Az üzleti terv

A vállalat egy gazdálkodó egység, a vállalkozás pedig a létrehozására és fenntartására irányuló tevékenység.

A vállalkozó az a személy, aki hajlandó kockázatot vállalni a nyereség megszerzése érdekében, ugyanakkor megszervezi a gazdálkodás feltételeit.

A vállalkozások környezete

A vállalkozások környezetét azok alkotják, akik kölcsönös és tartós, lényeges kapcsolatban vannak a vállalkozással.

Ezek lehetnek:

A belső érintettek azok, akik a vállalkozást alkotják:

·        tulajdonosok (akik a tőkét adják),

·        menedzserek (akik a céget vezetik, nem feltétlen tulajdonos),

·        alkalmazottak (akik a munkájukat adják).

Külső érintettek - a vállalkozás környezetét jelentik - vagyis a szervezet működését kívülről befolyásoló tényezőket:

·        A társadalmi-gazdasági környezet (az állam, az állami apparátus),

·        A Technikai környezet (gépek, anyag),

·        Piaci környezet (ahol találkozik a fogyasztókkal, versenytársakkal, szállítókkal).

·        Ökológiai környezet (földrajzi, természeti környezet).

 

A stratégia fogalma, szerepe: a Stratégia (gazdasági életben) - olyan koncepció, amely rögzíti a vállalkozás hosszú távú célkitűzéseit, meghatározza a célok megvalósulásához szükséges erőforrásokat, valamint a lényeges fejlesztési akciókat.

 

A stratégia szerepe a gazdasági életben:

·        környezeti lehetőségek és a rendelkezésre álló erőforrások összehangolása,

·        meghatározza a hosszú távú fejlesztési irányokat,

·        irányt mutat a piaci lehetőségek között,

·        üzleti kockázat csökkentése, veszélyelhárítás,

·        vezetőknek segít a gazdasági folyamatokba való beavatkozáshoz.

A vállalati stratégia nem más, mint válasz arra, hogy a vállalat alapvető célját hogyan, mi módon valósítja meg.

A stratégiai tervezés feladatai, lépései:

1.     elemzés: önvizsgálat tartása, hogy miben erős és miben gyenge a vállalkozás.

2.     célok meghatározása: küldetés és az alapvető stratégiai cél meghatározása.

3.     stratégia kialakítása: alternatívák kidolgozása, ezek értékelése.

4.     a stratégiai célok megvalósításának módja: szervezeti és személyi felelősök kijelölése, határidők megállapítása, erőforrások megszerzése.

5.     ellenőrzés: utólag vizsgálja felül a célok és határidők megvalósulását.

Az üzleti terv egy olyan 3 (maximum 5) évre szóló koncepció, amely tartalmazza:

- vállalkozás környezetének reális felmérése alapján a vállalkozás üzleti céljait,
- a célok elérésének tervezett módját,
- ismerteti az igénybe veendő külső és belső erőforrásokat,
- bemutatja felhasználásuk várható eredményeit.

 

Az üzleti terv főbb funkciói a következők:
- külső tőke bevonásához és hitelből való finanszírozásához,
- módszertani segédeszköz a vállalkozás előkészítéséhez,
- image és kapcsolatteremtő eszköz,
- útmutató a vállalkozás irányításához,
- mérce a tulajdonosok számára a menedzsment munkájának megítéléséhez, másrészt a menedzsment számára a munkatársak tevékenységének méréséhez.

Üzleti terv részei lehetnek:
- a marketing terv,
- a termelési terv,
- a szervezeti terv,
- a pénzügyi terv.
A teljes üzleti terv nem az előbbi résztervek összege, hanem további fontos fejezetekkel egészül ki.
Gyakori hiba, hogy az üzleti tervet azonosítják a vállalkozás pénzügyi tervével.

