Kezdés A mérkőzés előtt érme feldobásával döntenek a kezdésről, illetve a térfelekről. A nyertes választhatja a kezdés jogát vagy egy térfelet. A bedobás az asztal erre kialakított bedobó nyílásán keresztül történik a mérkőzés megkezdésénél és gól után. A labda játékban Ha a játék elkezdődött (megtörtént a középkezdés) (labdát bedobták a 2.-es pontban leírtak alapján), mindaddig játékban marad, amíg gólt érnek el, a labda halottá válik vagy időkérés történik. Halott labda A labda halott, ha az teljesen megáll, és egyik csapat figurája sem éri el azt, vagy elhagyja a játékteret. Ha a labda halottá válik és nincs más mód a játékba hozatalra, akkor üveges asztalnál, az a csapat emeli meg az asztalt, akitől távolabb van a labda. Egyébként az a védő veheti magához a labdát, akinek a térfelén halottá vált a labda. Ha a labda elhagyja a játékteret, akkor az a csapat hátvédsora hozhatja játékba 4.2.1 alapján, akinek az oldalán elhagyta a pályát. Saját oldalnak tekinthető a csapat kapuja mögötti, és a játékosok felöli oldalfal. A kezdő játékosnak először továbbítania kell a labdát saját soron belül egy másik figurához, és utána egy teljes másodpercet kell rárnia a lövés, illetve a passz előtt. Az óra akkor indul tovább, amikor a labda hozzáér a másik figurához és az egy másodperc letelt. Az a labda, amelyik egy helyben pörög, nem tekintendő halott labdának. Gól Ha a labda bekerül a kapuba, gólnak számít, amennyiben az szabályosan történt. Ha egy labda bekerül a kapuba, de onnan visszapattan a játéktérbe vagy kirepül a pályáról, továbbra is gólnak számít. Ha egy gól nem lett jegyezve az eredményjelzőn, és mindkét csapat egyetért abban, hogy az gól volt, és a játékvezető véletlenül nem jelezte, akkor a gól számít. Ha vita támad, hogy a labda bekerült-e a kapuba vagy sem, akkor a hivatalos játékvezetőt dönt. Térfelek Minden menet végén a csapatok térfelet cserélnek. A rudak pörgetése A rudak pörgetése tilos. Pörgetésnek számít, ha a játékos elengedi a rudat a lövés pillanatában. Ha egy labdát pörgetve lőnek meg, a következő történik: ha a labda bekerül a kapuba, az nem számít gólnak, és a labda az ellenfél birtokába kerül. Ha a labda nem kerül a kapuba, úgy az ellenfél joga eldönteni, hogy a játék folytatódjék a kialakult helyről vagy új bedobás következzék. Ha egy rúd pörgetése nem érinti a labdát és/vagy nem sikerül meglőnie azt, az nem számít szabálytalan pörgetésnek. Ha egy játékos pörgetés útján a saját kapujába lövi a labdát, az gólnak számít az ellenfél számára. A rudak pörgetése távol a labdától nem számít szabálytalan pörgetésnek, viszont zavarásnak minősül. Ha egy lövés ereje megpörget egy rudat, melyet nem fog a játékos, az nem számít szabálytalan pörgetésnek (pl. a védősor meglövi a csatársort) Az asztal lökdösése Az asztal bármilyen mértékű lökdösése, rázása vagy emelgetése tilos, még akkor is, ha nem szándékosan történt. Kivételt képez az az eset, ha zárt játékterű asztalnál a labda olyan helyen áll meg, hogy egyetlen játékos sem érheti el azt. Forrás: www.pubgames.hu
