7.1 - Tortura

Főmenü:

7.1

Magyar töri

7.1. A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései

Gazdasági és társadalmi helyzet a XIX. század elején

Gazdaság

A napóleoni háborúk konjunktúrája idején megerősödött a robotoltató, háromnyomásos, külterjes gabonatermelés; modernizáció csak kevés helyen történt. A háború utáni dekonjunktúra miatt csökkentek a bevételek, a felhalmozott pénzvagyonokat a devalvációk (1812, 1816) értéktelenítették.

Társadalom

A nemességen belül az arisztokrácia modernizálta termelését, de a közép- és kisnemesség sora rosszabbra fordult, ezért közülük sokan a reformok támogatói lettek.

A polgárság számbelileg gyarapodott.

A parasztság továbbra is feudális kötöttségben élt, gyorsan növekedett a töredéktelkes és nincstelen zsellérek aránya.

Politika

A napóleoni háborúk alatt I. Ferenc és a rendek együttműködtek. Az ellentétek az 1811/12-es országgyűlésen bontakoztak ki a devalváció miatt, ezért a király 1825-ig nem hívott össze országgyűlést.

A reformkor

Magyarország történetében az 1830-48 közé eső időszak, amelyben a polgári-nemzeti átalakuláshoz vezető új politikai mozgalmak kibontakoztak.

- Kezdete: 1830 - Széchenyi „Hitel" c. könyvének megjelenése; - vége: 1848-as forradalom.

Célkitűzései: „Céljaink valának haza és haladás" (Kölcsey)

- a magyar nyelv ügye (gyakorlatilag ez már II. József nyelvrendelete óta napirenden van)

- nemzeti kultúra, nyelv ápolása; - gazdasági-társadalmi átalakulás, a polgári átalakulás.

A polgári átalakulás feladatai

Érdekegyesítés: a nemzeti célok megvalósítása érdekében a nemesség mellé fel kell sorakoztatni a jobbágyságot is, de ehhez a jobbágyságot is jogokhoz és tulajdonhoz kellett juttatni.

A jobbágyfelszabadítás - lehetséges útjai (örökváltság: a paraszt örökre megválthatja szolgáltatásait, ezzel megszűnnek kötöttségei és megkaphatja az általa használt telki állományt):

Önkéntes örökváltság: a paraszt és a birtokos közötti szabad megállapodás révén jön létre, de a zselléreket nem érinti.

Kötelező örökváltság: törvényileg előírt, kötelező jellegű jobbágyfelszabadítás. Típusai:

- általánosan kötelező örökváltság kárpótlással (kárpótlást fizetheti: 1. a jobbágy, 2. az állam, 3. a jobbágy és az állam együttesen); - általánosan kötelező jobbágyfelszabadítás kárpótlás nélkül.

A jobbágyfelszabadítás céljai:

jogegyenlőség biztosítása; szabad bérmunkás réteg kialakítása.

Nemesi előjogok és kötöttségek megszűntetése:

ősiség törvényének eltörlése; adómentesség eltörlése (közteherviselés megvalósítása);

nem nemesek is viselhessenek hivatalt, lehessenek felperesek.

A vállalkozás szabadságának és lehetőségeinek megteremtése.

(Reform)országgyűlések

1825-27 (általában még nem tekintjük reform ogy-nek)

Kiemelkedő személyek: Felsőbüki Nagv Pál, Széchenyi István

- ogy. jogainak kiszélesítése, - magyar nyelvhasználat kiterjesztése, -MTA felállítása

1829-30

- magyar nyelvhasználat kiterjesztése - a Helytartótanácsban és a bíróságokon

- hadsereg kiegészítés: sorozás „kötéllel fogás" helyett sorshúzással, - a katonáskodás ideje 10 évre csökken

1832-36: Kiemelkedő személyek: Wesselényi Miklós Kölcsey Ferenc, Deák Ferenc

- magyar legyen az ogy. nyelve – örökváltság kérdése

- a törvények nyelve a magyar - nem nemes is lehet felperes

- 3 rés az adómentességen (hídvám, ogy. költségei, armális nemesek adózása)

1839-40: Kiemelkedő személyek: Deák Ferenc

- politikai perek megszűntetése - önkéntes örökváltság elfogadása

- gazdasági és vallási kérdések

- az ogy.-ek feliratai és a megyék nyelve a magyar

- szabad gyáralapítás; - részvénytársaságok és csődeljárás szabályozása

- megkezdődött a zsidóság emancipációja (szabad letelepedés, kereskedés, iparűzés)

1843-44

Kiemelkedő személyek: Klauzál Gábor

- A magyar lett az államnyelv.

- Nem nemesek is rendelkezhetnek nemesi javakkal, betölthetnek hivatalt.