Az üzleti terv tartalma, felépítése:

·        az üzleti terv készítésének időpontjában honnan indul a vállalkozás,

·        milyen adottságokkal rendelkezik,

·        hová, mennyi idő alatt és miért akar oda eljutni,

·        milyen eredményeket vár az üzleti tervben foglaltak megvalósulásától,

·        milyen módon, milyen eszközök, és források igénybevételével kívánja célkitűzéseit elérni.

 

Az üzleti terv tartalmát befolyásolja:

·         kinek készül,

·         a vállalkozás mérete,

·         a tevékenység és a felvevő piac jellege és nagysága,

·         a piacon uralkodó viszonyok.

 

Az üzleti terv javasolt fejezetei a következők:

1.     bevezető,

2.     összefoglaló,

3.     iparágelemzés,

4.     a vállalkozás bemutatása (leírása),

5.     működési terv (termelési terv),

6.     marketing terv,

7.     szervezeti terv,

8.     kockázatbecslés,

9.     pénzügyi terv,

10.                       függelék.

 

1         A bevezető oldalban ismertetni kell a vállalkozás legfontosabb adatait:

2         Az összefoglalóban kell bemutatni:

A legfontosabb pénzügyi mutatókat, a befektetés megtérülésének időpontját.

3         Iparágelemzés:

Milyen annak az iparágnak a helyzete, amelyben a vállalkozás működik.

         Az iparág működését befolyásoló környezeti tényezők:

- politikai, jogi környezet,
- gazdasági környezet,
- technológiai környezet,
- társadalmi, kulturális környezet,
- nemzetközi környezet.

Az adott iparág környezetének szerkezeti jellemzői:

·         az eladók száma és azok relatív nagysága;

·         a gyártó és végfelhasználó közötti forgalmazás sajátosságai, csatornái;

·         az iparágba be- és kilépés nehézsége;

·         az iparág mérete és földrajzi határai;

·         az integráció fejlettsége az adott iparágban;

·         az iparág összehasonlító elemzése más iparágakkal.

Az iparág bemutatása:

- mekkora forgalma volt az iparágnak;
- kik a legnagyobb forgalmazók;
- milyen az iparági szerkezet, milyenek a kilátások;
- mekkora növekedés várható a következő években;
- hány és milyen méretű vállalkozás alakult, ill. szűnt meg az iparágban;
- kik a domináns versenytársak.

 

4         A vállalkozás bemutatása

Ebben a részben kell részletesen jellemezni a vállalkozást, le kell írni, hogy mekkora lesz a vállalkozás, kik a tulajdonostársak, milyen társasági szerződés szabályozza jogaikat, milyen és mekkora személyzet segíti munkájukat.

5         A termelési terv:

·        erőforrások bemutatása;

·        a működés telephelyének bemutatása;

·        alkalmazott gépek, berendezések, eszközök bemutatása;

·        anyagok, készletek bemutatása;

·        munkaerőigény ismertetése;

·        fejlesztések bemutatása;

·        szerviz-tevékenység.

6         Marketing terv:

Megfogalmazza azokat az elveket, amelyekkel az üzletág teljesíteni kívánja a marketing elképzeléseit: a célkitűzéseket, a módszereket és az eszközöket.

 

7         Szervezeti terv célja:

Olyan áttekinthető információkat kell a szervezeti tervnek tartalmaznia, amelyekből a befektetők számára kiderül, hogy ki irányítja, és milyen formában a szervezetet és más tagok hogyan működnek együtt a vezetői funkciók ellátása során.

 

8         Kockázat elemzés:

Piackutatás és piacelemzés alapján bemutatja a vállalkozás:

-         gyenge pontjait,

-         erősségeit,

-         lehetőségeit,

-         a veszélyeztető tényezőket.

 

9         Pénzügyi terv:

·        vállalkozás pénzjövedelmeinek áramlása (Cash-flow),

·        jövedelmezőségi terv,

·        eredmény-kimutatás (min. 3 év, max. 5 év) 2 év 1/4 éves részletességgel,

·        előzetes mérleg,

·        kockázatbecslés,

·        likviditási terv, a pénzeszköz források felhasználásának terve,

·        finanszírozási terv.

