Város, kereskedelem - Tortura

Város, kereskedelem

   A középkori város, a középkori kereskedelem

 

 A mezőgazdaság fellendülése és következményei

 

- A  9.-1o.sz-i találmányok, termelékenyebb módszerek (nehézeke, szügyhám, patkó, 2 és 3 nyomásos gazdálkodás,trágyázás) - 11-12.sz-i elterjedése a termésátlagokat  megnövelte.

 

- Éghajlati változás, a felmelegedés miatt kitolódott a gabona- és szőlőtermesztés határa - több és jobb élelem

 

–Nagyobb terméshozam - kevesebb éhínség, ellenállóbbak az emberek ® népesség növekedése /11-13.sz. megduplázódott, Eu. 38 →75 mill.

 

-       nagyobb népesség – több terület kell - erdők nagy részének kiirtása, lakatlan vidékek benépesítése, gyengébb földeket is művelés alá vonják

 

A Közép- és Kelet-Európába vándorló telepesek /hospesek/ viszik az ismereteket is

 

A növekvő paraszti árutermelés képes volt nagyszámú önálló kézművest is eltartani.

 

® szétvált a mezőgazdasági és az ipari termelés

 

A textilipar fejlődése Flandria, É-Itália - technikai fejlődést hoz: vízimalom, vízikerék (erőgép) elterjedése, új találmányok: lábítós szövőszék, kallómalom, rokka.

 

- Az áru már exportcikk is, nem csak a helyi piacra termelnek – mindezek következtében® az önellátó, természeti  gazdálkodást felváltotta az árutermelés és pénzgazdálkodás, fellendült a kereskedelem –

 

távolsági kereskedelem mellett a helyi, helyközi is.

 

- Sűrű úthálózat kialakulása Nyugat-Európában: a kereskedelem színhelyei a vásárok.

 

 

Városok kialakulásának helye :

 

jelentős mezőgazdasági központok, kereskedelmi útvonalak, folyóátkelők mellett,

 

királyi, földesúri várak védelmében,

 

püspöki székhelyek /zarándoklatok/környékén, -

 

részben volt római városok keltek új életre

 

→középkori város = gazdaságilag kereskedelmi, ipari és pénzügyi központ,

 

e mellett lehetett püspöki vagy világi közigazgatási központ,

 

társadalmilag pedig önkormányzattal bíró település

 

A városok fejlődése a 10. századtól indul meg Nyugat-Európában. A legsűrűbb városhálózat észak-Itáliában és Flandriában alakult ki. Közép- és Kelet-Európa városiasodása mindvégig elmarad a nyugatitól.

 

 

A városi önkormányzatok kialakulása

 

 

A város és lakója, a jogokkal rendelkező polgár sajátos képződmény a középkori társadalomban. A polgár se nem nemes, se nem jobbágy, hanem szabad ember, aki tulajdonával saját maga rendelkezhet. A város pedig kiváltságolt terület, amelynek különböző jogai vannak, ezeket privilégiumnak nevezzük. E jogokat pénzzel, de főképp fegyverrel kellett megszerezni a város hűbérurától, birtokosától.

 

Először azonban magukat kellett megszervezni. Ezt a távolsági kereskedők kezdték meg, s hoztak létre érdekvédelmi szövetségeket / gilde/. Csatlakoznak hozzájuk a kézművesek, együttes mozgalmuk az önkormányzati jog megszerzéséért a kommuna = városközösség = a városlakók védelmi szövetsége.

 

 

A városi kiváltságok

 

• saját önkormányzat – polgármester, városi tanács      (magisztrátus), hivatalnokok,
 
• saját törvénykezés
 
• szabad plébános választás
 
• szabad bíróválasztás,
 
• közösen fizetett adó, egy összegben
 
• saját adószedés
 
• vásártartási jog
 
• nagyobb városok -, árumegállító jog, vámmentesség
 
• maga gondoskodott védelméről - városfalak, őrség      - béke - tilos a városon belül a fegyveres harc /párbaj, vérbosszú/

 

A városkép

 

- átlagnépesség: 4-5 ooo fő, majd 10-15 ezer

 

A városok legfontosabb építményei:

 

