– Számítógép belső felépítése

– Számítógép összeszerelése (Egységek szerelési sorrendje):

o Statikus töltés levezetése

o Alaplap beszerelése

o Processzor behelyezése

o Cooler beszerelése a processzorhoz

o Memóriamodul elhelyezése az alaplapi foglalatba

o Alaplapra csatlakoztatása a LED érintkezőknek

o Bővítőkártyák behelyezése az alaplapra

o Háttértárolók beszerelése

o Perifériák csatlakoztatása

o Tápkábel csatlakoztatása

o Indítás

o Op.renszer telepítése

– Ház, tápegység:A szg-es háznak a tápegység meghatározó része. A tápegység jellemzői: 300W körüli teljesítményűek, a tápegység rendelkezik egy hűtőventilátorral a hátoldalán. Jellemezhető a zajával is , amit a ventilátor hat. Meg, áramersséga 3,3V-12V.

– Belső kábelek

– Ventilátorok, hűtőbordák:A miniatűrizált alkatrészek sok hőt termelnek, ezért hűteni kell őket. Kritikus a CPU hűtése. A szg-es ház eszközeinek hűtésének gyakori eszköze a hűtőborda, a hűtőventilátor és a folyadékhűtés. A különféle proc-okhoz más hűtőt(cooler) kell vásárolni. Oka az eltérő méret és kivitel, a fogalat, a hőtermelés.

– Alaplap: Egy tipikus számítógép alapeleme az alaplap- processzor- memória hármas.

– Processzor: Integrált áramkörökkel készült CPU a processzor.2 fő része van: az egyik a vezérlőegység ( CU) ,a memóriában tárolt program dekódolását és végrehajtását végzi, a másik az artimetikai és logikai egység egység (ALU) , ami a számítások és logikai műveletek eredményének kiszámításáért felelős. A mikroproc. Kétféle tervezés szerint készülhet: az egyik a RISC (csökkentett utasítás készletű proc.), a másik a CISC.

– Memória: A memória elekt. adattárolást valósít meg. A szg-es adattárolásnak 2 formája létezik: az egyik a szg. kikapcsolása után is megtartja az adatokat. Ezek e kül. Háttértárak (merevlemez, floppy, flash drive, CD, DVD stb.), a másik a nem tartja meg tartalmát a szg. kikapcsolása után. Gyorsan hozzáférhetők a benne tárolt adatok. Fizikai memóriafajták a ROM (csak olvasható), és a RAM (írható és olvasható).

– Buszrendszer: Az illesztőkártyáknak az alaplappal és a többi alkatrésszel való kommunikációját a buszrendszerek valósítják meg. Ezek típusa a maximális adatátviteli sebességet befolyásolják.3 kül. Buszt különböztetünk meg:adat-, cím-, vezérlőbusz. Adatbusz:a PC adatszállító része. Címbusz:a címbuszon jelenik meg az a cím, ahová az adatbusznak kerülnie kell. Vezérlőbusz:vezérli és ellenőrizi a parancsok sorrendben történő végrehajtását.

– Bővítőkártyák: A mai SZG-ek sikerének titka a bővíthetőség. Illesztőkártyák biztosítják a megfelelő konfigurációt. Egy része alapeszköz ( pl. videókártya), más része opcionális (pl. videodigitalizáló kártya).

– Csatlakozók: Az alaplap számos csatlakozóval van ellátva. A számítógép hátlapjára kivezetett csatlakozók biztosítják a kommunikációt. Vannak belső és külső csatolók. Belső csatolók a szg. elemeinek alaplaphoz kötésére szolgálnak. Legfontosabb az IDE és a SATA csatlakozó. A külső csatolók pedig a külső perifériák szg-hez kapcsolását szolgálják (Párhuzamos port, soros port, USB, AT és PS/2 interfész, Firewire).

– Háttértárak

– FDD: Floppy Disk Drive.Ez hajlékony mágneses háttértár. Korlátlan számba írható és olvasható memória. Fájlrendszerét ún. formázással kell kialakítani. A lemez adatait pozicionálható fejének közvetlenül el lehet érni.

– HDD: Hard Disk (Winchester,merevlemez)Fixen a sz-be (meghajtóba) épített alkatrész. Nagy kapacitású, gyors háttértároló. Az itt tárolt adatok mindig a rendelkezésünkre állnak.

