12.3. A háztartás pénzügyei
(adók és járulékok, pénzkezelési technikák,
banki ügyletek).
A munkaviszonyhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek, a munkaviszony megszűnése
A
háztartás lényegében a családi erőforrásokkal való gazdálkodást jelenti. A család rendelkezésére álló erőforrások:
• az idő: munkaidő-szabadidő aránya, változása;
• az együtt élők munkamegosztása, együttműködése,
képességei és lehetőségei a munkavégzésre: a munkamegosztás megsokszorozza
az erőforrások hatékonyságát, azonos mennyiség mellett több teljesítmény
elérését biztosítja.
• a pénz: a család tagjainak jövedelméből
származó bevétel – mennyisége mellett ugyancsak fontos tényező azok hatékony felhasználása
a szükségletek kielégítéséhez szükséges javak meg- és beszerzésében.
• a vagyon: a háztartások javakkal való
ellátottságának jellemzésére használt gazdasági információ.
A háztartások pénzgazdálkodást folytatnak, azaz
javaikat a pénz mint forgalmi eszköz segítségével szerzik meg. A
folyamatosan jelentkező szükségleteket a meghatározott időközönként jelentkező
jövedelmekből finanszírozzák. A pénzmozgások időbeli különbségeit a hitel és
a megtakarítások hivatottak kiegyenlíteni.
Az adó általában magánszemélyek vagy
cégek által rendszeres vagy esetleges anyagi – manapság általában pénzbeli
kötelező juttatás a felettes hatalomnak. Felettes hatalom lehet például az
állam vagy az önkormányzat. A
járulékoktól (társadalombiztosítási, egészségügyi, nyugdíj), illetékektől
(pl. örökösödési) az különbözteti meg, hogy az adóért az adófizető semmilyen konkrét
ellenszolgáltatásra nem jogosult.
Az adók funkciói:
1. az állami, önkormányzati kiadások (honvédelem,
államigazgatás, közút-, illetve közüzemi hálózatok, oktatás, egészségügy stb. –
összességében állami költségvetés) fedezése.
2. piaci szereplők befolyásolása. Erre példa a
jövedéki adó (pl. alkohol-, dohánytermékekre kirótt magasabb adó) bizonyos
termékek fogyasztásának visszafogására. Ezzel ellentétes lehet a bizonyos
termékekre kirótt kedvezményes adó használata.
3. jövedelmek újraelosztása. Az állam a magasabb
jövedelmű egyénektől, cégektől magasabb adóbevételt szedhet. Ezt a többletet a
szociális juttatásokon (munkanélküli segély, családi pótlék stb.) keresztül
csoportosítja át a társadalom szegényebbjei felé.
Az adórendszer megítélése szempontjából fontos, hogy
ki fizeti az adót, és milyen alapon:
• adó alanya (munkavállaló,
háztartás, vállalkozás, tulajdonos);
• adó tárgya (jövedelem, tevékenység,
tőke).
Az állam bevételei között az alábbiak a legjelentősebb
adófajták Magyarországon:
Általános forgalmi adó (áfa): az áfa általános kulcsa jelenleg
27% de vannak kedvezményes áfakulcsú termékek. 5%· áfát kell fizetni például a
gyógyszerek és a könyvek után, és 18% például az élelmiszerek nagy részének és
a tüzelőanyagnak az adókulcsa. Egy termék vagy szolgáltatás nettó ára az áfa
nélküli ár, bruttó ára az áfával növelt nettó ár.
Személyi jövedelemadó (szja): Magyarországon ma úgynevezett egykulcsos
szja-rendszer van életben, ez azt jelenti, hogy minden jövedelem után 16%
adót kell fizetni. (Egy másik, az úgynevezett progresszív adórendszerben a
magasabb jövedelműek jövedelmének az egésze vagy egy része nagyobb adókulccsal
adózik, mint az alacsonyabb jövedelmek.) A személyi jövedelemadó összege
jelenleg különböző alapon (pl. eltartott gyerekek száma) és mértékben
csökkenthető kedvezményekkel.
Társasági adó: leegyszerűsítve: az országban
tevékenykedő cégek nyereségük 19%-át kötelesek adóként befizetni.
A
javak előállításához ún. termelési tényezőkre van szükség, ezek a természeti
tényezők (például föld minősége, termeszthető növények, tenyészthető állatok,
éghajlati adottságok stb.), a munka(erő), a tőke és a vállalkozók.
A háztartások szükséglet-kielégítési szintje
attól függ, hogy az előzőek közül milyen tényezőnek van a birtokában, és azt
miként tudja értékesíteni a piacon. Mivel a háztartások nagy többsége kizárólag
a családtagok munkaerejével rendelkezik, ezért a munkavállalás
„üzleti sikere” alapvetően meghatározza a családok életkörülményeit.
