Szólaljatok meg érett torkú vének,
Rázzátok a láncot, mert éhezek és félek.
Félek a tűztől, mely kialudni látszik.
Fog nélküli számban fohászom szétmállik.
Kértem nagyon ezerszer az Urat.
Ki most Úr, vajon jó utat mutat?
Remegő gyomorral térden állva járok
Még Ti sem életetek ily iszonyú Világot.