Tk3,152/153.old: Az állam szervezésben nélkülözhetelen volt a politikai szervezet létrehozása. Ez annyit jelentett, hogy olyan  központokat  kellett kialakítani, amelyek biztosították a király hatalmát. Magyarországon ezt a várak jelentették. … A megyék határait a várak, az egyházmegyék, és a törzsi területek szabták meg . A várak 11.sz. elején, sőt még nagyon sokáig nem kő hanem földvárak voltak. Átmérőjük 100-300 méter, a várfalakat fából ácsolt palánkokból és földsáncból készítették. Amennyiben eredetüket vizsgáljuk, akkor kisebb részük korábban épült szláv várakból vagy törzsfői szállás helyekből maradt fenn, többségüket Géza és István korában építették.    Minden várhoz tartozott várbirtok és megfelelő számú szolgálónép. A várbirtok nagy része  a várkörnyékén feküdt, de előfordult, hogy távolabbi területek is hozzá tartoztak (elszórtan elhelyezkedő földekről van szó).

             A várispánságokra ráépülve jöttek létre a vármegyék,….. A szlávoktól átvett megye szó eredetileg határt jelentett, s a vármegye sem jelentett mást, mint a vár illetékességének a határát., amelyen túl egy másik vár megyéje kezdődött. A vármegye (szemben a szórtan elhelyezkedő várföldekkel, várispánságokkal) kezdettől fogva összefüggő terület volt, amelynek határain belül nemcsak várnépek, hanem mindenféle egyéb népelemek, királyi, egyházi és világi birtokosok alattvalói éltek.

     A vármegyék száma kisebb mint a várispánságoké, István korában 30-45 lehetett. Azoknak a váraknak, amelyekhez megye is tartozott, a megyésispán állt az élén. (Ilyenkor a megyésispán és a várispán ugyanaz a személy). Ezt a tisztséget a király általában kísérete tagjainak adta, s a később épített várak többségét a megyésispánról nevezték el. Ő volt a fennhatósága alá tartozó terület legfőbb bírája, és ő szedte be az adókat is. A megye jövedelmét növelte a vásárvám, a határain fizetett hídvám is. A jövedelem kétharmada a királyt illette meg, a maradék az ispánnál maradt.

          A Várak mellett helyezkedett el a templom, lehetőleg szintén egy  magaslaton. Bár nem a várban volt, a várispán oltalma alatt állt. A templom és a vár mellett- a vár alján- volt a vásártér. Itt a hét meghatározott napján hetivásárokat tartottak. A legkorábbi vásárokat vasárnapon (vasárnapon) tartották, de később az egyház óhajára szombatra tették át a vásározás napját, hiszen vasárnap tiltott volt mindenféle munkavégzés. A későbbiekben a hét többi napján is tartottak vásárokat….