Athén - Tortura
Főmenü:
Athén
Egyetemes töri > Ókor
A politikai rendszer fejlődése Athénban
Atén egyike volt a Balkán-félsziget déli részén kialakuló többszáz, független, saját törvényekkel, kormányzattal, védőistennel és ünnepekkel rendelkező városállamnak, azaz polisznak jött. A polisz polgárai saját földjeik mellett az állami földeket is vaseszközökkel művelték. A poliszok központi terén, az agorán volt a piac, amely a népgyűlés helyeként is szolgált. A polisz vezetői, így a város vezető tisztségeinek (arkhón) betöltői a nagyobb földdel rendelkező arisztokraták voltak, a démoszt a parasztok, a kézművesek rétege adta, nem vehettek részt az állam irányításában. Melletük letelepült idegenek (metoikoszok) - és rabszolgák is éltek a poliszban. A démosz célja a politikai jogok teljes birtoklása volt.
Első eredményük az volt, amikor Drakón: A démosz nyomására Kr.e.621-ben írásba foglalja a törvényeket. Ezzel gátat szabnak a szokásjog önkényes értelmezésének, csökkennek az arisztokraták visszaélései
A harcmodorbeli változások is a démosznak kedveznek, a gazdaságiak mellet ezért: Szolón arkhón Kr.e.594-ben reformokat vezet be
A legfontosabb, hogy eltörli az adósrabszolgaságot, elengedi az adósságokat
A politikai jogokat kiterjesztette a legszegényebb polgárokra is
- Részt vehettek a népgyűlésen
- Esküdtbíróságnak (héliaia) tagjai lehettek
Szolón reformjai: A társadalmat a jövedelem alapján négy rétegre osztja, a politikai jogok alapja a jövedelem lesz, az ennek alapján létrejött alkotmányt nevezik timokráciának.
fontos állami intézmények
- népgyűlés: ekklészia - minden athéni polgár (férfi, 20 év felett)a tagja - választja az arkhónokat
- 400-ak tanácsa: bulé - Athén 4 törzséből 100-100 követ, A népgyűlés ügyeit készítették elő, törvények előkészítése
- Esküdtbíróságok
- Arieoszpagosz: törvények, tisztségviselők ellenőrzése (volt arkhónok)
A türannisz rendszere Kr.e.560-510
Szolón távozása után továbbra is belpolitikai feszültség jellemezte Athént. A két ellentétes pólus, az arisztokrácia és démosz között hatalmi egyensúly alakult ki
Ezt az egyensúlyi helyzetet néhány tekintélyes arisztokrata kihasználta, s a démoszra támaszkodva egyeduralmat vezetett be: Ezt a rendszert nevezik türannisznak(zsarnokság). A rendszer vezetője a türannosz, Atén legismertebb zsarnoka Peiszisztratosz Kr.e.560-527
Egy idő után a megerősödő démosznak már nem volt szüksége a türannisz rendszerére
Kr.e.510-ben elűzik Peiszisztratosz fiait: Hipparkhoszt megölik; Hippiászt elűzik Perzsiába
.Kleiszthenész reformja Kr.e.508
1. Attikát három részre osztotta
Tengerparti, Városi(Athén), Szárazföldi(mezőgazdasági)
2. Attikát 10 phülére, törzsre osztotta, s így minden phülében mind a három rész megtalálható: így érte el, hogy a démosz mindig többségben legyen, azaz a származási, majd vagyoni elvet felváltotta a területi elv.
3. A legfőbb hatalmat a népgyűlés birtokolta: dönt a legfontosabb kérdésekben pl. háború/béke, a népgyűlés alkotta meg a törvényeket, tagjaiból sorsolják, vagy választják a tisztségviselőket.
4. A bulé létszámát 500-ra növelte: minden phüléből 50 ember, két népgyűlés között viszi az ügyeket
5. Megnő a sztratégoszi tisztség jelentősége
- Évenként választották, de újra lehetett választani, a 10 sztratégosz hadvezér volt
6. Cserépszavazás: Osztrakiszmosz
- Szavazással száműzték a veszélyesnek ítélt személyeket
- Minimum 6000 embernek kellett részt vennie, hogy a legtöbb szavazattal bírót száműzzék
7. Társadalom
- athéni polgárok és családtagjai
- metoikoszok – betelepülők, szabadok, akik betelepültek Athénba, politikai jogaik nincsenek
- rabszolgák
× Demokrácia: olyan rendszer, ahol a polgárok beleszólhatnak, részt vehetnek, az állam politikai, jogi, gazdasági működtetésében irányíthatják, ellenőrizhetik az állam működését.
Az athéni demokrácia fénykora - Periklész kora
I.A demokrácia kiteljesedése
1. Kr.e.461-ben tovább csökken az Areioszpagosz hatalma (csak családjogi ügyek)
2. Fő hatalmi fórumok
- Népgyűlés, ekklészia
- 500-ak tanácsa, bulé
- Esküdtbíróság, héliaia
3. A tisztségviselők állami fizetést kapnak, hogy a szegényebbek is vállalhassák a munkájuk mellett (Az esküdtbíróságon és a buléban való munkáért, később a népgyűlésiért is)
4. Pontosan meghatározzák, hogy mi a polgárjog - szűkítik
5. Periklész 15 évig folyamatosan viseli a sztratégoszi tisztséget (Kr.e.444-429) - ez biztosítja nagy befolyását
II. Athén Periklész korában
1. A polgárok nem adóznak
2. A rabszolgák és metoikoszok (körüllakók) adóznak
3. Egyéb bevételek
- Kereskedelmi és vámilletékek, Bírságok
- Lauroni ezüstbányák, A déloszi szövetségesek adói
4. Hatalmas építkezések folynak a megnövekedett jövedelmekből (Athén újjáépítése)
5. Gazdaság
- Intenzív mezőgazdaság (szőlő, olajbogyó, gyümölcsök)
- Szakosodott ipar (hajóépítés, kerámia)
- Igen fejlett a kereskedelem is
6. A társadalom kisebb része bír csak polgárjoggal (+ családjaik)
7. Elvileg a polgárok között jogi egyenlőség van, de létezik a vagyoni különbség
Bár a vagyoni különbségek nagyok voltak, a nép elégedett volt, mert személyesen vehetett részt az államügyekben, és a hadiflotta elég munkát adott a földnélkülieknek. A gazdagok adó helyett kötelesek voltak a saját vagyonukból teljesen felszerelni egy hadihajót vagy színpadra állítani egy darabot. Kimaradtak a jogokból az együttlakó polgárok és a rabszolgák mellett az athéni nők is, bár így is hatással tudtak lenni a döntésekre. A demokrácia megengedte, hogy az is a város javát szolgálja, aki szegény és társadalom alsó rétegeibe tartozik.
Athén Kleiszthenész idejében
Athén Periklész idején