– CD/DVD:Ez optikai meghajtó. A DVD meghajtók kezelik a CD-ket is

– Perifériák

– Perifériák csatlakoztatása

– Külső kábelek

– Monitor: Kimeneti periféria.A monitort a képernyőátmérővel, a pontmérettel, a felbontással, a típussal és a képfrekvenciával lehet jellemezni.

– Billentyűzet: Bemeneti periféria. A személyi szg-ek interaktiv használatát teszik lehetővé.

– Egér: Bemeneti periféria. A grafikus poziconálás eszköze.

– Fejhallgató, webkamera: Ez a 2 eszköz a szórakoztató elektronikát képviselik. A webkamerák az internetes kommunikáció eszközei. Telefonálást és élő videojel-továbbítást tesznek lehetővé. Egy tipikus webkamera jellemzői:Csiptetős vagy ragasztós rögzítés, felbontásával(640*480, 320*240, 160*120), csatlakozásával(USB), automatikus vagy kézi fényerő-szabályozás

– Nyomtató, szkenner: A nyomtató kimeneti-,a szkenner bemeneti eszköz .Típus szerint léteznek karakteres- , és mátrix nyomtatók. A mátrix további fajtái a tűs-, a tintasugaras-, elektrosztatikus-, és hő nyomtató. Jellemezhető a sebességével, felbontásával, színével, papírkezelésével kompatibilitásával.

Számítógép-szerelési tanácsok

Minden szerelést azzal kezdjünk, hogy levesszük kötött pulóverünket és levezetjük a rajtunk felgyülemlett statikus töltést, pl. megfogjuk a radiátort. Létezik csuklóra tehető töltéslevezető is. Ha ugyanis feltöltődve hozzáérünk a processzor lábaihoz vagy a memóriamodul érintkezőihez, könnyen helyrehozhatatlan kárt tehetünk benne.

Számítógépház

A computer összes belső egysége a házban helyezkedik el. A számítógépház megválasztásánál fontos szempont a tápegység teljesítménye. Ha sok eszköz csatlakozik gépünkhöz, akkor a teljesítményigény megnő, így tanácsos "nagyobb" tápot

venni.

Fontos adat a ház mérete, kialakítása is. Létezik fekvő és álló kivitelben, utóbbi elterjedtebb. A ház mérete (mini, midi, nagy torony) szabja meg, hogy hány kicsi és nagy bővítő-ablak található rajta. Kényelmesebb minél nagyobb számítógépházat venni, mert a belső szerelések könnyebbek, nagyobb az áttekinthetőség.

Belső egységek

A ház fedelének eltávolítása után - az egyik oldalról - jól hozzáférünk a belsejéhez, következhet tehát az alaplap beszerelése. A mai gépekben az alaplap a számítógép legfontosabb eleme. Ehhez kapcsolódik minden, és ez irányítja az összes többi egység működését. Az alaplap a házban elhelyezett tartópillérekre fekszik fel, és csavarokkal rögzítjük. Ügyeljünk rá, hogy sehol ne érjen hozzá a ház fém részéhez.

Tegyük be a helyére a processzort (CPU). Először úgy helyezzük el, hogy minden

aranyozott láb a helyére kerüljön.

Ezután az alaplapon, a foglalat mellett lévő kar átfordításával a processzor a helyére kerül.

Nagyon fontos, hogy gondoskodjunk a hűtésről, ezért a CPU tetejére tegyük fel a hűtőbordát,

melyhez hűtőventilátor is kapcsolódik. Minden processzorhoz adott, hogy milyen típusú,

méretű hűtőre van szükség. A választásnál a fordulatszámra és a zajszintre érdemes odafigyelni. A processzor és a hűtőborda közti hőátadás tovább javítható, ha a kettő közé szilikon-habot fújunk.

Ezután sor kerülhet a memóriamodul(ok) behelyezésére az alaplapi foglalatba.

csak egy pozícióban csúsznak a helyükre.

A napjainkban alkalmazott alaplapok eltérő memóriatípusokat támogatnak. A két uralkodó típus az RDRAM (Rambus DRAM) és DDR RAM. A két fajta rendszerében ésméreteiben (érintkezők számában) is eltér, így egymás helyére nem tehetők.

