Vállalkozási formák
Egyéni vállalkozás:
A vállalkozási formák közül
talán a legegyszerűbb és a legkönnyebben létrehozható az egyéni vállalkozás!
Előnye:
- Egy személyben alapítható
- Létesítése, megváltoztatása, fölszámolása a
legegyszerűbb
- Kedvezőbb könyvvezetési és adózási szabályok
alkalmazhatósága
- Örökölhető
Egyéni vállalkozások alapítási feltételei:
Vállalkozási tevékenységben nyereségszerzés céljából rendszeres termelő, vagy
szolgáltató tevékenység folyik.
Vállalkozói igazolvány
kiváltásának feltételei:
• Hatósági Erkölcsi
Bizonyítvány,
• Adókártya,
• Illeték megfizetése,
• Személyazonosításra
alkalmas okirat.
Nem kaphat igazolványt:
• Akit, egy évet meghaladó
végrehajtandó szabadságvesztésre ítéltek,
• Aki, foglalkoztatási
(tevékenységre vonatkozó) tilalom alá esik,
• Aki, Gt-nek korlátlanul
felelős tagja,
• Akinek, korábbi
igazolványát visszavonták,
• Akinek, adó, vám és TB
tartozása van.
A vállalkozói igazolvány,
az adózó székhelye szerint illetékes okmányirodánál szerezhető be.
Gazdasági társaságok:
Valamennyi
gazdasági társaságra előírt szabály, hogy társasági szerződéssel, alapító
okirattal jön létre, melyben meg kell határozni az alábbiakat:
·
a gazdasági társaság
cégnevét és székhelyét,
·
a gazdasági társaság tagjait, nevük
(cégnevük) és lakóhelyük (székhelyük),
·
a gazdasági
társaság tevékenységi körét,
·
a társaság jegyzett tőkéjét, (a tagok
vagyoni hozzájárulása rendelkezésre bocsátásának módját),
·
a cégjegyzés módját,
·
a vezető tisztségviselők nevét, lakóhelyét,
·
a gazdasági társaság időtartamát, ha a társaságot határozott időre alapítják.
Általában ilyen nincs! (de önkormányzatok szoktak
bizonyos feladatra)
A
Korlátolt felelősségű társasági /Kft/ szerződése, alapító okirata az általánosan előírtakon túl az
alábbiakat is tartalmazza:
·
a törzstőke és az egyes tagok
törzsbetéteinek mértékét,
·
a teljes
egészében be nem fizetett pénzbetétek befizetésének módját és esedékességét, (a tagok hozzájárulásainak
hátraléka)
·
a szavazati jog mértékét,
·
az első ügyvezetőt,
több ügyvezető esetén a képviselet módját,
·
felügyelő
bizottság kötelező létrehozása esetén az első felügyelő bizottság tagjait,
·
könyvvizsgáló
kötelező választása esetén az első
könyvvizsgáló személyét,
·
a megismételt taggyűlés összehívásának rendjét,
·
szükség szerint egyéb kérdéseket pl.:
mellékszolgáltatás, pótbefizetés üzletrész átruházás szabályait.
A
betéti társaság (Bt) társasági szerződésében az általánosan előírtakon túl rendelkezni kell:
·
a tagok által vállalt személyes
közreműködés
tartalmáról, módjáról, (beltag illetve kültag funkciója)
·
a taggyűlés működésének szabályairól.
A
gazdasági társaságok tevékenységi körét az úgynevezett TEÁOR számmal kell
megjelölni, melyet a gazdasági tevékenységek egységes ágazati osztályozási rendszeréről
szóló KSH közlemény tartalmaz.
Tehát a gazdasági társaság Társasági szerződéssel, alapító okirattal, vagy alapszabállyal jön létre,
amit közokiratba, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.
A cégalapítás
A társaság megalapítását a társasági
szerződés megkötése napjától számított 30 napon belül be kell jelenteni, bejegyzés
és közzététel végett, a társaság székhelye szerint illetékes cégbírósághoz.
A cégbejegyzéshez szükséges igazolások,
iratok:
·
létesítő okirat (társasági szerződés).
·
hiteles cégaláírási nyilatkozat.
·
jogszabályban
meghatározott mértékű közzétételi költségtérítés megfizetésének igazolása, (bejegyzési illetéket befizető
igazolás).
