A TÖRPE PINSCHEREKÉRT 
A TÖRPE PINSCHEREKÉRT A tenyészkiválasztás alapját az értékmérő tulajdonságok képezik(vagyis ezeknek kellene). Ezek a külső- és a belső értékmérő tulajdonságok.
Ezek az állat megtekintése alkalmával szemmel jól láthatók, érzékelhetők és elbírálhatók.
A testalakulás jelentősége és bírálata: A testalakulás bírálatával a küllemtan foglalkozik, segítségével ítéljük meg:
a faji hovatartozást
a fajtajelleget
az ivarjelleget
következtetünk az állat korára
A testalakulást küllemi bírálattal értékeljük.
Fejlettség(testtömeg): A fejlettség azt fejezi ki, hogy az állat fajtájához, típusához, ivarához, korához képest mekkora testtömeget képvisel. A kellő fejlettség az egészségre, a szervek harmonikus működésére és jó étvágyra utal. A fejlettséget számos tényező befolyásolja. Legjelentősebb a fiatalkori felnevelés(táplálás, tartás), a tenyésztésbevétel időpontja stb.
Arányosság: Az arányos állat összbenyomási képe kedvező hatást vált ki a szemlélődőből. Ha az összbenyomás rossz, a test nem alkot harmonikus egységet aránytalanságról beszélünk. Az arányos állatot idegen kifejezéssel homogénnek, az aránytalant heterogénnek is nevezik.
Kondíció: A kondíció a szervezetnek a külső testalakulásban megnyilvánuló állapotát fejezi ki. Befolyásolja a takarmányozás, a tartás, a gyakorlás és általában a környezeti tényezők. A kondíció nem azonos a tápláltsági állapot fogalmával. A kondíció fogalmához tartozik az izmok kidolgozottsága, a tőgy és egyéb szervek állapota, a kültakaró minősége. Ezek nincsenek szoros összefüggésben a túltápláltság állapotával. A gyakorlatban megkülönböztetünk:
tenyészkondíciót: az állat izmai teltek, zsírszövettel mérsékelten átszőttek. Bizonyos táplálóanyag tartaléka van, amely elsősorban a szaporodási folyamatok zavartalanságát segíti elő.
termelőkondíciót: A tejelő típusú tehenek termelőkondíciója a laktáció egyeses szakaszaiban más és más. Az elején lesoványodnak, a végére és a szárazonállás időszakában kondíciójuk javul és teltebb formát vesznek fel. Jól tejelő tehénre a változó kondíció a jellemző, de ugyanezt megfigyelhetjük kutyáinknál is, bár náluk általában csak pár hét a tejtermelés időszaka, de a jó tejtermelő szukákra ugyanez érvényes (leszívják a kölykök).
versenykondíciót: lovakon tápanyagokban gazdag koncentrált takarmányozással és tréning segítségével alakítható ki. A testalakulás szikár, az izmok és inak acélosak, a has minimális terjedelmű. Ez az állapot a szervezet károsodása nélkül hosszú ideig nem tartható fent. (kutyáknál az agarakat említeném)
kiállítási kondíciót: - helyesen értelmezve azonos a tenyészkondícióval. Gyakran előfordul hogy a kiállított állatoknak kondíciófeleslegük van. Az ilyen állatokat nehéz tárgyilagosan bírálni, mivel a zsírpárnák sok hibát eltakarnak.
hízókondíciót: a bőséges takarmányozás hatására nagy mennyiségű zsír rakodik le.
rossz kondíciót: oka lehet a hiányos tápanyagellátás, betegség és tartási hiba is. Súlyosabb esetben a termelés minimálisra csökken, a nemi élet zavarai jelentkezhetnek.
Kültakaró, színeződés: Kültakarón az állat bőrét, szőrzetét vagy tollazatát értjük. Megítélése a bírálat során azért fontos, mert minőségéből és színéből sok, gazdaságilag jelentős tulajdonságra lehet következtetni. Az állat fajtabeli hovatartozását általában a kültakaró alapján állapítjuk meg. Az állat egészségi állapotára ez alapján következtetünk. A kemény, száraz, varasodó bőr, a borzolt szőrzet betegségre utal. A kültakaró alapján a termelőképességre biztonsággal következtetni nem lehet. A kültakaró színét a melanin nevű festékanyag adja, amely a bőr hámrétegében és a szőr(toll) kéreg- és velőállományában helyezkedik el. Az állat színe öröklődik. Pigmentáltságról beszélünk ha az állat kültakarója kellő mennyiségű festékanyagot tartalmaz. Az albinizmus a pigment teljes hiánya. A pigmentáltság élettani szempontból előnyös tulajdonság, a termelőképességre a szín alapján következtetni nem lehet. Több kutya fajtánál sem engedélyezett bizonyos színek tenyésztése. Ennek oka több esetben is az erre a színre jellemző betegség pl. több fajtában is a teljesen fehér kutyák(nem csak albínó) süketek, vakok. A törpe pinscher közeli rokonainál a dobermannál is a német fajtaklub és az FCI azért nem engedélyei a másik két színt, mert azok az egyedek gyakran bőr és szőrproblémásak és több betegség, anomália előfordulhat náluk.