A ma használatos alaplapok - ha a helyükre kerülnek a házban - csatlakozói (portok) előbukkannak a ház hátoldalán. Általában az érintkező színe is a szabványnak megfelelő, így még nehezebb mellétűzni pl. a PS/2 egeret és billentyűzetet.

Az összes belső vezetékről elmondható, hogy csatlakozóik csak egy helyre és egy pozícióban mennek a helyükre. Az igényesebb gyártók alaplapjainak csatlakozói és az alaplaphoz kapott kábelek is olyan színűre vannak festve, hogy az összeszerelést és az áttekinthetőséget segítsék.

Haladjunk tovább az összeszereléssel. Hogy gépünk kívülről is szépen mutasson, csatlakoztassuk az alaplapra a LED-ek érintkezőit. Az érintkezők feliratozva vannak, az alaplap könyvecskéjéből kell kideríteni, hogy "melyik hova jön". Nagyot nem tévedhetünk, mert észrevesszük, ha egy LED nem akkor világít, amikor kell neki. Ha a LED sötét marad, cseréljük meg a polaritását (fordítsuk meg), hiszen 2-pólusú érintkezőről lévén szó, általában nem lehet pontosan tudni a helyes irányt. + Power LED + RESET-gomb csatlakoztatása

Csatlakoztassuk a házban lévő PC-Speaker érintkezőjét az alaplapra. Ez egy kis hangszóró, mely zenélésre alkalmatlan, legfőbb feladata a hibák jelzése "pittyegéssel". Illesztése azért is fontos, mert gépünk leendő első indításakor ez fogja jelezni - egy hang hibakóddal - ha valami probléma van. Az alaplap könyvében ezután utánanézhetünk, hogy melyik hanghoz milyen hiba tartozik.

Bővítőkártyák

Az alaplapon helyek (slot-ok, jelenleg a PCI-slot a használatos) vannak kialakítva a

bővítőkártyák számára. Ide kerülhet például a hangkártya, a videokameránkhoz kapott

beugrik.

digitalizáló-kártya stb. A kártyákat határozott mozdulattal tegyük a helyükre, érezhetően zökken egyet, ha

A videokártya számára egy külön csatlakozó áll rendelkezésre, az AGP-slot. Ennek két sorban vannak az érintkezői, így könynyebben előfordul helytelen érintkezés

. Jelenleg az NVIDIA kártyái a legelterjedtebbek. A hangkártyánál arra figyeljünk, hogy a ki- és bemeneteket ne cseréljük fel. Minden esetben sztereó jack-dugót

használjunk, mert a monó zárlatot okozhat.

Ha tovább szeretnénk javítani gépünk hőleadását, beépíthetünk kártya kialakítású hűtőventilátort is, mely javítja belül a levegő áramlását.

Háttértárolók

Mielőtt először elindítanánk a gépet, helyezzük el benne a háttértárolókat. A legtöbb otthoni gépben a winchesterek, CD-ROM-ok, CD-írók, DVD-k mind ún. IDE egységek. Ez azt jelenti, hogy az eszközbe beépítették a saját működését vezérlő elektronikát. Szabványos csatlakozó felületük van. Az alaplapról szinte mindig két szalagkábel (primary és secondary) indul, mindkettőre 2-2 IDE-eszköz illeszthető. Az egyik a master, a másik a slave, ezt az eszközök hátoldalán kicsiny, kétállású kapcsolóval (jumper) állíthatjuk be.
Van néhány hasznos szabály, amit érdemes betartani. Azt a merevlemezt, amin az operációs rendszerünk - és a többi programunk - van primary master-ként kell csatlakoztatnunk. A CD-író legyen secondary master, így csökkenhetjük CD-íráskor a hiba kockázatát.

A 3,5''-os hajlékonylemezes meghajtót más típusú kábellel kell az alaplaphoz kapcsolni. Erre szintén két meghajtó illeszthető, az egyik lesz az "A" betűjelű, a másik a "B". A floppy-meghajtónál ügyeljünk, hogy ne túl hosszú csavarokkal rögzítsük a házba, mert ilyenkor előfordulhat, hogy az eszköz nem működik.

