Két szövetségi rendszer a világháború kitörése előtt.

Tk III.(Sz)-203/204:  old: Az1877-78-as balkáni háborút lezáró… berlini kongresszuson kibontakozó együttműködést Bismarck és a Monarchia  külügyminisztere Andrássy Gyula gróf szövetséggé erősítette. A kettős szövetség (1879) Németország számára támaszt jelentett a franciákkal, míg a Monarchiának Oroszországgal szemben. A gyarmati politikában a franciákkal szembekerülő Olaszország csatlakozásával jött létre a hármas szövetség (1882), amelynek Románia is tagja lett (1883).

Oroszország Európában szövetséges nélkül maradt, miközben Ázsiában szembekerült az angolokkal. Az elszigetelt Franciaország Németországgal szemben keresett támogatást. Hatalmi és gyarmati ellentét nem volt a két ország között. A politikai berendezkedés különbsége miatt a szövetségkötés mégis elhúzódott (1893). Nagy Britannia kívül maradt az új szövetségi rendszereken, hiszen Oroszországgal és Franciaországgal vetélkedést folytatott a gyarmatokon.

……A nagyhatalmi politikában a századfordulóra jelentős változások következtek be. Németország gazdasági fejlődése révén Európa vezető hatalma lett, ugyanakkor Franciaország elmaradt a versenyben  és Oroszország egyértelműen meggyengült. A gyarmatbirodalmának építését szem előtt tartó brit politikában fordulat érlelődött.

Nagy-Britannia számára Németország veszélyessé vált mind a kontinensen, mind a gyarmatosításban. Ugyanakkor Franciaország meggyengült, és Fashodánál elismerte a britek vezető szerepét a gyarmati versengésben. Így Nagy-Britannia felhagyott Németország támogatásával, és Franciaország mellé állt. Megszületett a „szívélyes megegyezés” (entente cordial), amelyről az angol-francia szövetséget antantnak nevezték.  A francia-német erőviszonyok  megváltozása és az oroszok meggyengülése miatt a brittek közeledtek  a franciákkal már szövetségben álló Oroszországhoz (angol-orosz szövetség, 1907). ….Az USA aki ekkor már a világ vezető gazdaság hatalma kívül maradt a szövetségi rendszereken