
Félek, hogy Hozzád szavaim el nem érnek,
Félek, nem érzed, mennyire szeretlek.
Több vagy nekem, mint testnek a lélek,
Én téged soha el nem feledlek.
Remélem, gondolsz néha rám te is,
Még ha oly messze vagyunk egymástól,
akkor is. Hisz tudod, hiányzol,
Ha velem vagy, akkor vagyok boldog,
Akkor vagyok jól.
Félek, nem értesz meg, amit mondok,
Ebbõl vita lesz, aztán újra jönnek a gondok.
Nem szeretem a konfliktust, a vitát,
Abból csak a baj van, millió és milliárd.
Ha kicsit is szeretsz, próbálj megérteni,
Segíteni kell egymáson, nem eldobni, otthagyni.
Ha veled tennék ugyanezt, nem esne jól,
Ez olyan érzés, mint amikor ember bogarat eltipor.
De jó lenne már ha megtehetném,
Hogy minden sikerüljön, ahogy én szeretném,
Céljaimat, vágyaimat elérjem
És boldog, felhõtlen legyen életem.
Egy olyan hely kell, hol nem zavar senki,
Magánéletre vágyom, kérésem ennyi.
Ne szóljanak be, mikor mit csinálok,
Még akkor se, ha rajzolok, írkálok.
Szabadságot akarok, melyért ha kell, fel is lázadok.