4.3 - Tortura

Főmenü:

4.3

Egyetemes töri > 1492utan

A parlamentáris monarchia megszületése Angliában, az alkotmányos monarchia jellemzői

Előzmények

Anglia gazdasága I. Erzsébet abszolutista uralkodása során erősödött meg. Fellendült a termelés, húzóágazattá vált a textilipar, ami világszínvonalon termelt, megkezdődött a gyarmatosítás. Vállalkozástámogató tevékenysége miatt azonban annyira megerősödött az egész társadalom, hogy nem volt szüksége az uralkodók gyámkodására. Ez akkor fogalmazódott meg az angol társadalomban, amikor I. Károly (1625-49) került trónra, ugyanis ő fényűző, drága udvart tartott, korrupt hivatalnokszervezetet működtetett, bevezette az uralkodói monopóliumot, (bármely termékre bármikor monopóliumot vethetett ki), korlátozta a földterületek szabad adás-vételét. Ezek az intézkedések szembefordították a királlyal a társadalmat.

Az elégedetlenség először vallási formában jelentkezett, ugyanis problémát okozott a felemás angol reformáció is. Az 1560-as években tűnt fel először a puritanizmus, mely meg akarta szűntetni az anglikán egyház különös helyzetét. Lényegében megmaradt a katolikus egyházszervezet és a püspöki alá- fölérendelés, megmaradtak a pompás szertartások is, csak a pápa fennhatóságát nem ismerték el. Az egyház feje az uralkodó volt.

1628-ban I. Jakab összehívta a parlamentet, az pedig elfogadtatta vele a Petition of Rights-ot (Jogok Kérvénye), miszerint csak a parlament által jóváhagyott adó szedhető be. Csak bírói ítélet alapján szabad bebörtönözni valakit, megtiltották a hadsereg beszállásolását. Ezután a király 1640-ig nem hívott össze parlamentet, megpróbált áttérni a kontinentális abszolutizmusra.

1637-ben kitört a skót felkelés, melynek oka az volt, hogy rá akarták kényszeríteni az angol szertartásokat a katolikus skótokra. Az uralkodó önerőből nem tudta őket leverni, ezért 1640-ben összehívta ismét a parlamentet. A nemzetgyűlés támogatás helyett jogokat követel. Meg akarták szűntetni az abszolutizmust és szabad vallásgyakorlatot követeltek. A felháborodott király három hét múlva feloszlatta a gyűlést (név: rövid parlament)

Ekkor tört ki az angol polgári forradalom. I. SZAKASZ: 1640-42: 1640. őszén még egy parlamentet összehívni. Az új nemzetgyűlés első ülésén kimondta, hogy saját beleegyezése nélkül nem lehet feloszlatni. (név. Hosszú parlament 1640-53) Következő lépésként kivégezték a király kegyenceit. Felszámolták a tanácsadó testületeket, megszűntették a Csillagkamarát. A minisztereket és a hadsereget a parlament ellenőrzése alá vonták.

II. SZAKASZ: 1642-49: A polgárháború kora. Megkezdődött a fegyveres harc, megbízzák Oliver Cromwell -t, hogy verje vissza a királyt. Ő megszervezte a vasbordájúaknak nevetett lovas sereget, akik sorra megverték a gavallérokat. (Jelmondatuk: „Bízzál Istenben és tartsd a szárazon a puskaport!”

Cromwell 1648. dec.02-án bevonul Londonba. Csak 100 independens képviselőt hagyott meg hivatalában, ezért ezt a parlamentet csonka parlamentnek (1649-53) nevezték. Feloszlatta a felsőházat is. Bíróságot hozott létre, mely halálra ítélte a királyt, akit 1649. jan. 30-án kivégeztek. Ezzel az intézkedéssel Angliában megszűnt a királyság. A törvényhozó hatalom a csonka parlament lett, a végrehajtást egy 41 tagú tanács intézte, melynek tagjait a parlament választotta saját soraiból. Államfőt nem választottak.

III. SZAKASZ: (1649-60): 1649-ben kitört az ír felkelés, majd felkelés tört ki Skóciában, melyet Károly (II. Károly fia) vezetett. Vereséget szenvednek. Cromwell Írországot és Skóciát is Angliához csatolta.

1651-ben kiadták a hajózási törvényt (Navigation Act), miszerint Európán kívüli árut csak angol hajó szállíthat be a szigetországba, valamint az európai országok csak saját hajóval exportálhatnak Angliába. Ezen intézkedésekkel a holland kereskedelmi fölényt akarták letörni.

1652-54-ben kitört az angol-holland háború, mely az utóbbi vereségével zárult és ezután ők is elfogadták a hajózási törvényt. A háború után Cromwell feloszlatta 1653-ban a csonka parlamentet, helyette összehívta a szentek parlamentjét, mely a presbitériumok képviselőiből állt. Határozatot hoztak az egyház és az állam szétválasztásáról. Bevezették a törvény előtti egyenlőséget és különböző szociális törvényeket hoztak. Cromwell viszont ezt is feloszlatta és kinevezte magát lordprotektornak, vagyis katonai diktatúrát vezetett be. Ezt a címet 1658-as haláláig viselte. 1658-60-ig fia Richárd viselte a címet, de ő 1660-ban lemondott.

IV. SZAKASZ: (1660-88). A restauráció kora: A parlament meghívta a trónra I. Károly fiát II. Károlyt (1660-58). Ő és utódja II. Jakab (1658-88) megígérik, hogy nem fognak bosszút állni és elismerik a változásokat, de ez nem így történt. „Semmit sem tanultak, semmit sem felejtettek.” Tizenegy királygyilkost kivégeztek és erőszakos módon akarták visszaállítani a katolikus vallást.

