Alul látható a következő oldalon található kép: www.lovagok.hu/tortenelem/karoly_robert_utja

VIII. Bonifác pápa a vita eldöntésére magához rendelte Vencelt és Károly Róbertet és 1303. május 31-én egy nyilvános egyházi tanácson Károly Róbertet ismerte el Magyarország törvényes uralkodójának. Néhány hónappal ezután azonban Bonifác és Bicskei Gergely is életét vesztette (a IV. Szép Fülöppel vívott küzdelmekben), s a pápa utóda XI. Benedek (1303-1304) lett. Benedek jól ismerte a két király körüli helyzetet, s szintén Károly Róbert mellett foglalt állást, sőt elérte, hogy a magyar főpapság is ugyanígy tegyen. Ezzel párhuzamosan Vencel fokozatosan elvesztette a főurak támogatását is, miután apjával 1304-ben visszatért Csehországba, s magával vitte a koronázási jelvényeket is. Egy év múlva, 1305 nyarán meghalt II. Vencel, akit fia III. Vencel néven követett a trónon, s kész volt a békekötésre Károly Róberttel. Ez 1305 őszén meg is történt, Vencel lemondott a magyar királyi trónról és a III. András lányával kötött eljegyzését is felbontotta. Hatalmát azonban nem Károly Róbertre, hanem III. Ottó, bajor hercegre ruházta át, átadva vele a koronázási jelvényeket is. III. Ottó apja, I. Wittelsbach Henrik alsó-bajorországi herceg IV. Béla lányát, Erzsébetet vette feleségül, így fia az Árpád-ház leszármazottja. 1305 decemberében Székesfehérváron Ottót magyar királlyá koronázták, uralkodása 1307-ig tartott. A két király hívei egyéves fegyverszünetet kötöttek. 
A fegyverszünet alatt a Károly Róbert-párti főpapok megszervezték erőiket és a szünet lejárta után 1307 tavaszán támadtak. Az időközben kinevezett új pápa, V. Kelemen (1305-1314) szintén Károly Róbertet támogatta, s az Ottót királlyá koronázó Antal, csanádi püspököt felelősségre vonta a kinevezésért. A Károly Róbertet támogatók lassan minden ellenpártit elfogtak. Maga Ottó is Kán László erdélyi vajda (aki akkor pártállásában semleges) fogságába került, ahonnan kiszabadulása után azonnal hazatért. Ottó 1312-ig viselte a magyar királyi címet, de ezek után már nemigen szólt bele a magyar ügyekbe. 

1307-ben már stabilizálódni látszott Károly Róbert helyzete, hiszen Ottó, s a többi trónigénylő is eltűnt a színről, illetve a pápa támogatását is folyamatosan maga mögött tudta. Családi kapcsolata okán a firenzei bankárok tekintélyes összegű kölcsönökkel támogatták, amiből megszervezhette haderejét. (Károly Róbert ugyanis Anjou Károly, nápolyi király unokája.) Sikereinek láttán 1307 októberében Rákos mezején a magyar főurak egy csoportja elismerte őt törvényes uralkodójának, a legnagyobb hatalmú főurak (Csák Máté, Kán László és a Kőszegiek) azonban nem jelentek meg a találkozón

Kőszegi Iván 1308 tavaszán meghalt, Henriket pedig hajlandó volt részt venni a Gentile bíboros által összehívott zsinaton. Csák Máté és Kán László viszont továbbra sem ismerték el Károly Róbertet, akit 1308 telén hivatalosan is királlyá választottak. Újabb pápai legátus (Gentile bíboros) érkezett az országba Károly Róbert és az egyház helyzetének megszilárdítására. Mivel Kán László nem volt halandó visszaszolgáltatni a Szent Koronát, ezért Gentile bíboros új koronát készítetett, megszentelte és a Szent Koronára tilalmat mondott ki. Így 1309. június 15-én a budavári Nagyboldogasszony templomban Károly Róbertet hivatalos egyházi szertartás keretében az újonnan készített koronával királlyá koronázták. 
Gentile bíboros további büntetései és felszólításai következményeként Kán László 1309-ben visszaadta a Szent Koronát, amivel 1310 augusztusában, immáron harmadszor is királlyá koronázták Károly Róbertet. 
 

_.Kőszegi Iván 1308 tavaszán meghalt, Henrik pedig hajlandó volt részt venni a Gentile bíboros által összehívott zsinaton. Csák Máté és Kán László viszont továbbra sem ismerték el Károly Róbertet, akit 1308 telén hivatalosan is királlyá választottak. Újabb pápai legátuspápai legátus (Gentile bíboros) érkezett az országba Károly Róbert és az egyház helyzetének megszilárdítására. Mivel Kán László nem volt hajlandó visszaszolgáltatni a Szent Koronát, ezért Gentile bíboros új koronát készítetett, megszentelte és a Szent Koronára tilalmat mondott ki. Így 1309. június 15-én a budavári Nagyboldogasszony templomban Károly Róbertet hivatalos egyházi szertartás keretében az újonnan készített koronával királlyá koronázták.
Gentile bíboros további büntetései és felszólításai következményeként Kán László 1309-ben visszaadta a Szent Koronát, amivel 1310 augusztusában, immáron harmadszor is királlyá koronázták Károly Róbertet.

1317-ben készítette Henrik szepesi prépost ezt a nagyméretű, két méter  széles, négy méter hosszú falfestményt a szepeshelyi káptalani templom falára, amely I. Károly koronázását ábrázolja. A kép középpontjában Szűz Mária ül trónusán, és éppen koronát helyez az előtte térdeplő Károly fejére. A festő a Madonna mellé Tamás esztergomi érseket és a kép megrendelőjét, a király mögé annak  mint fegyverhordozóját festette. A festmény…a királyi hatalom égi eredetét jelképezi.

 / Új Képes történelem: Liliom és holló/