Feudalizmus - Tortura
Főmenü:
Feudalizmus
Egyetemes töri > Középkor
A feudalizmus gazdasági és társadalmi jellemzői
Nyugat-Európa gazdasági és társadalmi átalakulása a kora középkorban
I. A gazdaság hanyatlása (4. – 8.sz.)
· Csökken az árutermelés, a piac beszűkül
· Szinte megszűnik a pénzforgalom és a helyi kereskedelem, csak a távolsági marad meg – luxuscikkek be, rabszolgák (szlávok), fa, nemesfém ki
· Fogy a népesség, elnéptelenednek a városok
· okai:
o Népvándorlás kaotikus viszonyai
o Járványok, éhínségek
o Rabszolgák helyett colonus rendszer (ez kevésbé hatékony árutermelés)
· Nyugat EU önellátó nagybirtokok halmazára esett szét → ezt uradalmaknak nevezzük. Ezek válnak a társadalom alapjaivá
· Naturális gazdálkodás folyik (nincs árutermelés)
· Munka- és használati-eszközök előállítása is itt történik (a város helyett)
· Az uradalmaknak a gazdasági szerepük mellett közigazgatási, bíráskodási és védelmi funkció is vannak (a központi államhatalom helyett)
· A föld jelenti az egyetlen megélhetési alapot, az élet e köré szerveződik
· A középkorban a földbirtok egyszerre a hatalom és a gazdaság alapja
II. A gazdasági fellendülés kezdete 8. sz.-tól
· A népvándorlás kori pusztító háborúk után:
· normalizálódott az élet, a népesség gyarapodása következett be.
· A jobb életfeltételek utáni vágy és a növekvő népesség eltartása miatt rákényszerültek az újításokra,
· amit részben ókori elődöktől,
· részben a nomádoktól vettek át.
· részben saját újítások
· A fejlesztésben és az új módszerek elterjesztésében a kolostorok jártak az élen.
· A mezőgazdaságban új eszközök és módszerek révén nő a termelés
· A hagyományos dél-európai szántásos technika elavult:
o Vaspapucsos faekével a földet csak feltúrták (ezért keresztbe is fel kellett szántani)
o A talaj hamar kimerült, mert csak vékony réteget aktivizált a szántás.
· Észak-Európában a talajok kötöttebbek, itt új ekefajta terjed el: a csoroszlyás, kormánylemezes fordító nehézeke ez, döntő technikai változást a jelentett
o Mélyebben szánt
o Megfordítja a talajt (az alsó humuszgazdag réteget felhozza)
o Elég csak egy irányba szántani, kevesebb munka kell hozzá
· Egyéb eszközök:
· Borona (aprózza, egyengeti a földet)
· Cséphadaró
· Szügyhám (új fogatolási mód) ← nomád ↓
· Kengyel (enélkül nem lehetséges nehézlovasság), patkó, fordítható kocsirúd
· Az ökrök helyett, mellett a lovak is vontatnak - erősebbek
· Talajművelési eszközök, módok:
· Eleinte a talajváltó rendszer a jellemző (égetéses földművelés)
o Egy kis erdőrészt kiirtanak ®a fát elégetik ®hamu(trágya) irtványföld
o Ezt kimerülésig használták (10-30 év)
o Alacsony hozamok jellemzik
o Kimerülés után új erdőrészt vágnak ki
· Kétnyomásos gazdálkodás
o A határt két részre osztják
o Az egyiket bevetik, a másikat ugaron hagyják ® ezen állatok legelnek ® trágya
o Évente cserélik a két területet
· Háromnyomásos művelés
o Az első harmadba őszi búzát vetnek
o A második harmadba tavaszi gabonát
o A harmadikat ugaron hagyják
· A nyomásos földművelés jellemzője a nyomáskényszer, mindenkinek ugyanazt kellett ültetni
· Bár a terméshozamok csak 2-3x-osak, a 10.sz.-ban újra megjelenik a terményfelesleg
· Következmények: ®népességnövekedés ®árutermelés ®városok
III. Nagybirtok
· A középkor a nagybirtok intézményét a Római birodalomtól örökölte / latifundium/
· A nagybirtok részei
· Jobbágytelek
o A birtok nagyobb hányada
o Egy telek 10-15 ha
o Belső telekből (kert ház), szántóból áll
· A paraszt nem tulajdonosa, csak birtokosa a teleknek
· Közhasználatú földek /a jobbágy feltételekkel használhatja/
o Legelők, rétek – Erdők –Nádasok - Vizek: tavak, folyók
· Majorság (allódium): a földesúr saját kezelésű birtoka
o A nagybirtok legkisebb része
o Szolganépek, valamint azok felügyelői művelik egyrészt
o Másrészt a telkes jobbágyok robottal =ingyenmunka
· A nagybirtok több birtoktestből áll szétszórva
