmenten keresztül. Itt tudunk eszközöket hozzáadni, elvenni, vagy paramétereiket átállítani. Meg lehet változtatni a dialing plan-t (hívószám alapú irányítási táblázatát), és a gateway-ek prioritását. Új szolgáltatásokat lehet az eddigiekhez hozzávenni és meghatározni az erre jogosultak körét.

A menedzsment rendszeren keresztül lehet hozzáférni a felhasználói adatbázishoz is. Ebbe beletartozik új felhasználók létrehozása, régiek törlése. Különböző jogú felhasználói csoportokat definiálhatunk az engedélyezett szolgáltatás (telefon-telefon, telefon-PC, PC-telefon, PC-PC) alapján.

A rendszer statisztikát is gyűjt a működéssel kapcsolatos adatokból. Innen kapunk információt az eszköz aktuális állapotáról, a vonalak terheltségéről, az aktív hívások számáról, a minimum-, maximum- és átlagos híváshosszról, a hívások sikertelenségéről, valamint a bejelentkezett felhasználókról.

A fentiek alapján kitűnik, hogy szolgáltatói szempontból a menedzsment rendkívül fontos része a Voice over IP rendszereknek. Ezen keresztül garantálható az egész rendszer állandó üzembiztos működése. A központi adatbázist használja mind a gatekeeper, mind pedig a menedzsment rendszer. Így tovább növelhető a rendszer biztonsága, ha az adatbázis a menedzsment rendszeren keresztül duplikálva van.

2.6.       Számlázó rendszerek

A menedzsment rendszeren és a beszédkapcsolatot megvalósító eszközökön kívül a VoIP rendszerek további fontos része a számlázás. A Voice over IP technológia mindennapokba történő átültetéséhez elengedhetetlen a megbízható számlázó-rendszer.

Egy következő generációs Internet-telefonszolgáltatónak ma az egyik legkritikusabb eleme a számlázás. A szolgáltatónak olyan rendszerre van szüksége, amely real-time adatokat biztosít, és kiterjedt szolgáltatásokkal rendelkezik a felhasználót illetően.

A számlázó rendszerek középpontja a felhasználói adatbázis. Különböző felhasználói típusokat kell definiálni nyújtandó szolgáltatás, státusz és fizetési mód szerint. Az adatbázisnak tartalmazni kell minden olyan információt, mellyel számlák állíthatók ki. Szolgáltatói és marketing szempontból fontos, hogy többféle fizetési módot támogasson, így bevezethető a hitelkártyás, korlátozott hitelkeretes illetve előre fizetett (prepaid) telefonálás.

Az adatbázis tartalmazza a felhasználó fizetési mérlegét: a kiment számlák és megérkezett befizetések összegét és idejét, valamint a prepaid összegek maradékát. Prepaid mód használatánál a számlázó rendszer működhet Interactive Voice Response (IVR) módban is, mikor a felhasználó hangos információkat kaphat mérlegéről.

A számlázó rendszernek kontrollt kell gyakorolnia a felhasználó felett, nehogy kerettúllépés vagy meg nem engedett szolgáltatás igénybevétele történjen. Ezáltal képes a felhasználói státuszok változtatására. Ez az ellenőrző funkció kiegészíti/helyettesíti a gateway vagy gatekeeper felhasználói kontrollját.

A gateway/gatekeeper eszközökön számlázó kliens fut, amely a hívás felépítésénél a számlázó szerveren azonosítja a felhasználó jogait.

A számlázó rendszerek másik központi eleme a tarifa-rendszer. A tarifatáblázatnak a hívás eredete célja és fizetési módja alapján kell összeállnia. Ez azt jelenti, hogy a tarifák különbözhetnek attól függően, milyen módon fizet a felhasználó, és hogy honnan és milyen irányban telefonál. Függenie kell továbbá a díjazásnak a napszaktól, illetve a munka ill. munkaszüneti napoktól. Definiálhatók különböző kedvezmények is bizonyos felhasználói csoportok számára, valamint a számlázás nélküli hívás is lehetséges. A tarifák összeállításánál előnyös, ha a számlázó több pénznemet támogat az ügyféltől függően; ez segíti a szolgáltatás nemzetközi szinten történő elterjedését.

Fontos a rendszerhez való többszintű hozzáférés, valamint a biztonság. Különböző hozzáférési jogok alapján több helyről tudják az operátorok a központi adatokat kezelni.

Egyes rendszerek rendelkeznek web-es interfésszel is. Történhet ezen keresztül a felhasználói adatbázis karbantartása, vagy a felhasználók kérhetik le ezen keresztül egyenlegüket.

Mint minden rendszernél itt is nagy hangsúlyt kell kapnia az üzembiztos működésnek. Ezt elősegíti szabványos adatbázisok használata (pl.: Oracle). A számlázó-rendszer tervezésénél számításba kell venni bizonyos redundanciát, és az erőforrások egyenletes eloszlását.

A jelenleg a hagyományos telefonhálózatban használt számlázó rendszerek rendkívül komplexek, és ebből adódó rugalmatlanságukból nem alkalmazhatóak a VoIP rendszerekre. Több gyártó rendelkezik már komplett VoIP számlázással, ezek azonban nincsenek integrálva a korábbi számlázó rendszerekkel. Meg kell tehát találni a közös csatlakozási pontot, melyekkel a hagyományos és IP telefon számlázás egységesen elvégezhető.

A piacvezető számlázó-rendszerek képesek több gyártó VoIP rendszereivel is együttműködni. Ez fontos szempont a jövőre nézve, így ugyanis a meglévő rendszer tovább bővíthető más eszközökkel is.

2.7.       Együttműködések

Hálózatintegrátorok és hálózati adminisztrátorok örökös problémája a különböző eszközök együttműködésének megoldása. IP alapú beszédátviteli rendszereknél a kérdés több szempontból is előtérbe kerül, hiszen egy „telefonos világ” és egy „IP világ” között kell kapcsolatot teremteni és rajtuk egymás számára transzparens szolgáltatásokat nyújtani.

Voice over IP rendszereknél több féle együttműködésről (interoperability) beszélünk.

-          Gatewayek közötti együttműködés

-          Gateway és gatekeeper, illetve gatekeeperek közötti együttműködés

-          Gateway és alközpont együttműködése

2.7.1.         Gateway-ek közötti együttműködés

A H.323 szabvány – az 1.6.2 pontban leírt módon - rugalmasan specifikálja a gateway-ek működési módját, azonban ez nem jelenti azt, hogy két VoIP gateway együttműködik, ha mindkettő gyártója nyilatkozik H.323 működésükről. Jelenleg a legtöbb gyártó, mint elemi érdekük, igyekszik tesztelni eszközeit más gyártókkal.

A gateway-ek együttműködésének legnyilvánvalóbb megvalósulása, hogy beszédátviteli interfészükre kötött telefonok, faxok, modemek felveszik egymással a kapcsolatot, és megfelelő minőségben kommunikálnak egymással.

Általánosságban a közös kódolás és jelzésrendszer már lehetővé teszi a kapcsolat felvételét, és innen a performancián és beállításokon (pl. jitter-buffer mérete, processzálási teljesítmény stb.) múlik az együttműködés minősége.

A különböző gyártójú gateway-ek együttműködéséről szól a tanulmányok nagy része, sokan ezt az egyetlen kérdést tekintik a VoIP rendszerek együttműködése alatt. A következőknél viszont látni fogjuk, hogy bizonyos esetekben ez csupán a szükséges feltételek egyike.

2.7.2.         Gateway és gatekeeper, illetve gatekeeper-ek közötti együttműködés

A két műszakilag különböző témakört azért soroltuk egybe, mert – a tanulmány szellemének megfelelően – közös alkalmazási területek problémáiról van szó – a nagyobb vállalati és a szolgáltatói rendszerekről. Kisebb megoldásoknál a gatekeeper sokszor nem is jelenik meg külön eszközben vagy szoftverben. A rendszer gateway-eibe beépített intelligencia tartalmazza a működéshez szükséges gatekeeper funkciókat. A gatekeeper-t ugyanakkor ne tévesszük össze a (pl. SNMP alapú) hálózati menedzsment funkciókkal, hiszen gatekeeper funkció nélkül hívásokat nem is lehet lebonyolítani, ugyanakkor a gatekeeper-nek több felügyeleti, hibadetektálási funkció nem feladata. Ezt a különálló (pl. SNMP alapú) hálózati menedzser végzi el.

Mivel a gatekeeper végzi a híváskezelési feladatokat, alapvető fontosságú a gatekeeper és a gateway együttműködése.

Itt is folynak gyártói tesztek. Ennek jellegzetes példája a CISCO és a VocalTec bejelentett közös projektje. Az első – már megvalósult - lépés a CISCO gateway-ek VocalTec gatekeeper-be való beregisztrálása. A második a gateway-ek együttműködése. A következő – fejlesztés alatt álló – rész egy közös intelligens platform kifejlesztése, amely homogén lehet vállalati és szolgáltatói oldalon egyaránt.

A gatekeeper-ek együttműködése elsősorban kiépített VoIP rendszerek együttműködése, illetve nagyobb hálózatok valamilyen szempont (pl. méret) szerinti szegmentálásánál fontos. A gatekeeper-ek beállított hatóköre által létrehozott szegmensek egymással kommunikálnak. Az így létrehozott megfelelő topológia jó menedzselhetőséget, rugalmas beszédátviteli IP hálózatot eredményez.

2.7.3.         Gateway és alközpont együttműködése

Gateway és alközpont között több féle együttműködésről is beszélhetünk. Létezik például VoIP gateway és főközpont közötti SS7 együttműködés is, itt nem erről beszélünk. Vállalati alkalmazásban tipikus szituáció a meglévő, publikus hálózaton kommunikáló alközpont az egyes telephelyeken, és szeparált módon az IP kapcsolat köztük (közvetlen bérelt vonal, VPN – Internet stb.) Ez esetben oda kell figyelni, hogy a telefon-alközpont és a gateway milyen intelligens szolgáltatása miként vehető igénybe.

Az együttműködéssel is kapcsolatos IP alapú alközponti hálózatokról szól a 3.4.1 fejezet.

3.              VoIP-megoldások alkalmazásai

3.1.       Világpiaci trendek áttekintése

Az Internet növekedése új lehetőségeket teremtett a gazdasági élet számos pontján, e hatások gyökeresen változásokat hozhatnak a jövőben. Az Interneten és egyéb más belső hálózatokon történő adatforgalom mennyisége lassan meghaladja a hagyományos távközlő-hálózatok forgalmát. Ennek oka az adattovábbítás olcsósága és hatékonysága. Az új technológiák egyik leglátványosabb példája az IP hálózat feletti hangátvitel.

Ez a piac a közeljövőben rohamos mértékben fog növekedni. Az Internetre jelen pillanatban több mint 13 millió számítógép csatlakozik. Egy-két év alatt a semmiből Internetes telefon szolgáltatók (Internet Telephony Service Provider, ITSP) jöttek létre, amelyek főleg az Egyesült Államok és Európa, illetve a Távol-Kelet közötti távolsági hívásokra specializálódtak, de világméretű hálózatok építésére készülnek. Egyes becslések szerint 2003-ra a világ telefon és faxforgalmának mintegy egyharmada az Interneten (pontosabban IP hálózatokon) fog lebonyolódni (10. ábra), de rövidtávon is nagy veszteségekkel számolnak a távközlési cégek, az AT&T 2001-re évi közel 1 milliárd dolláros bevétel kiesésre számít. Ezért szinte minden nagy telefontársaság kénytelen foglalkozni az IP telefóniával, hiszen ez az egyedüli esélyük, hogy megőrizzék eddigi piaci helyzetüket. Számos távközlési vállalat (Telecom Finland, AT&T) már nyújt Voice over IP szolgáltatást.

Az új technológiák térhódításának, és az ennek hatására felmerülő igények egyik következménye a távközléstechnika és a számítástechnika konvergenciája, amely a gazdasági élet gyökeres átalakulását vonja maga után. A távközlési eszközök gyártói folyamatosan tapasztalják, hogy a hagyományos telefonközpontok iránti kereslet egyre csökken, mert a szolgáltatók már a digitális adatok átvitelére alkalmas eszközöket keresik. Ennek hatására számos cégfúzió jött létre a hagyományos és az adatkommunikációban járatos piacvezető cégek között (például a kaliforniai Bay Networks és a kanadai Nortel egyesülése), megteremtve a feltételeket a megváltozott igények kielégítésére.

10. ábra.                 IP telefonhívások várható alakulása 1998-2003 között

A tőkekoncentráció a távközléstechnikai piacon lényegesen nagyobb méreteket ölt, mint a gazdasági élet bármely más pontján (1999 októberében létrejött a világ eddigi legnagyobb értékű, 129 milliárdos fúziója a Sprint és a MCI WorldCom között), de ezen alapvető piaci változások nemcsak óriáscégek létrejöttét vonja maga után, hanem az új generációs kommunikációs szolgáltatások elterjedését is előrevetíti. Ezen új szolgáltatások először a vállalati platformokon fognak teret hódítani.

3.1.1.         Az IP platform előretörése a vállalati hálózatokban

Az Internet megállíthatatlan terjedésével magyarázható, hogy az IP alapú hálózatok túlsúlyba kerültek az egyéb más alapú hálózatokkal szemben. Gyakorlatilag az IP már nemcsak egy protokoll, hanem már világszerte elterjedt platformnak minősül.

Ennek a platformnak a további előretörését az határozza meg, hogy az egyes IP alapú megoldásoknak milyen előnyökkel jár a használatuk, és milyen mértékben képesek megfelelni a felhasználók által támasztott feltételeknek és igényeknek. Ezek a vállalati környezetben a következők:

-          Biztonság

-          Elérhetőség

-          Könnyű használat

-          Fejleszthetőség

-          Nyitott architektúra

-          Szabványok

-          Minőség

-          Flexibilitás

Ezekre az összetett követelményekre léteznek olyan technológiák és megoldások, amik képesek biztosítani a megbízható működést. A szükséges feltételek tehát adottak az IP platform további terjedéséhez.

A vállalatok érdeke is ezt diktálja, hisz az éles piaci versenyben hosszútávon csak azok a cégek képesek talpon maradni és növekedni, akik a leghatékonyabb eszközökkel rendelkeznek. Mindamellett a vállalati döntéshozók szemében a legfontosabb érv - az IP alapú rendszerek további terjedése mellett- a számottevő mértékű költségmegtakarítás, amely a vállalat több működési területére is vonatkozhat.

3.1.2.         Az Internet telefónia és a vállalati VoIP-megoldások elterjedése

Az IP hálózaton történő hangátvitel elterjedésének elsődleges mozgatóereje a nagymértékű költségmegtakarítás, hiszen drasztikusan csökkenthetőek mind a belföldi mind a külföldi telefon és faxköltségek.  

Természetesen egyéb más előnyökkel is rendelkeznek ezek a rendszerek. Költségcsökkenést eredményez a hang és adattovábbító hálózat egységes felülete (menedzselés, karbantartás) is. A hang és faxátvitelen kívül olyan funkciókkal is felruházható a rendszer, amik vagy az alkalmazottak munkáját könnyítik meg és teszik hatékonyabbá, vagy az ügyfelekkel való jobb kapcsolat megteremtését szolgálják.