·
adószám megállapításához
szükséges nyilatkozat.
·
tagjegyzék.
·
hitelintézet igazolása a pénzbetétek
befizetéséről, (KFT és RT esetén).
·
ügyvezető nyilatkozata a nem pénzbeli hozzájárulás
rendelkezésre bocsátásról.
·
ha a társaságnál
könyvvizsgáló működik, az apport
érétkéről adott könyvvizsgálói vélemény.
·
vezető tisztségviselők és FB tagok elfogadó
nyilatkozata, (FB= Felügyelő Bizottság).
·
külföldi cég esetén cégkivonat.
·
ingatlan apportnál,
3 hónapnál nem régebbi
tulajdoni lap.
A kérelem beérkezését követően a Cégbíróság
(CB) rögzíti a cég adatait:
Általános adatokhoz tartozik:
1. Cégnév.
- Cégforma,
- Alapvető tevékenység.
Egy cég csak a cégneve alatt
szerezhet jogokat és vállalhat kötelezettségeket. A vezérszó nem kötelező és
lehetőség van rövidített cégnév használatára.
2. Székhely (ide megy a posta), és telephely
(munkavégzés helye). Székhely a cég központi ügyintézésének helye, telephely a
cég tevékenysége gyakorlásának a helye (kell tulajdoni lap).
3. Cégjegyzésre jogosultak, a cég
nevében aláírhatnak, ez által a céget, írásban képviselhetik. A cégiratok
között a közjegyző aláírásával hitelesített ún.: cégjegyzésre jogosult aláírási
címpéldányának szerepelnie kell.
A Cégbíróság, ha elemi hiányosságokat talál,
visszaadhatja hiánypótlásra a bejegyzési kérelmet, vagy hiánypótlás
nélkül elutasíthatja a bejegyzést.
Ez az u.n. hivatalbóli törlési eljárás a
törvényességi felügyeleti eljárás legsúlyosabb szankciója, akkor kertül sor rá,
ha a cég a székhelyén, telephelyén, fióktelepén nem található.
A cégbejegyzésről a kérelmezőt a cégbíróság
írásban értesíti -Végzés.
A cég bejegyzését - a cégnyilvántartásról, és a cégbírósági eljárásról szóló
törvény szerint - közzéteszi a Cégbíróság a Cégközlönyben, az
Igazságügyi Minisztérium hivatalos lapjában
(2004. január 1-től, Cd formájában is).
A cégbejegyzéssel összefüggő egyéb
feladatok:
Az adóhatósághoz való bejelentkezés: az adókötelezettség az adóköteles tevékenység
megkezdésével kezdődik, melyet csak adóigazgatási számmal rendelkező adózó
folytathat. Az adóhatósághoz be kell jelentkezni. Természetesen a helyi adók
vonatkozásában a helyi önkormányzatnál is kötelező bejelentkezni a helyi adók
bevallásával kapcsolatban.
Bankszámla-nyitás:
A számlanyitáshoz szükséges a számla felett rendelkezésre jogosultak
aláírásának bejelentése, azok hiteles voltának igazolása (aláírási címpéldány –
csak a banki ügyekhez) (már az alapító okiratnál meg van)
Előtársaság:
A gazdasági társaság a társasági szerződés alapító-okirat, alapszabály
ellenjegyzésének, illetve közokiratba foglalásának napjától a létrehozni kívánt
gazdasági társaság előtársaságként működhet. Az előtársasági jelleget azonban a
cégbejegyzési eljárás alatt a gazdasági társaság iratain és a megkötött
jogügyletek során a társaság elnevezéséhez fűzött „bejegyzés alatt"
toldattal kell jelezni.
Az előtársaság üzletszerű gazdasági tevékenységet csak a gazdasági társaság
cégbejegyzése iránti kérelem benyújtását követően folytathat.
A társas vállalkozások létrehozása:
Társasági
szerződéssel, alapító okirattal, vagy alapszabállyal, amit közokiratban kell
foglalni, vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba. Vagyoni hozzájárulás
lehet pénzbeli és apport.
A
céget a CB feltételezi, azaz a cégbíróságtól kell kérni bejegyzést.
Cégnyilvánosságot
a cégnyilvántartási és Céginformációs Szolgálat, míg a kiadásra a cégközlöny
szolgál.
