Csikókörmöléssel egybekötött, istállófalstabilitás - ellenőrzés

    A minap, ami pontosan péntekre esett, Prflh a nagykarámban lovagolt Donnán, én pedig a kisebbik karámban az Ő kis hajasbabáját Démcsit ápolgattam. Ez a műveletsor nálam a biztos befutó, felér egy levélnyi nyugtatóval. Nem mintha szükség lenne rá, teljesen patanyomba lépek, főleg a tanya határain belül. Utoljára az anyaméhben voltam ennyire otthon.
    A sörény illata, a hátat melengető napsütés és az egyre fényesedő szőr látványa még a nem létező csomókat is kisimítják az idegszálaimból.
    A sörényre és a farokra különösen figyelek, miután a Dallos-udvarban több helyen törték volna el a kezemet, ha 3-nál több hosszú szőrszál maradt volna a kefében.
    Aznapra ígérkezett a kovács, mégis meglepett a piros furgon, ami megállt az istálló mellett. Perceken belül kiderült, hogy régi ismerős érkezett. Zsolt járt körmölni a régi munkahelyeim egyikére is. Csak az volt picit kellemetlen, hogy Ő rögtön a nevemen szólított, nekem meg csak fogalmaim voltak az övéről.
    A két csikónk most van leválasztás alatt, amit nem is viselnek olyan rosszul ahhoz képest, hogy egy évesen a csődör még szopott. Nem hiszem, hogy aznap reggel Zsolt tudatában lett volna mi vár rá a két emberkéz által még érintetlen csikó személyében.
    Mivel az erősebbik nem helyi képviselője lovon ült, kénytelen volt a kovács engem megkérni, hogy segítsek a kötőfékek felrakásában. Mondanom sem kell mennyire optimista elgondolás volt ez. A méncsikóval kezdtük, aki ezt az az ötletet nem igazán díjazta. Gyermekkoromban a falusi búcsúkban nem láttam akkora körhintázást, mint ami ezek után következett! Zsolt a csikó nyakán átdobott kötélen repkedett faltól-falig csapódva. Hasznos tevékenység volt ez. Kiderült legalább, hogy az istállónak csak kívülről omladoznak a falai, a belső térelválasztók ellenben igenis tartósak.
    Mikor végre rákerült a kis Démonra a kötőfék, Zsolt letörölte az izzadságot a homlokáról és félszeg mosollyal kijelentette, hogy nagyjából itt merült ki a körmölésért előre kifizetett pénzért nyújtott szolgáltatás.
    Nehogy azt higgyétek, hogy nem próbált humánusabb módszereket is bevetni korábban! Etetővödör nagyívben le...va, simogatás, csendes szavak nagyívben le...va.
    Ezután azonban olyan gyönyörűen tartotta a kis fekete szörnyeteg a patáit, ahogy még talán az anyukája sem.
    Jött a kancacsikó; kezdés ugyanaz, lefolyás ugyanaz, azzal a különbséggel, hogy a kanca nem adta fel, amíg levegőt kapott. Miután 25-ödször sem sikerült megugrania, sem ledöntenie a boxokat elválasztó betonfalat, annyira bepánikolt, hogy 5-6 méterről is simán hallható volt a szívverése.
    Zsolt bizonyult kitartóbbnak, így az eredmény a meccs végére 2:0 volt a kovács javára.
    Nem tudom melyikük izzadt habosabbra, Zsolt vagy a csikó. Én természetesen csak a csikó lábai közét láttam, de a srác hátára tapadt póló arra engedett következtetni, hogy neki sem volt kellemesebb a komfortérzete.
    Viszontlátásra! - búcsúztunk, de erre szerintem egyikünk sem venne mérget.