Ballagás, vagy lovaglás?

    Na itt vagyok! Épen, egészségesen, fitten, erősen! 
    Ma nagyszerű élményekkel gazdagodtam, Szami és Porfelhő, a rétsági Don jóvoltából.
    Ma ballagás volt a sulimban, amiben nem vettem részt, az elején segítettem díszíteni, majd hamar ellógtam az egész ceremóniáról. Nem is voltam szépen felöltözve, és különbenis... nekem fontosabb dolgom volt annál... Mégpedig, elérni Árpád híd, Autóbusz-pályaudvarra, és megcatchölni a Rétságra induló buszt. Vettem jegyet, felszállingóztam, és azon kaptam magam, hogy 10:30kor elindult a busz, 10:55 helyet... hm... hát jó, ez is elvisz odáig, buszvezetőbácsi nem mondta, hogy nem jó a busz.
    Felszálltam, majd nagyon elkezdtem aggódni, merthogy én még életemben nem voltam Rétságon, így sasoltam az apró táblákat, hogy még hány Km Rétság, meg mikor lesz ÜDVÖZÖLJÜK RÉTSÁGON! c. tábla... vagy megkérdezem, vagy kussban maradok, és fentmaradok a buszon... Próbáltam finoman célzott kérdéseket feltenni Apámnak, de nem fogta a lapot, így egyenesen megkérdeztem, hogy honnan a fenéből fogok rájönni, hogy hol van Rétság, ha a buszvezetőbácsi olyan lusta, hogy nem mondja be az állomásokat??? Én pösti gyerek vagyok, hé!
    Aztán megtudtam, hogy Shell kutat kell nézni, meg kockaépületet, aztán lesz nagy vendéglő, és ott kell leszállni... de végül egy korombeli csajt is megkérdeztem, hogy "hé te! ez Réccság?" Kiderült, hogy igen, úgyhogy le is pattantam a buszról. Láttam már apámat messziről vigyorogni, mellette Szami jött. Apám nyakába ugrottam, mint aki egy hónapja nem látta... (pedig kettő is van) Szamival lespanoltunk, és beültünk a "kocsmába". Ott volt a polgármesterbácsi, és az erdészbácsi. Egy darabig hallgattam a beszélgetésüket, lenyomtam egy barackos Chappy-t, ami nagyon ízlett, majd felkarikázódtunk, és elindultunk AZ nagy Trapper Farmra.
    Mikor odaértünk, egész szép látvány fogadott; minden zöld, háttérben virítanak a dombok, a lovak pedig békésen legelésztek.
Átvedlettem lovasruhába, "megebédeltünk", Szami összefogdosta mindkét lovat, lepucolta őket, és nyergeltek. Prflh Démonra ült, én pedig Donnát kaptam. Donna alattam eléggé rohanós volt, de vissza lehetett fogni.
    Mentünk egy szép nagy kört az erdő körül, és benne. Hosszú szakaszokon vágtáztunk, felfelé is. Magasfeszültség alatt is, ami számomra nagyon ijesztő volt, löszfalat mászattunk (Donna persze vágtában közlekedett felfelé.)
    Egyszer a Don eltévedt a saját erdejében, de aztán rájött hogy nem is tévedt el, hanem direkt ment fel a zsákutcába.
    Mikor visszaértünk sok-sok képet készítettünk, lovat fürdettünk, majd összepakoltunk(tam), és elindultunk. A "kocsmában" megismerkedtem Szegével, és Annával...
    Róluk jut eszembe, hogy Szegén templombajárós cipő volt megint, Annáról pedig, a kék! Az iroda-nyerges-öltöző-éléstár stbstbstb -ként szolgáló helyiséget csak KÉK-nek hívtuk.
    Aztán jött a busz sajnos, és haza kellett jönni. Elköszöntünk, és fellöktek a buszra.
    És végül köszönet Szaminak, és a Donnak, amiért élvezhettem vendégszeretetüket, lovagolhattam (én lehettem az első lovaglós vendég), elviseltek, úgy csináltak, mint akik örülnek, hogy ott vagyok, és nem utolsó sorban kaptam újabb meghívást a Trapper Farmra, lehet, hogy csak udvariasságból, de remélem örökre rettegésben fognak élni, hogy én mikor tévedek arrafelé!