Tehát
a céget a CB cégjegyzékben tartja nyilván, amely általános és kiegészítő
adatokat tartalmaz. Ezen felül, vannak sajátos előírások pl.: könyvvizsgáló
személye.
A bejegyzési kérelmet a cég
létesítő okiratának aláírásától számított 30 napon belül kell benyújtatni a
területileg illetékes CB-hez formanyomtatványon, vagy elektronikusan. A CB
elfogadhatja, hiánypótlásra visszaadhatja, vagy hiánypótlás nélkül
elutasíthatja, ha elemi hiányosságokat talál. Eljárási illeték befizetése
kötelező.
Formái:
Kkt: Alapvetően
személyegyesítő jellegű vállalkozás, ennek ellenére a társaság minden tagjának
kötelessége a vagyoni hozzájárulás teljesítése.
A társaság vagyonáért elsősorban a társaság felel, de
a vagyon elégtelensége esetén a tagok a saját vagyonukkal korlátlanul
egyetemlegesen felelnek (mögöttes felelősség: ha a társaság vagyona a tartozást
nem fedezi).
A társaság tevékenységében való személyes közreműködés
vállalható - üzletvezetésre való jogosultság egyben képviseleti és aláírási
jogosultságot is jelent -. Főszabály szerint minden tag jogosult az
üzletvezetésre, de a társasági szerződésben egy vagy több tagot megbízhatnak.
A legfőbb szerv a taggyűlés, melynek határozathozatala során valamennyi tag
azonos mértékű szavazó (minden tagnak legalább egy szavazata van és a társasági
szerződés módosításához valamennyi tag egyhangú szavazata és aláírása szükséges).
A nyereséget és vesztességet, általában a vagyoni hozzájárulás arányában
viselik.
A tagsági viszony megszűnésével jár: a vagyoni
hozzájárulás nem teljesítése, közös megegyezés, felmondás, jogutódlás. A
társaságtól megváló taggal el kell számolni, és az örökössel is, ha nem lép be.
A belépéssel a többi tagnak egyhangú egyetértése kell.
A társaság akkor szűnik meg, ha a tagok száma 3
hónapnál hosszabb időre, egy főre esik, végelszámolásra van egy egyszerűsített
eljárási lehetőség.
Bt:
alapvetően a Kkt Szabályai érvényesek rá is, kivétel, hogy legalább egy beltag van, akinek
felelőssége korlátlan, és a többi beltag egyetemleges, azon kívül a
kültag csak a vagyoni betétje szolgáltatására köteles. Ha a kültag neve
szerepel a cég nevében ettől még nem beltag, viszont a felelőssége korlátlanná
válik. A legfőbb szerv tevékenységében a kültag is részt vehet, de nem jogosult
külső jogviszony létesítésére.
A Bt. megszűnésének sajátossága, hogy a kültag és
beltag differenciáltság alapján megszűnik a társaság, ha valamelyik nincs. Ha a
beltag távozik, 3 hónapon belül vagy a kültagok közül, vagy külsős beltagot
kell a CB-hoz bejelenteni.
Átalakulhat KKT-vá, illetve valamennyi kültag kilép.
Üzletrész nincs csak vagyoni betét.
A Kft:
több tag esetében társasági szerződéssel, az egyszemélyes Kft., alapító
okirattal jön létre. Meghatározott összegű törzstőkével (minimum fél millió) a
tagokra kötelező a törzsbetét nyújtás minimum 100. 000 Ft. A törzstőke összege
mindig 10.000-el maradék nélkül osztható legyen.
A bejegyzési kérelem benyújtásáig az apportot
hiánytalanul rendelkezésre kell bocsátani, míg a pénzbetétből legalább 50%-ot (1
éven belül a maradékot is be kell fizetni) egyszemélyes Kft esetén, a késleltetett befizetés nem
megengedett.
A Kft legfőbb szerve a taggyűlés, amiben a tagot
meghatalmazott is képviselheti. Taggyűlést legalább évente egyszer, vagy a társasági
szerződés meghatározott egyéb esetekben kell tartani. Tagok szavazati joga a
vagyoni hozzájárulásuk arányához igazodik.