I. A Pocket-biliárd általános szabályai Ezeket a szabályokat alkalmazzák általánosan minden játéknemben, de vannak kivételek. 1. Asztalok, golyók, felszerelések A BCA (Billiard Congress of America) által előírt szabványoknak meg kell felelniük. 1.1 Asztal A játék megkezdése előtt az asztalt a következő jelekkel kell ellátni: - homlokpont, - homlokvonal, - középpont, - tőpont, - háromszög és - hosszvonal. Ezek a jelölések a 14/1 játékban legfontosabbak. 2. A golyók felrakása A golyók felrakásához a háromszöget kell használnunk. Az első golyót a tőpontra kell tenni, és a többi golyót az asztal hossztengelyével párhuzamosan, középre kell felrakni úgy, hogy minden golyó érintse a mellette álló golyókat. 9-es játéknál rombusz is alkalmazható a golyók felállításához. 3. A fehér golyó meglökése A fehér golyót csak a dákó végén lévő bőrrel érinthetjük meg, ekkor minősül a lökés szabályosnak. Bármilyen más érintés hibának minősül. 4. A kezdés eldöntése A két játékosnak ügynevezett tempólökést kell elvégeznie. Egyforma méretű és súlyú fehér golyókat használjunk, ha ez nem lehetséges, akkor csak egyszínű golyók alkalmazhatók. Mindkét játékos a homlokvonal mögé helyezi a golyót az asztal jobb illetve bal oldalán. Ezután lehetőleg egyidőben a tőfalra lökik a golyót úgy, hogy az onnan visszajöjjön a homlokfalhoz. Akinek a golyója közelebb áll meg a homlokfal éléhez, az dönt, hogy kezd, vagy átadja a kezdés jogát. A tempólökés azonnali elvesztését vonja maga után, ha: - a játékos átlöki a golyót az ellenfél térfelére, - a golyó nem ér hozzá a tőfalhoz, - a golyó beleesik valamelyik lyukba, - a golyó felugrik az asztalon, - a golyó hozzáér a hosszú falhoz, vagy - a golyó úgy áll meg a lyukban, hogy elhagyta a homlokfal élét. Ha mindkét játékos hibázik, vagy a játékvezető nem tudja eldönteni, hogy ki nyerte a tempólökést, akkor a golyókat vissza kell rakni és új tempólökést kell elvégezni. Hivatalos versenyeknél nincs pénzfeldobás. 5. Fehér golyó kezdéskor A kezdő játékos a fehér golyót a homlokvonal mögött bárhol elhelyezheti. A játék akkor kezdődik el, ha a játékos a dákó végén levő bőrrel meglöki a golyót, és az átmegy a homlokvonalon. 6. Fehér golyó a kézben a homlokvonal mögött A kezdéskor leesett fehér golyót úgy kell elhelyezni a következő játékosnak, hogy az nem lehet a homlokvonal előtt, illetve rajta, mert ha ellöki a golyót, akkor ez hibának minősül. Lökéskor a fehér golyónak át kell haladnia a homlokvonalon, és csak ezután találhat el golyót. Kivételt képez a 9-es játék. 7. A belökött golyó Akkor tekintünk egy golyót belököttnek, ha az szabályos lökéssel került lyukba. A lyukból a játéktérre visszapattanó golyó nem belökött golyó. 8. A golyó helyzete A golyó helyzetét az a pont határozza meg, ahol érinti az asztalt. 9. A láb Lökéskor legalább az egyik lábnak a földön kell lennie, ellenkező esetben hiba történt. A lábméretnek megfelelő cipőben lehet csak játszani. 10. Lökés, ha a golyók mozognak Ha a golyók nem állnak meg és a játékos lök, hibának minősül. A forgó, pörgő golyó is mozgó golyónak minősül. 11. Általános szabály minden hibánál Ha a játékos hibát követ el, akkor: - elveszti a lökés jogát, - a hibával belökött golyónak nincs pontértéke, - a golyót vissza kell helyezni, ha a játék szabálya ezt írja elő. 12. A szabályos lökés A lökő játékosnak a szabályban előírt golyót kell találnia annak be kell esnie a lyukba, de ha nem, akkor a fehér golyónak vagy az eltalált golyónak vagy a lökéskor megmozdult bármelyik golyónak hozzá kell érnie valamelyik falhoz. Ellenkező esetben a lökés hibás. (Az együttes találat is hibának minősül.) 