A TÖRPE PINSCHEREKÉRT 
A TÖRPE PINSCHEREKÉRT Az általános állattenyésztési tananyag szerint szeretnék haladni leírva az általános szabályokat és megnézni hogyan igazak ezek a kutya tenyésztésben, a törpe pinschereknél.
Ismerjék meg a következő fogalmakat: általános állattenyésztéstan, eredetet, háziasítás, környezet hatása az állati szervezetre, a gyakorlás, a szervműködés és a tréning hatásai, honosulás, faj, fajta, fajták csoportosítása, egyoldalú és vegyes hasznosítás, a fajtatisztaság, tenyészet, törzs, család, vérvonal, populáció és a típus.
Az állattenyésztéstan a gazdasági állatok nemesítésével, szaporításával, tartásával és takarmányozásával kapcsolatos szakismeretekkel foglalkozó tudományág.
Az általános állattenyésztéstan az alkalmazott biológia egyik tudományága, amely az általános tenyésztési ismereteket foglalja magába. Azokat a szakmai ismereteket tárgyalja, amelyek minden gazdasági állatra(fajra) általában vonatkoznak.
Erre sokan biztos azt mondják elsőre hogy a kutya nem gazdasági állat, tehát rá nem igaz akkor. Sok helyen elég vitatott hogy hogyan is kezeljék ezt a témát, mivel a tenyésztés és a munka, vadász és juhász kutyák munkájukkal is gazdasági hasznot hajtanak, ugyanakkor nagyban különbözik a gazdasági állatoktól abban hogy a nem tenyészthető vagy munkavégzésre már alkalmatlan egyedeket nem lehet vágásra értékesíteni. (Nálunk sem és a legtöbb kultúrában nem lefogadott a kutyahús fogyasztása ami ugye nagy vihart kavart. Én sem tartom elképzelhetőnek hogy valaha is megkóstolnám, de gondoljunk bele hogy kultúra szempontjából pl. az indiaiaknak ugyanilyen szörnyű lehet hogy mi megesszük az ő szent tehenüket.) Az ilyen állatok már csak kedvencként tarthatók vagy jelképes összegért értékesíthetők, elajándékozhatók és így már egyáltalán nem termelnek hasznot, míg egy vágóállat reális áron értékesíthető.
Nézzük akkor az alapfogalmakat
A háziasítás az emberiség történetében az egyik legjelentősebb eseménynek tekinthető. A háziasítás(domesztikáció) azt a folyamatot jelenti, amelyben az ember segítségével és közreműködésével a vadállatok háziállatokká válnak.
A kutya háziasításának idejéről, módjáról és helyéről több elképzelés is van, de ami mindenhol egyezik az az hogy a juhval és a kecskével együtt az első háziasított állat a kutya. Én is különböző időpontokat találtam, de a tudomány fejlődésével egyre többet tudunk. Nagyjából 15 ezer évvel ezelőttre teszik és helyszínéül találkoztam Európával, Ázsiával és Afrikával is. Szintén kérdés hogy csak egy fajtól a farkastól vagy többtől származnak. Ezzel a témával foglalkoznak a következő cikkek is:
Afrikából is származhatnak a háziasított kutyák
Fény derült a kutyák eredetére
Kínában háziasították az első kutyákat
A kutya rendszertani helye és kialakulása
A háziasítás mélyreható változásokat idézett elő az állatok szervezetében. A változás érzékelhető a állatok külső megjelenési formájában és a belső értékmérő tulajdonságokban. A változásokat elsősorban a környezeti adottságok, az ember tenyésztői munkája, valamint a fajok és fajták közötti keresztezés idézte elő.
Gondoljunk csak bele a kutyáknál mennyi és milyen különböző fajtákat alakított ki az ember egy vagy akár három fajból kiindulva is nagyon nagyok a különbségek. Most hogy maradjunk a pinschereknél itt is küllemre nagyon hasonlító 3 méretű fajta van: törpe pinscher, pinscher és a legnagyobb a doberman. Említhetem itt a meztelen kutyákat és ellentétül a hegyi vagy sarkvidéki kutyák dús szőrét, de sokáig lehetne még sorolni a testalkatban, mozgásban stb. kialakult különbségeket.
Melyek ezek a környezeti tényezők?