Törzstőke védelme: vagyoni hozzájárulást a tag a
fennállás alatt nem követelheti vissza, törzstőke terhére csak törzstőke
leszállításaként kaphat vagyoni hányadot.
Üzletrész:
a CB-i bejegyzést követően a törzsbetét átvált üzletrészre. Minden tagnak csak
egy üzletrésze lehet. Kiválás esetén az üzletrészt a társaság másik tagjára át
kell ruháznia (ha ez nem megy, akkor lehet társaságra átruházni, majd pedig
csak ezt követően kijelölt személyre, vagy másra). Fontos, hogy még az
elővásárlási jogot sem lehet átruházni más sorrendben. Az átruházás nem
feltételezi a társasági szerződés módosítását, de a tagjegyzékbe köteles bejegyeztetni.
Részvénytársaság (Rt):
A
részvénytársaság olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és
névértékű részvényekből álló alaptőkével (jegyzett tőkével) alakul, és amelynél
a tag (részvényes) kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény
névértékének és kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A
részvénytársaság kötelezettségeiért – a törvényben meghatározott kivétellel – a
részvényes nem felel. Gt 175§.(1).
Jellemzői:
·
Jegyzett tőke
minimum 5 millió Ft, csak előre meghatározott számú és névértékű részvényekből
álló alaptőkével alakulhat.
·
Alapítás lehet:
zártkörű és nyilvános, létrehozható egyszemélyes Rt is.
·
Legfőbb szerve a
közgyűlés.
·
Igazgatóság
működik.
·
Felügyelőbizottság
működik.
·
A részvény
értékesíthető értékpapír
A részvénytársaságok a részvényeiket értékesíthetik a
tőzsdén, ekkor nyilvános
értékesítésről beszélünk, és az új jogszabályok alapján ezt a
névhasználatában is jelölni kötelező. Innen ered az Nyrt rövidítés, melynek a jelentése Nyilvános
Részvénytársaság.
Esetleg értékesíthetik meghatározott vevői körnek
(pl.: saját dolgozóinak, partnereiknek stb.) Ebben az esetben zárt körben történő értékesítésről
van szó. Erre utal a Zrt
rövidítés
Gazdasági társaságok alapításának feltételei:
Egyaránt alakíthatnak külföldi és belföldi természetes
személyek azzal a kritériummal, hogy KFT és Rt kivételével legalább 2 tag
legyen
Egy ember egyszerre csak 1 társaságnak lehet
korlátlanul felelős tagja, valamint kiskorú csak tagja lehet, de felelős tagja
nem.
KKT és BT nem lehet
más társaság korlátlanul felelős tagja.
Bizonyos tevékenységek is jogi személyiséghez
kötöttek, vagyis nem végezhet
KKT, Bt pénzintézeti tevékenységet, faktorálást.
Játékgép
üzemeltetéshez Kft-t kell alapítani,
ráadásul ő mást nem végezhet.
Képesítéshez
kötött tevékenységet csak olyan Gt végezhet, amelynek személyesen közreműködő
tagja, alkalmazottja, illetve tartós polgári jogviszony alapján rendelkezik a
képesítéssel.
GT
létrejötte: Társasági szerződéssel, alapító
okirattal, vagy alapszabállyal, amit közokiratban kell foglalni, vagy ügyvéd
által ellenjegyzett magánokiratba. Vagyoni hozzájárulás lehet pénzbeli és
apport.
Apport: Az apport értékét hitelesíteni kell, ha könyvvizsgáló
működik a cégnél. Az apport értéke nem
lehet magasabb összegben meghatározni. A könyvvizsgáló, illetve a tag 5 éven át
felelősséggel tartozik azért, hogy az általa szolgáltatott apport az
alapításkor valóban elérte azt a forgalmi értéket, amin bevitte a társaságba.
A cég lényegében azon gazdálkodó szervezetek, amelyek
a reájuk vonatkozó jogszabályok szerint működnek, kötelezettséget vállalhatnak,
és jogokat szerezhetnek.
A gazdasági társaságok legfőbb szerve az a fórum, amely a társaság létezését, működését
érintő legfontosabb kérdésekben dönt.
·
Kkt., Bt.=tagok
gyűlése, vagy taggyűlés.
·
Közös
vállalat=igazgatótanács,
·
Kft.=taggyűlés,
kivéve, ha egyszemélyes,
·
Rt. = közgyűlés,
kivéve, ha egyszemélyes.