13. A golyók elmozdítása A játék során, ha a játékos elmozdít egy golyót a testével, ruhájával, a krétával vagy a hosszabbítóval, az hibának minősül. Az elmozdult golyók maradnak az új helyükön, és az ellenfél kézből játszik. 14. Kettős érintés és tolás Ha a dákón lévő bőrrel kétszer vagy hosszan érünk a fehér golyóhoz, akkor ez hibának tekintendő. Ha a meglökni kívánt golyó hozzáér a fehér golyóhoz, a célgolyó irányába nem lökhetünk. Lökéskor a golyónak mozdulnia kell. 15. Szabálytalan ugratás Ha a fehér golyót a közepe alatt lökjük meg, és így átugratjuk azt a golyót, amelyik akadályoz bennünket a célzásban, e cselekedet hibának minősül. 16. Ugratás Csak olyan játékoknál lehetséges, ahol a szabály engedélyezi. Csak megemelt dákóval lehet szabályos ugratást lökni. 17. Asztalról kilökött golyók Akkor tekintünk egy golyót kilököttnek, ha a lökés után a golyó nincs a játéktéren, vagy valamelyik lyukban. Az asztalról kilökött golyót a tőpontra kell visszaállítani (kivétel a 9-es játék, ahol csak a 9-es golyót kell visszarakni). 18. A hibák meghatározása A hiba fogalmát a következő tényállások merítik ki: a. A fehér (dákóval meglökött) golyó nem talál színes golyót (mindhárom játéknem), vagy pedig elsőnek nem a célgolyót találja (8-as, illetve 9-es játék). Ha valaki egy másik golyóhoz ragadó fehér golyót vele ellentétes irányban lök el, ez nem tekinthető úgy, mintha a szóban forgó golyót eltalálta volna. b. A fehér golyó ugyan elsőnek a célgolyót találja (mindegyik játéknem), de aztán egyik golyó sem ér falat, és nem is kerül lyukba színes golyó. c. A fehér golyó lyukba esik. d. A fehér golyó elhagyja a játékmezőt, és ott áll meg. e. Valamelyik célgolyó elhagyja a játékmezőt, és ott áll meg (kivétel a 14/1-es játék). f. A játékos lökés előtt, alatt vagy után dákóval, ruházatával vagy valamely testrészével hozzáér valamelyik golyóhoz (pl. ráejti a krétát a golyóra, stb.) g. A játékos úgy játszik rá egy falhoz ragadó golyóra, hogy ezt követően a golyó nem érint egy másik falat, vagy valamelyik golyó nem kerül a lyukba, illetve a fehér golyó nem ér falat. h. Lökés közben a játékosoknak legalább az egyik lába nem ér a padlóhoz. i. A játékos tovább lök, mielőtt mindegyik golyó megállna. j. Amennyiben a fehér golyó elsőnek egy falhoz ragadó golyót talál, ezt követően az alábbi feltételek egyikét teljesíteni kell: - valamely golyónak lyukba kell esnie, - a fehér golyónak falat kell érnie, - a ragadó golyónak egy másik falat is kell érnie (tehát nem csupán le kell pattannia arról a falról, amelyhez hozzáragad), - egy másik célgolyónak falat kell érnie, mégpedig olyan falat, amelyhez még nem ért hozzá. Amennyiben a versenyző e feltételek egyikét sem teljesíti, hibát követ el. k. A játékos túlságosan mélyen löki meg a golyót, és szándékos ún. gikszerrel tesz kísérletet valamelyik golyó átugratására. Ugratásnál a gikszer mindig hibának minősül. Szabályértelmezés: már maga az ilyesfajta kísérlet is hibának minősül, függetlenül attól, hogy sikerül-e a szándékos gikszerrel az átugratás. Ilyen esetben az a meghatározó, hogy valóban állt-e az adott helyen olyan