A vállalkozó szempontjából
pedig a termelési folyamatok működtetésének, illetve a szolgáltatások
biztosításának személyi és tárgyi feltételei és azok költségvonzata az üzleti
terv és a hosszú távú gazdaságos (és nyereséges) működés alapja.
A munkaerőpiac (vagy
munkapiac) a munkaerő adásvételével kapcsolatos viszonyok összessége. A munkaerő adásvétele azonban nem
egyszerű piaci adásvételi ügylet. Hiszen:
• Az „áru” egy élő személyhez
kötődik, attól elválaszthatatlan, annak sajátosságait viseli magán.
A konkrét alkalmazásban, munkafolyamatban derül ki, hogy az „áru”
funkcionálisan megfelelő-e az adott feladatra.
Az „áru” teljesítményét fizikai és érzelmi tényezők is
befolyásolják (életkor, munkatapasztalat, képzettség, beteg gyermek, egyéb
családi gondok, pihenés, regeneráció, szabadidő eltöltésének minősége stb.).
• A munkabért a munkaerő
felhasználását követően fizetik meg utólag, és az „adásvételt” követően is
módosítható.
• A munkabér egy piaci ár, amely alku
tárgya lehet a munkaadó és a munkavállaló között.
A munkabértárgyalások során a munkaadó és a
munkavállaló piaci helyzete nem azonos, ezért az állam a társadalmilag függő
helyzetű, vagy gyengébb pozícióban lévők védelme érdekében sokféle törvényt,
rendeletet alkothat és érvényesíthet, amelyekben meghatározza a munkaviszony
létesítésével összefüggő szabályokat, pl. szabályozza a kötelező legkisebb
munkabér, a minimálbér nagyságát (garantált bérminimum).
A munkaviszony
gazdasági és jogi kapcsolat a munkáltató (munkaadó) és a munkavállaló között. Gazdasági kapcsolat, mert a
munkavállaló egy adott tevékenység (munkakör, feladat stb.) elvégzéséért a
munkaadóval kötött megállapodás szerinti munkabért kap. Jogi kapcsolat, mert
mind a munkáltatót, mind a munkavállalót jogok illetik meg és kötelezettségek
is terhelik a munkaviszony létesítésével és fenntartásával kapcsolatosan
egyaránt. Ennek szabályozása a Munka
törvénykönyvében található meg.
A munkaidő az előírt munkakezdéstől a
munkavégzés befejezéséig tartó időtartam. A munkaidő főszabályként napi 8 óra,
jogszabály, vagy munkaszerződés alapján azonban más munkaidő is megállapítható
(napi 4 óránál rövidebb, vagy 12 óránál hosszabb nem lehet).
A munkarend a
munkaidőnek az egyes napokra való elosztását jelenti. A munkarend alapján
többféle munkaidő-beosztás lehetséges (normál, többműszakos, éjszakai stb.). A
munkavállalókat esetenként rendkívüli munkavégzésre is kötelezheti a munkáltatója
(túlmunka, készenlét, pihenő-, vagy munkaszüneti napon végzett munka).
A munkavállaló regenerációja érdekében a jogszabályok
a pihenőidőt is szabályozzák. Ennek
fajtái: munkaközi szünet, munkanapok közötti és munkahetek közötti pihenőidő,
munkaszüneti nap, rendes szabadság (alap- és pótszabadság), betegszabadság,
egyéb munkaidő-kedvezmények.
Törvények szabályozzák a munkaadó és a munkavállaló
közötti viszonyt. A munkaviszony elsődleges jogforrásai tehát a törvények, az
ezekhez kapcsolódó végrehajtási rendeletek, kormányhatározatok, az ágazatra
vagy cégre érvényes kollektív
szerződés és a munkavállalóval kötött munkaszerződés.
A törvények kapcsán jegyezd meg: az alacsonyabb szintű
szabályok a jogszabályi előírásoktól csak a munkavállaló javára térhetek el, és
a munkaviszonyra vonatkozó szabályba, jogszabályba ütköző szerződés semmis! Kollektív szerződést a
munkáltató vagy munkáltatói érdekképviseleti szervezet és a munkavállalókat
képviselő szakszervezet vagy szakszervezetek kötik meg. Ez a munkaviszonyra
vonatkozó jogokat, kötelességeket foglalja magába. Létrejöhet határozott vagy
határozatlan időre is. A munkaviszonyra vonatkozóan határoz meg szabályokat,
amik mindkét fél érdekeinek megfelelnek és a munkaadó hatáskörében
megvalósíthatók. A kollektív szerződés nem tér ki egyéni érdekekre.