 

 

Erőforrás gazdálkodás

 

A működő gazdaság erőforrásai között meghatározó szereppel bírnak az alábbiak:

·        befektetett eszközök,

·        forgóeszközök,

·        pénzeszközök,

·        humánerőforrás, vagy más néven a munkaerő-gazdálkodás.

 

 


1. munkaerő szükséglet meghatározása;

2. munkaerő fedezet;

3. meglévő létszám és összetétel összevetése a szükséglet nagyságával, és összetételével;

5. a munkateljesítmények motiválása (bérezési alrendszer); 

4. elbocsátás, felvétel, átképzés.

Az értéktermelő folyamat során a vállalat a megvásárolt alapanyagokat energia és a bevetett munkateljesítmény segítségével a rendelkezésre álló eszközök felhasználásával késztermékké alakítja, melyet a későbbiek során értékesít.

Tárgyi eszközök stratégiája:

A készletgazdálkodás: az anyagok beszerzésével, mozgatásával, tárolásával és kiszolgálásával valamint a késztermékek mozgatásával, tárolásával, kiszolgálásával, értékesítésével foglalkozó tevékenység.

A forgóeszköz szükséglet tervezésének az a célja, hogy a vállalkozás zavartalan működéséhez szükséges forgóeszköz állomány biztosítva legyen.

A logisztika: Az anyag és termékáramláshoz kapcsolódó tevékenységeket foglalja magába.

A logisztika célja, hogy a termék:

·        megfelelő minőségben,

·        megfelelő állapotban,

·        megfelelő helyen,

·        megfelelő időben,

·        megfelelő felhasználónak,

·        megfelelő költségen álljon rendelkezésre.

 

Területei:

1. beszerzés,

2. készletezés,

3. fizikai elosztás és értékesítés,

4. információáramlás.

Könyvvitel és beszámolási kötelezettség

 

A könyvvitel, vagy könyvvezetés az a tevékenység, amikor a gazdálkodó a tevékenysége során előforduló, a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetére kiható eseményekről folyamatosan nyilvántartást vezet, és a nyilvántartást a naptári év végével lezárja.

A könyvvezetés formája lehet:

·        kettős könyvvitel,

·        egyszeres könyvvitel (a személyi jövedelemadó törvény hatálya alá tartozók alkalmazhatják).

A beszámoló jelenlegi formái:

- a mérlegfő összeg a 150 millió forintot,
- az éves nettó árbevétel a 300 millió forintot,
- a tárgyévben átlagosan foglalkoztatottak száma az 50 főt.

Vagyon: magán és jogi személyek által birtokolt javak (dolgok) és a velük kapcsolatos jogok (követelések, kötelezettségek) összessége.

A könyvvitel a vállalkozói vagyont kétféle vetületben vizsgálja:

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK) a vagyon konkrét megjelenési formája.
FORRÁSOK (PASSZÍVÁK) a vagyon eredetét, származását mutatja.
Eszközök összege = Források összege (mérlegegyezőség elve).

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A vállalkozói vagyon számbavétele két módon történhet: leltár összeállítással, vagy mérlegkészítéssel.

A leltár: egyfajta részletes vagyonkimutatás, a tényleges állapot számbavétele mennyiségben, minőségben, értékben. A leltár feltünteti a vállalkozás összes fellelhető eszközét (aktívát) darabszáma szerint, ezért ezt a mérlegkészítés alapbizonylatának nevezhetjük.

A mérleg: olyan kétoldalú kimutatás, amely a vállalkozó eszközeinek és forrásainak értékét mutatja egy adott időpontra (fordulónap) vonatkozóan, összevontan és csak értékben.

A mérleg: a vállalkozó eszközeinek és forrásainak értékét mutatja egy adott időpontra (fordulónapra) vonatkozóan, összevontan és csak értékben.