A határozatokat egyszerű szótöbbséggel
kell meghozni.
Vezető
tisztségviselők:
·
Kkt, Bt =
ügyvezetők, akik csak a társaság tagjai lehetnek.
·
Kft. =
ügyvezetők, akik lehetnek a társ tagjai és vagy külső tagok.
·
Közös vállalatnak
csak egy igazgatója lehet.
·
Rt esetében
igazgatóság és vezérigazgató.
Vezető tisztségviselő csak természetes személy lehet, akinek a
tisztséghalmozási korlátja maximum 3 cég.
Kizáró okok:
büntetett előélet, eltiltás, felszámolt cégnél volt már 3 éven belül, vagy ha
hivatalból törölt cégnél volt tisztségviselő az előző 2 évben. Illetve
összeférhetetlenségi ok merül fel.
Felügyelőbizottság a társaság azon szerve, amelynek alapvető feladata az
ügyvezetés átfogó ellenőrzése, de az operatív ügyvezetésbe nem avatkozhat be. Kötelező létrehozni, ha a
foglalkoztatott létszám több
200 főnél, ill. ha a Kft.
törzstőkéje 50 millió feletti, Rt. esetében, mindig kötelező.
Kizáró okok:
ua. mint az ügyvezetőknek. Csak megbízás jogviszonyban működhet Max. 5 éves
megbízatással.
Könyvvizsgáló: Vannak
kötelező esetek és választhatók is. Kötelező az Rt-nél, az olyan Kft-nél, ahol
a törzstőke meghaladja az 50 milliót, illetve kötelező az egyszemélyes KFT-nél.
GT megszűnése:
- Lejár a szerződés: határozott idejű
szerződések esetén.
- Csődeljárást
a fizetési nehézségekkel küszködő gazdálkodó szervezet kezdeményezhet azzal a
céllal, hogy hitelezőitől fizetési haladékot kapjon.
-
Végelszámolás jogutód nélküli megszűnést jelent, amely
eldöntéséről a Gt. dönt – feltéve, ha fizetőképes.
- Felszámolás, ha fizetőképtelen
állapotba került cég, tehát ha elismert tartozását 60 napon belül nem
egyenlítette ki, ha a fizetési felszólításra 30 napon belül nem reagált, vagy
eredménytelen végrehajtás volt már. A csődeljárással ellentétben a felszámolását
kérheti az adóson kívül, a hitelező és végelszámoló is.
- Átalakulás (jogutódlással szűnik meg): pl.: tagjainak száma a minimum alá csökken.
|
Automatikus |
Akaratlagos |
||
|
|
Cég |
Hitelezők |
|
|
Nem létezik |
Fizetési nehézség: -
Csődeljárás -
Maga a Cég
Bíróság -
Moratórium Itt megmaradhat a cég! |
Nincs nehézség: -
Végelszámolás -
Osztás -
Iratok őrzése |
Fizetési nehézség: -
felszámolás -
Hitelező
indítja -
Felügyelő
Bizottság -
Felhívás a
többi tulajdonosnak Ez biztosan megszűnik! |
|
Lejár a szerződés |
|||
|
Átalakulás |
|||
Jogképesség az embernek vagy
jogi személynek az a képessége, hogy jogviszonyok alanya lehessen, azaz jogokat
szerezhessen, és kötelezettségeket vállalhasson.
Jogi kérdések
A jogrendszer felépítése az adott államban
érvényes jogszabályok összességét jelenti. Ez tovább csoportosítható:
- közjogra: Ami az államhatalmi szervek egymáshoz való,
illetve az állampolgárokhoz való viszonyára vonatkozik. Jellemző rá az
alá-fölérendeltségi jelleg. (Területei: állami jog, alkotmányjog,
közigazgatási-pénzügyi jog, büntetőjog.)
- magánjogra: ami az állampolgárok illetve szervezeteik
egymáshoz való viszonyát szabályozza mellérendeltségi jelleggel,
(Területei: polgári jog, Kötelmi jog, Családi jog, társasági jog.)
- vegyes szakjogok: alá-fölé és mellérendeltségi viszonyok
jellemzik, ilyenek Pl.: munkajog, a közalkalmazotti tv, köztisztviselői
tv.