golyó, amelyet át "kellett" volna ugratni. Ha tehát nem volt útban golyó, nem lehet szó az e szabály értelmében vett ugratásról. Hibának számít viszont az is, ha ilyen lökés következtében a játékos szándéka ellenére a fehér golyó átugrik egy másik golyót. l. Amennyiben a fehér golyó valamelyik célgolyóhoz ragad, e golyó normál lökéssel is megjátszható, és ha megmozdul, úgy kell tekinteni, hogy a fehér eltalálta. Közben ügyelni kell arra, hogy a harmadik golyóhoz ne érjen hozzá a dákó vagy a fehér golyó, illetve a célgolyó, és ily módon az ne mozduljon be. m. Amennyiben a fehér golyó nem ragad hozzá valamelyik célgolyóhoz, hibának számít, ha a dákó kétszer találkozik a fehér golyóval vagy még hozzáér, amikor az már éri a célgolyót. Szabályértelmezés: mindig hibának számít, ha a dákó kétszer érinti a fehér golyót. n. A játékosnak golyó a kézben pozíciója van, és a homlokmezőből kell löknie; a játékvezető felhívja a figyelmét arra, hogy a fehér golyó nem a homlokmezőben áll, de a játékos tovább játszik. 19. Háromhiba-büntetés Ha valamelyik játékos hibát követ el, ezt regisztrálni kell (kivétel: kezdőlökés a 14/1-es játékban). Amennyiben a következő lökése korrekt lesz, azaz golyót lök valamelyik lyukba vagy valamelyik falra, e hiba semmisnek tekintendő. Ha viszont következő lökésével ismét hibát követ el, már két hibapont lesz a rovásán, de e két hibát is semmissé teheti, ha a következő lökése korrekt lesz. Amennyiben azonban egymás után három hibát követ el, az úgynevezett háromhiba-büntetést kapja: a. A 14/1-es játékban 18 pontot kell tőle elvonni. Ellenfele megkövetelheti, hogy újból állítsák fel a golyókat, és a hibát elkövető játékos ismét kezdőlökést végezzen. b. A 9-es játékban játékvesztesnek kell nyilvánítani. c. A 8-asban nincs játékvesztés. Szabályértelmezés: nem tekinthető tehát hibának, ha a fehér golyó a karambol után falat ér, vagy ha ezután a megjátszott golyó egy másik falat, illetve valamelyik golyó bármelyik falat éri. Azt a játékost, akinek már két hibája (vagy hibakombinációja és/vagy a fent említett lökéskombinációja) lett regisztrálva, vagy a játékvezetőnek, vagy ellenfelének figyelmeztetnie kell e körülményre, egyébként nem szabad alkalmazni a háromhiba-büntetést, és csak két hibája lesz továbbra is. 20. Szándékos hibák és sportszerűtlen magatartás Minden hiba szándékosan is elkövethető. Ha valamelyik játékos nyilvánvalóan szándékosan követ el hibát azért, hogy valamely golyó helyzetét megváltoztassa, e cselekmény sportszerűtlen magatartásnak minősül. Szabályértelmezés: háromféle hibát különböztetünk meg. Ezek: a. nem szándékos hiba, amely kihagyás, figyelmetlenség vagy nem tökéletes kivitel eredménye; b. korrekt szándékos (taktikai) hiba, amikor is a játékos korrekt módon löki meg a dákóval a fehér golyót; c. sportszerűtlen magatartásnak minősülő minden egyéb hiba. 21. Hiba utáni eljárás Hiba után az alábbiak szerint kell eljárni: a. a lökés jogát az ellenfél kapja meg; b. a hiba folytán a lyukba került golyókat vissza kell állítani a tőpontra, illetve a hosszvonalra, ha a játék szabálya előírja; c. az ellenfél a fehér golyó kézben lehetőséggel élhet (kivétel a 14/1-es játék: ha a fehér golyó lyukba került vagy elhagyta a játékmezőt, akkor a játékos csak a homlokmezőből játszhat előre). 