- Lehetővé vált a protestáns hitre való áttérés.

1847-48

Kiemelkedő személyek: Kossuth Lajos, 1848. áprilisi törvények

A politikai élet meghatározó erői a reformkorban

Reform-ellenzék

1832-36: A reform-ellenzék célja az érdekegyesítés volt:

- az alsótáblán kezdetben többségben voltak; - ogy.-i ifjak (Lovassy László).

1839-40: Sikeres volt a fellépés a amnesztia ügyében, de utána az ellenzék csoportokra bomlott:

- centralisták (Szalay, Eötvös); - municipialisták (Kossuth, Szemere, Batthyány); - fiatal radikális demokraták (Irinyi,).

1847. márc. 15: Megalakult az Ellenzéki (Liberális) Párt., 1847. júl. az Ellenzéki Nyilatkozat közzététele.

Konzervatívok

1839-40: Kialakult a „fontolva haladók" csoportja Dessewffy Aurél vezetésével.

1846: Megalakult a konzervatív Párt, vezetői: Dessewffy Emil, Szécsen Antal.

A bécsi udvar

1829-30: A feszült politikai helyzetben az udvar engedményekre kényszerült.

1832-36: - Az udvar az alsótáblán többségben lévő reformutasítással ellátott követek miatt a megyegyűlésekre összpontosított: általában sikerült elérnie a reformpárti követutasítások visszavonását.

- Az udvar pereket indított (1835) Wesselényi Miklós Lovassy László és Kossuth Lajos ellen

1843-44: - Az udvar taktikája az volt, hogy mérsékelt reformjavaslatokkal megosztja az ellenzéket.

- Kossuth eltávolítása a Pesti Hírlaptól (1844)

1845: Bevezették az adminisztrátori rendszer.

Széchenyi és Kossuth reformprogramja

Széchenyi István

Életrajz: 1791-ben Bécsben született, apja Széchényi Ferenc, anyja Festetich Julianna.

- Részt vett a napóleoni háborúkban (lipcsei csata).

- 1810-től nyugat-európai utazások (Anglia – a példakép). – barátság Wesselényi Miklóssal

- 1825-től részt vett az országgyűléseken. (1825 – MTA)

- 1848-ban a Batthyány-kormány minisztere, majd idegösszeroppanást kapott, Döblingben kezelték.

- 1860-ban öngyilkos lett.

Művek

- 1828: Lovakrul

- 1830: Hitel

- 1831: Világ

- 1833: Stádium

- 1841: Kelet népe

- 1842: Jelenkor szerkesztése

- 1847: Politikai programtöredékek

- 1859: Ein Blick

Program:

- Gazdasági elképzelések (radikális átalakulás):

ősiség (aviticitas) eltörlése; a kihalt családok birtokai ne szálljanak vissza a kincstárra (fiscalitas); örökösödési illeték;

birtokszerzés joga ius proprietatis) mindenkinek; azaz kötött földbirtok megszüntetése – polgári tulajdon

céhek, vámok, monopóliumok és a hatósági árszabás (limitatio) eltörlése;

úthálózat fejlesztése, folyószabályozások – közlekedés és így a kereskedelem fejlesztése.

- Társadalmi program (mérsékelt átalakítás):

önkéntes örökváltság; törvény előtti egyenlőség, nyilvános törvényszéki tárgyalás; megyei ügyvédség kialakítása;

részleges közteherviselés; a magyar államnyelvvé tétele.

- Politikai program (status quo):

Magyarországnak korlátozott autonómia a birodalmon belül.

Gyakorlati tevékenység: Magyar Tudós Társaság (MTA) finanszírozása, Nemzeti Kaszinó, lótenyésztés, lóversenyzés, folyószabályozások – Vaskapu, Lánchíd, hengermalom, dunai és balatoni gőzhajózás,

Kossuth Lajos

- 1802-ben a Zemplén megyei Monokon született, evangélikus nemesi családban, apja ügyvéd volt; - jogi tanulmányokat folytatott; a liberális nemesség vezetője lesz a reformkorban

- 1831: kolerabiztos Sátoraljaújhelyen;

- 1832: az Országgyűlési Tudósítások írója, szerkesztője;

- 1837-40: bebörtönözve;

- 1841-től a Pesti Hírlap szerkesztője (1844-ig);

- 1846-tól a Védegylet szervezője, majd igazgatója;

- 1847: az Ellenzéki Párt egyik vezetője;

- 1848: a Batthyány-kormány minisztere, majd az OHB elnöke;

- 1849: kormányzó-elnök, majd emigrált;

- 1894-ben meghalt Torinóban.

Művek

- 1832-36: Országgyűlési Tudósítások

- 1836-37: Törvényhatósági Tudósítások