· A nagybirtok központja a földesúr lakhelye
o Általában jól védhető vár
o Közelében templom vagy kápolna
· Kisebb szórványbirtokok (uradalmak) központjai az udvarházak voltak (itt szolganépek és tisztviselők voltak)
· A nagybirtok az állam számos funkcióját átvette
o Közigazgatás, bíráskodás, katonaság, adózás
· A nagybirtok patriarchális intézmény, azaz a földesúr családfőként gyakorolja hatalmát az egész népességen
· De oltalmazza is őket (háborúk, éhínségek, járványok ellen ® kölcsönös egymásrautaltság)
· Háromfajta nagybirtok létezik a földesúr személyétől függően
o Királyi - Nemesi - Egyházi nagybirtok
· A nagybirtokok fénykora a 11.sz., Európa népességének 75%-a élt a keretei között
IV. A földesúri vezető réteg
· A kezdetben bonyolult társadalmi viszonyok (germánok és a romanizált lakosság igen sokszínű volt helyzetét tekintve) lassan leegyszerűsödtek
· Az új előkelőket
o a romanizált nagybirtokosok,
o a germán törzsfők
o és a germán törzsfők katonai kíséretének tagjai alkották
· A fegyveres kísérettel és földbirtokkal rendelkezők megőrizték szabadságukat ® nemesség
· A többi népréteg lesüllyedt ®szolgák
V. A hűbériség
· A földesurak egymás közötti viszonyát a hűbériség szabályozta
· A középkori Európa egyik legfontosabb politikai rendezőelvét jelentette, mivel az egész földbirtokos társadalmat világos hierarchiába rendezte
· Mivel a korszakban az önellátó gazdaságokból nem lehetett jövedelmet elvonni, s ebből fenntartani hadsereget és hivatalszervezetet, az uralkodóknak a birtokokból kellett adományozni, jutalmazni.
· Beneficium: az uralkodó kíséretének tagjait hűségükért földbirtok adománnyal jutalmazta
o E földek nincsenek kötelezettségekkel terhelve, ez aláásta a központi hatalmat
· Feudum: szintén adománybirtok, de
o Kötelezettségekkel terhelt
o A nemesi szokásjog szerint örökíthető (hűtlenség esetén visszaveszik)
o A Karoling-korra terjed el
· Ez a földbirtok a hűbérbirtok
· A hűbéri viszony két szabad személy közötti kapcsolat
· Hűbérúr: senior, vagy dominus
· Hűbéres: vazullus
· A kapcsolatot hűbéri szertartás szentesítette
· Szerződés a két fél kötelezettségeiről
o Hűbérúr: földet ad, védelem
o Hűbéres: katonai szolgálat, pénz, tanács
· Hűségnyilatkozat – eskütétel (összetett kéz, békecsók)
· Az uralkodó volt a legfőbb hűbérúr, alátartoztak a nagyhűbéresek
· A nagyhűbéresek óriási birtokokkal rendelkeztek, amelyből saját kíséretüknek szintén hűbérbirtokokat adtak
· Így hűbéri lánc (vagy piramis) jött létre, melynek alján azok a kishűbéresek voltak, akik már csak paraszti alattvalókkal rendelkeztek
· A hűbériség a 8-11.sz-ban Ny.-Eu-ban uralkodóvá válik
· Összekapcsolódik majd a páncélos nehézlovas hadviseléssel (lovagok)
· Az Egyház is beleépül a hűbéri láncba
VI. A jobbágyság
· Ez is évszázadok alatt formálódott ki
· Három társadalmi csoportból alakul
o Rabszolgák
o Római colonusok
o Szabad germán elemek lesüllyedése
· A jobbágyteleknek csak birtokosa, nem tulajdonosa
· A telek használatáért kötelezettséggel tartozik:
o Robot: a földesúr majorságában;
o Terményadó; később pénz
o Ajándékok;
· Földesúri jog: Szőlőpréselés; Sörfőzés; Mészárszék; Kocsmáztatás
· Nem viselhet fegyvert
· Nem rendelkezhet szabadon javaival
· Házassági korlátozások
· A jobbágy személyi függését növelte a földesúri joghatóság, ő bíráskodik felette (úriszék)
· Adózik még az egyháznak /tized/, és a királynak.
A társadalom 3
rendje (ordo):
A középkori
egyház képviselői három együttműködő, feladatukat, szerepüket tökéletesen
ellátó „rend” hierarchikusan felépülő társadalmi rendszerét alkották meg, írták
le:
Ä
imádkozók (): papok (világi papság és szerzetesek
is),
Ä
harcosok (oratores bellatores laboratores /
pugnatores): hűbérurak és hűbéresek, (lovagok)
Ä
dolgozók (): jobbágyok.
A papság magasabb rangú tagjai szintén beletartoztak a földesúri
rétegbe, így harcolniuk is kellett a háborúiban.