Törpepapagájok
Egyes külföldi szakirodalmak szerelmes madárnak is nevezik, hiszen amelyik ágon üldögél az egyik ott van mellette a párja is.
Fischer Törpepapagáj
Természetes élőhelyük: Észak-Tanzánia
Gyakran nagyobb csapatokba verődnek össze és élénk károkat okoznak a gabonatáblákban.
Hossza kb.: 15 cm, a nemek egyformák, csak gyakorlott szem képes ránézésre megkülönböztetni azokat.
A hímek feje valamivel kisebb és kerekebb, míg a tojók feje nagyobb, valamint a fejtetőn laposabb.
A madarak alapszíne zöld, homloka (egyes színváltozatoknál az egész fej) narancsszínű, arcuk valamint a begyük felső része piros, alsó része valamint hasuk felső része sárgás árnyalatú. Szemgyűrűs fajok közé tartozik.
A fiatalok színei valamivel halványabbak.
Tenyésztésük nem kimondottan nehéz, megfelelő páratartalom mellett megbízhatóan költenek. Arra mindig ügyeljünk, hogy elegendő ágat biztosítsunk nekik a fészkelés ideje alatt, mert ellenkező esetben a fiókák befulladnak a tojásba. Személyes tapasztalatom alapján a legmegfelelőbb a fűzfaág. De nagyon kedvelnek más ágakat is pl.: gyümölcsfák ágait. A tojó nagy, úgynevezett mennyezetes fészket épít, ahol a költőkamrához egy járatott építenek de ez egyedenként változó, az általam tartott madarak mind ilyen fészket építettek. A fészekalj átlagosan három-öt tojás, a kotlási idő 21-23 nap a kirepülési idő kb. három hét, de a szülök utána még az odún kívül etetik a fiókákat. Nálam többször előfordult, hogy a fiókák még nem repültek ki, de a szülök már újabb tojásokat raktak és kezdték "kipaterolni " a kicsiket. Saját és tenyésztő barátaim szerint is minél több mindent etetnek a hímek a kikeléskor, annál erősebbek lesznek a fiókák, valamint felnőve annál jobb szülőknek bizonyulnak később.
Tartásuk történhet kolóniában, valamint páronként is, így sokkal könnyebben lehet követni a madarak származását.
Ha kolóniában tartjuk őket, akkor ügyeljünk arra, hogy több odút rakjunk fel mint ahány pár van, hogy tudjanak választani, mert ellenkező esetben előfordulhat, hogy kilakoltatják egymást.
Elég agresszív faj, nem sok madárral tarthatók együtt. Előszeretettel kapják el ellenfelük lábát és az is előfordulhat, hogy lecsípik a körmüket vagy akár a lábujjukat.
Állarcos Törpepapagáj
1
Sokban hasonlítanak a fischer törpepapagájra, de a fejük fekete. Csőrük vörös, ez alól csak néhány színváltozat kivétel.
Nyakukon a sárgás vöröses csík körbefut, ahogy a képen is látható.
Egyébként megegyezik a fischer törpepapagájjal.
Rózsás Törpepapagáj
A rózsás törpepapagáj a nem szemgyűrűs fajok közé tartozik.
A nemeket itt sem lehet egyértelműen megkülönböztetni. A madarak alapszíne zöld, begye és arca rózsaszín, homloka vörös, farkuk kék színűek, csőrük csontszínű.
Kolóniákban költenek, szívesen foglalják el szövőmadarak fészkét is.
A fészekanyagot a farktollaik közé dugdosva hordják a fészekbe, míg a szemgyűrűs fajok a csőrükben hordják az ágakat a fészekbe . Ezen eltérések miatt tapasztalható az a viselkedésforma miszerint a szemgyűrűs és a nem szemgyűrűs fajok keresztezéséből származó fiatalok nem tudják eldönteni, melyik viselkedésformát kövessék és ez is közrejátszhat abban, hogy ezek az egyedek nem szaporodóképesek tovább.
Nem raknak akkora fészket mint a fischer törpepapagájok.
A fiatalok kb. 5-6 hónapos korukban színesednek ki teljesen, addig kevésbé színesek. Fiatal madarak csőrén sötét csíkok láthatók, ezek kb. 3 hónapos korban eltűnnek.
Nigrigenis Törpepapagáj
Sokban hasonlít a personátákhoz, de termetük kisebb, valamint a fejükön lévő sötétszín nem az egész fejet díszíti, hanem csak a madarak arcát, íriszük jobban látszik mint az állarcos törpepapagájoknál. Kevésbé ismert mint az eddig bemutatott fajok, ennek oka lehet, hogy beszerzési ára valamivel drágább, öt eurótól akár száz euró is lehet.
Tenyésztési tapasztalataim sajnos nincsenek ezzel a fajjal kapcsolatban, a nálam tartott példányok sajnos nem szaporodtak, de a szakirodalmak szerint megegyezik a szemgyűrűs fajokéval.
A képen középen egy nigrigenis, míg mögötte két personáta látható, így megfigyelhető a két faj közti különbség.
Szürkefejű Törpepapagáj
Talán a legkisebb méretű faj a törpepapagájok között. 14 cm hosszú háta és szárnya sötétzöld, hasi tájéka világos zöld.
Feje, nyaka és begyének felső része fehéres szürke. A tojó feje és begye fűzöld. Csőrük sárgás.
Élőhelye: Madagaszkár. Táplálékát nagyrészt a talajon keresi, néha csapokba verődve ellepik a gabona valamint a rizsföldeket, ahol komoly károkat okoznak. Meglehetősen félénk madár, röpte gyors, kanyargós.
A frissen importált madarakat első évben tartsuk fagymentes helyen. Kevésbé agresszív, mint a többi törpepapagáj így együtt tarthatjuk más fajokkal is.
Feketenyakú Törpepapagáj
Alapszíne zöld, nyakán körülfutó sárga vagy olajzöld csík, tarkóján fekete csík látható. Írisze sárga, fiataloknál a nyakcsík nem látható, csőrük halványszürke.
Középmagas hegyvidéki erdőkben élnek, kisebb-nagyobb kolóniákban. Magvak, bogyók és rovarok alkotják táplálékát. Hangja inkább dallamos, mint éles. Költésről nem áll rendelkezésre sok adat, fogságban (hamar elpusztult) még tudomásom szerint nem szaporodott. Vadonban fán lévő termeszvárakban figyelték meg.
Hegyi törpepapagáj
Alapszíne zöld, hasán és farkcsíkján inkább sárgásabb, homloka és fejtetője piros, A tojó színe valamivel halványabb.
Élőhelye Dél-Tanzánia.
Magasan lévő fás bokros területeket kedveli, magvakat, bogyókat fogyaszt, röpte gyors és iránytartó. Tartása és tenyésztése megegyezik a többi agapornis fajéval.