Takarmányozás: Az állati szervezet kialakításában, a termékek előállításában a környezeti tényezők közül a takarmányozásnak van a legnagyobb jelentőssége. Közvetlenül hat az emésztőrendszer kialakulására, annak hosszára a testhosszhoz képest a növényevőké többszöröse a húsevőkének. Közvetlen hatása van a testtömeg kialakulására is, a mostohább körülmények között élő fajok kisebb testűek a bőséges táplálékforrásokkal rendelkező helyeken pedig tömegesebb fajok alakulnak ki. A takarmány tápértéke befolyásolja a gazdasági állatok termelésének nagyságét, kutyáinknál a fejlődés ütemét, szoptatós szukáknál a tej termelést említhetném vagy munka kutyáknál is szükséges a megfelelő erőnlét a jó teljesítményhez, de erről később majd még részletesebben írok.
Éghajlati tényezők :
A hőmérséklet: Közvetlenül a bőrre hat, melynek feladata a szervezet hőszabályozása. A szőrzet és a tollazat hőszabályozó szerepe közismert. Akár a törpe pinschereknél is megfigyelhető amelyek a nap nagy részében kint vannak, hogy alkalmazkodva az időjáráshoz hidegbe megvastagszik szőrzetük. A lakásban tartottaknál viszont vékony a szőrzet, a nagyjából állandó hőmérséklethez alkalmazkodva. Befolyásolja az anyagcserét is, hidegben gyorsabb így nagyobb lesz az étvágy, több táplálékot igényelnek. Az ivarmirigyek működésére a mérsékelt meleg a kedvező hatású, a nagy hőség csökkenti az ivari működést. Figyelje meg a szukák tüzelését! A komfortzóna az a hőmérsékleti érték amelyben az állat közérzete a legjobb. Ez változhat az állat faja, fajtája, kora, tápláltsági állapota stb. szerint.
A levegő páratartalma: Szintén befolyásolja az állatok közérzetét és termelését. A kívánatos hőmérséklet és páratartalom fűtéssel és szellőztetéssel érhető el. Ez főleg lakásban tartásnál nem probléma, de ha más helyen tart valaki törpe pinschert ott fűteni és szellőztetni mindenképpen szükséges. A kívánatosnál szárazabb vagy nedvesebb levegő ugyanis csökkenti az állatok ellenálló képességét.
A fény: kedvező hatást gyakorol az állati szervezetre, az anyagcserére. Serkenti az állatok növekedését, elősegíti az ásványi anyag forgalmat. Fiatal állatok nevelésében a napfény nélkülözhetetlen. A sötétben tartott állat ivari élete zavart szenved. Az állatok fokozott ivari tevékenysége tavaszra és nyárra esik amikor leghosszabb a megvilágítás, lásd.: tüzelések. A fény gyógyító, fertőtlenítő és ellenálló képességet hatása régóta ismert. Ezért is jó ha minél többet tud kint lenni természetes fényen kutyánk már egészen kis korától.
Egyéb éghajlati tényezők
Időjárás változás : hatására megváltozik a tej összetétele, a tojástermelés mennyisége, emésztési zavarok, izgalmi tünetek jelentkezhetnek. Különösen az élénk anyagcseréjű, nagy termelésű egyedek érzékenyek ezekre a változásokra. Ez nagyon jól megfigyelhető a törpe pinschereknél is, ha vihar vagy nagy eső jön ők már előtte föl-le rohangálnak, ugatnak pedig még nem látszik semmi.
Napszakok változása: szintén befolyásolj az állati szervezet életműködését, a születések, ellések inkább éjjel következnek be.
Évszakok: a fiatal állatok növekedése tavasszal erőteljesebb, télen lassúbb, de a szőrzet változása is jól érzékelteti.
Tengerszint feletti magasság: a vörösvérsejtek számát befolyásolja, minél magasabban él egy állat annál több a számuk.
A gyakorlás az egyes szervek rendszeres használta. Hatására az egyes szervek, szervrendszerek nagysága és teljesítménye fokozódik és ha valamelyik szervét nem használja az elsorvad.
A dolgozó szervnek jobb a vérellátása, ezáltal több táplálék jut oda és a bomlástermékek hamarabb távoznak. A működő szervek egymásra is hatnak. A rendszeres jártatás pl. nem csak az izmokat fejleszti, hanem a csontok növekedésére is kedvező hatású.
A tréning meghatározott és a szervek rendszeres működtetését jelenti. Célja sz állat teljesítőképességének növelése és huzamosabb ideig való fenntartása(pl.: munka kutyák).