22. Biztonsági játék 22.1 Általános alapelvek A biztonsági lökések megengedettek. Miután a fehér golyó érintett egy célgolyót, a célgolyónak vagy egy másik golyónak, illetve a fehér golyónak érintenie kell valamelyik falat, vagy pedig valamelyik golyónak lyukba kell esnie. Ha a játékosnak ez nem sikerül, hibát követ el, és ellenfele következik lökésre. Szabályértelmezés: biztonsági lökések után mindig az ellenfél következik játékra. Csak a 14/1-es játékban kell visszatenni a biztonsági lökésnél belökött golyót. A biztonsági lökéseket be kell mondani (kivétel 9-es játék). Ha a játékos ezt nem közli a játékvezetővel (ha nincs, akkor az ellenfelével), akkor - amennyiben a be nem mondott biztonsági lökéskor belökte saját golyóját a lyukba - tovább kell löknie. 23. Meghatározások 23.1 A golyók visszaállítása Minden olyan golyót, amely hiba vagy biztonsági játék következtében kerül a lyukba, vissza kell helyezni, ha a szabály előírja. Ha egynél több célgolyót kell visszaállítani, e golyókat a tőponthoz lehető legközelebb, a hosszvonalra kell állítani. A visszahelyezett golyóknak érinteniük kell egymást, és lehetőleg úgy kell felrakni azokat az asztalra, hogy az ott levő golyókhoz a lehető legközelebb álljanak és ne ragadjanak, de ha hozzáérnek valamelyik asztalon levő golyóhoz, az is elfogadott. Abban az esetben, ha az egész hosszvonal foglalt, a golyót a hosszvonal tőpont előtti, meghosszabbított részére kell állítani. Minden golyót a játékvezető állít fel, de a lökésre következő játékos kérheti, hogy a játékvezető újból állítsa fel őket. A golyókat számsorrendben kell felrakni. Ez azt jelenti, hogy a tőponthoz legközelebb a kisebb számú golyót, majd mögé a többit, emelkedő számsorrendben. 8-as játékban a hibával eltett vagy biztonsági lökéssel belökött 8-as golyó játékvesztéssel jár. 9-es játékban a hibával eltett 9-es golyó nem jár a játék elvesztésével, a 9-es golyót vissza kell helyezni a tőpontra, és a következő játékos kézből játszhat. Szabályértelmezés: a játékvezetőre tartozik, hogy eldöntse, fel kell-e újból állítani azokat a golyókat, amelyeket a biztonsági lökés után a szabály értelmében már felállított, de a következő játékosnak valami miatt nem tetszik. 23.2 A golyók kiugrása a. Hiba. Lökésjog elvesztése Ha a fehér golyó a játékmezőn kívül áll meg, hibának számít. Ha valamely célgolyó áll meg a játékmezőn kívül, az is hibának minősül (kivétel a 14/1-es játék). Mindkét esetben az ellenfél következik lökésre, és golyó a kézben pozíciója lesz. A célgolyókat vissza kell állítani a tőpontra (kivétel: az ellenfél golyója a 8-as játékban), és csak a 9-es golyót kell visszatenni a 9-es játékban. b. Az asztalra visszaugró golyók Ha a fehér golyó elhagyja a játékmezőt, de aztán magától visszatér, e körülmény nem számít hibának. (De pl. ha az asztalon felejtett krétától jön vissza, az már hiba.) c. Világítótestek az asztal felett Az asztal felett levő világítótestek az asztal részét képezik. Ha egy golyó felugrik és hozzáér a világítótestekhez, de ezután visszaesik a játékmezőbe, ez az esemény nem számít hibának. d. A lyukból visszaugró golyó Amennyiben a fehér vagy valamelyik színes golyó lyukba esik, majd magától visszatér a játékmezőre, nem tekinthető lyukba küldött golyónak. Ott kell hagyni, ahol megállt. e. Külső behatás: Ha egy vagy több golyó külső behatás hatására elmozdul, a játékvezetőnek meg kell kísérelnie a lehető legpontosabban visszatenni azokat eredeti állásba. Ha egy lyukhoz közel álló golyó külső behatásra beleesik a szóban forgó lyukba, a játékvezetőnek e golyót lehetőleg pontosan vissza kell helyeznie eredeti helyzetébe. Ezek után az éppen soron lévő játékos tovább lökhet. 