Nézd, sírnak a fellegek,
S hogy könnyeznek,
Mint sok ~ sok gyerek.
Te ne félj, hisz este

Ha párnádra hajtod fejed,
Szebb, jobb jövőt látol
Valaki mesél neked.
Mesél a rétről,

A tarka zöld mezőről,
Csalfa hittel festett
Fájó múlt időről.

S míg az ablakon pereg
A fellegek könnye,
Ne gondolj arra,
Ki elment örökre.