A honosulás(akklimatizáció) az állati szervezetnek az eredeti életkörülményeitől eltérő új környezethez való alkalmazkodását jelenti. Jól honosul ha termelésének és szaporodó képességének károsodása nélkül illeszkedik új környezetébe, ha rosszul akklimatizálódik előfordulhat a nemi szervek rendellenes működése, légző- és emésztőszervi megbetegedések. A szilárd szervezetű és a fiatal állatok könnyebben honosulnak.
A faj olyan állatcsoport, amelynek egyedei más fajoktól többé-kevésbé elhatárolhatók, a legtöbb jellegzetességük azonos és saját körükön belül szaporodnak. Ha esetleg más fajjal párosodnak utódaik terméketlenek pl.: ló és szamár párosításából az öszvér, de egyes rokon fajok esetén termékeny utódok születhetnek pl.:szarvasmarha és zebu. A kutyák nagyon sokszínűek, de vannak tulajdonságok amelyek mindegyikükre igaz és más fajoktól megkülönbözteti őket, ezek a faji bélyegek.
A fajta olyan többé-kevésbé egységes állatcsoport amelynek egyedei színbeli, alaki, szervműködési tulajdonságaik és bélyegeik alapján a faj többi egyedétől jól elhatárolható. Ezek a fajta bélyegek, ezek vannak leírva a fajta standard -ben.
A fajtákat lehet csoportosítani:
a környezet és a tenyésztői munka
Természetes primitív fajták: edzettek, igénytelenek, a betegségekkel szemben ellenállóak. Természetes környezetben élnek. A természetes kiválasztódás hatására lassan fejlődnek.
Nemesített fajták: kialakulásukban már az ember céltudatos tenyésztői munkája már fontos szerepet játszik.
Kultúrfajták: tervszerű tenyésztői munkának és mesterségesen kialakított életfeltételeknek köszönhetik létüket. Származásuk nemzedékekre visszamenőleg követhető.
a földrajzi elhelyezkedés és az ország: az FCI besorolásban is a fajta csoportokon belül szerepel
a hasznosítás iránya: gazdasági állatoknál ezek a tojás, tej, hús, gyapjú termelés, de a kutyákat is lehet eszerint csoportosítani: társasági és kísérő kutyák, vadász, terelő, munkakutyák és ezen belül is az alapján milyen feladatokra képezték ki őket.
szerint.
Gazdasági állatoknál is vitatják hogy melyik az előnyösebb. Biológiailag a vegyes hasznosítás egyenletesen terheli a szervezetet, egyféle termelés javíthatósága szempontjából viszont az egyoldalú hasznosítás az előnyösebb. Kutyafajtáink között is vannak amelyek nagyon sokoldalúak így például munkakutyának is használhatóak, de abban nem fognak olyan jó eredményeket elérni mint az erre a célra kitenyésztett fajták.
A fajtatisztaság azt jelenti hogy a kérdéses egyed vagy állomány egy meghatározott fajtához tartozik.
Tenyészet: olyan állomány amelyet 2-3 nemzedékre visszamenőleg céltudatos tenyésztői munkával alakítottak ki. A külső és a belső értékmérő tulajdonságok tekintetében kiegyenlítettebb mint a fajta egészében.
Törzstenyészet: a tenyészetnél értékesebb, magasabb színvonalú állomány. Tenyészértéke, termelőképessége felülmúlja a fajtaátlagot.
Zárt tenyészet: huzamosabb ideig nem vesz igénybe idegen apaállatot. A rokontenyésztés egyszerre 3-5 apaállat használatával kerülhető el.
Törzs: valamely kiváló apaállattól származó állatok csoportját jelenti.
Család: az egy nőivarú őstől származó utódokat foglalja magába.
Vérvonal: olyan állatcsoport amely közeli rokonságban van egy közös őssel anélkül, hogy az ősi sorban más közös ősök többször szerepelnének.
Vonal: a hibridtenyésztésben használatos elnevezés, amely az örökletesség szempontjából többé-kevésbé egyöntetű állományt jelenti.
Szintetikus vonal: új fogalom, több fajta, illetve típus keresztezésével és szigorú szelekciójával alakítják ki.
Populáció: olyan nagyobb létszámú állományt jelent amelynek örökletes alapja egyöntetűbb, mint a hozzá közel álló állatcsoporté. Populációt alkothat egy fajta, egy vonal, egy tenyészet.
Típus: a hasznosítással együtt járó alaki, alkati felépítés.
Ne másolj! Linkelj! A TÖRPE PINSCHEREKÉRT - http://torpepinscher.atw.hu
2010.08.25.