Formalizmus az állattenyésztésben: gazdasági állatoknál a külső testalakulás értékelése addig hasznos, amíg összefüggéseket keres a termelés és a külső formák között. Kutyáknál a külső testalakulásnak és a jellemnek kell minél inkább megközelítenie a standar-ben leírtakat. Sajnos sokszor nem ezt veszik alapul kiállításokon. Máskor tenyészszemlén is már hallottam hogy munkakutyáknál már fajtán belül is egészen eltérő típust tenyészt aki kiállításokra és aki munkára szánja a kutyáit. Nálunk is vannak eltérő vélemények hogy a megengedett méreten belül vagy felette kinek mi tetszik, melyik bíró milyen hibát milyen súlyosságúnak tekint, főleg a foghiány és a marmagasság megítélésére gondolok. Nem egységesek a bírálatok nálunk és külföldön sem, pedig a standard ugyanaz FCI kiállításokon! Ezért is én jobb szeretem saját szememmel látni a kutyát és nem csak egy elért címet ismerni ami nem tudhatom pontosan mit takar. El lehet érni egy championi címet úgy is hogy minden kiállításon nyer és úgy is hogy addig hordják amíg nem nyeri meg a szükséges címeket. Nagy a különbség és ez általában a kutyákon is látszik ha valaki látja őket! Aki ismeri és tudja mit jelentenek a standard-ben leírtak maga is megítélheti mennyire felel meg neki kutyája.
Ivarjelleg : Az ivarjelleg az állat ivari hovatartozását határozza meg, amely a nemi szervekben(elsődleges) és a külső testalakulásban(másodlagos) nyilvánul meg. Az elsődleges ivarjelleg akkor megfelelő, ha a nemi szervek normálisan fejlettek és működésük szabályos. Elbírálásának nagy jelentősége van a gyakorlati állattenyésztésben. Csak olyan hím- vagy nőnemű állat alkalmas tenyésztésre, amelynek ivari szervei szabályos felépítésűek és egészségesek. A kutyáknál a kanok heréinek meglétét ellenőrzik csak, de egyéb eltérések nem tenyésztésből kizáró okok, pedig sok más a szaporodás szempontjából káros eltérés és betegség előfordul. A másodlagos ivarjelleghez tartozik minden olyan tulajdonság amely az ivarszerveken kívül a hím állatot a nősténytől megkülönbözteti. A hím testalakulása általában tömegesebb, a törzs elülső része fejlettebb, a far hosszabb és keskenyebb. A nőstény finomabb, szikárabb testalkatú, mellkasa laposabb, mélyebb, hasának, medencéjének méretei nagyobbak. Elbírálásakor figyelembe kell venni a fajtajelleget. A hímek növekedése gyorsabb.
A belső értékmérő tulajdonságok olyan öröklődő tulajdonságok amelyek a gazdasági állatok tenyész- és haszonértékét meghatározzák. A tulajdonságokat pontos mérési adatok segítségével értékelik. Csak olyan tulajdonságok ítélhetőek meg tárgyilagosan, amelyek számszerű adatokkal kifejezhetők. Az egyes állományok adatok nélkül nem minősíthetők, nem rangsorolhatók.
Termelőképesség Gazdasági állatoknál több félét is mérnek a hasznosításnak megfelelően: tej-, hús-,tojás- és gyapjú termelés. Nálunk a kölyök nevelés miatt a tejtermelés ami fontos, meddig tudja szoptatni a kölykeit, milyen minőségű a teje. Ez korrekten nem mérhető, a kicsik gyarapodásából megítélhető. Nagyon befolyásolja a táplálás, de egyéb tényezők is közrejátszhatnak.
Takarmányhasznosítás: Gazdasági állatoknál az egységnyi termék előállítására felhasznált táplálóanyag mennyiséget nézik. Nálunk a megetetett táplálék mennyisége miatt lehet érdekes. A kicsiknek gyorsabb az anyagcseréje, egy kg-ra több táplálékot igényelnek.
Növekedés és fejlődés: A növekedés az állat testtömegének gyarapodása, mennyiségi változása. A növekedés a teljes kifejlettség bekövetkeztéig tart, ezután túltáplálás esetén hízik az állat. A fejlődés a szervezetnek a kor előrehaladtával bekövetkező minőségi változása. Fontosabb szakaszai: megtermékenyülés, születés, választás, ivarérettség, tenyészérettség, tenyészerő telje, öregedés, elhullás. A fejlődés üteme szerint megkülönböztetünk: gyors, közepes és lassú fejlődésű állatokat. A növekedés és a fejlődés szoros kapcsolatban vannak egymással, de a szervezet eltérő élettani megváltozását jelentik. Mindkét folyamatot belső és külső tényezők befolyásolják. Belső tényezők közül az örökletesség, külsők közül pedig a takarmányozás a legfontosabb.