- a városfal és a városkapuk (amely szimbolizálja a védelmet és a jogokat) miatt szűk sikátorok a jellemzők, és a felfelé terjeszkedés- zsúfoltság; - csatornázás hiányzik - járványok, nagy a halandóság,

 

- az építkezés az előkelők kivételével sokáig fából történik, gyakori tűzvészek

 

A főtéren- városközpontban van a – városháza (belső rend, saját önkormányzat jelképe), templom (gazdagságot mutatja, ez a város szellemi központja is), piactér (gazdasági funkciót jelzi)

 

- 12. sz-tól a kultúra központjaivá váltak a városok, a patríciusok jelentős mecénások

 

 

A városi társadalom

 

- vezető réteg-  patríciusok, általában gazdag távolsági kereskedők- közülük a polgármester, a városi tanács  tagjai

 

- céhes kézművesek /ház+ műhely/

 

- plebejusok – iparos legények, alkalmi munkákból élők, napszámosok

 

- szabadok  = szabad tulajdonjog, de nincs politikai joguk

 

/jobbágy 1 év 1 nap után szabaddá válik a földesúri függés alól /’városi levegő szabaddá tesz’ kell a munkáskéz

 

- polgárjog –választójog csak a saját ingatlannal rendelkezőknek

 

- kötelességeik: adófizetés, katonáskodás /fegyverviselés

 

 

Céhek

 

azonos mesterséget űző iparosok érdekvédelmi és közösségi szervezete, a középkor iparszervezeti formája

 

írásban rögzül a céhszabályzat

 

saját műhelyében, saját szerszámaival dolgozott

 

szabályozta a piacot, a verseny kiküszöbölése jellemző

 

korlátozták a céhes mesterek számát (amennyi meg tudott élni)

 

szabályozta a termelés mennyiségét és minőségét - ár, bér, munkaeszköz, munkaidő,

 

senki nem gazdagodhatott meg –

 

a kontárokat /céhen kívüliek/ kirekesztette, kitiltotta

 

biztosította a mesterség alapos megtanulását - inas, legény, mester /vándorlás, remekmű/ a jó minőség - etikai kérdés

 

gondoskodott tagjairól - segélyezés

 

céhenként - a városvédelemben, templomban, színjátékok

 

céhek differenciálódása – pl. kovács – fegyver, tű, késes

 

 
 

 

Kereskedelmi útvonalak

 

 

A legnagyobb haszonnal a távolsági kereskedelem, luxuscikkek kereskedelme járt, lásd atlasz 26.o.!

 

1. vízi úton - olcsó, nagy tömegű - de időjárás, kalózok

 

a) Földközi-tengeri kereskedelem - levantei

 

- Keleti medence: összeköttetés útvonala: Távol-Kelet Arábia, India, Kína - karavánutak /Bizánc, Antiochia/ - szíriai kikötők. Kezdetben Bizánc, arabok gályái szállítják az árukat, majd Velence - Genova, Pisa,(főleg a keresztes hadjáratoktól kezdve) de szerepet játszott még Marseille, Barcelona is.

 

- import: fűszerek, selyem, brokát, drágakő, elefántcsont

 

- export: posztó, fémeszközök,fegyver, nemesfém, textilipari termékek – posztó, bársony

 

b) Északi-tenger, Balti-tenger

 

E kereskedelmi útvonalat az észak-német (Rostock, Hamburg, Lübeck, Bréma) és flandriai városok uralták (Brügge, Gent)

 

- Hanza városok /13.sz./, városok szövetsége. , kb. 7o, csak a császárnak adóztak - saját hadiflotta, kereskedelmi telepek létrehozása jellemzi Londontól Novgorodig

 

új típusú hajójuk: a kogge

 

behozatal: prém, méz, viasz, borostyán, hering, gabona

 

kivitel: posztó, fegyver, szerszám, bor, keleti áruk továbbítása

 

2. szárazföldi

 

- Champagne /12.sz. C. grófjai kiváltságokat, védelmet, 5 város évente 2X 6-6 hétig/ - közvetítő kereskedelem a Hanza és Flandria valamint az itáliai luxuscikkszállítók között

 

Délnémet városok /Augsburg, Nürnberg/ szintén közvetítő kereskedelem, ők Közép-Európával is kapcsolatban álltak