Unified Messaging

Integrált üzenettovábbító rendszerek, amelyekben az üzenettovábbító szerver csatlakozik a hálózathoz, a bejövő hívásokat azonosítja, majd továbbítja a megfelelő mellékre, ha a munkatárs nem elérhető, rögzíti az üzenetet, faxot, tárolja a beérkezett elektronikus leveleket vagy átirányítja a hívást. A hívásátirányítás történhet egy operátornak, de akár az Interneten keresztül magának a felhívott személynek is. Ilyenkor egy felugró ablak jelzi, hogy hívása érkezett, és akár az Interneten keresztül le is bonyolíthatja azt (ICL – Internet Call Waiting funkció).

A kliens számítógépek kommunikációs programjából egyetlen kattintással érhetők el a beérkezett faxok, voice mail-ek, e-mail-ek, és kezdeményezhetők hívások, konferencia-beszélgetések, elküldhetők a számítógépen tárolt dokumentumok faxként vagy elektronikus levélként.

Kezdetben az ilyen rendszerekben a hangot külön érpáron továbbították, és a LAN-on, intraneten csak az adatforgalom zajlott, ma már akár egyetlen IP alapú hálózatba integráltan érhető el minden funkció, és a hagyományos telefonkészülékek is csatlakoztathatók a LAN-hoz.

Interactive Voice Response (IVR)

Az egyszerű információszolgáltató rendszerektől, amelyek rögzített hang­információt játsszanak vissza, vagy szöveges adatbázisból generálnak beszédet, az interaktív adatbázis elérésig terjednek az alkalmazások. A hívó a DTMF hívómű segítségével választja ki a kívánt szolgáltatást, ugyanígy kódokat, számokat tud megadni, műveleteket hajthat végre (pl. banki átutalás, vagy telefonszolgáltatónál a kimenő hívás letiltása), esetleg beszédfelismeréssel a rendszer szóban is utasítható.

Internet Call Center-ek

A Call Center-ek olyan számítógépes adatbázissal integrált "telefonközpontok", amiket telefonon felhívhatók vagy a böngésző segítségével felkereshetők, hogy kapcsolatba lehessen kerülni a vállalat egy munkatársával, aki a céggel kapcsolatos összes kérdésre választ tud adni, segíthet a hibák elhárításában, illetve elvégzi a kért műveleteket (pl. ügyfélszolgálatok, repülőgépes helyfoglalás vagy pénzügyi szolgáltatások). A rendszer felismeri a hívó fél azonosítóját (Calling ID), hogy milyen műveletet szeretne végezni (telefon illetve számítógép billentyűk lenyomásával választható) és a kezelő képernyőjén megjeleníti az ügyfél adatait, valamint a végezhető műveleteket, így szinte minden információ rendelkezésre áll, mire a beszéd- vagy videokommunikáció megkezdődik.

Videokonferencia

Ma már lehetővé vált olyan minőségű hang és képátvitel az egyes hálózatokon keresztül, ami elérhetővé tette a videokonferenciák elterjedését. Videokommunikációs kapcsolat nemcsak két fél között létesülhet, többhelyszínes konferencia is létrehozható. Ilyenkor egy videokonferencia szerver vezérli az átvitelt az egyes helyszínek között. A tárgyaló felek nemcsak láthatják és hallhatják egymást, hanem közösen dolgozhatnak dokumentumokon, az előzetes beállításoknak megfelelően használhatják egymás számítógépét és erőforrásait.

Egy ilyen rendszer akár távfelügyeleti funkciókat is elláthat.

Kezdetben ISDN vagy bérelt vonalas kapcsolat volt szükséges a videokonferenciák lefolytatására, mára ez megváltozott, és az IP platform is alkalmassá vált videokonferenciák megvalósítására.

A felsoroltak közül az IVR-ek és a Call Center-ek már lényegében elismert és elterjedt szolgáltatások. IP alapon történő használatuk egy sikeres és már bizonyított módszer szélesebb elérést biztosító továbbfejlesztése. Magyarországon már elfogadott jelenség, hogy az Interneten keresztül nemcsak információt lehet gyűjteni, hanem vásárolni, vagy akár banki műveleteket is végre lehet hajtani.

A VoIP szolgáltatásokat nyújtó eszközök és rendszerek tehát alapvető fontosságúak a fellendülő elektronikus kereskedelem ügyfélkapcsolatainak, valamint a vállalati belső kommunikáció lebonyolításában. Jövőbeli elterjedésük kétségbevonhatatlan és egyben szükséges is.

3.1.3.         A hazai helyzet, VoIP szolgáltatók megjelenése

A ma már megfizethető osztályba tartozó eszközöknek köszönhetően a VoIP rendszerek száma Magyarországon is növekvő tendenciát mutat. Egyre több vállalat dönt úgy, hogy bérelt vonalas hálózatát nemcsak adatátvitelre használja, hanem hangátvitelre is alkalmassá teszi. Mégis a technológia rendkívül új, és a vállalati döntéshozók nagy többség még nem is hallott a VoIP-ről, vagy ha hallott is valamit, akkor is megvalósíthatatlannak találja (a szükséges információk hiányában). Magyarországon a VoIP még nem mondható széles körben ismertnek és elfogadottnak. Az elterjedéshez minden bizonnyal az is hozzá fog járulni, hogy a nagyobb telefontársaságok és szolgáltatók megkezdik, és elterjesztik a saját VoIP szolgáltatásaikat.

Az 1992-es távközlési törvény értelmében a közcélú távközlési szolgáltatások koncessziókötelessé váltak, vagyis a koncessziós körzetekben szolgáltató cégek monopolhelyzetbe kerültek. 1999 májusában a Hírközlési Főfelügyelet (HÍF) rendelete kimondta, hogy a VoIP jellegű szolgáltatások nem tartoznak a koncessziós körbe. Ezzel elhárult a legnagyobb akadály a különböző Internetes telefon, és egyéb csomagkapcsolt szolgáltatások bevezetése előtt. A Hírközlési Főfelügyelet pontosan definiálta, hogy mi nevezhető ilyen jellegű szolgáltatásnak, és milyen elvárt műszaki paraméterekkel kell rendelkeznie. VoIP szolgáltatás az: „ha a szolgáltatás megvalósításához a belföldi közcélú távbeszélő, ill. a belföldi közcélú mobil rádiótelefon hálózat bármely részének (nem ideértve a bérelt vonalakat) igénybevétele beszédhangnak a hálózatban szokásos átvitelével történik…”

Az ilyen jellegű szolgáltatásokat pedig „…az átvitt beszédhangnak egyes paraméterei vonatkozásában megkülönböztethetőnek kell lennie a szokásos távbeszélő hangtól”.

Továbbá a rendelet kimondja:

„1. A vállalkozási feltételekben a beszédátvitelnek mint különleges adatátviteli formának meg kell jelennie. Ez vonatkozik a már korábban kiadott szolgáltatási engedélyekre is.

2. A szolgáltatás tárgyi feltételeiként megjelenő beszéd-adat átalakító és irányító (gateway, gatekeeper) és egyéb adatátviteli eszközök (pl. router, modem stb.) tekintetében is csak a - vonatkozó jogszabályokban meghatározott - szükséges hatósági engedélyekkel, illetőleg minőségtanúsítási okiratokkal rendelkező berendezések alkalmazhatók.

3. (…) a szolgáltatás meghirdetésekor egyértelműen fel kell hívnia a figyelmet a közcélú távbeszélő szolgáltatástól eltérő minőségi jellemzőkre.

4. A közcélú távbeszélő vagy mobil rádiótelefon szolgáltatás beszédminőségétől megkülönböztető paraméterek a következők:

a.)                     A szolgáltatónak a beszélgetés tartamára biztosítania kell a legalább 250 ms átlagos késleltetést a hangjelek végpontok közötti átvitelében.

b.)                     A szolgáltató nem garantálhatja vállalkozási feltételeiben, hogy a beszéd­csomagok elvesztésének a valószínűsége, mely a beszédhang rövididejű kimaradásával járhat, kisebb, mint 1 %.”

(Az idézetek az 1999. június 22.-én kiadott „Tájékoztatás a közcélú Internet hálózat beszédcélú felhasználására vonatkozó szolgáltatási engedélykérelmek benyújtásához” c. kiadványából származnak)

Jelen pillanatban két cég nyújt nyilvános VoIP szolgáltatást. A PanTel elsőként lépett erre a piacra PanTalk nevű szolgáltatásával, mellyel a nagyvállalatokat kívánta megcélozni. A második egy kisebb cég, a Netphone-t kínáló InternetPhone Bt. bebizonyította, hogy nemcsak a nagyvállalatok kiváltsága az új piacon való jelenlét. Aki a leggyorsabban lép, annak adatik meg a lehetőség, hogy minél nagyobb szeletet tudjon kihasítani a piacból. Ennek tudatában jelenleg már több cég is tervbe vette, vagy már el is kezdte bevezetni saját IP vagy Frame Relay feletti beszédátviteli szolgáltatását.

Több szolgáltató is úgy véli, hogy a vállalatokat az eddigi költségeihez képesti 15-20%-os díjcsökkenés mellett kezdik el komolyabban érdekelni az új megoldásokra való áttérés. A csomagkapcsolt beszédátviteli szolgáltatások kezdeti árai alapvetően ennek az értéknek megfelelően fognak alakulni, és csak a későbbiek folyamán, a piaci verseny hatására fognak tovább mérséklődni. Az árakat befolyásoló tényező a minőség is. Az elvárt minőségnek megfelelően különböző árfekvésű szolgáltatási kategóriák is kialakíthatóak, ezáltal a szolgáltatók egyszerre több piaci szegmenst (pl.: nagyvállalati, SOHO) is megcélozhatnak.

3.2.       A voice/fax over IP előnyei

A VoIP technológia legelső jellemzője a költséghatékony kommunikáció megvalósítása. A költségcsökkenés a beszéd és fax forgalom csomagkapcsolt hálózaton történő továbbításán alapul. A belső kommunikáció - kikerülve a telefonszolgáltatók hálózatát- a vállalat saját hálózatán történik. Továbbá a távoli telephely körzetébe történő külső hívás esetén (a gateway-en keresztül) helyi hívásként fog számlázódni. Ezáltal a vállalatok jelentős megtakarításokat érhetnek el.

Ami előnyös az egyik félnek, az hátrányára válhat a másiknak, mert a telefonszolgáltatók a vállalati megtakarításokkal egyező összegű bevételtől esnek el. Mégis, már több külföldi telefonszolgáltató is ajánl IP feletti beszédátviteli szolgáltatásokat. Több okból kifolyólag teszik ezt. Ha nem tennék, számos ügyfelüket vesztenék el, mert átpártolnának egy másik szolgáltatóhoz. A szolgáltatáshoz szükséges összeköttetés és megfelelő sávszélesség biztosítása által termelt nyereség hosszabb távon kompenzálja a telefontársaságokat, vagyis összességében a VoIP szolgáltatás bevezetése tovább erősítheti a szolgáltató piaci versenyképességét, sőt helyzeti előnyre is szert tehet.  

A VoIP technológiának a költséghatékony kommunikáció megteremtése mellett természetesen számos más előnye is van. Ezekkel jobb és sikeresebb munkavégzés, és olyan új jelegű szolgáltatások valósíthatóak meg, amelyekkel a vállalatok jelentősen növelhetik hatékonyságukat.

3.2.1.         Költségcsökkentés

A VoIP rendszerek SOHO környezetben való alkalmazásának költségcsökkentő hatásai négy példán keresztül kerülnek bemutatásra. Mindegyikben olyan vállalatok szerepelnek, amelyekben a telephelyek közti kommunikáció mindennapos, de még nem mondható nagyarányú forgalomnak, ez jellemző például a (közgazdaságtani értelemben vett) szolgáltatói szektorban elhelyezkedő vállalatokra. A költségszámítások két helyszín közti beszédforgalom lebonyolításán alapulnak, bemutatva, hogy kisszámú telephelyek esetén is megtérülő a beruházás. A fenti feltételek csak a 3. példában módosulnak, ahol egy olyan tipikus SOHO alkalmazást fogunk bemutatni, ahol szükséges a nagyarányú kommunikáció.

A költségtervezés a MATÁV nemzetközi és belföldi hívás tarifái, valamint a bérelt vonal becsült telepítési költségei alapján készültek.

1. példa

A két hazai telephellyel rendelkező vállalat (elhelyezkedésük pl.: Budapest és Győr) egyidejűleg négy hangcsatorna átvitelét szeretné megoldani a két helyszín között. Tételezzük fel, hogy még nem rendelkeznek bérelt vonalas összeköttetéssel, vagyis ennek kiépítési költségeit is figyelembe kell venni. A vállalatnak összesen 40 munkatársa kezdeményez hívásokat a telephelyek között. Egy munkatárs átlagosan 200 percet tölt telefonálással, illetve faxok küldésével havonta (20 munkanapos hónap viszonylatában naponta összesen 10 percnyi hívás). A híváskezdeményezések értéke vállalatonként nagyon eltérő méreteket ölthet, ezért konkrét alkalmazásokban a vállalat telefonforgalmának gondos elemzése szükséges a hálózat leterheltségének ellenőrzésére (pl. a központ által generált részletes számlával), különös tekintettei a csúcsidőszakra, az akkor igényelt egyidejű hívások számára. A beszédcsatornánként 15 kbit/s-os érték jó felső becslés lehet a sávszélesség szükségletre, így 4 vonal megvalósításához a 64 kbit/s-os garantált sávszélességű bérelt vonalas szolgáltatás az ideális. Ha több egyidejű hívás felépítésére van szükség, akkor a switch a PSTN felé is irányíthatja a hívásokat (mivel ilyenkor a gateway felé menő trönkön minden vonal foglalt). Természetesen az ilyen időszakok minimalizálása a cél.

A vállalat átlagos havi telefonforgalmát az 1. táblázat tartalmazza:

Vonalak száma

4

Felhasználók száma

40

Hívott perc/felhasználó/hó

200

Összes hívás perc/hó

8.000

1. táblázat.   Vállalati telefonforgalom az 1. példához

 A Voice over IP rendszer telepítése a 2. táblázatnak megfelelő mértékű befektetést igényel (hozzávetőlegesen).

 

Egyszeri költségtényezők

Ár (eFt)

2 db. 4 hangcsatorna átvitelére alkalmas eszköz

3COM PathBuilder S211

2.000

Bérelt vonal létesítése (közelítőleg, egyéni szerződéstől függ)

230

Összesen

2.230

Rendszerintegrációval (kb. + eszközérték 10%-a)

2.430

2. táblázat.  Telepítési költségek

Havonta a 8.000 perc hívás netto 320.000 Ft (III. díjkörzet, nappali időszak: 40 Ft/perc), ezzel szemben a hálózaton át történő telefonálás esetén a havi kiadásokat csak a bérelt vonali költségek jelentik, ami havi 120.000 Ft.

