tortenelemklub.com/okor/okori-goeroegoek/99-az-atheni-demokracia-kialakulasa-jellemzi-tanulmany

Kleiszthenész az athéni poliszhoz tartozó attikai lakosságot a területi elv alapján osztotta fel, mely garantálta, hogy az egyes régiókban élő három társadalmi réteg - városi gazdagok, a belső részeken élő szegényparasztok és a partvidéken élő kereskedők - egyforma eséllyel tudjanak bekerülni a várost irányító legfontosabb tanácsba, buléba. A 10 pyhlé mindegyikét tehát három trittisre (harmadra) osztották, melyek a város-partvidák-belső területek hármasából álltak. (Többnyire így nem is voltak határosak egymással.) Amikor mind a tíz phylé kisorsolta a buléba küldendő 50-50 tagját, akkor egyforma eséllyel kerülhette be a három réteg képviselői. Csökkent a vérségi-rokonsági rendszer jelentősége, amely korábban az arisztokraták uralmát biztosította. A démosz mind a tíz phülében túlsúlyba került.

A legfőbb vezető testület a népgyűlés (ekklészia) volt. Munkájában minden 20. életévét betöltött polgár részt vehetett. Feladata a törvényhozás volt, illetve döntött a háborúról és a békéről. Amikor a népgyűlés nem ülésezett, helyette a bulé intézte a kisebb jelentőségű ügyeket. Feladatai: javaslatokat tesz a népgyűlésnek, előre megtárgyalja a törvényjavaslatokat, kisebb jelentőségű ügyekben döntéseket hoz. Minden phülé évente ötven, harminc éven felüli tagot sorsolt a buléba, amelyet Kleiszthenész ötszázak tanácsává alakított át.

A tíz phülé egyben katonai egység is volt, minden phülé katonái élére egy-egy, összesen tíz sztratégoszt választottak. Ugyanazok a személyek egy évig tölthették be a tisztséget, de évente újra lehetett őket választani. Fontos szerepet kapott az esküdtbíróság (héliaia) is, ahova szintén sorsolás útján lehetett bekerülni. Kleiszthenész az Areioszpagosz feladatát a tisztségviselők ellenőrzésére szűkítette.

A cserépszavazás intézménye: Kleiszthenész a türannisz visszaállítása ellen a cserépszavazás (osztrakiszmosz) bevezetésével lépett fel. Az osztrakiszmosz intézménye i.e. 506 és 417 között folyamatosan működött. Évente megkérdezték a népgyűlést, hogy ki az a politikus, aki türanniszra törekszik, és a legtöbb szavazatot kapott személyt tíz évre száműzték Athénból. A szavazás csak akkor volt érvényes, ha legalább hatezer polgár leadta a voksát. Ezzel a módszerrel azonban nem csak a valóban zsarnokságra törekvőket sikerült kiszűrni, hanem egyes befolyásos személyek felhasználhatták politikai ellenfeleik eltávolítására.

Kleiszthenész megteremtette a demokrácia intézményeit, de a rendszer csak kevesek egyenlőségét biztosította. Az athéni lakosság mindössze tíz százaléka kapott politikai jogot, a kilencven százalékot kitevő nők, betelepedő idegenek, valamint rabszolgák nem.