A vizsgázó alapvetően az 1956-os forradalmat követő megtorlásokat mutatja be. A válasz lényegre törően ismerteti a megtorlás céljait és különböző formáit.

Az elemzés feltárja, hogy a szovjet segítséggel hatalomra került Kádár-kormány milyen eszközökkel félemlíti meg a társadalmat (pl.: rögtön ítélő bíróság, új típusú koncepciós perek, számos súlyos ítélet).

A vizsgázó válaszában felhasználja, értelmezi a forrásokat, azokból lényeges megállapításokat, következtetéseket fogalmaz meg. 0–8

Tájékozódás térben és időben

M A vizsgázó a történelmi eseményeket térben és időben elhelyezi.

T Rögzíti, hogy 1956 és 1961 között volt a legsúlyosabb megtorlási időszak, felidézi 1958. június 16-át, és utal arra, hogy ebben az időszakban Magyarország a szovjet övezet része

M A vizsgázó helyesen használja az általános és a korszakra vonatkozó történelmi fogalmakat.

T Használja az alábbi általános fogalmakat (forradalom, szabadságharc, ellenállás, ítélet stb.), illetve a következő, a korszakhoz kapcsolódó történelmi fogalmakat (internálás, koncepciós per, rögtönítélő bíróság stb.). 0–4

Források használata

M A vizsgázó beépíti válaszába a forrásokban található információkat, és következtetéseket von le belőlük.

T Pl.: rögzíti, hogy a forradalmat követően az új hatalom képviselői a szovjetekkel együttműködve döntenek az ítéletekről, és megállapítja, hogy a bírósági eljárásokban nem érvényesült az igazságszolgáltatás függetlensége.

 T Pl.: rögzíti, hogy a Nagy Imre ellen indítandó bírósági eljárást a párt politikai bizottsága is jóváhagyja, és megállapítja, hogy a bírósági eljárások titokban folytak, az ítéletek indoklásában valótlan elemek, illetve beállítások keveredtek valóságos tényekkel.

T Pl.: utal arra, hogy számos egyszerű embert (munkást, értelmiségit, művészt) ítéltek el, fosztottak meg állásától, a továbbtanulástól, megfigyelték stb. a forradalomban való részvétele miatt, és megállapítja, hogy az ítéletek és a büntetések legtöbbször nem voltak arányban az elkövetett cselekedetek súlyosságával. 0–8

Eseményeket alakító tényezők feltárása

M A vizsgázó feltárja a megtorlások céljait és jellemzőit, és elemzi az idegen hatalom által uralomra került kormány intézkedései és a megtorlások közötti összefüggéseket.

T Pl.: rögzíti, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc a Rákosi-korszak embertelen diktatúrájának ellenhatásaként robbant ki, és megállapítja, hogy a lakosság döntő többségének támogatását élvezte.

T Pl.: feltárja, hogy az új kormány csak erőszakkal tudta megszerezni és fenntartani a hatalmát, és megállapítja, hogy a megtorlások célja az emberek megfélemlítése volt.

T Pl.: utal arra, hogy Budapesten, különösképpen a munkáskerületekben volt a legnagyobb méretű és leghosszabb ellenállás, és megállapítja, hogy számos embert jogtalanul és igazságtalanul végeztek ki, zártak börtönbe, és a kivégzések az 1960-as évek elejéig, a börtönbüntetések néhány esetben 1970-ig tartottak.

T Önálló ismereteivel, helyes megállapításaival kiegészíti és alátámasztja elemzését. 0–10

Megszerkesztettség, nyelvhelyesség

A tanuló fogalmazása mondatokból áll, a mondatok világosak és egyértelműek.

Az elemzés szerkesztett szöveg, a tartalom logikus kifejtését szolgálja. A tanuló megállapításai árnyalt elemzőkészségről tanúskodnak. A szöveg nem tartalmaz súlyos nyelvhelyességi vagy helyesírási

Hibákat. 0–8