Tehát a hálózati hangátvitelre való átállás költsége e feltételek mellett körülbelül 1 év alatt megtérül, mert a havi megtakarítás 200.000 Ft. Ha az egyes telephelyek között már használtak az adatforgalomra bérelt vonalas kapcsolatot, akkor csak az eszközökbe kell beruházni (esetleg az adatforgalom függvényében az átviteli sebességét kell megnövelni), a VoIP használata nem jelent egyéb pluszköltségeket. Így a havi megtakarítás megegyezik a vállalaton belüli kommunikáció díjával, 320.000 Ft-tal, ami hét hónapra csökkenti a megtérülési időt.

 

2. példa

A vállalat egyik telephelye Németországban, a másik Magyarországon található. Létezik már kiépített 64 kbit/s-os nemzetközi bérelt vonal, és két csatornás hangátvitel megvalósítását tervezik. (Ha nem lenne meglévő kapcsolat, akkor a VoIP igénybevétele csak ténylegesen nagy telefonforgalom mellett lenne kifizetődő.) Mindkét oldalon 10-10 felhasználó kíván hívást lebonyolítani, átlag napi 5 percnyi ideig (3. táblázat). A telephelyek külön-külön ruháznak be az eszközökbe, ugyanígy a költségmegtakarítások is külön keletkeznek (mindig a hívó fél oldalán).

Vonalak száma

2

Felhasználók száma

10

Hívott perc/felhasználó/hó

100

Összes hívás perc/hó

1.000

3. táblázat.  Forgalmi adatok a 2. példához

Az adattovábbításra a hangátvitelre fel nem használt sávszélesség marad. Az átvitel sávszélesség-igénye a legrosszabb esetben 30 kbit/s, de ez vonalanként csak 8-9 kbit/s értékű általában (a szünetdetektálás révén 30 sec átlagában). Így egy 64 kbit/s sávszélességű vonalon csak kis mértékben (napi átlagban 50-50 perces telefonálás mellett) jelenthet forgalom-lassulást a hangátvitel.

A VoIP eszközök (pl.: 2 hangcsatorna átvitelére alkalmas 3COM PathBuilder S214) költsége telephelyenként 1.000.000 Ft (eszközérték: 900.000 Ft + rendszeintegráció), míg a hagyományos telefondíj havi 1000 perc után (távolsági hívás, II. zóna, független a napszaktól  nettó 135 Ft) 135.000 Ft lenne, ami gyakorlatilag effektív megtakarításként jelentkezik. Így a megtérülés már nyolc hónapon belül realizálódik.

A számítások nem tartalmazzák, de a telefonköltségek még az eddigieknél is tovább csökkenthetőek. Ugyanis nemcsak a belső kommunikáció történhet IP-n keresztül, hanem külső hívások kezdeményezésére is lehetőség nyílik, például ha valaki a hazai telephelyről Berlinnel szeretne beszélni. Ilyenkor a német telephelyig IP-n megy a beszéd, majd onnan a gateway felépít egy országon belüli hívást. Így a nemzetközi tarifa szerinti hívás helyett lényegesen olcsóbb belföldi díjak érvényesek. Természetesen annak sincs akadálya, hogy a hívás Magyarországról indulva Németországon át egy harmadik országgal végződve épüljön fel, így kihasználhatóak az egyes országok eltérő tarifarendszerei által adódó előnyök.   

3. példa

Nézzünk egy olyan esetet, ahol a felhasználók száma minimális. Legyen egy pesti kirendeltség, és két vidéki felhasználó (lehetnek egy, de akár két különböző városban is). A felhasználók és a fővárosi kirendeltség között szükséges a gyakori kommunikáció, mind a belső ügyintézés, mind a vevőkkel való kapcsolattartás miatt (például műszaki tanácsadás). A magas bérköltségek a cég számára nem teszik lehetővé, hogy egy új, szakképzett személyt főállásban foglalkoztassanak (az eddigi munkaerő elbocsátása nem megoldható).

A felhasználók lehetnek egy-egy irodaépületben, vagy ha olyan a munkakörük, hogy el tudják látni feladataikat, akár saját otthonukban is dolgozhatnak. A kommunikáció telefon-PC kapcsolaton alapul. A fővárosi kirendeltséget felhívó ügyfeleket átkapcsolják a vidéki szakemberekhez, akik megválaszolják felmerülő kérdéseiket, ajánlatokat tesznek, vagy megbeszéléseket is folytathatnak. A példa feltételezi, hogy a cég felhasználói rendelkeznek ISDN összeköttetéssel a helyi Internet szolgáltatójuk felé, valamint megfelelő kiegészítésekkel a PC-n át történő beszélgetéshez (hangkártya, mikrofon, hangfal). A hívásfelépítés az Interneten keresztül történik, amelyet a cég ISDN-en keresztül ér el (11. ábra).

 

11. ábra.                A  hívás lebonyolítása

Egy III. díjzónába történő hívás 40 Ft-os percdíjával szemben így két helyi ISDN hívást kell a cégnek fizetnie. Az ISDN hívás körülbelül 1,25-szöröse a közönségesnek, ezáltal egy percnyi beszélgetés csak 25 Ft-ba kerül a cégnek. Ha a távoli telephely kíván hívást kezdeményezni a kirendeltség körzetébe lévő ügyfélhez, akkor  körülbelül 37 Ft lesz a fizetendő percdíj, ami még mindig költségkímélőbb, mint a közvetlen kapcsolás. A kapcsolási díjak módosíthatnak ezeken az összegeken, de több perces beszélgetés esetén a telefonkapcsolat átlagos költsége csak minimális mértékben változik.   

A PC előtt ülő felhasználók egy kliensprogram segíségével (pl.: Microsoft NetMeeting) tudnak kommunikálni a túloldali személlyel.

A központba egy Cisco 1750 router kerül, két FXO és egy ISDN interfésszel, az eszközök költsége 850,000 Ft + rendszerintegrálás (10 %), összesen 940,000. A megtérülés két felhasználó esetén a 4. táblázatnak megfelelően alakul.

 

Havi hívások mennyisége/fő

2.400 perc

Távolsági hívás/perc

40 Ft

Kapcsolási díj

6 Ft

Hívások díja/fő

96.000 Ft

Kapcsolási díj 5 perces hívások átlagában/fő

2.880 Ft

Távolsági hívás összesen

97.880 Ft

Két ISDN hívás/perc

25 Ft

Kapcsolási díj

12 Ft

Hívások díja/fő

60.000 Ft

Kapcsolási díj 5 perces hívások átlagában/fő

5.760 Ft

ISDN hívás összesen

65.760 Ft

Megtakarítás havonta/fő

32.120 Ft

4. táblázat.  Hívásforgalmi adatatok a 3. példához

Két fő esetén a megtérülés csak a belső kommunikációs költségeket figyelembevéve 15 hónap alatt realizálódik (de 3 felhasználónál már 10 hónap alatt).

Természetesen a beszédátvitel az Interneten keresztül történik, aminek a minőségét garantálni nem lehet. 4-5 fős vállalatok esetében a bérelt vonal alkalmazása rendkívül ritka, tehát ezeknek a kis vállalatoknak meg kell elégedniük a jelenlegi feltételekkel, ha beszédforgalmukat csomagkapcsoltan kívánják megvalósítani.

 

Mindegyik esetben jelentős megtakarítások érhetőek el, ezért viszonylag rövid időn belül megtérül a beruházás. Ennek elérésére a vállalatnak mindössze csak egy alkalommal kell egy nagyobb, milliós nagyságú befektetést végrehajtania, de ez is elkerülhető különböző bérleti és lízing konstrukciókkal. A bérlet által lecsökken a vállalatok számára a megtérülés idő, sőt a beruházás kezdetétől fogva hasznot is termelhet, ha a havi bérleti díj kevesebb, mint az az összeg, amit ki kellene fizetnie a vállalatnak a belső kommunikáció fenntartására, a VoIP rendszer használata nélkül. Hosszabb távon a bérbeadónak is ez kedvezőbb ez a megoldás, hiszen a bérleti konstrukció által nagyobb nyereséget érhet el.

Nézzük meg az előző példákat bérleti szerződés esetén. A bérleti díj havonta legyen az eredeti összeg 4 %-a, 3 éves futamidővel. Az 5. táblázatban havi bontásban láthatjuk az eredeti telefonköltségeket, az eszközértéket (rendszerintegrációval) az első esetben a bérelt vonal költségét, az eszközérték törlesztőrészletét, és végül a havi megtérülést.

 

Tétel

Ft (ezer)

1. példa

 

Eredeti telefonköltség

320

Eszközérték (rendszerintegrációval)

2.430

Bérelt vonal

120

Törlesztőrészlet

97,2

Megtakarítás

102,8

 

 

2. példa

 

Eredeti telefonköltség

135

Eszközérték (rendszerintegrációval)

1.000

Törlesztőrészlet

40

Megtakarítás

95

 

 

3. példa

 

Eredeti telefonköltség/fő

96.000

Eszközérték (rendszerintegrációval)

940.000

Törlesztőrészlet

37.600

Megtakarítás ( 1 fő esetén)

58.400

5. táblázat    Bérleti adatok az 1-3. Példához

 

4. példa

Magyarországon már több olyan cég is létezik, amelyek VoIP szolgáltatásokat nyújtanak, de ezek csak a külföldi beszélgetésekre vonatkoznak. Igazán nagy lehetőségeket a belföldi VoIP szolgáltatások jelentenének, de ilyen még nem létezik itthon, ezért tényleges számadatokkal nem szolgálhatunk. (A szolgáltatások általános kérdéseivel a 3.3. fejezetben foglalkozunk). 

A vállalat belső kommunikációja számottevő kiadásokat jelent, de ennél lényegesen nagyobbak az egyéb kommunikációs költségek. A belföldi csomagkapcsolt átviteli szolgáltatások lehetővé tennék, hogy a vállalat összes telefonhívására kiterjedjenek a megtakarítások. A vállalatnak még eszközökbe sem kéne beruháznia, mert a kiépített infrastuktúrát a szolgáltató biztosítja.

A szolgáltatás által nyújtott megtérülési idő lehet lényegesen kevesebb is, mint a hasonló, külföldre történő hívásoknál, hiszen a forgalom nagysága alapvetően nagyobb, ezáltal a megtakarítások is jelentősebbek.

Ha csak 10 %-al lesz olcsóbb egy-egy hívás, akkor is egy átlagos kisvállalat havi 40-50 ezer forintot tud megspórolni, és mindezt úgy, hogy a szolgáltatás igénybevételi díjon kívül nem merül fel semmilyen más kiadása. 

3.2.2.         Indirekt megtakarítások az új alkalmazások által

A VoIP technológia újszerű és hatékony alkalmazásai révén a vállalat tevékenységének több pontján is felmerül közvetett költségmegtakarítás, ami számos esetben a közvetlen megtakarítások mértékét is megközelíthetik.

Ma már alapvetően minden vállalat rendelkezik kiépített belső telefonhálózattal, és számos esetben egy ettől különálló adathálózattal is. Ezt a két rendszert egymástól függetlenül működtetik, bővítik, fejlesztik, és így az egyes felmerülő problémákra csak különböző jellegű szaktudás igénybevételével lehet megoldást találni. Az így felmerülő költségek, idő igénybevétel, és a humán erőforrás lefoglaltság a vállalatok számára kétszeres ráfordításként jelentkezik.

Mindez elkerülhetővé válik, ha ez a két hálózat összeolvad egyetlen olyan hálózattá, ami a vállalat összes belső kommunikációját képes lebonyolítani. Az egységes platform előnyei közé tartozik az egyszerűbb és könnyebb karbantartási és üzemeltetési lehetőségek, de olyan fejlett funkciókkal is el lehet látni a rendszert, ami a ma létező legmagasabb szintű menedzselhetőséget teszi lehetővé.  Így mind a hang, mind az adatkommunikációs hálózat teljesítménye nyomon követhetőbbé, irányíthatóbbá válik. A jobb hatásfokú működés megvalósíthatása mellett, a jövőbeli igények is pontosan meghatározhatóakká és folyamatosan figyelemmel kísérhetővé válnak.    

A gazdasági élet felpezsdülése várható az elektronikus kereskedelem térhódításával. A számítástechnika által nyújtott teljesen újszerű megoldások gyökeresen változtathatják meg a kereskedés egész menetét. A vállalatoknak az elektronikus kereskedelmi stratégiájukba szervesen be kell integrálniuk minden olyan megoldást, ami hatékonyabbá és eredményesebbé teszi egy-egy folyamat lebonyolítását. Többek között ilyen a VoIP technológia, amit az új igényeknek megfelelő ügyfélkapcsolatok területén is hatékony megoldásokat kínál.

A vállalatok érdeke azt diktálja, hogy minél szélesebb körben tegyék ismertté saját magukat, termékeiket és szolgáltatásaikat. Ezért is fontos szerepet játszik a hagyományos marketing tevékenységek mellett a vállalati honlapok megjelenése az Interneten. A honlapokon a legtöbb adat jól szervezett, logikusan felépülő struktúrában az érdeklődök rendelkezésére áll, de mindig akadhat egy-egy olyan kérdés, amire nem bizonyul elégségesnek a közzétett információ. Az ilyen esetek elkerülésére a vállalatnak gondoskodnia kell a teljes körű tájékoztatás megoldásáról, legyen ez általános információnyújtás, műszaki support tevékenység vagy bármi más. Erre az egyik leghatékonyabb eszköz a web alapú call center. A vállalat a világ bármely pontjáról érdeklődő ügyfeleinek azonnal rendelkezésére tudja bocsátani a kért adatokat, a call centerekben dolgozó munkatársai által. A tájékoztatás nemcsak szóban történhet, hanem az Internet interaktív lehetőségeit kihasználva videokapcsolat útján is. Az ügyfelek számára azonnal elküldhetőek a kért anyagok, prezentálhatóak a szükséges információk, és mindezt egy olyan „barátságos” környezetben, ahol a kommunikáció nem az ember és a számítógép között történik, hanem ember és ember között.

A tájékoztatáson kívül az on-line ügyintézés is jelentős mértékben fog fejlődni. A call centerekben dolgozó munkatársak rendeléseket vehetnek fel, és bonyolíthatnak le, a web alapú IVR-ek használatával pedig bárki lefolytathat banki átutalást, szerződésmódosítást vagy repülőgép-helyfoglalást, és mindezt egy számítógép monitora mellől.

Mindezen előnyök mellett maguknak a felhasználók számára is lehetőség nyílik a hatékonyabb és kényelmesebb munkavégzésre. Az egységes kezelőfelület nemcsak vállalati szinten jelentkezik, hanem az alkalmazottak is egy egységes felületű kommunikációs interfészen át tarthatnak kapcsolatot másokkal.

Az unified messaging által minden érkező üzenet és hívás egy alkalmazáson keresztül kezelhető, vagyis egyetlen kliensprogram elég az üzenetek fogadására és megválaszolására, vagy újak kezdeményezésére. Ezáltal a felhasználók szervezettebben, átláthatóbban tudják kezelni mindennapos adminisztratív és egyéb jellegű feladataikat, jelentős időt tudnak megtakarítani.