A feudalizmus rendszere megszűnt Angliában a XVI-XVII. század folyamán, a gazdasági-társadalmi fejlődés és a forradalom következtében. A királyság helyreállítását igen, de a restaurációt már nem tudta elfogadni az angol társadalom.

Ennek hatására a parlament meghívta a trónra Orániai Vilmost (II. Jakab veje). 1688-ban hatalmas sereggel meg is érkezett, II. Jakab pedig elmenekült, így vér nélkül átvehette a hatalmat, ezért nevezik dicsőséges forradalomnak. Az alkotmányos monarchia így békés úton valósult meg.

Vilmos 1689-ben elfogadta a Jognyilatkozatot, melyben lefektették az alkotmányos monarchia alapjait. Ezután a király uralkodott, nem pedig kormányzott. A törvényhozó hatalom a parlament lett. A kormányt a király nevezi ki a parlamentbe bejutott győztes párt képviselőiből. A kabinet a parlamentnek felelős. A király döntései csak miniszteri ellenjegyzés mellett érvényesek. A politikában három alapelv érvényesült: - politikai egyöntetűség (miniszterek 1 pártból vannak); - parlamentnek felelős kormány; - kormányon belüli véleményazonosság.

• Az alkotmányos monarchia tehát Angliában jött létre először. Az angol polgári forradalmat lezáró ún. „dicsőséges forradalom" hatalomhoz juttatta Orániai Vilmost, aki a Jognyilatkozat kiadása után, III. Vilmos néven (1688-1706) elfoglalta az angol trónt.

• Az összehívott parlament 1689. december 16-án cikkelyezte be a Jogok törvényét (Bill of Rights), amelynek rendelkezései meghatározták az alkotmányos monarchia alapelveit, intézményeit és a később hozott törvényeket.

• „A király uralkodik, de nem kormányoz", az állam élén álló király kezében nem összpontosult valódi hatalom, felelős a parlamentnek, így tehát a parlament lett az állam életének az igazi irányítója.

• A törvényhozói és bírói hatalom függetlenedett a királytól.

• A törvényeket a 3 évenként szabadon választott és rendszeresen ülésező parlament alkotja, rendelkezik a hadsereggel és a pénzügyekkel.

• A királynak szentesítő és korlátozott vétójoga van.

• A polgárok szabadságát biztosító törvény (Habeas Corpus) kimondta, hogy vádemelés nélkül senkit sem lehet őrizetben tartani.

• Az államháztartás költségeit különválasztották a királyi udvar költségeitől, és ezt is a parlament hagyta jóvá.

• A király, a parlament és a kormány közötti munkamegosztás csak évtizedek alatt formálódott ki:

• a király a XVIII. század második felétől már nem vett részt a kormány ülésein;

• a választásokon győztes párt vezetőjét a király nevezte ki miniszterelnöknek, de a parlament beleegyezésével;

• a miniszterek egy-egy részterületet irányítottak, de a kormány tetteiért közösen vállalták a felelősséget a parlament előtt.

• a cenzusos választás alapja a vagyoni helyzet, ill. a képzettség vagy a magasabb hivatali, egyházi méltósággal együtt járó képviselői jog.

• az alsóház szerepe megnő, a törvényjavaslatokat itt tárgyalták meg először, a lordok házának szerepe egyre csökken,

Tévhitek:

• Parlamentarizmus = anarchia: A XVIII. században is még sokan úgy gondolták, hogy ahol a királyi hatalom gyenge, ott anarchia uralkodik (pl. Lengyelország). Anglia erre azonban rácáfolt - a szabadság és a rend együttesen létezett, a kulcsfontosságú pénzügyeket is eredményesen irányították.

• Parlamentarizmus = demokrácia: A parlamenti kormányzás még nem egyenlő a demokráciával, hiszen a választások vagyoni cenzushoz voltak kötve (jómódú birtokosok, jómódú birtokosokat küldtek a parlamentbe), a választókörzetek a népességhez viszonyítva aránytalanul voltak kialakítva, és a választásokon rendszeresen előfordultak csalások.

A Jognyilatkozat elemzése

· a parlament joga a törvényalkotás és a törvények hatályon kívül helyezése,

· adót kivetni csak a parlament hozzájárulásával lehet,

· a király pénzt csak a parlament jóváhagyásával vehet fel,

· mindenki szabadon fordulhat a királyhoz,

· állandó hadsereget nem lehet fenntartani béke idején,

· a parlamenti választások szabadok,

· mindenkit megillet a szólás, a vitatkozás és a tárgyalás szabadsága,

· esküdtszéki bíráskodást rendszeresítettek,

· az ártatlanság vélelme mindenkit megillet, bírósági ítélet nélkül senki sem büntethető

· a törvényhozás kétkamarás, az alsóház tagjait cenzusos választás alapján juttatja a parlamentbe,

· a bíróságok függetlenek,

· a kormányt a király nevezi ki a választásokon győztes pártból,

· a kormány a parlamentnek felelős.

· a Jognyilatkozatban érvényesülnek a polgári szabadságjogok, és megvalósul a hatalmi ágak függetlensége, ezzel a parlamenti demokrácia legkorábbi dokumentuma.

Ma is működő alkotmányos királyság pl.: Nagy Britannia, Belgium, Hollandia, Spanyolország, Norvégia, Svédország. A mai alkotmányos monarchiák modern parlamenti demokráciák és az uralkodók az állam egységének és történelmi folytonosságának szimbólumai.

Kezdőlap | Témák | Feladatok | Általános honlaptérkép