A munkaszerződés
mindig egyedi tartalmú dokumentum, ami a munkáltató és munkavállaló között
létrejött munkaviszony feltételeit szabályozza. Magyarországon munkavállalóként
az létesíthet munkaviszonyt, aki a tizenhatodik életévét betöltötte. Csak az
írásba foglalt munkaszerződés nyújt jogi védelmet! A dokumentumnak tartalmaznia
kell a munkakör megnevezését, leírását, a munkavégzés helyét, a munkabért. Ha a
munkaszerződésben külön nem szerepel a munkaidő, akkor az azt jelenti, hogy
napi 8, azaz heti 40 óra munkát várhatnak el a munkavállalótól. A munkaviszony
határozott vagy határozatlan idejű is lehet, de ezt is előre közölni kell a
munkavállalóval. A közös munka kezdődhet próbaidős alkalmazással, aminek az
időtartama általában három hónap, de rövidebb is lehet. A próbaidő alatt
mindkét fél azonnali hatállyal, indoklás nélkül megszüntetheti a munkaviszonyt.
A munkaszerződés jogszabályokban meghatározott esetekben módosítható. Ilyen
például, ha megváltozik a munkakör vagy a munkabér. Ha egyéb körülmények
indokolnak módosítást, az csak a felek közös megegyezésével történhet meg.
Ahogy a munkaviszony létrehozása, úgy megszüntetése is csak írásos
nyilatkozattal történhet meg. A határozatlan idejű munkaviszonyt a munkáltató
és a munkavállaló közös megegyezéssel bármikor megszüntetheti.
Egy jogállamban tilos
bármiféle hátrányos megkülönböztetés
akár a nem, kor, nemzetiség, származás, vallási vagy a politikai meggyőződés
alapján. Ez érvényes a munkaviszonnyal kapcsolatban is. Bármiféle
megkülönböztetést csak a munkában eltöltött idő, szakmai képességeid és a
teljesítményed indokolhat. A munkáltatódnak biztosítania kell a magasabb
munkakörbe való előrelépés lehetőségét is.
Út az álláskereséstől
a munkaszerződésig:
• önmeghatározás, önismeret: mit szeretnék, mi a
végzettségem, képzettségem, mire van lehetőségem
• munkaerő-piaci
helyzet felmérése:
mire van igény, realitások
• álláshirdetések
böngészése, internetes és személyes tájékozódás: érdeklődés, képzettség, munkatapasztalat,
jártasság, értékrend
Önéletrajz készítése,
aktualizálása:
• adott munkahelyre szabott motivációs
levél készítése: szakmai tapasztalatok, motiváció indoklása,
figyelemfelkeltés.
• állásinterjú:
felkészülés
(önmagunk, a munka és a munkáltató), öltözködés, pontosság, érdeklődés,
kérdéseim.
• munkaszerződés
Pályakezdőként könnyebben találsz állást, ha részt
veszel a START-programban. Ennek lényege, hogy az állam a munkaadók számára
járulékfizetési kedvezményeket biztosít, ha pályakezdő fiatalokat foglalkoztatnak.
A program célja, hogy megkönnyítse a középiskolát, főiskolát/egyetemet frissen
végzett fiatalok elhelyezkedését és szakmai gyakorlat szerzését.
A munkahelynek fontos
szerepe van az életünkben: az itt megkeresett munkabér segítségével elégítjük
ki a szükségleteinket, vásárolunk javakat. Az aktivitás lehetőségét nyújtja
számunkra, módot ad ismereteink és képességeink alkalmazására és fejlesztésére.
A munkába járás időbeosztása szabályozza életünket, keretet ad a
hétköznapoknak. Ezen túl a munkahely társas kapcsolatokat is kínál.
Aki elveszíti munkáját, az nem csupán anyagilag kerül
nehéz helyzetbe. A megélhetés gondja mellett a tétlenség, feleslegesség,
unalom, akár a bezártság érzete is eluralkodhat rajta. Az időbeosztás és a
társas kapcsolatok elvesztésével széteshetnek a napjai, akár a személyisége is
sérülhet. Énképünknek fontos részét
képezi a foglalkozás, a munkahely, annak elvesztése demoralizál: sokan
talajtalanná válnak, úgy érzik, nincs már rájuk szükség. Mindez valószínűsíti a
devianciák megjelenését (öngyilkosságok, válások, drogfogyasztás stb.).