A VPN-ek terjedésével a munkaerő mobilabbá válhat, mert jelentősen megnövekszik az elérhetőségük. Távolról is ugyanolyan hatékonysággal tudják majd elvégezni az adott feladatokat, mintha a vállalat épületén belül tartózkodnának. Akár utazás közben egy hálózatra kötött laptop-on keresztül is letölthetik üzeneteiket, a felmerülő kérdéseket megválaszolhatják írásban, vagy szóban, felvehetik a kapcsolatot távoli ügyfelekkel. Ezek az új alkalmazások alapjaiban változtathatják meg a foglalkoztatott munkaerő struktúráját. Nemcsak a mobil munkaerő száma fog megnövekedni, hanem a saját otthonukból dolgozók száma is. A távmunkaerő alkalmazásával a vállalatoknak minimálisra csökkenhetnek a fenntartási költségeik.  

Összegzésképpen elmondható, hogy a hagyományos eszközökkel működő belső kommunikációs hálózat VoIP technológiával való kibővítése olyan modern funkciók megvalósítására ad lehetőséget, amelyekkel nemcsak költségkímélőbb és hatékonyabb módszerek valósíthatóak meg, de átformálhatják az egész vállalat jelenlegi arculatát is.

3.2.3.         Beszéd-adat-video integráció

A beszéd-adat-video integrációjára egy másik aktuális példa az egyre nagyobb elterjedtségű videokonferenciás eszközök. Ma még főleg csak a multinacionális cégek engedhetik meg maguknak ezeknek az eszközöknek a használatát, de a közeljövőben egyre több vállalat fogja követni példájukat (a technológiai feltételek már adottak, és a videokonferencia eszközök árai is kezdenek a megfizethető sáv felé eltolódni). 

A személyes találkozások alternatívája lehet az integrált kommunikációs alkalmazások használata, mert a megvalósuló lehetőségek nemcsak abból állnak, hogy kommunikáció közben láthatjuk a másik felet, hanem a felépülő kapcsolat által közös munkavégzésre is lehetőség nyílik (pl.: dokumentumok közös írása).

Az előnyök között természetesen itt is elsőként a költségek csökkenése emelhető ki, mint:

-          utazási költségek,

-          ellátási (szállás, étkezés) költségek,

-          alternatív költségek (az időkiesésből eredő elmulasztott hasznos munka költsége).

A videokonferencia eddig bérelt vonal vagy ISDN alapú kapcsolat meglétét feltételezte. Ma már az IP hálózat is kezd alkalmassá válni nagy sávszélesség igényű multimédiás kommunikáció megvalósítására, ezzel utat engedve a szélesebb körű elterjedés és felhasználhatóság előtt.

A kapcsolat létrejöhet két vagy több fél között is. A streaming technológia lehetővé teszi, hogy akár több ezer felhasználó is nyomon követheti egy-egy előadás eseményeit, élőben vagy felvételről.

Az új alkalmazások, eszközök és új technológiák révén létrejövő változások által az egész gazdaság megjósolhatatlan mértékű átalakuláson fog átesni. A vállalatoknak csak egyetlen járható út áll rendelkezésükre - hogy megőrizzék piaci versenyképességüket-, ez pedig a lehető legteljesebb mértékű alkalmazkodás a kialakuló új feltételekhez és kihívásokhoz.  

3.3.       IP-telefonszolgáltatások

3.3.1.         Nyilvános szolgáltatás: Internet-telefónia

3.3.1.1.                 Az Internet-telefonszolgáltatás nyújtásának általános kérdései

Néhány évvel ezelőtt az Interneten történő telefonszolgáltatás legfőbb motivációja az volt, hogy ezen az úton a szolgáltató meg tudja kerülni a tradicionális távközlési szolgáltatók monopóliumát a távolsági szolgáltatásokra, lényegesen alá tud kínálni a monopolhelyzetből adódó magas, a költségektől elszakadt áraiknak. Nem véletlen, hogy az első Internet-telefonszolgáltatók közül többen korábban mint call-back szolgáltató szereztek tapasztalatokat, amely mint ismeretes azon alapult, hogy a tipikusan Európában Észak-Amerika felé kezdeményezett hívásokat "átfordítják" a másik irányból kezdeményezett hívásokká, amelynek tarifája jóval kedvezőbb.

A helyzet várhatóan meg fog változni a távközlési monopóliumok megszűnésével, ill. már láthatóan meg is változott azokban az országokban, ahol a távközlési piac az utóbbi időben vált liberalizálttá. Példa erre Anglia, ahol távközlési szolgáltatók sokasága versenyez, pl. a tengerentúli szolgáltatásokban és a versenyt nem az dönti el, hogy a beszélgetések dedikált összeköttetésen mennek-e kellő tömörítéssel, avagy IP felett, hanem az árak és a szolgáltatás minősége.

Az Interneten történő faxátvitel lényegesen nagyobb megtakarítást hozhat, hiszen a faxinformáció végül is adat és jól illeszkedik a csomagkapcsolt átviteli módhoz, mégis kevés lenne a továbbéléshez.

Ami az Internet-telefónia igazi üzleti lehetőségét jelenti, az az értéknövelő szolgáltatások, amelyeket az IP-átvitel más módszereknél hatékonyabban támogat. Példák: az intranet-szolgáltatásokkal való integráció, a Web-alapú call center, a videokommunikáció.

Az Internet-telefónia jogi, szabályozási helyzete jelenleg országonként eltérő. Ott, ahol a távközlési piac már liberalizált, az Internet-telefónia sem esik korlátozás alá. Ahol viszont a távközlés még állami monopólium, vagy koncessziós szolgáltatás, az Internet-telefóniát általában korlátozzák, sok helyen kifejezetten tiltják. Magyarországon a szabályozó szervek álláspontja jelenleg az, hogy az Internet telefónia azért és azzal a feltétellel nem esik a koncessziós szerződések hatálya alá, mert és amennyiben a minősége nem tesz eleget a koncessziós szerződésekben rögzített műszaki feltételeknek. Amint ezt a 3.1.3. szakaszban részletesebben ismertettük, a néhány hónappal ezelőtt megjelent HIF-szabályozás engedélyezi azt az Internet-telefonszolgáltatást, amelynél a szolgáltató garantálja, hogy a késleltetés legalább 250 ms és a csomagvesztés legalább 1%, ezeknél jobb minőségi jellemzőket nem vállal a szolgáltatási szerződéseiben, és a közcélú távbeszélő szolgáltatásnál gyengébb minőségű szolgáltatására felhívja az előfizetők figyelmét.

Hálózati architektúra, kapcsolódás a hagyományos hálózatokhoz és az Internethez

Az Internet-telefónia hálózati architektúrája igen egyszerű, hiszen magát a hálózatot, a nyilvános Internetet adottnak tételezzük fel, legalábbis alapesetben, amikor az Internettől nem várunk el semmilyen garanciát a minőséget illetően. Ekkor a szolgáltatónak nincs más teendője, mint az, hogy a tervezett szolgáltatás-elérési pontjain gateway-eket helyezzen el az átviendő forgalomhoz méretezett kiépítésben. Az adott gateway egyfelől csatlakozik a nyilvános telefonhálózathoz (tipikusan egy vagy több ISDN PRI interfészen), másfelől a nyilvános Internet-hez (átlagos vagy garantált sávszélességű összeköttetésen). A gateway-eket úgy kell elhelyezni, hogy az ellátandó területeken azokat helyi távbeszélő hívással lehessen elérni, különben nem lehet versenyképes árakat kialakítani. (Természetesen már egy gateway-párral is el lehet indítani a szolgáltatást, egy-egy speciális, előre láthatóan jelentős forgalmat képező viszonylatban, pl. Budapest-New York.) További fontos részei az architektúrának a gatekeeper és valamilyen számlázó rendszer.

Az Internet-telefonszolgáltatói piac szereplői a következő kategóriákba sorolhatók:

a)  Új generációs távközlési szolgáltatók (ISP-kből, call-back-szolgáltatókból lett, vagy éppenséggel semmilyen szolgáltatói múlttal nem rendelkező cégek). Általában kis cégek, még a legnagyobbak is csak néhány tucat elérési ponttal rendelkeznek a világban. Jellemzőjük a tőkeszegénység, ezért általában nem saját beruházásban növekednek, hanem az egyes országokban partnereket keresnek, akik saját maguk létesítik a gateway-eket és csatlakoznak ezzel az adott szolgáltató hálózatához. Maga a szolgáltató legtöbbször csak hívásvégződtetést végez azokon a területeken, ahol saját vagy partner-gateway-je van. A piac szereplőinek ez egy dinamikusan változó csoportja, gyakran mennek tönkre, vagy kerülnek felvásárlásra nagyobb cégek által. Ezért nem is szívesen sorolunk fel példákat. 

b) Klasszikus távközlési szolgáltatók. Az Internet-telefonszolgáltatást ma elsősorban azért kezdik el nyújtani, hogy jelezzék belépésüket erre a piacra. Távlatilag céljuk a teljes IP-alapú szolgáltatási kör, értéknövelő szolgáltatások és minőségi szolgáltatások nyújtása, beleértve a virtuális magánhálózatokat. Bármikor eséllyel versenyeznek bármelyik új generációs szolgáltatóval, mivel nagy erőforrások és kiterjedt nemzetközi kapcsolatok birtokában vannak.

c)  Clearinghouse-ok. A clearinghouse alaphelyzetben brókercég, amely egy adott Internet-telefonszolgáltató számára segít biztosítani a hívás-végződtetést minden elérendő célországban, ill. körzetben. Segítségükkel a szolgáltatónak nem kell minden célországbeli szolgáltatóval külön szerződéseket kötni, cserében viszont a clearinghouse díjat szed. Gyakran nyújtanak többletszolgáltatásokat, pl. elszámolási garanciák, optimális útvonalak az Internet-en keresztül, műszaki támogatás. Legnagyobbak az AT&T Global Clearinghouse, az ITXC, a DeltaTree, a Telia.

 d)  „1-tier” Internet-telefonszolgáltatók. Ők a szolgáltatók szolgáltatói. Tiszta esetben garantált minőségi jellemzőket nyújtó világméretű IP-hálózatot építenek ki és menedzselnek, ellátják a clearinghouse funkciót is. Egyeseknek nincs saját hálózatuk, csak azt ígérik, hogy menedzselik a nyilvános Internet-en működő útvonalakat. Ilyen az általunk az előző kategóriába sorolt ITXC, amely magát „1-tier” szolgáltatónak nevezi.

e)  Berendezésgyártók. A klasszikus távközléstől eltérően maguk is szereplői az Internet-telefonszolgáltatások elterjesztésének. Gyakori a befektetői összefonódás gyártók és szolgáltatók között. A szolgáltatók ma még kizárólag homogén technológiával dolgoznak, mert hiányzik a garantált együttműködés a különböző gyártók rendszerei között (ebben a tekintetben legelőrébb a VocalTec és a Cisco tart). A clearinghouse-ok és a „1-tier-szolgáltatók” tagjaiknak ajánlatos két-három platform létrehozása és fenntartása, mivel a célországtól és az ott működő partnerektől függően más és más technológiával kell együttműködni.

3.3.1.2.                 Példák szolgáltatásokra és Internet-telefonszolgáltatókra

Szolgáltatások:

Direkt hívás: az egyik leggyakoribb szolgáltatás, a hagyományos telefonok közti hívás felépítésére a szolgáltató által megadott számot kell tárcsázni, ami például 10-10-xxxxx alakú, ahol az utolsó öt számjegy azonosítja az ügyfelet, majd ezután a hívandó számot kell tárcsázni.

Telefonkártya: Hasonlít a hagyományos telefonáláskor használt módszerhez. Az ügyfél vesz egy speciális telefonkártyát, de jóval kedvezőbb áron, mint a hagyományos kártyákat. A hívás menete a következő: először egy központi számot kell tárcsázni, majd egy azonosítót és PIN számot kell megadni (sok szolgáltató csak PIN számhoz köti az azonosítást), és legvégül a felhívandó számot.

Kétféle kártyatípus létezik: előre és utólag fizetett. Az első esetben az ügyfél egy olyan kártyát vásárol, ami egy adott egységnyi hívásra jogosítja fel, ebben az esetben a szolgáltató garantált bevételt könyvelhet el minden egyes eladott kártya után. A szolgáltatónak csak a rendelkezésre álló egységeket kell nyilvántartani, nem szükséges teljes körű, drága számlázó rendszert futtatnia. A kártyát akár szolgáltató honlapján keresztül is fel lehet tölteni a szükséges adatok megadása után. Az utólag fizetett kártyáknak nincs korlátozva a használhatóságuk, a felhasználók bizonyos időközönként egyenlítik tartozásukat a szolgáltató felé, befizetéssel, vagy hitelkártya felhasználásával. 

PC-telefon, telefon-PC: Az ügyfelek egy ingyenesen letölthető kliens program segítségével hívhatják fel multimédiás PC-jükről távoli családtagjaikat vagy partnereiket. A költségek alacsonyabbak, mint a direkt és a kártyás hívásnál, mert itt a kapcsolat felépítéséhez vagy csak a hívó, vagy csak a hívott oldalán kell igénybe venni PSTN vonalat. Telefon-PC esetben a hívó félnek meg kell adnia a célállomás azonosítóját (pl.: IP cím, vagy egyéb hálózati azonosító). A PC-n egy felugró ablak jelzi a hívás beérkeztét (12. ábra).

12. ábra.                PC-telefon, telefon-PC kapcsolat

Web-telefon, web alapú call center: A szolgáltató lehetővé teheti azt, hogy egy vállalat munkatársai hívásokat fogadjanak a vállalat honlapján böngésző ügyfelektől. A munkatársak a hívásokat fogadhatják egyaránt PC-ről és telefonról is.

Internet-telefonszolgáltatók:

Egyre több szolgáltató cég jelenik meg az Internet telefónia piacán. Vannak kis vállalatok, és vannak óriáscégek, amik IP alapú szolgáltatást nyújtanak, néhányan csak egy részterületre specializálódva (pl.: faxátvitel), de a legtöbb szolgáltató a lehető legszélesebb kínálattal próbálja meg kiaknázni az új lehetőségeket.

.comfax

Ez a szolgáltató IP alapú fax átvitelére specializálódott. Világszerte elérhető szolgáltatása jelentős költségcsökkenést garantál ügyfelei számára. A felhasználóknak havi elérési díj befizetése mellett elküldött oldalanként is díjat számítanak fel. A tarifa függ a célállomás földrajzi elhelyezkedésétől, ugyanúgy, mint a távolsági hívás esetén, de függ a hívás kezdeményének időpontjától is, megkülönböztetve csúcs és normál időszakot. Ingyenesen letölthető kliensprogramot, és próbaidőszakot biztosít felhasználóinak. Szolgáltatásai közé tartozik többek között az automatikus újrahívás (háromszor), és a fax titkosítás. A felhasználók a hálózaton keresztül fizethetnek, megnézhetik egyenlegüket, illetve részletes nyilvántartást kapnak az összes elküldött faxról.

