6.1. az Emberi
és Polgári Jogok Nyilatkozata
XVI. Lajos abszolutista
uralkodása sikertelen – minden reformkísérlete megbukott – miniszterekkel
együtt
Amikor XVI. Lajos
bejelenti a rendi gyűlés összehívását (1614 óta először) à politikai láz úrrá az országban; a polgárság
öntudatára ébred (gyűlések, panaszfüzetek, röpiratok)
·
A harmadik rend a
másik két renddel egyenlő képviselőt küldhet; együttes ülést és fejenkénti
szavazást követel – edddig külön üléseztek és rendenként szavaztak.
·
A nemesség
alkotmányos monarchiát, a polgárság jogegyenlőséget követel
·
Versailles-ban
megnyitják a rendi gyűlést 1789. máj. 5-én
·
A harmadik rend
képviselete Alkotmányozó Nemzetgyűléssé alakul (jún. 17; két évre alakul
meg)-> labdaházi eskü, nem hagyják magukat feloszlatni
·
Párizsban nő a
feszültség, júl. 12-én felkelés tör ki, majd Bastille ostroma (júl. 14) – forradalom.
·
A vidéki városok
is új városi tanácsokat választanak, nemzetőrségeik próbálják fenntartani a
rendet; parasztok: fosztogatások, nemesek gyilkolása
·
A vidéki hírek
hatására az augusztus 4-i nemzetgyűlésen az egyház (tized), a nemesség és a
városok (feudális mentességek) lemondanak (adó)mentességeikről; cserébe a
király vétójogot kap
·
Augusztus 26-án
kiadják az Emberi és polgári jogok nyilatkozatát, mely megfogalmazza a
jogegyenlőséget, a tulajdon sérthetetlenségét, a népfelség elvét, valamint a
képviseleti rendszert
Az Emberi és Polgári Jogok
Nyilatkozatának elemzése
• Amerikai mintára
(Függetlenségi Nyilatkozat) született.
Első változatát La Fayette fogalmazta, és Thomas
Jefferson, az akkori párizsi amerikai követ is átnézte.
• kísérlet a
felvilágosodás filozófiájának első gyakorlati alkalmazására
Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatának pontjai
Polgári szabadságjogok
•
A szabadság annyit jelent, hogy mindent szabad, ami másnak nem árt.
•
Minden ember szabadnak és egyenlőnek születik, az emberek között csak a
társadalmi hasznosság szerint lehetnek különbségek.
•
Mindenkinek joga van a szabadsághoz, a tulajdonhoz, biztonsághoz és az
elnyomással szembeni ellenálláshoz.
•
Mindenkit megillet a meggyőződés-, a vallás- és a sajtószabadság joga.
•
Mindenkit megillet az ártatlanság vélelme.
Felvilágosodás elvei
megjelennek még:
•
Államhatalmi ágak szétválasztása
•
Mindenki egyenlő a törvény előtt
•
Arányos közteherviselés
• Népfelség elve
•
„A törvény a közakarat kifejezése", megalkotásában minden polgár
közvetlenül, vagy képviselője útján részt vehet.
•
A képviselők számon kérhetők.
Jelentősége és hatása
• A francia gyerekek ebből
tanultak olvasni.
• Az 1791-es alkotmány
bevezetője lett.
• A benne megfogalmazott
elvek a mai napig érvényesek, megtalálhatók pl. az ENSZ alapokmányában is.
Összehasonlitás
Amerikai Függetlenségi
Nyilatkozat
•
Az amerikai gyarmatosítók, az „idegen" uralkodó elleni lázadás terméke.
•
Általános, a természetes emberi jogokat előtérbe helyező dokumentum.
•
Elvei megjelentek az USA 1787-es alkotmányában, hatott a francia forradalom
politikusaira.
Emberi és Polgári Jogok
Nyilatkozata
•
Évszázados struktúrákban gyökerező kiváltságokat rombolt le.
• A
Függ.-i Nyil. mintájára készült, de annál részletesebb, a személyes és
politikai sza badságjogokat definiáló dokumentum.
•
Elvi bevezetője lett az 1791-es alkotmánynak, mintaként szolgált a későbbi
alkotmányok el-veinek kidolgozásánáL
XVI. Lajos nem szentesíti a
határozatokat; csapatokat rendel Versailles-ba. Csak a
tiltakozások, elégedetlenségek után (pl. asszonyok menete (okt. 5) szentesíti a határozatokat; a türelmetlen
tömeg éjjel betör a kastélyba, a királyi családot Párizsba (a Tuileriákba) menekítik,
ahol az uralkodó kénytelen együttműködni a La Fayette vezette
alkotmányos monarchistákkal.