Hagyj élni!
Kedves Ismeretlen,
Kérlek, ne hidd, hogy helyedre betörtem.
Nem akarok senkit se bántani,
Csak végre nyugalomban, békében élni.Épp elég rosszat tapasztaltam mostanáig,
S naponta kérdezem, meddig megy ez még így? Meddig?
Mikor lesz már végre a jó: igazán jó?
Az öröm, a nyugalom és a boldogság megtapasztalható?Ne zavarj, ha alszom, a pihenés nekem is kell,
Ne hangoskodj, ne ébressz fel hajnali lépteiddel.
Tudom, nem láttál még, s nem is ismersz,
De ne félj tőlem, itt már minden csak jobb lesz.Aggodalomra semmi ok,
Én sosem lopok, csalok.
Számomra legfontosabb a becsület,
Amelyet valaki, ha elveszít, többé vissza nem szerezhet.Tisztelettel írom e versemet,
A sorokat átjárja az őszinteség, a szeretet.
Ezúton kívánok szép estét,
Jó éjszakát és pihenést.(folytatás következik)