Delta Three

A legnagyobb VoIP szolgáltatók közé tartozik. Felhasználóinak ingyenesen letölthető szoftvert biztosít, amivel a világ minden részére képesek hívásokat kezdeményezni. Díjtarifái percenként 10 cent-től (Kanada és az Egyesült Államok területén) több mint 1 $-ig változnak (más országra történő hívás esetén)

Szolgáltatásait telefonkártyán keresztül is igénybe lehet venni (Delta Three Virtual Calling Card) az Egyesült Államok, Kanada, Nagy Brittannia és Finnország között. A kapcsolathoz egy ingyenes számot kell felhívni, majd a PIN kód megadása után beüthető a hívandó szám.

A Delta Three létrehozta a világ legelső kommunikációs portálját, ahol bárki on-line kommunikációt folytathat a másikkal, hangüzeneteket küldhet, postafiókjából letöltheti a beérkezett faxokat és a hangpostáját. Az előfizetői is az összes szükséges adminisztratív feladatot ezen a portálon keresztül intézhetik el.

Netphone

A második magyar VoIP szolgáltató. Alapvetően telefonkártya alapú a szolgáltatás, melyek 2000, 5000, 15000, 50000 Ft értékben lehet megvásárolni. A kártyák csak 90 napig érvényesek, ennyi idő alatt kell letelefonálni a kártya értékének megfelelő összeget. Nagyobb felhasználók részére újratöltődő kártyákat is biztosítanak. Egy fővárosi szám felhívásával, majd az ügyfél azonosítója és jelszava beütése után adható meg a kívánt szám.

PC-ről is lehet telefonkészüléket hívni, az MS Netmeeting 2.11-es program segítségével. A részletes telefonhívásokról és a kártyaadatokról az összes adat az Interneten keresztül lehívható.

3.3.2.         Virtuális magánhálózati szolgáltatások

A virtuális magánhálózatok (VPN-ek), összeköttetést teremtenek távoli hálózatok között, egy szolgáltató IP alapú hálózatának felhasználásával. Az Internet terjedésével és minőségi paramétereinek folyamatos javulásával már körvonalazódik az a tendencia, hogy a legtöbb esetben a VPN-ek közti adatforgalom az Interneten keresztül fog megvalósulni.

A kapcsolat pont-pont jellegű, hozzáférés és forgalom menedzselt, valamint az adatforgalom titkosított. E jellemzői lehetővé teszik az adatforgalom mellett a beszéd és a fax csomagkapcsolt átvitelét is, amely nagy lehetőségeket teremt a VoIP szolgáltatások bármely VPN környezetben való alkalmazása előtt.

A VPN tipikus alkalmazási területei:

Távoli hozzáférés

A távoli hozzáférés lehetőséget nyújt a mobil-, illetve külső munkaerő számára a vállalat belső hálózatához való csatlakozásra. A hozzáféréshez elegendő egy helyi hívással rácsatlakozni - egy szolgáltatón keresztül - az Internetre. A szükséges azonosítási és titkosítási folyamatok után a felhasználó a jogosultságnak megfelelően csatlakozhat a vállalati hálózatra.

Az így keletkezett költségmegtakarítás jelentős, hisz minden távolsági hívás helyi hívásra redukálódik, ami egy átlagos cégnél is számottevő eredményt képezhet. További megtakarítások érhetőek el azáltal, hogy a vállalatnak nem kell fenntartania a távoli hozzáféréshez szükséges eszközparkot (pl.: behívó rendszer).

Ennek az alkalmazásnak az elterjedésével ugrásszerűen fog megnövekedni a távmunkaerő foglalkoztatása, olcsóbbá és rugalmasabbá téve ezzel a munkavégzést.

„Site to site” kapcsolat

A nagyobb távolságokra lévő telephelyek között nem szükséges kiépíteni egy külön hálózatot, mert számos esetben gazdaságosabb az Interneten vagy egy szolgáltató gerinchálózatán keresztül a VPN használata. Mint a távoli hozzáférés esetén, itt is létfontosságú a biztonság.

Költségmegtakarítást képezhet a gazdaságosabb összeköttetés, illetve az, hogy nem szükséges egyszerre külön vonalat fenntartani az Internet eléréshez és a távoli telephelyhez való kapcsolódásra, mert VPN esetében mindkét kapcsolat egy hálózaton keresztül történik.

Extranet

VPN alapú Extranet használatával a stratégiailag fontos partnerek vagy üzletfelek azonnal hozzáférhetnek a számukra szükséges üzleti információkhoz. Az egyes hozzáférési jogosultságok menedzselhetőek, különböző szintek alakíthatóak ki, így könnyedén meghatározható, hogy milyen jellegű és mennyi információhoz férhet hozzá az aktuális partner. A hozzáférés lehet ingyenes, de díjhoz is köthető.  

Intranet

VPN kialakítható a vállalat belső hálózatán belül is. Egyik lehetséges alkalmazása, hogy a különböző részlegek adatforgalma elkülöníthető egymástól (pl.: könyvelés), és a részlegen belül is hozzáférési szintek definiálhatóak.

3.4.       A VoIP technikára épülő vállalati alkalmazások

3.4.1.         Alközponti hálózatok kialakítása IP alapon

Amennyiben az adott telephelyen nincs alközpont, úgy megoldható a gateway analóg FXS portját közvetlenül a készülékre csatlakoztatni, mint egy analóg fővonalat.

Mindkét telephelyi alközpont esetén célszerű az alközpontokat társközponti kapcsolatba kötni egymással. Ez – megfelelő gateway-támogatással – megvalósítható analóg E&M illetve digitális QSIG jelzésrendszerrel. Utóbbi esetben az alközpontok nemcsak az ISDN szolgáltatásokat tudják osztottan alkalmazni mindkét telephelyen (pl. közvetlen beválasztás), hanem az alközpontok logikailag egy központi alközpontnak tekinthetők a felhasználó szemével, és kevert mellékszám-kiosztás is megvalósítható (pl. az egyik telephelyen a 100, 104, 105, 106, a másikon a 101, 103, 107, stb. mellékek működhetnek).

Amennyiben az alközpont pl. ISDN PRI interfésze – tipikusan alközponti szoftver okok miatt - nem támogatja a QSIG-et, akkor megoldható a transzparens CCS (közös csatornás) átvitel is, beleértve a jelzésinformációkat tartalmazó 16. időrést is. Ekkor természetesen a társközponti funkciók elvesznek.

Gyakran előfordul, hogy az alközpont nem képes (pl. a kártyahelyek hiánya miatt) vagy a felhasználó nem akar (pl. az ár miatt) E&M analóg társközponti interfészt szolgáltatni. Ekkor a gateway FXO interfészére kell kötni az alközpont mellékét mindkét oldalon (vagy a másik oldalon FXS-t alkalmazni).

Természetesen telephelyek közötti kapcsolat esetén a beszédátvitel nem csupán az IP hálózaton mehet keresztül. Intelligensebb VoIP hálózat esetén a gateway-ek ellenőrzik – akár ping paranccsal – a hálózat állapotát, hogy alkalmas-e beszédátvitelre. Ha nem találják megfelelőnek, automatikusan kezdeményezik a PSTN vagy ISDN felé a beszédátvitelt. Ez egyfajta minőségi garanciát is jelent. A hálózat megfelelő minőségét ellenőrző paraméterek konfigurálhatók (késleltetés, jitter, sávszélesség stb.).

Nem szorosan vett alközponti hálózati szolgáltatás, de fontos, alközpontokhoz kötődő fogalom az ICW, Internet Call Waiting. Elsősorban nagyvállalati vagy szolgáltatói rendszereknek szükséges ilyen intelligenciával rendelkezniük. Lényegét egy példán világítanánk meg. A hívott partner telefonja éppen foglalt. A rendszer (elsősorban a gatekeeper) ekkor automatikusan küld egy üzenetet a hívott PC-jére a hívó információival (telefonszám, adatbázis-beli egyezőség esetén név stb.). A hívott ilyenkor dönthet úgy, hogy fogadja ezt a hívást, és ekkor a PC-je hangszóróján és mikrofonján beszélgethet a hívóval. Ilyen hívásfelépítésnél a gatekeeper és a gateway-ek között többszöri üzenetváltás történik.

3.4.2.         Alközponti funkciók megvalósítása LAN-on

Szükséges szétválasztani két különböző jellegű alközponti IP alapú szolgáltatást. Az első a CTI (Computer Telephony) kategóriába tartozik, a másik elosztott IP alapú alközpontot jelent.

A számtalan CTI megoldás legtipikusabb alkalmazásai a PC-telefon alkalmazások, azaz amikor a számítógép távbeszélő hálózati eszközökkel kommunikál. Egy multimédiásnak nevezett (hangkártyával, valamint rácsatlakozó hangszóróval és mikrofonnal rendelkező) számítógéppel a felhasználó képes telefonnal kapcsolatot felvenni. Kényelmes és jól használható alkalmazás például egy vállalat ügyféladatbázisának használata. A felhasználó kiválasztja az adatbázisból a hívni kívánt nevet, és ekkor – a rendszer intelligenciájától függően – több dolog történhet. Vagy megcsörren az asztalon lévő telefonkészülék, és a felvételkor automatikusan tárcsázódik az adatbázisban a névhez hozzárendelt telefonszám, vagy mindez telefon nélkül megtörténik, és a hangkártya hangszóróján már meg is szólalt a hívott ügyfél. Mindezeket az – egyébként rendkívül piacképes és vonzó – alkalmazásokat nem nevezzük IP alközpontnak (13. ábra).

13. ábra.                Tipikus CTI-PBX alkalmazás

Az IP alapú alközpontok felépítését a 2.2. fejezetben tárgyaltuk.

Alkalmazásuk előnyei elsősorban a hatékonyság növelésében, kisebb mértékben költségcsökkenésben nyilvánulnak meg.

Többletszolgáltatásként tekinthető az, hogy például beszélgetés közben az IP telefont lecsatlakoztatva a hálózatról, és máshova rácsatlakoztatva a kapcsolat nem szakad meg (szigorúan műszaki értelemben nem is volt, hiszen a hálózat csomagkapcsolt). További előnye a megoldásnak a kábelezés homogenitása (nincs külön telefon- és adathálózat), a menedzsment funkciók egy kézben tartásának lehetősége, a készülékek elhelyezésének rugalmassága (tetszőleges hub-portra ráköthető) és még egy fontos dolog: a nyitott platform a további alkalmazás-fejlesztésre. Azzal, hogy IP alapú a helyi beszédkommunikáció, különböző felhasználói felületek alakíthatók ki (akár a következő fejezetbe tartozó web alapon is), és egyszerű, akár az ügyfelek által érthető nyelvű felület alakítható ki további szolgáltatásokra.

3.4.3.         Web-telefónia

Egyre többen használják az Internetet kutatásra, terméktámogatás kérésére és vásárlásra. A Web-telefon és Call Center integrációjával a statikus web-oldalak dinamikussá válnak. Egy könnyen kezelhető felületet biztosítanak a felhasználó felé, megteremtve a lehetőséget e-mail írására és on-line segítség igénybevételére. Ezzel a Web-Center integrációval a vállaltok minden részre kiterjedő szolgáltatást képesek nyújtani felhasználóiknak, jelentősen javítva ezzel az ügyfelek megelégedettségét és lojalitását, valamint csökkentve működési költségeiket növelhetik bevételeiket.

Az Internet robbanásszerű növekedése és a felhasználók elektronikus kereskedelem iránti növekvő bizalmának ellenére az on-line üzleti bevételek elmaradnak a várhatótól. Az Internetezők többsége ellátogat és elidőzik elektronikus kereskedelemmel foglakozó oldalakon, de többségük nem vásárol semmit. Az üzlet elemzői szerint az e-kereskedelmi oldalak látogatóinak 99%-a vásárlás nélkül hagyja el ezeket az oldalakat.

Egyik oka, hogy a látogatók elhagyják az e-kereskedelmi oldalakat, hogy nem kapnak biztatást, támogatást más emberektől. A web-oldalak kiválóak tájékozódásra, de gyakran egy egyszerű kérdés, vagy egy apró navigációs probléma megakadályozza az on-line vásárlás létrejöttét. Valósidejű fogyasztót segítő szolgálat nélkül az emberek más forrásokból szerzik be a termékeket.

A Web-Center lehetővé teszi a vállalatok számára a segítségnyújtást rögtön a vásárlás helyén – a web-oldalon – beilleszkedve a vásárlási folyamatba. Továbbá növeli a vásárlók bizalmát és a tájékoztatás fokát, lehetővé téve komplexebb termékek értékesítését.

Web-Center megoldással költséghatékony módon lehet megoldani a terméktámogatást is. Számos vállalatnak jelentős ráfordítást igényel a terméktámogatás nyújtása. Web-Center megoldással nemcsak olcsóbb, de hatékonyabb is az ügyfelek szolgáltatása.

A Web-Center érzékennyé tesz a web-oldalt a látogató iránt. Eldöntheti, hogy további kutatással segít-e magán, e-mailben kér-e választ, vagy azonnali segítséget vesz igénybe. Az azonnali segítség legegyszerűbb esetben egy „beszéd” gomb megnyomásával történik. A web-oldal megnyitásakor automatikusan letöltődött egy az Interneten keresztüli beszédet lehetővé tevő program is, pl. böngészőbe épülő plug-in. A gombra való klikkeléskor ez a program teremti meg a kapcsolatot a vállalattal.

A web alapú call center hívások felépítése hasonló a PC-ről telefonra, illetve a PC-ről PC-re történő hívásokéhoz, de kiegészülve olyan funkciókkal, amelyekkel lehetővé válik a teljesebb körű interaktív kommunikáció az ügyfelekkel.

Az Internet nyújtotta interaktív környezet nagyobb mérvű kihasználására adnak lehetőséget azok a call center megoldások, ahol a hangátvitel mellett adatkommunikáció is lehetséges. Ilyenkor a vállalati munkatárs vizuális jellegű információval is el tudja látni az ügyfelet videokonferenciás kapcsolaton keresztül, valamint az Internet „push” technológia felhasználásával irányíthatóvá válik az ügyfél böngészése, és így elvezethető a szükséges információt tartalmazó „html” oldalhoz. Üzleti tranzakciók lebonyolítására is lehetőség nyílik, segítséget nyújtva az ügyfeleknek a megrendelő lapok vagy egyéb más okmányok kitöltésében.

Központi szerepet tölt be, főleg az adatátvitelt is megvalósító call center megoldásoknál a titkosítás. A hívásokat menedzselő szervernek gondoskodnia kell a megfelelő titkosítási módszerek alkalmazásáról, engedélyezve a két fél közti biztonságos adatcserét.

3.5.       Üzemeltetés

Jelen pillanatban a router alapú gateway megoldásoknak van a legnagyobb piaca, ezért az ilyen rendszerek üzemeltetési kérdéseire térnénk ki.

