Tk 1-235.old./  A poliszok társadalma vérségi alapon tagolódott, a legnagyobb egységet az un. Phülék, azaz törzsek voltak. Források szerint Attikában négy phülé volt,  …egy-egy phülé három fátria (testvéri szövetség), a fátriákba pedig több (állítólag 30) genosz, azaz nemzetség tartozott. Az egyes egységeknek külön elöljáróik voltak , szoros összetartozásukat fejezte ki a kölcsönös vérbosszú, a közös temetkezőhely és a közös vallási szertartások.

Az Attika félszigetet uralma alatt tartó polisz annak a fejlődési típusnak a legfontosabb példája, ahol a gazdasági tevékenység megváltozásával a földet birtokló születési arisztokrácia mellett egyre nagyobb jelentőségre tett szert az iparos-kereskedő réteg. Ez a társadalmi csoport az archaikus korban kezdett törekedni arra, hogy jelentőségéhez mért helyet kapjon a városállam politikai vezetésében….
236.old/….a pénz megjelenése okozta a kisbirtokos parasztok eladósodását. Korábban a terménykölcsönök után nem szedtek kamatot, hiszen volt egy ésszerű határa a romlékony termények felhalmozásának. A kamat eredetét az állatkölcsönöknél találjuk meg, ahol nem csak a kölcsönzött jószágot, hanem az adott időben várható „szüleményt” is megkellett adnia az adósnak. Ez a gyakorlat aztán átment a pénzkölcsönökre is, s a rosszabb termés esetén a kisebb birokosok akkor juthattak pénzhez, ha földjüket elzálogosították. A magas kamatok miatt egyre többen vesztették el megélhetési lehetőségüket. Az eladósodottak sorsa különböző volt: lehettek thészek (napszámosok), hektémoroszok (Ún. hatodosok, bizonytalan a fogalom értelmezése, valószínűleg e termény hatodáért művelték az előkelők birtokát), de adósrabszolgává is válhattak, ha a kölcsönt saját személyükre vették fel.

A létükben veszélyeztetett parasztok érthetően fordultak szembe az előkelő nemzetségekkel, s ebben küzdelemben szövetségest találtak abban az iparos és kereskedő rétegben, amely a gyarmatosítás során jelentősen meggazdagodott. Közülük sokan nem tartoztak  a nemzetségbe, így az előkelő nemzettségek ( eupatridák) elleni harc a nemzetségi szervezet ellen is folyt. Ennek a harcnak első állomása volt, hogy megszüntették a nemzetségi szokásjogon alapuló bíráskodást és megjelentek az írásba foglalt törvények.