Ha valaki elveszíti a munkáját, akkor az első sokk
után a következő lépés a hogyan tovább kérdésének eldöntése, vagyis a gyors
munkahelykeresés. A munkanélküli segélyt ma már álláskeresési járadékként lehet
igényelni. Az új elnevezés lényege, hogy a munka- nélkülit ösztönözze az új
állás kitartó keresésére és megtalálására. Ehhez „támogatást” nyújt az állam, a
korábbi „segély” elnevezés helyett.
A
társadalmat alkotó rétegek közötti mozgást nevezzük mobilitásnak. Egy család vagy az egyén
helyzetének megváltozásáról van szó. Az is jól jellemez egy társadalmat, hogy
mennyire átjárhatóak az egymás fölött lévő rétegek közötti határok.
Beszélhetünk nemzedékek közötti (intergenerációs mobilitás) és nemzedéken
belüli mobilitásról (intragenerációs mobilitás). Előbbi, ha pl. egy bányász fia
elvégezve az egyetemet mérnökké válik és utóbbi, ha valaki életpályája során
lép át egyik rétegből a másikba a képzettségének emelkedése vagy pl. egy ápolónő
házasságot köt a főorvossal (házassági mobilitás). (A zárt társadalmakban a
mobilitás esélye igen kicsi, ilyen például kasztrendszer.) Az eltérő
munkalehetőségek jelentős belső vándorlást indíthatnak meg országon és
kontinensen belül egyaránt, de akár kontinenseken
átívelően is. Európa sokkal magasabb életminőséget (kereset,
életszínvonal), biztonságosabb életet jelent, amely hatalmas vonzerő más
kontinensek lakói számára.
Pénzkezelési technikák, banki ügyletek
Mindennapjainkban
a pénzt két formában használjuk. Egyrészt a vásárláskor azonnal felhasználható
készpénzként, másrészt a bankban tartott számlapénzként. Ez utóbbi a
forgalomban lévő pénznek több mint 90%-a. A készpénzt helyettesítő fizetési
eszköz a csekk és a hitelkártya.
A pénz funkciója. Forgalmi
eszközként használjuk a pénzt, amikor vásárolunk vagy eladunk. Abban az
esetben, ha az áru eladása és az árbevétel realizálása két külön időpontban
történik, akkor már fizetési eszköz
funkcióról beszélünk. Értékmérőként
is szerepet kap, hiszen segít az általad kiválasztott áru piaci
megmérettetésében, értéket rendel hozzá. A hosszabb távú tervezés szempontjából
fontos a felhalmozási vagy vagyontartási funkciója. Végül pedig, ha két ország
közötti kereskedelemről keresel adatokat, akkor az összehasonlítást a világpénz funkció teszi lehetővé.
A pénz kezelése a bankrendszeren keresztül történik. Kétféle bankról beszélünk:
a központi vagy jegybankról és a kereskedelmi pénzintézetekről. Egyszintű a
bankrendszer egy országban, ha azt egyetlen központi pénzintézet biztosítja. Kétszintű pedig akkor, ha a központi
bankon kívül még működnek nyereségérdekelt kereskedelmi bankok és egyéb
pénzintézetek, például takarékszövetkezetek, biztosítótársaságok is. A
kétszintű bankrendszerben az állam nem tudja közvetlenül érvényesíteni az akaratát,
hiszen a központi bank, azaz a jegybank nincs kapcsolatban az ügyfelekkel.
A jegybank az állam bankja. Feladata
a pénzmennyiség szabályozása, az ország fizetőképességének és a pénz
értékállóságának biztosítása. A jegybank feladatköréhez tartozik a
pénzkibocsátás, az árfolyam-politika, az ország deviza- és aranytartalékainak
kezelése. A jegybank a központi költségvetésen keresztül finanszírozza az
államháztartást, irányító szerepénél fogva pedig pénzintézeti számlákat vezet a
bankrendszer többi szereplője részére.
A kereskedelmi bankok magántulajdonú, de a jegybanktól függő pénzintézetek.
Négy alapvető funkciójuk van: a betétek gyűjtése, másképpen a megtakarítás; a
hitelnyújtás; a fizetési forgalom bonyolítása és az úgynevezett banki
szolgáltatások, ahová a valuta- vagy devizaügyletek, a banki tanácsadás,
illetve az értékpapírok őrzése tartozik.
A kereskedelmi bankok működését piaci szempontok irányítják. A náluk
elhelyezett összegek után betéti kamatot fizetnek, a hitelek után
hitelkamatot számolnak fel. A kifizetett betéti kamatok és a bank által
felszámolt hitelkamatok különbözete a kamatrés. A bank haszna részben a
kamatrésből, részben a saját tőkéjének kihelyezése után kapott kamatokból
származik. Az ügyfeleknek akkor nyújtanak hitelt, ha annak visszafizetése
biztosítottnak látszik.