A router alapú gateway-ek üzemeltetése elsősorban IT szaktudást igényel, és csak alapfokú telefonközponti ismereteket. A legalapvetőbb feladat a router konfigurálása, az egyes paraméterek (úgy mint IP címek, interfészek, és a beszédátvitelhez szükséges adatok) beállítása.

SOHO környezetben a bekonfiguráláson kívül különösebb üzemeltetési teendő nem merül fel a gateway-eknél, az egyes új mellékek bekötéséhez nem szükséges megváltoztatni a router beállításait. Ezért a rendszer nem igényel külön munkaerő kapacitást, nem szükséges külön rendszergazdát alkalmazni az esetleges hibák elhárítására, kifizetődőbb, ha alkalmanként külsős szakemberek oldják meg a felmerülő problémákat.

Hasonló a helyzet a közepes méretű vállalatoknál is, bár itt már gyakrabban lehet szükség az egyes beállítások átkonfigurálására. Itt már célszerűnek ígérkezik, ha a rendszergazda ért a router programozási nyelvéhez, és képes alapvető beállításokat módosítani. További IP szolgáltatások igénybevétele esetén (pl.: call center, PC-telefon kapcsolat) ajánlott állandó szakember alkalmazása. Továbbá könnyen megvalósulhat olyan helyzet is, hogy a vállalat kommunikációja megköveteli az átvitt hangcsatornák számának bővítését. Ilyenkor már új eszközök behelyezésére is sor kerül, ezért a router konfigurációját is meg kell változtatni.

Másik sarkalatos pontja az üzemeltetésnek a rendszer biztonságára való törekvés. A VoIP technológia alapvetően még nem olyan kiforrott megoldást kínál, mint amilyet a hagyományos távközléstechnikai eszközök nyújtanak. Ezért fokozottan törekedni kell a biztonságra. Hiba esetén egy fejlett hálózati menedzsment segítségével pillanatok alatt elhárítható a legtöbb probléma, de ha lehetőség nyílik rá, ajánlott redundáns elemek alkalmazása is, mellyel kiválthatóak a meghibásodott eszközök. Természetesen ez tovább növeli a szükséges beruházások nagyságát.

3.6.       Esettanulmány

Esettanulmányunk alanya a Sybase Inc., egy szoftverfejlesztő cég az Egyesült Államokban. Két eladási központjuk van, egy Dallasban és egy Houstonban, amiket nap mint nap több száz ember hív fel. Nem ritka az olyan alkalom, hogy egy-egy ügyféllel csak a másik központban lévő illetékes tud foglalkozni, ilyenkor a két oldalon dolgozó recepciósnak át kell irányítania a hívásokat. Felmerült az az igény, hogy csökkentsék a távhívások összegét a két telephely között, ezért a telefonbeszélgetéseket a vállalati Frame Relay-en keresztül kívánták megoldani. Erre a feladatra Cisco eszközöket használtak fel. Dallas-ba egy Cisco 2600-as router, míg Houstonba egy 3600-as router került, amik E&M interfésszel csatlakoztak a vállalat Lucent alközpontjaira.

A bejövő hívásokat így könnyedén át lehetett irányítani a másik oldalra, valamint az új rendszer használata azt is eredményezte, hogy szükségtelenné vált két recepciós alkalmazása, hisz erre a feladatra akár egy személy is elegendőnek bizonyul. Így a Houstoni központban lévő recepciós kezeli mind a houstoni, mind a dallasi hívásokat.

Amikor egy ügyfél Dallasból felhívja az ottani központot, akkor az ott található alközpont átirányítja a hívást Houstonba. Az átirányításról a houstoni recepciós értesül, ezért már úgy veszi fel a telefont, hogy „Sybase Dallas”. Az ügyfél szinte észre sem veszi a változást, ugyanis a keresett személyt mindkét helyszínről gyakorlatilag ugyanannyi idő alatt tudják kapcsolni, még akkor is, ha a recepciósnak újból át kellene irányítania a hívást Dallasba.

A VoIP rendszer bevezetésével a következő megtakarítások illetve előnyök léptek fel:

-          Kezelőszemélyzet munkabérének csökkenése ( éves szinten 30.000 $)

-          Távolsági hívások költségének csökkenése (havonta 1.000 $)

-          A meglévő adathálózat jobb kihasználtsága

Végeredményül a megtakarítások olyan mértékűek voltak, hogy a vállalat a többi telephelyén is ezt a megoldást kívánja megvalósítani, illetve további VoIP alkalmazások bevezetését is tervbe vették.

4.              A legfontosabb szállítók és termékeik áttekintése

Ebben a fejezetben az ismertetett megoldások és alkalmazások piaci megfelelőit vizsgáljuk. Nem célunk, és nem is lehetséges az összes IP alapú beszédszolgáltatást megvalósító terméket ismertetni. Mindenképpen fontosnak tartjuk azonban a jelenleg piacon hozzáférhető termékek áttekintését, hiszen így képet kapunk a jelenleg elérhető technikákról, az egyes vállalatok szerepéről és becslést adhatunk a jövőbeli fejlesztési irányokról is.

A vállalati megoldások rendszerszállítói sok esetben az IP vagy a telefonos világ már ismert szereplői (Cisco, 3Com, Ericsson), azonban itt más fontos nevek is szerepelnek, pl. a VocalTec, aki a technológia gyártóinak úttörője volt és azóta is élen járó, elsősorban szolgáltatói rendszergyártó. Kitérünk még néhány kevésbé ismert névre, ahol nem is a név, hanem inkább a jellemző terméktulajdonság a fontos (pl. a MultiTech, nem szabványos kisvállalati megoldása).

4.1.       Gateway-ek

A gateway-szállítók rendszertechnikai csoportosítását itt is megtartjuk, és külön tárgyaljuk az önálló és a router/access server alapú megoldásokat szállító cégeket. A gateway-ek ismertetésénél sok esetben az ismertetett megoldás egyben integrált gatekeeper is, hiszen – különösen kisebb megoldásoknál – ugyanazon hardver ill. szoftver gondoskodik a H.323 funkcionális szolgáltatásairól.

Nem látjuk célszerűnek sok ugyanolyan gateway ismertetését, csupán a legjellemzőbbeket. Még ennél is hasznosabbnak ítéljük meg néhány gateway táblázatos ismertetését. Ez látható az  6. táblázatban.

 

 

 

Gyártó

Termék

Kialakítás

Architektúra

Interfész

Max portok száma

H.323

Priorizáció

Kódolás

Max. tömörítés

H.323 gatekeeper

Ár/port

(24 portos rendszereket alapul vév)

3Com

 www.3com.com

S200

Router

Doboz

Analóg, V.35, V.11, T1/E1, PRI

24

Igen

 

G.723.1, G.729A, G.711

5.3 kbit/s

 

 

Ascend Communications Inc. www.ascend.com

Multivoice Gateway

RAS

Kártya modul helyekre

T1/E1, PRI

96

Igen

DS byte

G.711, G.729(A), G.723.1

5.3 kbit/s

Multivoice access manager

1.060 $; gatekeeper 3.000 $-tól

Cisco Systems Inc. www.cisco.com

Cisco 2600, Cisco 3600 series

Router

Doboz

T1/E1, BRI, analóg

72

Igen

DS byte, RSVP

G.726, G.729, G.729(A), G.723.1

5.3 kbit/s

Multimedia Conference Manager

1.415 $ (12 portos rendszer)

Cisco Systems Inc. www.cisco.com

Cisco AS5300

RAS

Kártya modul helyekre

T1/E1, PRI

48

Igen

DS byte, RSVP

G.726, G.729, G.729(A), G.723.1

5.3 kbit/s

Multimedia Conference Manager

855 $

Digi International www.digi.com

Netblazer 8500

RAS

Kártya szerverbe

T1/E1, PRI

96

Igen

Nincs

G.723.1, G.729(A), G.711

5.3 kbit/s

Gateway-el integrálva

1.000 $

E-Fusion Inc. www.efusion.com

eBridge

Önálló

Kártya szerverbe

T1/E1, PRI

48

Igen

Nincs

G.723.1, G.729(A), Saját szabadalom

5.3 kbit/s

Gateway-el integrálva

3.500 $-tól 5.000 $-ig

Ericsson Inc. www.ericsson.com/iptelephony

IP Telephony (IPT) voice gateway

Önálló

Kártya modul helyekre

T1/E1, PRI

120

Igen

Nincs

GSM, G.729(A), G.723.1, G.711

5.3 kbit/s

IPT Gatekeeper

800 $; gatekeeper 4.000 $-tól

Hypercom Corp. www.hypercom.com

Integrated Enterprise Network (IEN) series

Access concentrator

Kártya modul helyekre

T1/E1, analóg, PRI, BRI

768

Igen

RSVP

G.723.1, G.729(A), G.711,

Saját szabadalom

5.3 kbit/s

Gateway-el integrálva

300 $; szükséges call manager, 

5.000 $-tól

Linkon Corp. www.linkon.com

Linknet

Önálló

Kártya szerverbe

T1/E1, analóg, PRI

48

Nem

Nincs

G.723.1, G.728, G.711, GSM, Saját szabadalom

4.8 kbit/s

Linknet Gatekeeper

1.000 $, gatekeeper-rel

Lucent Technemlogies Inc.

Www.lucent.com

Internet Telephony Server/Multimedia Communications Exchange (MMCX)

Önálló

Kártya szerverbe

T1/E1, analóg, PRI

48

Igen

RSVP

G.723.1, Saját szabadalom

5.3 kbit/s

Service Access Manager

700 $

Lucent Technemlogies Inc.

Www.lucent.com

Packetstar IP Gateway 1000

RAS

Kártya modul helyekre

T1/E1, PRI

632

Igen

Nincs

G.711, G.729(A), G.729(B)

8 kbit/s

Packetstar IP Gatekeeper

600 $ (96 portos rendszer); 150.000 $ a gatekeeper

Lynk Ltd. Www.soholynk.com

Telelynk

Önálló

Kártya szerverbe

T1/E1, analóg

Depends on PC server (24 per card)

Igen

Nincs

G.723.1, G.729(A), ADPM, G.711

5.3 kbit/s

Gateway-el integrálva

350 $

Memotec Communications Inc. www.memotec.com

CX950 Access Switch

Router / multiservice switch

Kártya modul helyekre

BRI, analóg

7

Nem

Igen

Saját szabadalom

5.8 kbit/s

Nincs

900 $ (7 portos rendszer)

Motorola Information Systems Group www.mot.com/isg

Vanguard family

Router

Doboz

T1/E1, BRI, PRI, analóg

24

Igen

DS byte

G.723.1, G.729(A), Saját szabadalom

5.3 kbit/s

Nincs

550 $

Multi-Tech Systems Inc. www.multitech.com

MultiVOIP gateway

Önálló

Doboz

Analóg

8

Nem

Nincs

G.723.1, G.729(A), G.711

5.3 kbit/s

Nincs

500 $ (8 portos rendszer)

Netrix Corp. www.netrix.com

Network Exchange 2210, Network Exchange 2201

Önálló

Kártya szerverbe

Analóg, T1/E1, PRI, BRI

168

Nem

DS byte

Saját szabadalom

5.5 kbit/s

Gateway-el integrálva; proprietary

500 $

Netspeak Corp. www.netspeak.com

Webphone Gateway Exchange

Önálló

Kártya szerverbe

T1/E1, analóg, PRI

96

Igen

Nincs

GSM, G.723.1

5.3 kbit/s

Kapcsolat szerver

500 $

Nemkia IP Telephony www.nemkiaiptel.com

Nemkia IP telephony gateway

Önálló

Kártya szerverbe

T1, BRI, PRI, analóg

48

Igen

Nincs

G.711,

Saját szabadalom

7.3 kbit/s

CP szerver

1.000 $,  gatekeeper-rel

Nemrthern Telecom Ltd. (Nemrtel) www.nemrtelnetworks.com

VIP Gateway

Önálló

Kártya szerverbe

T1/E1, analóg

24

Nem

DS byte, RSVP

G.711, G.723.1, G.729(A)

5.3 kbit/s

Telephony Packet Network

540 $

Nemrthern Telecom Ltd. (Nemrtel) www.nemrtelnetworks.com

Baystack ARN

Router

Doboz

Analóg

4

Igen

DS byte, RSVP

G.711, G.723.1, G.729(A)

5.3 kbit/s

Telephony Packet Network

1.450 $

(4 portos rendszer)

Nuera Communications Inc.

www.nuera.com

F-50 IP, F-200 IP

Önálló

Kártya modul helyekre

T1/E1, analóg

24

Nem

DS byte

G.728, G.729, G.726, G.711,

Saját szabadalom

4.8 kbit/s

Gateway-el integrálva

1.000 $,  gatekeeper funkciókkal

Radvision Ltd. Www.radvision.com

L2W-323

Önálló

Enclosed Doboz

T1/E1, PRI, BRI

24

Igen

Nincs

G.723.1, G.711, G.728, G.729(A)

5.3 kbit/s

Gateway-el integrálva

1.000 $, gatekeeper funkciókkal

Siemens Information and Communications Networks Inc. www.icn.siemens.com

Hicom Xpress Telephony Internet Server

Önálló

Kártya szerverbe

T1/E1, PRI

96

Igen

DS byte

G.723.1

6.3 kbit/s

Gateway-el integrálva

1.250 $, gatekeeper funkciókkal

VegaStream Ltd. www.vegastream.com

Vega 50

Önálló

Doboz

PRI, BRI

8

Igen

-

G.711, G729a, G.723.1

5.3 kbit/s

-

400 $ (8 portos rendszer)

VocalTec Communications Ltd. Www.vocaltec.com

VocalTec Telephony Gateway

Önálló

Kártya szerverbe

T1/E1, PRI, BRI, analóg

96

Igen

Nincs

G.723.1, G.729, G.711, GSM, Truspeech

4.8 kbit/s

Vocaltec gatekeeper

1.000 $, gatekeeper-rel

6. táblázat.   Gateway-ek összehasonlítása

4.1.1.         Önálló gateway-ek

4.1.1.1.                 VegaStream: Vega 50

14. ábra.                Vega 50

A Vega 50-es gateway-et (14. ábra) SOHO környezetben való használatra tervezték, maximum 8 hangcsatornát (ISDN/analóg) képes kezelni. Nem PC architektúrájú, desktop rendszer (stack-elhető, rack-be helyezhető). Támogatja szinte az összes elterjedt szabványt (H.323.2, G.711, G729a, G723.1). A hívásmenedzsment egy web-böngészőn keresztül állítható az eszközben.

Az eszköz 8 analóg interfészt tartalmaz, a konfigurálás és a menedzsment egy beépített web server segítségével lehetséges.

Ára portonként 400$ (tájékoztató listaár)

További modelek:

Vega 100 - nagy cégek, szolgáltatók részére (max. 120 port)

Vega 200 – audio konferenciára alkalmas eszköz, egyszerre max. 30 résztvevő számára 

4.1.1.2.                 VocalTec: Series 120

A VocalTec kialakította VocalTech Ensemble Architecture (VEA) nevű rendszerét, melynek egyik legfontosabb tagja a Series 120-as gateway.

