Ne félj

Ne félj elmondani,
Hogy gyötrelmes napokon
Láncát tépi a gyötrelem.
Agyad vén pitvarában
Karöltve jár a féltett kegyelem.

Ne félj elmondani,
Hogy fájnak a tépett sebek,
Mikor mostohát vernek,
Sírnak a fellegek.
Ne félj elmondani, vágyol Istenre,
Anyára, apára.
Vágyol a széptől eltaszított,
Kacagó világra.
Ahol mulatnak az urak,
Mámor liter számra,
Ott sír a lélek a testet kihasználva.

Adj a látónak éles látást,
A siketnek rettegő kiáltást,
Életet annak a párnak,
Akit mások elhibáztak.
Adj álmot, mélyet,
Valós áldozatból
Fénylő dicsőséget.
Adj inni, ha mást nem lehet,
Epében mártott reszkető kezet.