Első indítás

A belső szerelés végeztével nézzük meg, hogy minden a helyére került-e, ellenőrizzük, hogy minden jól csatlakozik-e. Próbáljunk meg szisztematikusan rendet tenni a kábelerdőben, hogy legalább mi átlássuk a rendszert. Rázzuk meg óvatosan a gépet, hogy nem maradt-e benne gazdátlan csavar. Ezután visszacsavarozhatjuk a ház fedelét. Dugaszoljuk be a külső egységeket a ház hátoldalán lévő érintkezőkbe. Első indításkor megelégedhetünk a billentyűzettel, az egérrel és a monitorral. A (PS/2) egér és billentyűzet csatlakozója azonos, ezért általában a színükből tudjuk, hogy melyiket hova kell bedugni (vagy az alaplap könyvecskéjéből).

Legvégül a tápkábelt csatlakoztassuk, és már következhet is a várva várt első indítás. Ha minden jól megy, a monitorunkon megjelenik a jól ismert boot-képernyő. A gép "megszámolja" a memóriát, majd megtalálja az IDE-eszközöket, beállítja a processzor típusát. Aki járatos e témában, annak érdemes belépni a gép BIOS-ába és ellenőrizni a beállításokat. Ne lepődjünk meg, ha a legelső indításkor rögtön ott találjuk magunkat, mert a gép azt várja, hogy rábólintsunk az általa felismert beállításokra (különösen processzor terén).
Ha az indításkor fülsüketítő pittyegéseket és sípolásokat hallunk, az hibára utal, ilyenkor azonosítsuk be, hogy mit hallunk, és nézzük meg az alaplap könyvében, hogy ez milyen hibát jelez. A leggyakoribb hiba a memória vagy a billentyűzet hiánya. Néhányszor indítsuk újra a gépet, és ha mindent rendben találtunk következhet az operációs rendszer telepítése. Ennek legegyszerűbb módja a következő: állítsuk be a BIOS-ban, hogy a komputer a CD-ROM-ról próbáljon bootolni (ez a lépés sok esetben elhagyható). Majd helyezzük el a meghajtóban az operációs rendszer telepítő-CD-jét, és indítsuk úja a gépet. A következő indításkor szerencsés esetben elindul a telepítő.

Ha csak új hardverelemmel egészítettük ki gépünket - tehát már van telepített operációs rendszer - egyszerűbb a dolgunk. A legtöbb eszköz ún. Plug & Play, tehát a behelyezés utáni első indítás során a Windows automatikusan felismeri és telepíti. Előfordulhat, hogy szükségünk lesz az eszközhöz kapott telepítő-CD-re vagy floppyra.

Szoftver- és hardverhibák

Ha valamelyik eszköz nem működik, . Próbáljuk meg a csatlakozót vagy kártyát kihúzni, és újra csatlakoztatni. Ha a kártya továbbra sem működik, tegyük át másik üres slot-ba az alaplapon. Ha a hiba nem új egység beépítésekor keletkezett, akkor belső eszközöket sorra kiszerelve és a gépet újraindítva előbb-utóbb kideríthetjük, hogy melyik a rossz. Legtöbbször a hibát szoftveres probléma okozza. A hardvereszközt az operációs rendszerhez az ún. driver illeszti. Ha nem megfelelő drivert használunk, az eszköz nem fog működni. Különböző operációs rendszerekhez (pl. a Windows eltérő verzióihoz) más-más driver szükséges. Jobb a helyzet, ha csak szoftveres beállítással van gond. Az újraindítás rendszerint segít, ha már minden veszve van, akkor jöhet az újratelepítés.

Karbantartás

Számítógépünk nagy ellensége a por (és a nyárfavirágzás). A por jelentősen rontja a hőleadást, néhány eszköz működésében kritikus tényező a hőmérséklet, így ezek túlmelegedhetnek és tönkremehetnek. Érdemes néhány havonta a ház belsejét portalanítani. A por és szösz nagy részét úgy is eltávolíthatjuk, hogy kivisszük a házat a teraszra, és alaposan kifújjuk a belsejét. Direkt erre a célra kapható nagy nyomású levegővel töltött flakon, ezzel alaposabb munkát végezhetünk. Óvatosan porszívóval is megpróbálkozhatunk, de vigyázzunk, hogy ne sértsünk meg semmit.