A
kötelmi jog a szerződések jogi
kérdéseivel foglalkozik. A Szerződés a polgári jog legfontosabb jogintézménye.
Kötelmi jog célja: jog eszközeivel is megerősítse a szerződő felek
megállapodását, kikényszerítse pontos megvalósítását, elhárítsa, enyhítse a
megszegésből származó károkat.
A
Szerződés olyan személyek közt
fennálló Kétoldalú jogügylet (kötelem), melyben a kötelezett vagyon értékű szolgáltatást
nyújt, a jogosult pedig követelheti azt. Szerződéses jogviszony akkor
keletkezik, ha a felek szabad akaratukból kötik, vagy ha törvény írja elő,
illetve bírósági határozat alapján.
Szerződéskötés
folyamata: A szerződő felek
kölcsönös és egybehangzó véleménye alapján akaratukat kinyilatkoztatják,
szóban, írásban, vagy rámutató magatartásukkal, szerződéskötési ajánlatot
tesznek (keletkeztető nyilatkozat).
Az ajánlatot, ha a másik fél elfogadja,
létrejön a szerződés, az adott időponttól kezdődő hatállyal. A szerződésben a
felek megállapodnak a lényeges, vagy bármely fél által lényegesnek ítélt
kérdésben, figyelemmel vannak egymás érdekeire és tájékoztatják egymást minden
érintő körülményről (azaz együttműködési kötelezettségük van).
Szerződésszegés: ha valamely magatartás, körülmény vagy állapot a
szerződésbe ütközik, vagy egyébként sérti valamelyik félnek a szerződéssel
kapcsolatos jogait.
A
szerződés biztosítékai:
Mivel a szerződések nem megfelelő teljesítését elvileg sohasem lehet kizárni,
szükséges mellékkötelezettségeket kikötni. Ezeket két csoportja oszthatjuk:
·
Szerződést
megerősítők: pl.: foglaló, kötbér, jogvesztés, jótállás;
·
Biztosítékadási
jellegűek: pl.: bankgarancia, óvadék, zálogjog.
Egyes szerződés fajták:
• Adásvétel: Adásvételi szerződés
alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni, és a vevő
birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles azt megfizetni. Tehát a dolog tulajdonba
adása pénz ellenében. Ekkor áru-pénz csere bonyolódik, melynek tárgya minden
forgalomképes dolog. Az eladó köteles a terhekről tájékoztatást adni,
okiratokat átadni. Vevő köteles viselni a szerződéskötés költségeit,
tulajdon-átruházási illetékeket, átvétel költségeit.
• Csere: a csereszerződés hasonlít az adásvételi
szerződéshez, viszont itt kölcsönös tulajdon-átruházásra kerül sor.
• Ajándékozás: ingyenes vagyoni előny
juttatására kerül sor, tehát ellenében semmifajta ellenszolgáltatás nem járhat.
Az ajándékozási szerződés teljesítését az ajándékozó megtagadhatja,
visszakövetelheti (ha létfenntartása érdekében szüksége van rá, és az ajándék
visszaadása a megajándékozott létfenntartását nem veszélyezteti).
• Szállítási szerződéssel a szállító
valamely általa előállított, vagy beszerzett termék meghatározott időszakban,
vagy meghatározott későbbi időpontban történő átadására, a megrendelő pedig
annak átvételére, és árának megfizetésére vállal kötelezettséget. A szerződés
szóban és írásban egyaránt meg lehet kötni, módosítása a felek közös
megegyezésével kerülhet sor. A szerződés teljesítésében a felek együttműködni
kötelesek.
• Bérleti szerződés. Bérleti szerződés
alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a
bérlő pedig bért fizetni. A bérbeadó köteles a közterheket viselni, szavatolni
hogy alkalmas a használatra. Bérbeadó joga ellenőrizni a használatot.
• Vállalkozási: a vállalkozó valamely
dolog tervezésére, elkészítésére, feldolgozására, átalakítására, üzembe
helyezésére, megjavítására, vagy más eredmény létrehozására, a megrendelő pedig
a szolgáltatás fizetésére köteles.
Munkajog
célja:
A hatékony munkaerő-gazdálkodás
magába foglalja az alkalmazottak és munkáltató közötti jogszerű
együttműködést, amit a munkajog szabályoz:
