A harag
Harag és düh dúl benned, mondd meg miért,
Hisz nincs ki átvert, nincs ki téged sért.
Nem értem, miért teszed ezt velem,
Miért lettél ellenséges, mitõl vagy ilyen.Nem bántottalak, és nem is hazudtam,
Neked és másoknak is eddig csak az igazat mondtam.
Tudhatnád, hogy nem bántalak, nem vagyok ellened,
Mégis gondolatodban mindent, ami rossz, rám kened.Ez így nem lesz jó,
Ne légy kapzsi, önzõ és bántó.
Változz vissza, kérlek,
Hidd el, nem én változtam meg.Amilyen az élet, úgy az emberi kapcsolat is két részbõl áll,
Ne a társadon töltsd ki a mérged, ha betelt a pohár.
Attól, hogy valaki nagykorú, még szüksége van a segítségre,
Mert amit még nem tapasztalt, honnan tudjon elsõre.Értsd meg, ne legyen vasszíved, vagy netalán kõszíved,
Mert azzal nem működik a vidám és jó élet.
Ártalmas az másnak, de fõleg neked,
Ha õt mindig, és ártatlanul vádolod, félreértelmezed.Azt szeretném, ha kibékülnénk, és rendesen,
nem ordibálva, nem veszekedve beszélgetnénk.
Ha megértenél végre, és nem korlátoznál mindenben.
Felnõttem, nem vagyok már kisgyerek."Hol vagyok és mit csinálok?" - én döntésem,
Mert azt mondtad korábban legyek önálló, hát legyen.
Én már régóta akarom, de te nem engeded.
Hogy menjen így az élet szekere, ha Te lefékezed?!