A gateway nagyvállalatok és szolgáltatók részére, továbbá web alapú call center üzemeltetők számára tervezték, maximum 120 vonal átvitelére van lehetőség. Portjai univerzális kiépítésüek. A gateway használata a többszörös díjnyertes Internet Phone-ra épül.

A gateway-hez szükséges még egy gatekeeper, és egy hálózati menedzser program, mely biztosítja az NMP vezérelhetőséget (15. ábra).                     .

15. ábra.                VocalTec Ensemble Architecture

A támogatott hívások:

-          Telefon-telefon

-          Internet Phone-telefon

-          Telefon-Internet Phone

-          Web lap-telefon (Call Center, Surf&Call)

-          Fax-fax

Tulajdonságok:

-          Valós idejű audió és fax kommunikáció – full duplex kapcsolat

-          Host alapú hívás

-          Sávszélesség menedzsment

-          DSP alapú hívás

-          Univerzális hang és fax portok

-          Több kódolási eljárás használata (G.723.1, G.711, GSM, G.729)

-          Telefonkártya és számlázási rendszerek használata

-          Támogatja a T1, E1, analóg E&M, ISDN-PRI és MFC-R2 kapcsolatokat

-          Nyílt architektúra

-          Biztonság

-          Kompatibilitás más VocalTec gateway-ekkel és az iparág számos más termékével

-          H.323.2 támogatás

-          Távoli menedzsment

-          Megbízhatóság

-          TCP/IP hálózati interfész: Ethernet 10BaseT (RJ45/BNC) és 100 BaseT (RJ45)

-          Jelzések: DTMF, pulse, MF felismerés, MF tárcsázás és generálás

További eszközök:

További modelek:

-          VocalTec Series 30 (max. 30 port)

-          VocalTec Series 2000 (max. 480 port)

4.1.1.3.                 MultiTech: MultiVOIP

A MultiVOIP (16. ábra) azon termékek tipikus példája, amely nem H.323 kompatíbilis. Habár komolyabb jövőt csak a fenti protokollt támogató termékeknek tudunk jósolni, terjedése miatt foglalkozni kell olyan megoldással is, amely kizárólag adott vállalati megoldásra alkalmas, és jövőbeli bővíthetősége jelentős korlátokba ütközik.

16. ábra.                MultiVoIP

A MultiTech MultiVOIP gateway-e ugyanakkor olcsó és hatékony megoldást kínál azoknak a kis és közepes méretű vállalatoknak, akik a hangátvitelt az IP hálózaton szeretnék megvalósítani. A gateway kulcsrakész megoldást kínál, nem igényel további hardver- vagy szoftver-kiegészítést – persze ez egyben a bővíthetőség korlátja is.

A megoldás a középtávon nagy valószínűséggel nem bővülő, nagyobb szolgáltatásokat nem igénylő vállalatoknál lehet megoldás.

Közvetlenül csatlakoztatható a LAN hálózatra.

Tulajdonságok:

-          2, 4 vagy 8 analóg port a meglévő IP hálózaton vagy az Interneten keresztüli kommunikációra

-          10 Mbit/s-os Ethernet interfésszel rendelkezik

-          Hangtömörítés hívásonként 6,3 Kbit/s, ITU G.723-as szabvány szerint

-          Támogat minden G.3 fax eszközt

-          Önálló doboz, nem PV vagy router alapú

-          Továbbítási hibakijavítás, hibás keret kiegészítés.

-          Kis késleltetést ígér a gyártó – itt persze a processzálási időn kívül a hálózat lehet a meghatározó

-          Az analóg portok FXS, FXO és E&M csatlakozások, így minden egyes port közvetlenül kapcsolódhat telefonra, alközponti mellékre és alközponti trönkre

-          Távoli konfigurálási lehetőség az Interneten át web böngésző, telnet, tftp alkalmazásával

-          SNMP agent-et tartalmaz

-          Hívás jegyzék, hangminőség statisztika, és egyéb menedzselési eszközök

-          Biztonsági funkciók és jelszó azonosítás

-          Könnyen használható konfigurálási és menedzselési szoftver Windows 95, Windows 98, vagy Windows NT platformokra

4.1.2.         Router alapú megoldások

A router alapú megoldások gyártói általában az adat- vagy beszédátvitelben már ismert nevek. A következőkben ezért a cégeket bemutatnunk fölösleges lenne, erre esetleg utalunk.

4.1.2.1.                 Nortel (Bay)

A Nortel (Bay Networks) egyik gateway megoldása az MMCS (MultiMedia Carrier Switch) nevet viseli. A megoldás nagy portsűrűsége (120 E1/T1) alkalmassá teszi szolgáltatói használatra.

Hasonló célú megoldásnak számítanak a Passport gateway-ek, melyek szintén szolgáltatói használatra készültek.

Egy másik VoIP gateway megoldás a korábban megvárásolt Micom cég terméke, a PC alapú V/IP Phone/Fax Gateway nevű termék. Ennek előnye az alacsony ár.

Mindezek a megoldások viszont önálló gateway-ek. Ami valóban router alapú megoldás, az az ARN routerekbe (17. ábra) helyezhető hang modul.

17. ábra.               

ARN

A szabványos megoldás az ismertetett három analóg interfész-típust egyaránt támogatja, négy analóg port erejéig. A megoldás elsősorban a létező ARN routerek IP beszédátviteli képességének bővítését támogatja. A következő fejezetben ismertetett Cisco-hoz hasonlóan itt is először hang modult kell a routerbe helyezni, és abba az interfész-kártyákat. A hangmodul elérhető integrált soros interfésszel. Az ilyen módon kialakított megoldás a kötséghatékony soros vonali IP beszédátviteli célt támogatja – jellemzően a bérelt vonalas vállalati telephelyek közötti beszédforgalmat. Digitális interfészt ez a megoldás nem támogat – itt az előbb említett valamelyik nagyobb rendszerét ajánlja a Nortel.

4.1.2.2.                 Cisco

A Cisco megoldások Magyarországon talán a legismertebbek. Habár az első Cisco-termékek megjelenésekor már sokféle VoIP megoldás létezett, sokak számára a Cisco megoldások jelentették az első találkozást a technológiával. Sajnos többen azonosítják a technológiát a céggel.

A Cisco termékek között elsősorban hatékony vállalati megoldásokat találhatunk. Az utóbbi időben újabb és újabb termékek jelentek meg, röviden összefoglaljuk ezeket.

Közös jellemző az IOS által támogatott voice funkciók, az analóg interfész kártyák (két interfészt tartalmaz egy kártya), melyek FXO, FXS és E&M verzióban léteznek. A digitális interfészek – melyek szintén az IOS-ben konfigurálhatók – támogatják a CAS és transzparens CCS jelzésrendszereken kívül a QSIG-et is.

Valamennyi megoldás beszéd és fax átvitelét is támogatja.


Az 1750-es router (18. ábra) a fixen tartalmazó 10/100-as LAN port mellett három kártyahelye közül maximum kettőbe tehető hang interfész-kártya, és maximum kettőbe soros interfész modul, pl. MLLN vagy FR kapcsolatra. Egy interfész kártya két interfészt tartalmaz.

18. ábra.                Cisco 1750

A 2600-as és a 3600-as sorozatú, multifunkcionális, moduláris routerekbe hangmodul helyezhető, melynek kártyahelyeibe illeszthetők bele az interfész kártyák. Interfészként ISDN BRI is támogatott annak minden szolgáltatásaival. A 3620-as, 3640-es és 3660-as routerek eltérő modulhely-száma jól skálázható megoldási alternatívákat kínál. Az 1750-es és a 2600/3600-as megoldások egyaránt támogatják a VoIP és VoFR szolgáltatást.

A 3810-es router E1-es csatlakozást szolgáltat a PBX felé, és soros vagy struktúrált (Multiflex trunk) átvitelt kínál a külső FR hálózat felé.

A 7200 és 7500-as család nagyobb megoldásokat kínál. SOHO környezetben az előző megoldások a jellemzők.

A Cisco gateway-megoldások ennél részletesebb ismertetése itt nem célunk.

A Cisco VoIP gatekeeper és VoIP menedzsment megoldások elkülönítése nem egyértelműen értelmezett. A Call Manager termék ilyen típusú célja ellenére a vállalati megoldások terén ez ritkán alkalmazott. A megbízható működés, a megfelelő portsűrűség, a költséghatékonyság és a támogatott alapfunkciók jelenleg elegendőek jó vállalati megoldások nyújtásához, tehát a Cisco IP alapú beszédátviteli megoldásai továbbra is népszerűek. Az előző fejezetben lévő IP alapú beszédszolgáltatásoknak azonban – a többi router alapú megoldáshoz hasonlóan – még jelentős fejlődése jósolható.

4.1.2.3.                 Ascend (Lucent Technologies)

Az Ascend nevet valószínűleg szintén nem kell bemutatni. Az USA területén a nagyobb hálózati kapcsolóeszközök és access serverek területén piacvezető cég Voice over IP megoldása először a MAX6000 nevű (19. ábra) behívó rendszerébe tervezett MultiVoice modul és szoftver megjelenésekor vált népszerűvé. Az Ascendnek jelenleg is van kiépített hálózata a világ több mint 40 országában.

19. ábra.               

MAX 6000

A műszaki megoldás – mivel access server alapú – itt is a routerbe helyezett modulokkal történik. Egy MAX 6000 (19. ábra) összesen 4 ISDN PRI kapcsolatot és maximum 90 hívást támogat. Az eszközök stack-elhetők is. Az Ascendnek külön web alapú gatekeeper szoftvere van, amelybe a gateway-ek beregisztrálják magukat. Az Ascend fő intelligenciája azonban – pl. a VocalTec-től eltérően – a gateway-ekben van. A hatékonyan kialakított MVAM (MultiVoice Access manager) szoftver olyannyira jól használható szolgáltatói körben is, hogy az access server felépítése ellenére inkább ide javasolható. Ezt főképp azért tehetjük meg, mert a cégnek nem csak jelentős tapasztalata van hibatűrő hálózati megoldások kialakításában, de termékeiben is megbízhatóan működő megoldás ismerhető fel.

4.1.2.4.                 3Com

A 3Com, amely jellemzően a kiváló LAN és a költséghatékony routing megoldásairól híres, napjainkban jelent illetve jelenik meg új VoIP és VoFR termékeivel. A Motorola Vanguard termékcsaládjával egyesülve már megjelent a PathBuilder s200 családja, amely fix kiépítésű router alapú VoIP megoldást nyújt. Jellemző alkalmazás a vállalati telephelyek összekötése. Az S200 megoldás LD (low desity) és HD (high density) kategóriája különböző portsűrűségű megoldásokat nyújt versenyképes áron.

20. ábra.               

PathBuilder S400

A 3COM a közelmúltban jelent meg új S400-as sorozatával (20. ábra), ami még több lehetőséget nyújt a felhasználók számára. Mindkét megoldás jellemzője természetesen a H.323 szabványosság, a változatos FXO, FXS és E&M analóg kiépíthetőség és az alacsony ár.

Az S400 sorozat fixen két 10/100-as Ethernet és két soros interfésszel rendelkezik, valamint 2, 3 vagy 4 modulhellyel FXO, FXS vagy ISDN BRI csatlakozásra (az Európában relevánsak közül). Ez a moduláris megoldás kiváló lehet SOHO IP beszédátviteli, kis portsűrűségű, modern és megbízható, ugyanakkor alacsony költségű megoldásokra.

4.2.       Gatekeeper és menedzsment megoldások

A gatekeeper biztosítja a VoIP rendszer intelligenciáját. Szemben az önálló gateway-ekből álló rendszerekkel a gatekeeper központilag látja el a címzési, biztonsági, felhasználó azonosítási és egyéb vezérlési funkciókat. Továbbá rendelkezhet a telefon-telefon, PC-telefon kapcsolatok támogatásán túl egyéb funkciókkal, mint például a web alapú call-center.

A gatekeeper elhelyezkedhet különálló eszközön, de tartalmazhatja maga a gateway is a gatekeeper funkciót.

A különálló gatekeeper-rel rendelkező VoIP rendszerek közül az egyik legjelentősebb a VocalTec.

A VoclaTec gatekeeper-e a VocalTec Ensemble Architecture (VEA) központi eleme. Windows NT alapú szoftver, önállóan nem rendelkezik grafikus interfésszel. A beállításokhoz manuálisan a registry-ben férhetünk hozzá, vagy parancssorból a DBAdmin programmal, illetve grafikus interfészen keresztül a Network Manager-ből.

A gatekeeper központilag tárol minden a rendszerre vonatkozó adatot. Az adatbázisa Oracle alapú, replikálható a Network Manager segítségével.

A hívások a gatekeeper irányításával, a központi dialing plan, valamint a gateway priorizáció és terheltségi viszonyok alapján jönnek létre. Valamennyi a hívásokra vonatkozó információ kiolvasható a rendszer log fájljaiból.

A gatekeeper és a VEA konfigurálásához elengedhetetlen a VocalTec Network Manager (VNM).

A VNM könnyen kezelhető felületet biztosít a rendszer paramétereinek beállításához, illetve ezek figyeléséhez, tekinthetjük a gatekeeper grafikus interfészének. A VNM-en keresztül folyamatosan követhető a rendszer állapota, hiba esetén nyomban be lehet avatkozni.

Az Ascend MultiVoice Access Manager-e szintén PC alapú és webes felületen konfigurálható vele a VoIP hálózat. A böngészőn keresztül akár távolról kapjuk meg az eszközök státuszát és a rendszer statisztikáit, valamint ezen keresztül férhetünk hozzá a felhasználói adatbázishoz és állíthatjuk be a tárcsázási tulajdonságokat.

4.3.       Számlázó rendszerek

A jelenleg piacon levő számlázó-rendszerek közül a Mind iPhonEX (21. ábra) az egyik legelterjedtebb.  Nagy telefonszolgáltatók, mint a Deutshe Telecom, és több következő generációs IP telefonszolgáltató választotta. Együttműködik több VoIP eszköz gyártóval, mint az Ascend, Cisco, Ericsson, Lucent, Netspeak, Nokia és VocalTec.

21. ábra.                Mintaképernyő a MIND iPhonEX-ből

A rendszer által kezelt felhasználóknak nincs felső korlátja, támogatja mind a hitelkártyás, korlátozott hitelkeretes és prepaid fizetési módokat. Rendelkezik webes interfésszel a könnyű szolgáltatói adatbázis kezelés, valamint a felhasználói egyenleg lekérdezés részére.

Az alap rendszer kiegészíthető különböző modulokkal. A Call Management System (CMS) modullal grafikonos statisztikák készíthetők a hívás aktivitásról. Megjeleníthető a napi híváseloszlás, átlagos hívásidő akár felhasználó, cél, gateway, vagy trönk szerint csoportosítva. A Traffic Analysis modul a szolgáltatóknak nyújt segítséget erőforrásaik optimalizálásában. Elemzést készít az eszközök terheltségéről, a hívások időbeli és célszerinti eloszlásáról.