Eszközök fajtái:

A. Befektetett eszközök:
Minden olyan anyagi eszköz, amely tartósan, 1 éven túl szolgálja a vállalkozási tevékenységet.
A befektetett eszközök három csoportja: immateriális javak, tárgyi eszközök, befektetett pénzügyi eszközök.

I. Immateriális javak:
Azok a nem anyagi eszközök, amelyek közvetlenül és tartósan szolgálják a vállalkozási tevékenységet.

II. Tárgyi eszközök:
Azok az anyagi eszközök, amelyek közvetlenül vagy közvetve szolgálják, tartósan a vállalkozási tevékenységet.
Ide tartoznak: ingatlanok, műszaki berendezések, felszerelések, járművek, egyéb berendezések, beruházások, beruházásra adott előlegek.

III. Befektetett pénzügyi eszközök:
Azok a pénzeszközök, amelyeket a vállalkozó azzal a céllal fektetett be, hogy ott tartós jövedelemre (osztalékra, ill. kamatra) tegyen szert, vagy befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőséget érjen el.
Itt kell szerepeltetni: részesedéseket, értékpapírokat, adott kölcsönöket, hosszú lejáratú bankbetéteket.

 

 

B. Forgóeszközök
Minden olyan eszköz, amely rövid ideig, 1 évet nem haladóan szolgálja a vállalkozási tevékenységet.

I. Készletek:
Rendszerint egyetlen tevékenységi folyamatban vesznek részt. Eredeti alakjukat elveszítik, vagy a tevékenység során változatlan állapotban maradnak.

II. Követelések:
Szerződésekből jogszerűen eredő, pénzformában kifejezett fizetési igény, amely a vállalkozó által teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert teljesítéshez kapcsolódik.

III. Értékpapírok:
Átmeneti, nem tartós befektetés céljából, azaz forgatási célból vásárolt értékpapírok.

IV. Pénzeszközök:
Folyó fizetési eszközök. Azok a vagyontárgyak, amelyek készpénzben, csekkben vagy bankbetétben állnak a vállalkozás rendelkezésére.

Források fajtái:

C. Saját tőke
Olyan tőkerész, amelyet a tulajdonos (alapító) bocsát a vállalkozás rendelkezésére, illetve amelyet a tulajdonos az adózott eredményből hagy a vállalkozásban. A rendelkezésre bocsátás, bent hagyás időkorlát nélküli, vagyis a saját tőke tartós forrásnak minősül, véglegesen áll a vállalkozás rendelkezésére.

D. Céltartalék
Az adózás előtti eredmény terhére képzett olyan forrás, amely a következő év(ek)ben várhatóan felmerülő veszteségek, és kötelezettségek fedezetére szolgál.

F. Kötelezettségek
Különféle szerződésekből eredő, pénzformában teljesítendő tartozások. Idegen tőkének is nevezzük.

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek:
Azok a tartozások, amelyeknek futamideje 1 évnél hosszabb. Összetevői: beruházási és fejlesztési hitelek, egyéb hosszú lejáratú hitelek, hosszú lejáratú kölcsönök, tartozások kötvénykibocsátásból, egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek
II. Rövid lejáratú kötelezettségek:
Azok a tartozások, amelynek a futamideje maximum 1 év. Ide tartoznak: vevőktől kapott előlegek, kötelezettségek áruszállításból, szolgáltatásból (vevők), váltótartozások, rövid lejáratú hitelek, egyéb rövid lejáratú kötelezettségek
III. Hátrasorolt kötelezettségek:
Azok a fizetési kötelezettségek, amelynek lejárata legalább 5 év vagy határozatlan idejű.

Az eredmény-kimutatás a vállalkozás tárgyévi tevékenységből származó, a vállalkozásba maradó nyereség, vagy a veszteség - vagyonvesztés – levezetése; a bevételek, hozamok és a költségek, ráfordítások különbözete.

Formái:

1.     - összköltség eljárással (A változat)

2.     - forgalmi költség eljárással (B változat) készült eredmény kimutatás.