23.3 Inkorrekt asztaljelölések A játékosnak tilos krétával vagy egyéb eszközzel jeleket rajzolni az oldalfalra vagy a játékmező posztójára, hogy ezek révén például jobban fel tudja mérni a szögeket. Az ilyen magatartás sportszerűtlen magatartásnak és hibának minősül - az ellenfél golyó kézben állásból játszhat. 23.4 A távolság felbecsülése A játékosnak nem szabad sem golyóval, sem a háromszöggel, sem egyéb segédeszözzel felmérni, hogy a fehér vagy valamelyik színes golyó átfér-e egy résen vagy "kiskapun". Kizárólag a kézben tartott dákóval szabad ilyesfajta becsléseket végezni. Ettől eltérő eljárást sportszerűtlen magatartásnak kell minősíteni, hibának kell tekinteni, és az ellenfél golyó kézben állásból játszhat. 24. Szabálymagyarázat 24.1 A játékvezető A játékvezető döntése végérvényes és a játékmenetet illetően kötelező erejű. Csak akkor lehet döntésre kérni a magasabb kategóriájú játékvezetőt, ha valamilyen körülmény tekintetében a játékvezetőnek kételyei támadnak. A játékvezető kötelességei: - minden szabályt ismernie kell; - ügyelnie kell a versenyszabályok betartására, illetve betartatására; - fel kell állítania a golyókat; - szükség esetén tájékoztatnia kell a közönséget a bemondásokról, és meg kell kérdeznie a játékost, amennyiben a játékos megfeledkezne erről. Ha a játékvezető téves bemondást közöl, a játékos felel azért, hogy még a lökés előtt helyesbítse a bemondást> - be kell jelentenie, ha a lökésben levő játékosnak már csak egyetlen golyóra van szüksége a győzelemhez (ez utóbbi csupán a 14/1-es játékra vonatkozik). 24.2 Óvás A játékos kifogást emelhet a játékvezető döntése ellen, de ezt a soron levő lökés megtörténte előtt kell megtennie. A soron levő lökés után már nem vehető figyelembe óvás. Minden óvást szóbelileg kell benyújtani a játékvezetőhöz, és felszólításra írásban a verseny vezetőjéhez. 24.3 Sportszerűtlen magatartás a. Első eset Ha a játékos szándékos hibát követ el (amely nem sorolható a taktikai vagy technikai hibák kategóriájába), az ilyen cselekményt sportszerűtlen magatartásnak kell minősíteni. Következmény: a 8-as és 9-es játékban a játékost játékvesztesnek kell minősíteni, illetve a 14/1-es játékban 15 mínusz ponttal kell büntetni, és a golyókat vissza kell tenni kezdőállásba, amennyiben az ellenfél nem kívánja az így maradt állásból folytatni a játékot. b. Második eset Ha a verseny során valamelyik játékos cselekményét másodízben minősítik sportszerűtlen magatartásnak, ez azzal jár, hogy azonnal ki kell zárni a további versenyzésből. Ezt közölni kell a szövetséggel, a fegyelmi bizottság a szabálytalanság mértékétől függően pénzbüntetést vagy eltiltást is alkalmazhat. 24.4 A szabályok módosítása Jelen szabályokat a Poolbiliárd Világszövetség alkotta meg, és csakis e szervezet módosíthatja őket. Forrás : www.poolbiliard.hu