Alkat: A konstitúció a külső testalkatban és a belső élettani tulajdonságokban nyilvánul meg. A konstitúciót a külső formák alapján megítélni nem lehet , gazdasági állatoknál akkor tartják megfelelőnek ha hosszú időn keresztül az egészségének károsodása nélkül magas színvonalon termel. Megkülönböztetünk:
Finom alkatú: az állat szőre finom, rövid, bőre vékony rugalmas, izomzata és csontváza viszonylag kis terjedelmű
Durva alkat: a finom alkatra ellentétes tulajdonságok a jellemzők
Szilárd alkat: az állat külleme keménységet, rugalmasságot és nemességet árul el.
Laza, szivacsos szervezet: az állat testarányai a durva szervezetű állatra emlékeztetnek, de a szöveteinek víztartalma nagyobb mint a durva szervezetűé.
Termékenység, szaporaság: A termékenység az ivarérett állatnak az a tulajdonsága, hogy termékenyítésre vagy termékenyülésre képes. A szaporaság azt jelenti hogy a tenyészérett nőivarú állat a fajra, fajtára, típusra jellemző számú ivadékot hoz a világra. A termékenység és a szaporaság egymástól elválaszthatatlan tulajdonságok, ugyanis csak termékeny állat hoz a világra ivadékot. Másrészt az optimális szaporaság a termékenység legmegbízhatóbb megnyilvánulása. Javításuk nem csak a gazdasági állatfajoknál cél, de egy kutya tenyésztőnek sem mindegy a kölykök száma. A termékenységet és a szaporaságot a környezet(tartás, takarmányozás) is nagymértékben befolyásolja.
Egészség, ellenálló-képesség : Az egészség a betegségtől való mentesség, az állat szervezetének harmonikus és zavartalan működését jelenti. Az egészség a legalapvetőbb tulajdonságok közé tartozik. Tartós és magas színvonalú termelést csak egészséges állattól várhatunk. Az ellenálló-képesség a szervezet ellenállását jelenti a különféle kórokozókkal, az időjárás gyors változásaival, a környezet különböző károsító tényezőivel szemben. Az ellenálló képesség nemesítő munkával fokozható. Különösen értékesek azok a kultúrfajták amelyeknek szilárd a szervezetük, nagy az ellenálló- képességgel rendelkeznek. Másrészt olyan környezeti feltételeket kell biztosítani, amelyek az állatok ellenálló-képességét folyamatosan fenntartják.
Igényesség, igénytelenség: Az igényesség a takarmány mennyiségével és minőségével, a gondozással, istállózással, éghajlati tényezőkkel szemben megnyilvánuló tulajdonság. Az állati szervezet meghatározott igényeket támaszt a környezete iránt. Megfelelő szintű termelés eléréséhet ki kell elégíteni az állatok genetikailag meghatározott igényeit. A kitenyésztett kultúrfajták és a nagy teljesítményre specializálódott típusok igényesebbek. A primitív fajták viszont szerény igényűek az életfeltételek iránt, igénytelenebbek.
Vérmérséklet, természet, szellemi képesség: A vérmérséklet az idegrendszer érzékenységét jelenti a külvilágból származó ingerekkel szemben. Megkülönböztetünk élénk és nyugodt vérmérsékletű állatokat. Az élénk vérmérsékletű állat anyagcseréje is élénkebb, és gyorsan reagál a környezeti hatásokra. A nyugodt vérmérsékletű állat anyagcseréje renyhébb és hízásra hajlamosabb. A természet az állat kedélyállapotát fejezi ki, amely a gondozókkal szembeni magatartásban nyilvánul meg. Vannak könnyen kezelhető, jó természetű és rossz természetű állatok. Kialakulhatnak rossz szokások is. A tanulékonyságban megnyilvánuló szellemi képesség állatfajonként eltérő. Ez a képesség türelmes, állatszerető bánásmóddal fejleszthető. Egyes állatfajokon(pl.: ló, kutya, galamb) céltudatos tenyésztés eredményeképpen kialakult intelligencia tapasztalható.
A kutyáknál az adatok gyűjtése nem egyszerű dolog, mivel ezt a feladatot szervezetten nem látja el egyik szervezet sem. Aki nem tenyésztésre vásárol kölyköt nem is biztos hogy ismeri a standard-et és egyáltalán válaszol a megkeresésünkre így nem lehet korrekt képet kialakítani. A helyes minősítéshez szükségesek a megfelelő ismeretek!
Ne másolj! Linkelj! A TÖRPE PINSCHEREKÉRT - http://torpepinscher.atw.hu
2009.10.24.