Tudat alatt burjánzik az álom.
Nélkülünk nem lélegezhet,
Föl akar törni bármilyen áron!

Nem tûri a gyermeteg elfojtást,
Hogy ne tartsuk lényegesnek,
Csak Õ biztosítja a körforgást.

Hétmilliárdan vigyázzuk az álmot.
Reá épül fel evilági létünk,
S Õ temeti be a mélyülõ árkot.

Fölajánlhat bárki szebbet vagy jobbat,
Ha elfogadjuk, magunk ellen vétünk.
A látszatadomány hamar elrothad.

Ne áruljuk el egyetlen álmunk,
Semmiképp sem mondhatunk le róla!
Ha elengedjük, mindent megbánunk!

Õ enyhíti az égõ hiányokat,
Szeretet által válhat valóra,
S a földi nyomorban fölvirágoztat!