Téli esték
Fagyott a járda, fagyos a hangulat,
Egyik hópihe a másikkal jól mulat.
Csak ilyenkor mi mindig fázunk
Reméljük, a tél szele nem érinti házunk.
Hófehér a város, csillognak a fák,
Nézz csak körül, odakint mit látsz?
Kék és fehér színben pompázik a táj,
Ugye mégis csodás ez a téli világ!
Hófehér hab látszódik mindenütt,
Felfedve elõttünk a jégtánc-revüt.
Hópelyhek lassan esnek, majd zuhannak,
Kedves, meghitt képet kölcsönöznek a tájnak.
Az otthon melegsége, a gyertyafényes esték
Ez az, amire vágyunk, ez az, ami szép.
Szeretet kell mindenkinek, vele boldogabb az élet
Ez az, ami felolvasztja a fagyos szívet, lelket.
S ez az, ami végül is emberré tesz minket.
Szeretet nélkül jól, egyik ember sem élhet.
Ha baj éri, nincs, aki vigasztalja, segítse
Gondjait megértse, és enyhítse.
Ezért kérlek, törekedj a békére,
A vidámságra és a szeretetre!