A Rodopi Billing Software szálázó és menedzsment szoftver Internet szolgáltatóknak és telekommunikációs vállalatoknak. Termékük tartalmaz integrált felhasználói modult, és támogatja a prepaid fizetési módot.

A szoftver Windows NT-n fut és Microsoft SQL adatbázist használ, ideális megoldást nyújt kis és nagy szolgáltatók esetén is. A rendszer on-line feliratkozással, számlázással, felhasználó kezeléssel, hozzáférés menedzsmenttel és RADIUS interfésszel rendelkezik.

A Portál Infranet IPT kulcsrakész megoldást kínál új Internet-telefonszolgáltatóknak. A Portal’s Infranet Software ideális megoldást nyújt a felhasználói menedzsment és a számlázó rendszer számára.

A felhasználókat azonnal regisztrálja, így a szolgáltatás rögtön elkezdődhet. Ez a regisztráció történhet a weben keresztül is. A felhasználó azonosítása és hitelkeretének ellenőrzése real-time történik. Költségek alapján optimalizálja a hívás útvonalát és képes számlák generálására.

4.4.       IP alapú alközpontok

Az IP-alapú telefonalközpontok előzményeként időről időre felmerült a szétosztott, csomagkapcsolásos elven működő telefonközpontok kérdése, pl. kábeltévé infrastruktúrán, elsősorban a vezetékezés megtakarítása céljából.

Az IP, mint egységes adatátviteli platform alkalmazása PBX-re komoly előnyökkel járhat. Elsőként nem is a közvetlen költségcsökkenést kell megemlíteni, hanem azt, hogy az IP-alközpont rugalmasan, korlátozások nélkül és gyakorlatilag az igény felmerülését követően azonnal bővíthető ill. átkonfigurálható. Ha pl. egy felhasználó átköltözik egy másik helyre, a számát megőrzi, profilját (pl. hívásátirányítás, várakoztatás stb.) pedig saját maga konfigurálhatja át a vállalati intranet Web-felületén. Mindez végül is mérhető költségmegtakarítással jár.

4.4.1.         Áttekintés

Közvetlen költségmegtakarításként többek között kisebb kábelezési költségekkel lehet számolni, azután azzal, hogy a végkészülékek egy jelentős és valószínüleg egyre növekvő hányada az a multimédiás PC lesz, amely már ott van az asztalon.

Mindenesetre a direkt költségmegtakarításokkal szemben kell állítani a hálózat áttervezésével és szükséges mértékű feljavításával járó költségeket. A jó minőséghez jól tervezett intranetre van szükség, kívánatos a kapcsolt architektúrára áttérni osztott közegről.

Mi az IP-PBX? Általánosan: telefonszolgáltatás megvalósítása vállalati intraneten, épületen belül (LAN-on) és többtelephelyes esetben is (WAN-on), IP protokoll felett. A szolgáltatásokat illetően az az elvárás, hogy a korszerű alközpontok szolgáltatásainak nagy részét nyújtsa. A végkészülékek lehetnek hagyományos távközlési felületre csatlakozó analóg vagy digitális készülékek, speciális IP-telefonok, amelyek közvetlen LAN-csatlakozással rendelkeznek és természetesen PC-k.

 

Az IP-PBX-ek jellegzetes rendszertechnikai megközelítései a következők.

1. Centralizált, hagyományos PBX-alapú megoldás

Ez a megoldás, amely egy, a hagyományos PBX-be integrált gateway-en alapszik, amely az alközpont végkészülékei és az IP-s végkészülékek között átjárásról gondoskodik. A nyilvános hálózat felé az alközpont a szokásos módon analóg vagy digitális trönkökön biztosítja a kapcsolatot. Ebben a megközelítésben a fő feladatokat továbbra is a hagyományos alközpont látja el, az IP-gateway segítégével arra van lehetőség, hogy PC-s munkaállomásokról is lehessen telefonálni, és igénybevenni mindazokat a PBX-szolgáltatásokat, amelyeket a szokásos végkészülékeiről el lehet érni.

2.      Teljesen szétosztott megoldás.

Minden végkészülék IP-s, a kapcsolatok felépítését, lebontását, menedzselését egy központi hívásvezérlő egység végzi (szoftver egy megfelelő szerveren). A nyilvános hálózathoz csatlakozás gateway-en keresztül történik amely rendelkezik a szükséges trönkvonali interfészekkel.

3.      Centralizált hibrid megoldás.

A hálózaton néhány hagyományos végkészüléket összefogó koncentrátorok helyezkednek el, ezek között a kommunikáció viszont IP-n történik. A nyilvános hálózathoz csatlakozás módja ugyanaz, mint a 2. esetben.

Az 1. megoldás képviselői a nagy alközpontszállítók (Siemens, Ericsson, Lucent), amelyek ezzel – úgymond – sima átmenetet biztosítanak a klasszikus alközponti megoldásoktól az IP alapú megoldásokig, egyben megőrzik a már beszerzett eszközöket. A 2. megoldás képviselője pl. a NetPhone, amely állítja, hogy ez a LAN-nal szembeni igények szempontjából költségtakarékosabb megoldás, mivel a megkívánt minőséget (sávszélesség, késleltetés) csak a koncenrátorok között kell biztosítani, a LAN-nak ez a része kell csak kapcsolt legyen. A 3.megoldás jellegzetes képviselője a Cisco (korábban Selsius Systems) rendszere.

4.4.2.         A Cisco Selsius rendszere

A rendszer vázlata a 22. ábrán látható. A legfontosabb funkcionális egységek a hívásmenedzser (Call Manager) és az IP-telefonok. A nyilvános hálózathoz csatlakozást analóg vagy digitális interfészekkel rendelkező trönk-gateway-ek biztosítják. Mód van hagyományos analóg végkészülékek csatlakoztatására is, erre az „Analog Station Gateway” szolgál.

22. ábra.                Cisco Selsius architektúra

4.5.       PC-kliensek

1994-ben a VocalTec készítette el az első PC klienst. Programjuk megjelenése az Internetes kommunikációs eszközök forradalmához vezetett. Azóta több cég foglalkozik PC kliensek fejlesztésével. Ezek egy része önálló termék és csak ugyanolyan klienst futtató számítógéppel képes kommunikálni. Más részük egy-egy gyártó komplex VoIP rendszerének része, vagy támogatja a H.323-as szabványt, hogy hagyományos telefonhálózatba is képes legyen hívást felépíteni, illetve más PC kliensekkel kapcsolódni.

A VocalTec Internet Phone nevű kliense még mindig az egyik legnépszerűbb, jelenleg az 5.01-es verziónál tart. Az audio és video kapcsolat mellé szöveges csevegést, fájlátvitelt, audió-, és video konferenciát, on-line közösségekhez való csatlakozást és faliújságot is kínál. A támogatott codec-ek a VocalTec VSC 8 kHz és VSC 5,5 kHz, a DSP Group TrueSpeech, a GSM és a CCITT G.711 u-Law.

A VocalTec másik terméke a VocalTec Internet Phone Lite (IPL). Ez a kliens szerves része a cég VoIP rendszerének, a VocalTec Ensemble Architecture-nak (VEA). A program könnyen installálható és minimális rendszer erőforrásokat használ fel. Gyorsan letölthető, hiszen mérete 2 MB alatt van. Az Internet Phone Lite egyedüli funkciója a hagyományos telefonhálózathoz való csatlakozás valamely szolgáltató gateway-én keresztül. Az IPL a VEA egyik végfelhasználói komponense, melyet a szolgáltatók saját igényeik szerint alakíthatnak. Az Internet Phone Lite Service Provider Kit segítségével az Internet-telefonszolgáltatók (Internet Telephony Service Providers, ITSP) az IPL-t saját arculatuknak megfelelően változtathatják. Ebbe beletartoznak a saját logo, web linkek, gyorstárcsázó gombok és a megjelenő reklámok. Támogatott kódolásai között szerepelnek a VocalTec saját fejlesztésű codec-jei, valamint az általánosan támogatott szabványok is.

A Microsoft az 1996-ban megjelent NetMeeting-el lépett be a PC kliensek piacára. A program legfrissebb verziója a 3.01-es, elterjedését segíti, hogy ingyenes, valamint a Windows 98 operációs rendszer és az Internet Explorer újabb verziói eleve tartalmazzák. A NetMeeting 3.01-es megújult felülettel és kibővült funkciókkal jelentkezett. A közös munkát elősegítve megoszthatjuk alkalmazásainkat a konferencia résztvevőivel, valamint hívási hivatkozásokat hozhatunk létre, hogy vállalati honlapjainkról hívjanak minket. Emellett rendelkezésre áll a csevegés, a faliújság, a fájl átvitel, valamint a címszolgáltatás. A program e-mail cím alapján létesít kapcsolatot, mely egy címszolgáltató segítségével épül fel. Támogatott codec-jei a G.723.1, Lernout & Hauspie SBC és CELP, Microsoft ADPCM és a CCITT A-Law illetve u-Law. A NetMeeting H.323 kompatíbilis (7. táblázat).

Név

Gyártó

Platformok

Codec-ek

Funkciók

H.323

Internet Phone 5.01

VocalTec Communications Ltd.

Windows 95/98, Windows NT, Windows 3.x

VocalTec VSC 8-, 5.5 kHz; GSM;

DSP Group TrueSpeech;  CCITT G.711 u-Law

PC-PC, PC-Phone, Video, Konferencia, Chat, Faliújság, Fájl átvitel

Igen

Internet Phone Lite x.x

VocalTec Communications Ltd.

Windows 95/98, Windows NT

Xxxxx

PC-Phone

Igen

Netmeeting 3.01

Microsoft Corporation

Windows 95/98, Windows NT

 

G.723.1; L&M SBC, CELP; Ms ADPCM; CCITT A-Law, u-Law

PC-PC, PC-Phone, Video, Konferencia, Chat, Faliújság, Fájl átvitel, Alkalmazás megosztás

Igen

7. táblázat.   PC kliensek összehasonlítása

4.6.       Web-telefonmegoldások

Számos termék létezik, amivel meg lehet valósítani a web alapú call centert. Ilyenek például a VocalTec Surf&Call nevű programja (www.vocaltec.com), a Net2Phone Click2Talk-ja (www.net2phone.com) vagy a CosmoCom CosmoCall nevű terméke (www.cosmocall.com).

A hagyományos Call Center-ek egyre inkább átalakulnak ügyfélközpontú multimédia centerekké. Ezek interaktív kommunikációt biztosítanak az ügyféllel, mely elősegíti az eladást és a terméktámogatást.

A VocalTec Surf&Call Center-e (www.vocaltec.com) real-time audió kapcsolatot biztosít az ügyfél és a vállalt között. A Surf&Call oldalakról web – telefon kapcsolat valósítható meg. Előnyei, hogy bármilyen létező Call Centerrel együttműködik, és használatához csak egy böngésző alá beépülő plug-in-t kell letölteni.

A VocalTec Surf&Call Center Pro a web – telefon kapcsolaton túl többlet szolgálatsokkal rendelkezik. A vezetett böngészés segítségével a vállalat munkatársa meghatározhatja melyik web oldalak töltődjenek le az ügyfélnél. Segítséget tud nyújtani űrlapok kitöltéséhez, és real-time szöveges üzeneteket írhatnak egymásnak.

A Surf&Call Center része a VocalTec VoIP architektúrájának, a VEA-nek. A Surf&Call Center Server biztosítja az együttműködést a beérkező hívás, a gateway-k és Call Center berendezések között.

Az Acuity WebCenter Suite (www.acuity.com) teljes megoldás az ügyfélről való gondoskodásra a weben keresztül. A WebCenter Suite integrált technológiák átfogó megoldását kínálja, beleértve a felhasználói önálló segítséget, az automatikus e-mail válaszadást, az üzleti szabályok figyelembevételével történő intelligens útvonal-megállapítást és a real-time kommunikációt. Továbbá a WebCenter Suite beintegrálható a létező infrastruktúrába, lehetővé téve a vállalatok számára a létező technológiák és az ügyfél-támogató szolgáltatások egyesítését.

A WebCenter Email Managment System (WEMS) segítségével az e-mail menedzsment integrált része lesz a szolgáltatásnak. A WEMS úgy kezeli az e-mail-eket, mint az on-line szöveg-konferenciát, visszahívási igényt, vagy hagyományos call center tevékenységeget.

Az Enhanced Web Response Unit™ (WRU) lehetővé teszi az ügyfelek önálló válaszkeresését minimális rendszer erőforrás felhasználásával.

A CallLink modullal megvalósítható a hagyományos telefonos ügyfél-támogatás. A CallLink-el a felhasználó egy visszahívást kér, a WebCenter Suite a telefonos hálózaton keresztül valósítja meg a szöveges segítségnyújtást.

A WebCenter Suite tartalmazza továbbá a "shared browsing" - közös böngészés funkciót. Ezzel a cégnél látják, az ügyfél melyik oldalt nézi, és segítséget tudnak nyújtani neki az űrlapok kitöltéséhez, vagy információk megtalálásához.

A WebCenter Suite segítségével több virtuális web-center alakítható ki. Mindegyiknek különbözhet a tartalma és formája. Ezzel elkülöníthetők a web-center megoldások ugyanazon vállalatok különböző részlegei számára (eladás, technikai támogatás, stb.).

A Click2Talk (www.click2talk.com) a Net2Phone megoldása, mely lehetővé teszi egy weboldal látogatói számára hívás kezdeményezését a cég call center-ébe. A hívás kezdeményezhető bármilyen multimédia PC-ről a Click2Talk linkre való kattintással. A hívást a Net2Phone Internet Telephony Software-e kezdeményezi, mely szabadon letölthető. Ezután a cég képviselője már úgy válaszolhat a problémákra, mint bármilyen hagyományos telefonhívásnál.

A Click2CallMe használatával a hívás a hagyományos telefonhálózaton keresztül jön létre. A felhasználó a Click2CallMe ikon megnyomása után egy felugró ablakban adhatja meg telefonszámát, és a hívás kívánt időpontját. Ezután a cég hívja fel az ügyfelet a megadott időpontban.

 

5.              Mintakonfiguráció

A Matáv PKI számára készített mintakonfiguráció gateway eszköze a következő:

·         2 db 3Com PathBuilder LD S217 (3C8717)

A rendszer kialakítása a 23. ábrán látható.

23. ábra.                Mintakonfiguráció a Matáv PKI számára

A két gateway egyben router is – két távoli telephely IP alapú összeköttetését valósítja meg. Emellett mindkét oldalon FSX portján csatlakozik egy analóg készülékhez (pl. telefonhoz) valamint FXO portján a helyi alközponthoz. A két telephely így két egyidejű beszélgetést bonyolíthat le az IP hálózaton keresztül.

A egyik oldali LAN-on egy web szerver is elhelyezkedhet. Ezt elérve és egy link-re klikkelve bármelyik telefon is hívható PC-ről is a gateway-eken keresztül. Ennek megfelelően a telefonokkal is lehetőség van PC-ket hívni.

A megoldás web alapú fejlesztési lehetőséget is tartalmaz.