Tk.1-235.old: Az Attika félszigetet uralma alatt tartó polisz annak a fejlődési típusnak a legfontosabb példája, ahol a gazdasági tevékenység megváltozásával a földet birtokló születési arisztokrácia mellett egyre nagyobb jelentőségre tett szert az iparos-kereskedő réteg. Ez a társadalmi csoport az archaikus korban kezdett törekedni arra, hogy jelentőségéhez mért helyet kapjon a városállam politikai vezetésében. A születési arisztokrácia elleni küzdelemben természetes szövetségese lett a nagybirtok által szorongatott parasztság. Iparosok, kereskedők, parasztok együtt alkották a köznépet a démoszt..
***Kr e 236.old/ A Kr e 7 század folyamán Athénban kiélesedtek a társadalmi csoportok közti küzdelmek. Ennek okai egyrészt… a gazdasági életben bekövetkezett változások aminek következtében megnőtt az iparosok és kereskedők súlya, másrészt az a törekvés amellyel….a születési arisztokrácia megpróbálta megszerezni a parasztok birtokában lévő földeket. A folyamatban fontos szerepet játszott  a vert pénz megjelenése, aminek következében már nemcsak a föld jelentett vagyont. Ugyancsak a pénz megjelenése okozta a kisbirtokos parasztok eladósodását. Korábban a terménykölcsönök után nem szedtek kamatot, hiszen volt egy ésszerű határa a romlékony termények felhalmozásának. A kamat eredetét az állatkölcsönöknél találjuk meg, ahol nem csak a kölcsönzött jószágot, hanem az adott időben várható „szüleményt” is megkellett adnia az adósnak. Ez a gyakorlat aztán átment a pénzkölcsönökre is, s a rosszabb termés esetén a kisebb birokosok akkor juthattak pénzhez, ha földjüket elzálogosították. A magas kamatok miatt egyre többen vesztették el megélhetési lehetőségüket. Az eladósodottak sorsa különböző volt: lehettek thészek (napszámosok), hektémoroszok (Ún. hatodosok, bizonytalan a fogalom értelmezése, valószínűleg e termény hatodáért művelték az előkelők birtokát), de adósrabszolgává is válhattak, ha a kölcsönt saját személyükre vették fel.
A létükben veszélyeztetett parasztok érthetően fordultak szembe az előkelő nemzetségekkel, s ebben küzdelemben szövetségest találtak abban az iparos és kereskedő rétegben, amely a gyarmatosítás során jelentősen meggazdagodott. Közülük sokan nem tartoztak  a nemzetségbe, így az előkelő nemzettségek ( eupatridák) elleni harc a nemzetségi szervezet ellen is folyt. Ennek a harcnak első állomása volt, hogy megszüntették a nemzetségi szokásjogon alapuló bíráskodást és megjelentek az írásba foglalt törvények.