Szabadság (Végre élek)
Úgy látom, te a halálomat akarod,
De neked engedelmeskedni többé már nem fogok.
Nem hagyom, hogy elvedd tõlem ötleteim,
Csak azért is megvalósítom vágyaim, törekvéseim.
Nem érdekel mit beszélsz, hisz nincs igazad.
Hazudtál nekem már régóta, ne tagadd.
Amikor kerestelek, nem voltál ott,
A hely üres; épp ott, ahol mondod.
Mindegy, a lényeg, hiába próbálkozol,
Hozzám a beszéded többé el nem hatol.
Független és önálló ember lettem,
Bele kell törõdnöd, a csatát én nyertem.
Ezután ha akarok, elmegyek,
Ha kell, minden mást megteszek,
Hogy az legyek, ki lenni szeretnék,
Rájössz majd a hibáidra, késõbb még.
Akkor már késõ lesz,
Hogy engem visszaédesgess,
Elhibáztad, igazán sosem szerettél,
Látod, elszakadt már a kirántott kötél.
Megbéklyóztál, de eloldottam,
Nem menekültem, kiszabadultam.
A szabadság mindenki joga,
Kinek a 24 év már birtoka.
