http://www.athensholidays.hu/index2.html

Athén történetének kezdete a mítoszok homályába vész. A hagyomány szerint, a kígyótestű őskirály, Kekropsz, uralkodására esik Athéna, a tudás és bölcsesség istennője, és Poszeidón tengeristen versengése Attika földjéért. Poszeidón háromágú szigonyával az Akropolisz sziklájából sós vizű forrást fakasztott, míg a szűz istennő lándzsájának szúrása nyomán pedig olajfa nőtt ki a földből. Az istenek és a lakosság is Athéna ajándékát ítélték hasznosabbnak, így ő lett a város védelmezője és névadója.

Tk 1-235.old./  Attikában a mükénei kor végén iónok települtek meg. Társadalmuk vérségi alapon tagolódott, a legnagyobb egységet az un. Phülék, azaz törzsek voltak. Források szerint Attikában négy phülé volt,  …egy-egy phülé három fátria (testvéri szövetség), a fátriákba pedig több (állítólag 30) genosz, azaz nemzetség tartozott. Az egyes egységeknek külön elöljáróik voltak , szoros összetartozásukat fejezte ki a kölcsönös vérbosszú, a közös temetkezőhely és a közös vallási szertartások.

Tk 1.- 236.old. A mondai hagyomány szerint Athén első királya az isteni származású Kekropsz volt, aki Attikában 12 önálló egységet hozott létre s templomokat  alapított Pallasz Athéné tiszteletére. A 12 település egyesítését Athén vezetésével  egy másik mondabeli király, Thészeusz nevéhez fűzték, aki rábeszélte  a helyi vezetőket, mondjanak le önállóságukról, cserébe „alkotmányt” ad nekik. Az alkotmányban három csoportra osztotta Attika lakosságát: EUPATRIDÁKRA  (jó atyától származókra), GEÓRGOSZOKRA vagyis földművelőkre és DEMIURGOSZOKRA, vagyis mesteremberekre. Az eupatridák az előkelő nemzetségek tagjai álltak a társadalmi ranglétra tetején.